Amit a méhnyakrákról tudni kell

A méhnyakrák a mellrák utáni leggyakrabban előforduló rosszindulatú megbetegedés. Megelőzésében kiemelkedő jelentőségű a szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés, ugyanis a kezdeti stádiumú állapot jól diagnosztizálható, mely által elkerülhetőek a súlyos szövődmények. A méhnyakrákra irányuló szűrővizsgálat elvégeztetése évente ajánlott.

Kialakulás okai
Kialakulásának leggyakoribb oka a HPV (humán papillomavírus) fertőzöttség, de megjelenésében szerepet játszik a genetikai hajlam, a túlsúly, a dohányzás és a stressz. A betegség előfordulását segíti a legyengült immunrendszer, ebből kifolyólag a tápanyag dús táplálkozás és a rendszeres sportolás preventíven hat kialakulására.

Tünetek
A méhnyakrák kezdeti stádiuma nem okoz panaszokat, azonban a szűrővizsgálat alkalmával készült szövetminta vétel útján az eltérések már jól igazolhatóak. Legjellemzőbb tünetek közé tartozik a rendellenes vérzés, alhasi fájdalmak, vizelési panaszok, valamint az ismeretlen eredetű hüvelyi váladékozás. A vérzés jelentkezhet szexuális együttlét alkalmával is. A rendszeres vérvesztés miatt fáradékonyság, vérszegénység alakulhat ki, melynek következtében az immunrendszer jelentősen legyengül.

Kezelés
A korai stádiumban észlelt rosszindulatú elváltozást műtéti úton kezelik, melyet hivatalos néven konizációnak hívnak. Az eljárás során a méhnyakból egy kúp alakú részt távolítanak el. A II-es, illetve III-as stádiumnál eltávolításra kerül a méhnyak, méh és a medence nyirokcsomói. A műtétet követően sugár-, és kemoterápiás kezelést alkalmaznak. A petefészkek megtartása a hormonháztartás fenntartása miatt javasolt.