Lombik program egyedülállóknak: Milyen feltételeknek kell megfelelni?
2006 óta már nemcsak házaspárok és bejegyzett élettársi kapcsolatban élők, hanem egyedülállók is részt vehetnek lombik programban. Habár több feltételnek is meg kell felelni, egyre több szingli 30-as, 40-es nő választja ezt az utat a gyermekvállalásra. Az alábbiakban kitérünk ennek részleteire és folyamatára, hogy segítsünk jobban átlátni a lehetőségeket.
A lombik programban való részvétel feltételeiről az egészségügyi törvényből tájékozódhatunk részletesebben, amely 2006-tól lehetővé teszi ezt az egyedülálló nők számára is. Korábban csakis azokat a házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élő párokat fogadhatták a klinikák, akiknél a pár egyik, vagy mindkét tagjánál olyan egészségi ok állt fenn, ami miatt a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel nem születhet egészséges gyermek.
Ezt okozhatja a spermiumok alacsony száma, vagy rossz minősége, a here-, vagy petevezetékek átjárhatatlansága, hormonális, vagy fiziológiai problémák. Ezek kiküszöbölésére jött létre az IVF (in vitro fertilizáció) kezelés, mivel a természetes fogantatás útjában akadályok állnak. Az IVF során laboratóriumi körülmények között, a testen kívül kerülnek bemutatásra egymásnak a női és férfi ivarsejtek, majd egy inkubátorban indulnak fejlődésnek, mielőtt beültetésre kerülnek az anya méhébe. Ennek két módja is lehet, amennyiben a petesejt és a spermiumok állapota megengedi, egymás mellé helyezik őket egy petri csészében és onnan a hagyományos módon történik a megtermékenyítés. Ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor spermium injekcióval egy előre kiválasztott hímivarsejtet juttatnak az érett petesejtbe.
Mikor vehetnek részt lombik programban egyedülállók?
Lombik programban egyedülálló nők csak akkor vehetnek részt, ha bizonyítottan fennáll náluk a meddőség, vagy megállapítják, hogy fenyegetően közeledik számukra a fogamzóképtelen kor. A törvény ezt nem határozza meg pontosan. Megállapításához két szakorvosi véleményre van szükség.
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikus párokra ez a kitétel nem vonatkozik, mivel rájuk a törvény nem terjed ki. Így ők csak akkor vehetnek részt a programban, ha kapcsolatukról hazudnak, az élettársi viszony eltagadása azonban magán, de egyes esetekben közokirat hamisításnak is számíthat.
Milyen módszerek közül választhatnak az egyedülállók?
Attól függően, hogy fennáll-e esetükben a meddőség ténye, vagy annak csak a veszélye, az egyedülállók jellemzően kétféle megoldás közül választhatnak. A mesterséges megtermékenyítés két módszere az inszemináció és az IVF.
Inszemináció
Az inszemináció mesterséges spermafelhelyezést jelent, amit azokban az esetekben lehet alkalmazni, ha a petevezetékek átjárhatóak és hormonális úton sikerült beállítani a megfelelő ciklust. Ezután az orvos ultrahangos vizsgálattal ellenőrzi a peteérést és egy előre tisztított és tápoldatba helyezett spermium sűrítményt juttat a méhbe. Erre azért van szükség, mert a spermában található prosztagladinoknak természetes méhösszehúzó hatásuk lehet, ami azonnali kilökődést okozhatna. Amennyiben más egészségügyi problémák nem akadályozzák, inszeminációval is létrejöhet a terhesség.
IVF, vagyis lombik program
A lombik program menete az egyedülálló nők esetében is szinte megegyező a párkapcsolatban élőkkel. Az eltérést a spermadonor anonimitása jelenti. A törvény szerint ugyanis ismerős nem adományozhat számukra hímivarsejteket. A kiválasztás egy számítógépes nyilvántartásból, a donor teljes személyazonosságának titokban tartásával, testalkat, szem- és hajszín, valamint egyéb ismertetőjegyek alapján történik.
Fontos leszögezni, hogy ahhoz, hogy ide valaki bekerüljön többlépcsős kivizsgáláson kell átesnie. Ez tartalmaz egy spermaszűrést, mikrobiológiai, andrológiai, szerológiai és pszichológiai vizsgálatot, vér- és vizelettesztet. Ezen kívül a nemi betegségeket is szűrik, valamint a donor ivarsejtek genetikai állományát is vizsgálják, amelyek nem tartalmazhatnak semmilyen genetikai betegséget.
A donor kiválasztását követően a lombik program a hagyományos módon folyik. A leendő anya ciklusát leállítják, hogy hormonok segítségével jól követhetővé tegyék. Ezután túlstimuláció történik, ami elősegíti a petesejtek érését és felkészíti őket a kinyerésre. A petesejtek kinyerése egynapos műtét keretében, bódításban, vagy altatásban történik. Ilyenkor több petesejt kerül egyszerre leszívásra, amelyek közül kiválasztják a leginkább életképeseket, majd laboratóriumi körülmények között megtörténik a megtermékenyítés. A kezelő intézettől függően ezt egy 3-5 napos inkubátorban töltött időszak követi, ami alatt végbemegy a zigóta fejlődésének kezdeti szakasza. Ezután kerülhet sor a hüvelyen keresztül a beültetésre.
Az eljárás sikerének biztosítása érdekében egyszerre általában több embrió is beültetésre kerül, de nincs rá garancia, hogy mindegyik meg is fogan. A fel nem használt embriókat érdemes lefagyaszttatni, hogy egy sikertelen beültetést követően, vagy ha ismét babát szeretnénk, felhasználhassuk őket.
Lombik program állami támogatása az egyedülállóknak is jár
A mesterséges megtermékenyítés sajnos igen költséges eljárás. A lombik program megkezdése előtt átfogó vizsgálatokra van szükség a meddőség megállapítása érdekében, a fogantatást akadályozó problémák megoldásában. Ezek egy része gyógyszeres úton, vagy sebészi beavatkozással orvosolható, melyek sok esetben elengedhetetlenek a sikeres beültetéshez.
A hormonális stimuláció során alkalmazott gyógyszerek ára is nagy összegeket érhet el, az ezt követő beavatkozásokon kívül pedig az embriófagyasztás költségeivel is számolnunk kell. Egyedülállóként is igénybe vehetjük azonban a mesterséges megtermékenyítésre járó állami támogatást, amennyiben bizonyított a meddőség ténye, vagy rendelkezünk a fogamzóképes kor közeledtét igazoló két szakorvosi véleménnyel.