Mi az oka, ha nem jön a második baba? A másodlagos meddőség nyomában

A legtöbb szülő manapság két-három gyerkőccel tervez. Sajnos azonban előfordul, hogy amíg az első baba már a gondolattól megfogant, a kistestvér a kitartó próbálkozás ellenére is kéreti magát. Mivel egy terhességen már sikeresen túlvannak, a párok fejében meg sem fordul, hogy esetleg bármi problémába ütközhetnének, a másodlagos meddőség fogalma így kevésbé széles körben ismert. Cikkünkben összefoglaljuk róla a legfontosabb tudnivalókat, hogy milyen okok állhatnak a hátterében, hogy néz ki a kivizsgálás, milyen tünetek utalhatnak bajra és hogyan kezelhető.

Mi az a másodlagos meddőség?

Másodlagos meddőségről jellemzően akkor beszélhetünk, ha a fogantatási nehézségek az első gyermek születése után jelentkeznek. Ide tartozik az is, ha a kitartó próbálkozás ellenére sem jön össze a baba, vagy ha kialakul ugyan a terhesség, de az anyuka nem tudja kihordani a magzatot. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a spontán vetéléssel, esetleg terhességmegszakítással végződő várandósság utáni meddőséget is ebbe a kategóriába sorolhatjuk, de számos kiváltóoka lehet.

Akárcsak az elsődleges meddőség, ami a nők és férfiak 40%-át érintheti, a másodlagos meddőség is meglepően gyakori. A párok 10%-a szembesül vele egy, vagy akár több gyermek születése után, hogy fogamzási problémáik vannak. Jó hír azonban, hogy az esetek többségében sikerül megtalálni a meddőség okát és a megfelelő kezeléssel, vagy mesterséges megtermékenyítéssel össze is jöhet az újabb baba.

A másodlagos meddőség okai

Női és férfi oldalon egyaránt lehet a probléma, amit olykor a természetes öregedés vált ki. A nők termékenysége a petesejtek számának és minőségének romlásával 35 éves kor után jelentősen csökken. Persze ezt különböző genetikai és életmódbeli tényezők is befolyásolhatják, így nem lehet általánosságban kijelenteni, kinél mikor következik be ez az életszakasz. A férfiakra is jellemző azonban, hogy spermiumaik mennyisége, mozgékonysága és sejtállományának minősége az öregedés hatására romlik. Illetve erekciós problémák is jelentkezhetnek a kor előrehaladtával, vagy más egészségügyi panasz hatására. Tehát amíg huszonévesen könnyen ment a fogantatás, a harmincas éveinkben, vagy később bármi egyéb probléma nélkül is nehezebbé válhat.

A másodlagos meddőség hátterében azonban állhatnak az elsődleges meddőséget okozó kórképek is, amelyek a terhesség, vagy a szülés hatására is kialakulhatnak. Ezek közé tartozik a nők körében például:

• az ovulációs rendellenesség, amit gyakran a hormonális egyensúly felborulása vált ki,
• a korai menopauza, amiről rendszerint akkor beszélhetünk, ha a petefészkek működése 40 éves kor előtt kezd leállni, ezzel a menstruáció rendszertelenné válik, vagy meg is szűnik,
• kismedencei összenövések,
• a petevezetékek elzáródása, sérülése, ami kialakulhat gyulladás, húgyúti fertőzések, illetve alhasi műtétek, például császármetszés esetén,
• jóindulatú daganatos elváltozások, mióma és polip,
• endometriózis, a méhnyálkahártya sejtjeinek elburjánzása a szervezet más területein is a méhen kívül.

A férfi meddőségnek is többféle oka lehet. Az életkor mellett a spermiumok egészségére például jelentős hatással vannak a korábbi ágyéksérülések és intim fertőzések is. Akár a túl szűk alsónemű viselése is okozhat problémákat, illetve a laptopunkat sem ajánlott ölbe véve használni, az általa sugárzott meleg ugyanis szintén káros a hímivarsejtekre és a herék működésére. A hormonháztartás egyensúlyának felborulása szintén vizsgálandó tényező a férfiak esetében is, amit akárcsak a nők esetében, főként az agyalapi mirigy irányít.

Mindkét nemre veszélyesek a termékenység szempontjából bizonyos intim fertőzések. Akár a felfázás is kiválthat olyan gyulladást a szervezetben, ami az ivarvezetékek elzáródásához vezethet. Továbbá a Chlamydia is jelentősen növeli a meddőség kockázatát és akár 10-20%-kal is csökkentheti a termékenységet, ami a többszöri fertőzésekkel arányosan növekszik.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A javaslat ebben az esetben is az, hogy ha egy év alatt rendszeres védekezés nélküli együttlétek ellenére sem jön létre terhesség, érdemes orvoshoz fordulni kivizsgálás céljából. A meddőségi vizsgálat során a pár mindkét tagját vizsgálják. A férfiak esetében ez rendszerint egy spermavizsgálatot jelent, amiből megállapítható a hímivarsejtek száma, mozgékonysága és minősége, illetve kimutathatóak bizonyos intim betegségek is.
A nők esetében a kivizsgálás egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálattal kezdődik, a problémák sokrétűsége miatt azonban további kivizsgálásra is szükség lehet. Egy laborleletből gyakran kimutatható, ha hormonális okok állnak a fogamzási problémák mögött, illetve petevezeték átjárhatósági vizsgálatra is szükség lehet. A modern orvoslásnak köszönhetően a másodlagos meddőség az esetek kétharmadában kezelhető, ha megtalálják a probléma forrását. Így nem kell hiába várni a kistesó érkezésére.

Hogyan kezelhető a másodlagos meddőség?

Attól függően, hogy milyen probléma áll a hátterében, többféle kezelési mód is létezik a másodlagos meddőségre. Ezekről nőgyógyászunk tud részletes felvilágosítást adni a diagnózist követően. Ha a tüneti kezelés nem lenne megoldás azonban a mesterséges megtermékenyítési módszerek még mindig segítséget nyújthatnak.

Inszemináció

Ha a fogantatást a spermiumok és az érett petesejt találkozásának nehézsége akadályozza, jó megoldás lehet az inszemináció. Ilyenkor hormonálisan stimulálják az édesanya szervezetét az ovulációra, majd egy speciális eszköz segítségével közvetlenül a méhbe juttatják az édesapa ivarsejtjeit, ezzel megkönnyítve a dolgukat.

Lombik program

Ha az inszemináció nem bizonyult hatásosnak, vagy a probléma nem teszi lehetővé a méhen belüli fogantatást, szóba kerül a lombik program is. Ilyenkor az előre leszívott és laboratóriumi körülmények között megtermékenyített és fejlődésnek indult petesejtet ültetik be az anya méhébe, ahol beágyazódva fejlődhet tovább.

Végül, de nem utolsó sorban ne féljünk megosztani panaszainkat, tüneteinket orvosunkkal és ha bizonytalannak érezzük magunkat, bátran kérdezzünk tőle lehetőségeinkről!