Az utóbbi évtizedekben az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora jelentősen közel került a harminchoz, míg néhány évtizede alig haladta meg a húszat. Ennek egyik elsődleges oka a társadalmi elvárások átalakulásában keresendő. Hiszen amíg évtizedekkel ezelőtt a nők házasság után általában otthon maradtak és háztartást vezettek, gyermeket neveltek, ma tanulnak, karriert építenek és önálló anyagi biztonságot teremtenek maguknak. Csakhogy az életkor előrehaladtával a fogantatási nehézségek esélye is növekedhet.
Az alábbiakban azt vizsgáljuk, miért tolódik ki egyre jobban a gyermekvállalás korhatára és hogy miért fontos odafigyelni a megfelelő időzítésre, ha babát szeretnénk.
Létezik ideális időszak a gyermekvállalásra?
A válasz: attól függ. Egy pszichológus és egy meddőségi szakértő alighanem összeveszne a kérdésen. Létezik ugyanis egy fizikai és egy érzelmi érettség, ami jelzi, hogy alkalmasak vagyunk a szülővé válásra, a kettő pedig általában nem jár kéz a kézben.
Nőgyógyászati szempontból 18-20 évesen
A női test termékenysége és terhelhetősége is ebben az időszakban a legkimagaslóbb. A fiatal felnőttkor elején még viszonylag ritka az elhízás, illetve az olyan betegségek, amik veszélyt jelentenének a magzatra vagy az édesanyára. Számos fogantatási problémát okozó állapot a kor előrehaladtával, illetve az életmódunk hatására alakul ki. Az életmódtényezők közül például a túlzott koffieinfogyasztás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás az élenjáró okok, de az egészségtelen étrend és a kevés mozgás is okozhat problémákat.
Ebben az életkorban ráadásul nemcsak a termékenység magasabb, hanem a kockázatmentesen lefolyó terhességek aránya is. A fiatal szervezet könnyebben képes megküzdeni például olyan komplikációkkal, mint a terhességi cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás. A komplikációmentes terhesség ezáltal gyakrabban vezet természetes szüléshez is, így a fiatalon szülő nők körében jellemzően alacsonyabb a műtétes beavatkozások aránya is.
Pszichológiailag és egzisztenciálisan azonban a legtöbben még nagyon nem állnak készen arra, hogy anyává váljanak. A 18-20 éves fiatalokra gyakran még gyerekként tekintünk, amit megerősít, hogy többségük otthon él a szüleivel, esetleg kollégiumban és felsőfokú tanulmányokat végez. Nemcsak a karrier, hanem az anyagi biztonság megteremtése is fontos tényező. Ma már nem elvárás a férfiak felé, hogy egyedüli kenyérkeresők legyenek a kapcsolatban és nem is kell. Sok nő azonban attól tart, hogy ha nem betonozza be szakmai tekintélyét, szülés után nem fog tudni visszatérni pályájára, ami családja megélhetését is veszélyeztetné. Emiatt az első várandósság többnyire 28-29 évre tolódik ki hazánkban és egy-két éves eltéréssel ehhez hasonlóan alakul Európa többségében is.
Miért érdemes odafigyelni a megfelelő időzítésre?
Egészségügyi kockázatok
A stressz, az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek és a családi kórtörténet is negatív hatással lehet a termékenységünkre az életkor előrehaladtával. Minél tovább érik szervezetünket ezek a káros hatások, annál nagyobb befolyással tudnak lenni a fogantatás esélyeire is. A dohányfüst és a petevezetékek állapota, valamint az érett petesejtek életképessége között határozott összefüggést lehet találni. A dohányzó nők esetében ugyanis akár hatszor nagyobb lehet a meddőség és a veleszületett rendellenességek esélye mint a nem dohányzók körében.
Az endokrinológiai betegségek kialakulása ugyan nincs korhoz kötve, de az idő előrehaladtával ezek valószínűsége is megnő. Ha van a családunkban erre utaló kórelőzmény, érdemes nekünk is odafigyelni rá, hogy ha kell, minél előbb megkezdődhessen a kezelése.
Hormonális tényezők
A női reproduktív szervrendszer felépítésének köszönhetően már a születéskor előre meghatározott számú petesejt várakozik arra, hogy megérjen. Emiatt minden menstruációs ciklus során egyre fogy a megtermékenyíthető ivarsejtek száma, amelyek minősége is jelentős romlásnak indul a kor előrehaladtával. 25 éves kor felett például már megfigyelhető a csökkenés a termékenységben, 35 éves kor felett azonban már a magzatok genetikai betegségeinek aránya is megnő. Épp ezért javasolt már az embriókon bizonyos szűrővizsgálatokat elvégeztetni.
Ma már a lombik programnak és a különféle mesterséges megtermékenyítési eljárásoknak köszönhetően szinte minden problémára találhatunk megoldást. Fontos leszögezni azonban, hogy fizikai egészségünknek, illetve petesejtjeink minőségének a lombik program sikerére is nagy hatása van. Még az egyébként leghatékonyabb meddőségi kezelésnek számító IVF segítségével fogant terhességek sikeressége is jelentős csökkenésnek indul 35-40 éves kor felett.
Veszélyeztetett terhesség
Az idősebb nők körében magasabb a veszélyeztetett terhesség esélye is. Ez jelentheti a várandósság során fellépő komplikációk, például a terhességi cukorbetegséget, szív- és érrendszeri problémákat, magas vérnyomást, illetve a magzat fejlődési rendellenességeit is. Ezen kívül magasabb a koraszülés valószínűsége is, hiszen a terhesség nagyobb megterhelést jelent az édesanya szervezete számára. A veszélyeztetett terhesség ezért gyakoribb és részletesebb kivizsgálásokat igényel, illetve nem ritka, hogy az utolsó egy-két hónapot ágynyugalomban, vagy kórházban kell töltenie a kismamának.
Meddőségi kezelések, amik segíthetnek
Petefészek stimuláció
Többnyire gyógyszeres kezelés, ami segíti a nyomon követhető ciklus beállítását. Időzített együttlétekkel így növelhető a fogantatás esélye.
Inszemináció
A természetes fogantatást többnyire hormonstimulációval és a hímivarsejtek közvetlenül a méhbe juttatásával segíti elő. Ezáltal csökkenti a megtermékenyítést akadályozó tényezők számát.
Lombik program
A legnagyobb sikerességi aránnyal rendelkező meddőségi eljárás, ami során az érett petesejtet az előre kiválasztott hímivarsejtekkel laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg. Az így létrejött zigótát aztán beültetik az anya méhébe, ahol megkezdheti fejlődését. Jelentős hormonstimulációt igényel, amit többnyire injekciók formájában kapnak meg a kezelésben részt vevők, segítségével viszont akár 32%-os siker is elérhető.