Te tudod nagyjából mikor van ovulációd? Pedig jó tudni hogyan működik a ciklusunk, mert sok mindenben támaszkodhatunk ám rá.
A rendszeres menstruáció nem minden esetben egyenlő az ovulációval, habár annak szabályozásában jelentős szerep jut a peteérést irányító hormonoknak. Ha tisztában vagyunk ciklusunk működésével, az nemcsak abban segíthet, hogy minél előbb összejöjjön a baba, hanem az esetleg előforduló nőgyógyászati problémák korai diagnosztizálásához is hozzájárulhat, illetve a természetes fogamzásgátlás módszere is lehet. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az ovulációról, hogy hogyan számolhatjuk ki pontosan a termékeny napokat a naptár módszer segítségével, hogy mi történik a testünkben az ovulációkor és hogyan segíthetjük elő az egészséges peteérést.
Mi az ovuláció?
Ahhoz, hogy az ovulációt vizsgálhassuk, előbb érdemes tisztában lennünk a menstruációs ciklus szakaszaival. A két vérzés közötti időszak ugyanis három részre osztható, amelyek más-más hormonok irányítása alá esnek. A hétköznapokban ezt a hangulatunk és energiaszintünk változása, esetleg bőrproblémák megjelenése jelezheti.
Tüszőfázis
A tüszőfázis a menstruáció első napján kezdődik, vagyis amikor a méh elkezd újra felkészülni a termékeny időszakra. Ilyenkor az ösztrogén hormon van jelen a szervezetben nagyobb arányban, aminek a hatására a méhnyálkahártya elkezd megvastagodni és tápanyagokkal telítődik. A petefészkekben ilyenkor már sorakoznak a tüszőrepedésre váró petesejtek és kialakul az úgynevezett petesejt ágy.
Hossza a ciklus hosszától függően változik, de többnyire annak közepéig tart. 21 napos ciklus esetén 10 nap körüli, 28 napos ciklusnál 14 nap, 35 napos ciklus esetén 21 nap is lehet és az ovuláció jelzi a végét.
Ovuláció
Az ovuláció jelzi a ciklus félidejét, így annak hosszától függően általában 11-16 nappal a következő menstruáció előtt történik meg. Az FSH (tüszőstimuláló hormon) hatására egy petesejt megérik és a tüszőrepedés során megkezdi útját a petefészekből a petevezetéken át a méh irányába. Előfordulhat, hogy egyszerre több tüsző is megreped és emiatt megnő a teherbe esés esélye, illetve ikerterhesség is kialakulhat, de többnyire egy petesejt szabadul ki az ovuláció során. Ennek hossza 3-4 nap. Ekkor vagyunk a legtermékenyebbek, így a naptár módszer alapján erre az időszakra érdemes időzíteni az együttléteket, ha babát szeretnénk és ilyenkor érdemes azt kerülni, ha meg akarjuk előzni a teherbe esést.
Mivel a hímivarsejtek akár több napig is életképesek maradhatnak, ha biztosra szeretnénk menni, a korai tüszőrepedés valószínűsége miatt érdemes néhány nappal megtoldani ezt az időszakot. Ha nem szeretnénk teherbe esni, de vonakodunk a hormonális fogamzásgátlók szedésétől, egyszerű módszerrel kiszámíthatjuk, mikor érdemes kerülni az együttléteket. Ehhez azonban szükségünk lesz egy kis előzetes adminisztrációra is.
Ha eddig nem tettük, kezdjük el felírni a menstruációnk első napját a naptárunkba. Ennek segítségével egy fél éves periódust figyelembe véve megtudhatjuk hány napos a legrövidebb és a leghosszabb ciklusunk. A termékeny időszakot ezután úgy határozhatjuk meg, hogy a legrövidebb ciklusunk hosszából kivonunk 18-at, a leghosszabb ciklusunkból pedig 11-et. Ha a megfigyelt időszakban a ciklusunk hossza 22 és 29 nap között mozog, akkor a termékeny időszak a képlet alapján az 5-18. nap közé esik.
Ilyenkor általában szexuálisabban aktívabbak vagyunk, illetve megváltozhat az illatunk is. Ha pedig szeretnénk meggyőződni róla, hogy a tapasztalt tüneteket valóban ovuláció okozza, egy ovulációs teszt segítségével könnyen megtehetjük.
Menstruáció
Ha az ovuláció során kilökődött petesejt nem termékenyül meg, a termékeny időszak végére feloldódik és a szervezetben úgynevezett sárgatestek képződnek. A petesejtágy visszafejlődik és 10-14 nap múlva megkezdődik a menstruáció. Ebben az időszakban érezhetjük magunkat ingerlékenyebbnek és csökken a stresszkezelő képességünk. Megjelenhetnek kisebb pattanások is, mivel fokozódik a bőr faggyútermelése, a vérzés abbamaradása után, a tüszőfázisba lépve azonban a kísérő tünetek elmúlnak és újra elkezdődik a ciklus.
Elősegíthető-e az egészséges peteérés?
Ha a peteérés zavarára gyanakszunk, például egy évnyi kitartó próbálkozás ellenére sem jön össze a baba még a naptár módszert használva sem, érdemes nőgyógyászhoz fordulni. Ultrahang segítségével monitorozható a peteérés, baj esetén pedig a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel elősegíthető az ovuláció. Ennek mellékhatása lehet, hogy egyszerre több petesejt is megérik, így fokozódik az ikerterhesség esélye, ami nagyobb terhet jelent az édesanya szervezete számára és nőhet a komplikációk valószínűsége is.
A termékenység fokozásának egyik módja a gyógyszereken túl az egészséges táplálkozási rend követése, valamint az aktív életmóddal is hozzájárulhatunk a peteérés rendszerességéhez. Kutatások igazolják például, hogy a kevesebb állati fehérje fogyasztása a férfiaknál jobb minőségű spermiumokat eredményez, illetve a nőknél növeli a teherbe esés esélyét. A növényi eredetű fehérjék, például hüvelyesek, olajos magvak magas vas és folsav tartalmuknak köszönhetően pedig elősegítik az ovulációt.
Mivel a túl magas és túl alacsony testsúly, illetve az inaktív életmód is hatással lehet a termékenységünkre, érdemes a mozgásra is nagyobb figyelmet fordítanunk. Már napi fél óra séta is jótékonyan hathat a szervezetünkre, különösen, ha előtte nem sportoltunk aktívan. Kímélő mozgásforma még az úszás, illetve a jóga is, amelyek a súlyvesztésen túl hozzájárulnak a megfelelő vérkeringéshez és ezáltal a termékenység fokozásához is.
Összességében tehát minden nőnek érdemes tisztában lennie az ovulációja időpontjával, akár gyermeket szeretne éppen, akár a nem kívánt terhességet szeretné elkerülni hormonmentesen. Ha pedig korábban hosszabb ideig szedtünk hormonális fogamzásgátló gyógyszert és szeretnénk meggyőződni termékenységünkről, vagy a naptár módszer pontosságáról, egy ovulációs teszt sokat segíthet.