Stressz hatása a mensesre, ovulációra, terhességre és okoz-e súlyproblémát
A nők érzékenyebben reagálnak a stresszre. Főként annak negatív, egészségromboló típusára fogékonyak. Miként hat rád a stressz, ha nő vagy?
Kutatások sora bizonyítja, hogy a nőket sokkal inkább érinti a stressz, méghozzá annak negatív típusa, az egészségpusztító stressz. Mi lehet a stressz hatása a szervezetre? Hogy jelenhet meg az aggódás és a gyomorideg a felborult ciklus hátterében? Tényleg kisebb a terhesség esélye, ha a nők stresszelnek?
A stressz és a szorongás mára sajnos népbetegséggé vált, hiszen a munkahelyi és az otthoni kihívások is egyre nehezebb körülményeket teremtenek – leginkább mentálisan. A nőknél ezek leküzdésére nemcsak a kényszerevés és a gyakoribb „egy kis stressz elleni nasi”, azaz az elhízás lehet a következmény, hanem a menstruációs ciklus felborulása vagy épp a meddőség is.
A statisztikai adatokat vizsgálva megfigyelhető, hogy férfi kollégáikkal összevetve, a nők esetében másfélszer gyakrabban kimutatható a munkahelyi stressz, szorongás és depresszió. Ennek hátterében az áll, hogy a nők érzékenyebben reagálhatnak a munkahelyi konfliktusokra és a szerep-stressz is jobban érinti őket.
Ez azt jelenti, hogy a családi problémákat nem hagyják otthon, hanem hajlamosak a munkahelyükön is az otthoni bajokon agyalni – és fordítva. Stresszhatással járhat az is, hogy a kétfelé való megfelelés miatt egyfajta présben érzik magukat és állandó lelkifurdalásban szenvednek a párjuk vagy a család felé.
Többet stresszelnek a nők?
Egy kutatócsoport patkánykísérletekben azt találta, hogy a hím patkányoknál van egy fehérje, ami szabályozza, és lecsökkenti az agyba jutó stresszjeleket, míg a nőstényekben ez a kémiai anyag nem található meg. Arra is rájöttek, hogy egy másik fehérje, ami viszont épp hogy felerősíti a stresszjelzéseket, a nőstény állatokban kifejezettebb.
Nem tudjuk, hogy ezt az eredményt embereknél is sikerült-e kimutatni, de az bizonyos, hogy a hosszú ideig fennálló, masszív stressz hat a peteérésre: rendszertelen ovulációt és cikluszavart is okozhat.
Rendszertelen menstruációt bármilyen érzelmi sokk, trauma, munkahelyi megpróbáltatás vagy akár egy létbizonytalanságot előidéző járvány, gazdasági válság is okozhat. A stressz nagyon komolyan hat a hormonális egyensúlyunkra, különösen akkor, ha a stressz kezelésére egészségtelen módszereink vannak, mint a túlevés, mozgásszegény életmód, aljzószerek vagy éppen nyugtatók alkalmazása.
A teherbeesés stresszel jár?
Az endokrin rendszer „karnagya” az agyalapi mirigy felelős a menstruációs ciklust irányító hormonok szabályozásáért. A prolaktin nevű hormon mennyisége a tartós stressz hatására könnyen megemelkedhet, amelynek az lehet a következménye, hogy megzavarodik a menstruációs ciklus vagy elmarad a várva-várt teherbeesés. Sőt! Ha egy pár sokat próbálkozik, de sehogy sem jön össze a baba, akkor maga a teherbeesés is jelenthet olyan stresszfaktort, amely tovább csökkenti a megtermékenyülés valószínűségét.
Korábbi kutatások is alátámasztották a stressz és a teherbeesés közti összefüggést. Azok a nők esetében, akik általában is nagyobb stressznek vannak kitéve, a teherbeesés valószínűsége 45 százalékkal kisebb (ennek megállapításához közel négyszáz, 40 év alatti, szexuálisan aktív nőt vizsgáltak). Egy másik, hasonló témában végzett kutatás ennél is pontosabb eredményt mutatott: azok a nők, akik a termékeny napok alatt nagyobb stresszről számoltak be, 40 százalékkal kisebb eséllyel estek teherbe!
A nagyfokú stressz tehát igen jelentősen befolyásolja a termékenységet. Azok számára, akik szeretnének teherbe esni, javasolt az életmódváltás, a stressz csökkentése. Mindenkinek más a stressztűrő képessége, nők milliói szülnek gyereket ínséges vagy életveszélyes körülmények között is, míg másoknak tudatosan kell figyelniük a pszichés megterhelés, szorongás, lelki problémák feloldására akár sportolással, akár meditációval, vagy éppen zenehallgatással, gyógyteákkal, szakértő segítségének igénybevételével.