Meddőségi problémák nélkül is van, hogy éveket kell várni a gyermekáldásra. Cikkünkben összegyűjtöttük a teherbeesés három leggyakoribb akadályát.
Amikor a pár életében eljön az az időszak, hogy családot szeretnének alapítani, a legtöbben abban reménykednek, hogy akár már a következő hónapban pozitív lesz a terhességi teszt eredménye. A valóságban ez ritkán van így, számos tényező befolyásolhatja ugyanis a termékenységet. Meddőségi problémák nélkül is előfordulhat, hogy akár több évet is várni kell a gyermekáldásra és persze az is, hogy épp akkor jön össze a baba, amikor a legkevésbé sem számítunk rá.
Cikkünkben összegyűjtöttük a teherbeesés három leggyakoribb akadályát és kezelési lehetőségeiket, amik segíthetnek lerövidíteni a várakozási időszakot.
Késői gyermekvállalás
Szinte mindenhol azt hallani, olvasni, hogy az első gyermek születésénél az anya életkora egyre későbbre tolódik. Ez érthető is, hiszen a 21. században jelentősen megnőtt azoknak a nőknek az aránya, akik egyetemre mennek, karriert építenek, önmegvalósítanak és persze keresik a párjukat, aki mellett úgy érzik, készen állnak az anyaságra. A dolog anyagi vonzatáról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen a családi kasszából jelentős bevételkiesést jelenthet a GYES és a GYED időszaka. A csecsemők gondozásához és az apróságok hétköznapjaihoz szükséges kellékekről pedig még csak szót sem ejtettünk.
Emiatt a legtöbben alaposan megfontolják, készen állnak-e szülővé válni, mielőtt belevágnak a próbálkozásba. Sajnos a természet azonban nem veszi figyelembe a társadalmi kihívásokat, így a nők szervezete alapvetően arra van berendezkedve, hogy legalább az első terhességet még a húszas éveikben tudja le. Ennek megfelelően jellemzően 20-24 éves kor között vagyunk a legtermékenyebbek és ilyenkor a legkisebb a születési rendellenességek esélye is.
25-30 éves kor között sokaknál előfordulnak már hormonális ingadozások, habár a menopauza még messze van. A szervezetünk sokkal érzékenyebb a stresszre, ennek köszönhetően előfordulhat, hogy önmagát szabotálja a sikeres terhesség létrejöttében, habár egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással csökkenthető az egészségügyi problémák esélye. 30 éves kor fölött általában elkezd csökkenni a termékenység, csökken az érett petesejtek száma és minősége, így megesik, hogy csak hosszú hónapok, esetleg évek próbálkozása hoz majd gyümölcsöt. 35 éves kor után a petesejtek minőségének romlása miatt megnő a fejlődési és születési rendellenességek esélye is. Bizonyos életkor után ezért javasolt átfogó genetikai vizsgálaton is részt venni a kismamáknak. 40 éves kor fölött pedig a legtöbbeknél már a menopauza is az ajtón kopogtat, ha már el nem kezdődött, így jelentősen csökken a természetes úton történő teherbe esés esélye.
Mi a megoldás?
Mivel az időt visszaforgatni nem lehet és különben sem megoldás mindenki számára, hogy korábban vállaljon gyermeket, a rendszeres nőgyógyászati szűrések és az időben elkezdett reprodukciós eljárások nagy segítséget nyújthatnak. Az inszemináció és a lombik program is nagyobb sikerrátával bír a fiatalabb édesanyák körében és csökken a fogantatás esélye a kor előrehaladtával. Ha legfeljebb egy év alatt nem jön össze a baba, ne féljünk segítséget kérni! A megfelelő kezeléssel akár már a küszöbön is lehet a siker.
Elzáródott petevezetékek
A petevezeték elzáródásra gyakran már csak a meddőségi kivizsgálás során derül fény és a legrettegettebb diagnózisok közé tartozik. Okozhatja korábbi Chlamydia fertőzés, kismedencei gyulladások, vagy épp műtéti beavatkozások is. Diagnosztizálása napjainkban a legtöbbször úgynevezett HYCOSY vizsgálattal történik, amely során a méhen keresztül egy speciális oldatot juttatnak a petevezetékekbe és a hasüregbe, ami jól látszik az ultrahangon. Ha a folyadék gond nélkül kiáramlik a petevezetékeken, akkor azok átjárhatóak, ha áramlása lassabb, vagy egyáltalán nem észlelhető azonban elzáródásról lehet szó.
Ahogy a legtöbb termékenységi problémára, úgy erre is sokan véglegesként tekintenek, pedig vannak olyan esetek, nem is kis számban, amikor jó eséllyel kezelhető.
Mi a megoldás?
Sokszor már a vizsgálat során használt kontrasztanyag áramlása meg tudja szüntetni az elzáródást. Ha ez mégsem így lenne, bizonyos esetekben műtéttel is újranyitható a petevezeték. Azt, hogy a mi esetünk ebbe a kategóriába tartozik-e, kezelőorvosunk tudja megmondani. A műtét manapság a legtöbbször laparoszkópiával történik, vagyis sem nagy heget, sem jelentős fájdalmat és hosszú felépülési időt sem jelent.
Rossz spermakép
A férfi oldalon is éppúgy lehetnek gondok. A meddőségi vizsgálatok alapján a két nem között egyenlő arányban fordulnak elő termékenységi problémák, az esetek 20%-ában pedig a pár mindkét tagjánál megfigyelhető valamilyen fogantatást gátló tényező.
Szerencsére a férfiak fogamzóképessége egyszerűen vizsgálható, mivel két fő részből tevődik össze. A közösülési képességből, vagyis a megfelelő erekcióból és a spermiumok megtermékenyítési képességéből. Ez utóbbi ondóvizsgálattal mérhető. Ennek során az ondó mennyiségét, vegyhatását, a spermiumok számát, alakját, mozgékonyságát és minőségét vizsgálják. A spermatogram normál értékei alapján az ondó térfogata 1,5 ml körüli, amiben 33-36 millió/ml a spermiumok száma, ebből 40% a jól mozgó spermiumok aránya.
Mit tehetünk, ha rossz a spermakép?
Szerencsére ez sem feltétlenül végleges. A spermiumok ugyanis nagyjából háromhavonta újratermelődnek, minőségükre pedig jelentős hatással van az egészséges táplálkozás és életmód is. Mondjunk le káros szenvedélyeinkről, például az alkoholról, dohányzásról. Figyeljünk a változatos, vitaminokban, egészséges zsírokban, fehérjékben és rostokban gazdag étkezésre, valamint a rendszeres mozgásra!
Végül, de nem utolsó sorban az asszisztált reprodukciós eljárások is segíthetnek a várva várt gyermekáldásban. Lehetőségeinkről kérjük ki nőgyógyászunk, vagy andrológusunk véleményét, aki szükség esetén további kivizsgálást, vagy kezelési módot javasolhat!