Nőknél a gerincfájdalom, az emésztési zavar, a lábszárfájdalom, az alhasi fájdalom és a túlsúly mind olyan problémák, amelyeket az ülő munka okozhat.
Az ülő munka és mindazok az egészségügyi problémák, amelyeket maga után von, egyre gyakoribbak. Akár irodában, akár home office-ban, de sokan töltjük a napunkat a laptopunk előtt, ami nemcsak a szemünk és a vázizomzatunk, hanem bizonyos belső szervek számára is megterhelő lehet.
Az ülő munka egészségkárosító hatásai
A passzív életforma és az ülő munka hatására sokféle betegséggel lehet számolni: kialakulhat reflux, emésztési zavar, alhasi fájdalom, túlsúly – és ez csak néhány azok közül a problémák közül, amiket a mozgásszegény életmód okozhat. Ezen felül a magas vérnyomás és a cukorbetegség, sőt, a stroke esélye is megnő, ha sokat ülünk, de keveset mozgunk.
Ha huzamosabb ideig rossz testtartásban töltjük a napunkat, és mindezt éveken, évtizedeken keresztül tesszük, akkor a megnövekedett terhelés miatt ágyéki gerincfájdalom, a medencefenék süllyedése és a súlyos lábszárfájdalom sem csak egy távoli probléma lesz, hanem sajnos, mi magunk is megtapasztalhatjuk őket. Mivel a lábunk a nap részében be van hajlítva, nemcsak a vérkeringést akadályozzuk, hanem a csontjainknak és az ízületeinknek sem teszünk jót.
A home office-ban sokan a kanapéról dolgozunk, és még talán akkor sem ülünk asztalhoz, ha lenne rá lehetőségünk. Az amilyen testtartásban dolgozunk, nagyban befolyásolja a gerinc és a csigolyák esetleges deformitásait, és megnöveli a kopásos problémák kialakulásának esélyét. Az, hogy folyamatosan, órákon keresztül lefelé nézünk, megterheli a nyakat és az egész hátat, és fejfájás, nyakfájdalom, hátfájás, derékfájás, vállfájdalom, sőt, akár karfájdalom is jelentkezhet.
De az emésztési problémákat sem hagyhatjuk figyelmen kívül, habár erről ritkábban hallani az ülő munka kapcsán. Amikor ülünk, a szerveink összenyomódnak – mindez rövidtávon nem okoz gondot, hosszú távon, éveken keresztül azonban igen. A passzív életforma velejárója, hogy az anyagcsere lelassul, hiszen, ha nem mozgunk, nem használja fel a szervezetünk azt az energiát, amit a táplálékkal bevittünk, így aki nem sportol rendszeresen, előbb-utóbb nemcsak emésztési gondokkal, hanem elhízással is számolhat.
Természetesen, az étkezésen is nagy hangsúly van, azonban a megfigyelések szerint az ülő munkát végzők inkább hajlamosak a csipegetésre, a többlet kalória bevitelére, mint azok, akik fizikai munkát végeznek. Sőt, aki ülő munkát végez, nem mozog és az étkezésére sem figyel, az aranyeres panaszokkal is nagyobb eséllyel számolhat.
Mit lehet tenni, ha ülő munkát végzünk?
Amit már most, mindenféle erőfeszítés nélkül is meg tudunk tenni az az, hogy megfelelő magasságba állítjuk a monitorunkat. A szakemberek szerint az az ideális, ha a szemünkkel enyhén felfelé nézünk, vagyis a szemmagasságnál egy kicsivel feljebb helyezkedik el az, amit nézünk. Laptop esetében ezt nehéz megoldani, éppen ezért érdemes beszerezni egy monitort, amit rá tudunk kötni a laptopra, és be tudjuk állítani az ideális magasságra.
A másik fontos megelőző lépés a mozgás. Bármennyire is elfoglaltak vagyunk, rendszeresen szánni kell időt a mozgásra! Legyen az séta, könnyed gyaloglás, vagy egy-egy pilates óra, a lényeg, hogy egy héten három-négy alkalommal mozogjunk legalább 30-40 percet. Ha végképp nincs energiánk, kedvünk vagy időnk, az is megoldás lehet, ha a tömegközlekedésről néhány megállóval előbb leszállunk, és hazasétálunk. Eleinte kényelmetlennek érezhetjük, de idővel a szervezetünk hozzá fog szokni a mozgáshoz, és igényelni fogjuk.
Lényeges, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét, és ne akarjunk egyből, néhány hét alatt élsportolókat megszégyenítő mozgás guruvá válni. Egyrészt a motivációt is könnyebb fenntartani, ha eleinte kevesebbet vállalunk, ugyanis így lesz részünk sikerélményben, ami tovább fog ösztönözni minket a fejlődésre, másrészt nem leszünk teljesen kimerülve, és másra is marad energiánk.