Termékenység és testsúly: Valóban van összefüggés?

Az elfogadott testsúly trend a szépségideálokkal együtt változik. A telt idomokat a termékenységgel asszociálják. Valóban termékenyebb a teltebb nő?

Az egészségesnek vélt testsúly a szépségideálokkal együtt változott, amióta csak az eszünket tudjuk. A középkorban például a jóltápláltság a vagyon és a fizikai erőnlét jelének számított, de még napjainkban is megfigyelhető a szépség nevében az úgynevezett hízókúrák alkalmazása bizonyos népcsoportoknál.

Néhány évtizede pedig a híresek és szépek nyomán a karcsúság korát éljük, habár épp ez is átalakulóban van. A rendelkezésünkre álló kutatási eredményeknek és feljegyzéseknek köszönhetően már sokkal könnyebb megállapítani, mi számít egészségesnek a súlyunkat illetően, valamint többet tudunk a túlsúly és a kóros soványság egészségügyi kockázatairól is.

Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen hatással van a testsúly a termékenységünkre és a szervezetünk működésére általánosságban, valamint néhány hasznos tanácsot is adunk, hogyan lehet ismét jóbarátunk a mérleg.

A testsúly összefügghet a termékenységgel?

Az ASRM (American Society for Reproductive Medicine) felmérései alapján a 18,5-nél alacsonyabb és 30-nál magasabb BMI-vel (testtömeg-index) rendelkező nők körében egyaránt megfigyelhető visszaesés a terhességek számában. Ennek hátterében állhat, hogy a túlsúly, vagy a soványság miatt az ovulációs ciklus felborul, így a peteérés rendszertelenné válik, esetleg teljesen abba is marad. Ezen kívül olyan másodlagos problémák is megjelenhetnek, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, ízületi problémák, szívritmuszavar, illetve fehérjehiány.

A testsúlyunk és a hormonháztartásunk között ráadásul oda-vissza működő kapcsolat áll fenn. Emiatt a hirtelen súlynövekedésből, vagy súlyvesztésből például hormonális problémákra is következtethetünk, illetve pajzsmirigy-, vagy nőgyógyászati betegségeket is rejthetnek.

Vannak-e következményei az elhízásnak?

Ahhoz, hogy kellően körül tudjuk járni a témát, első sorban érdemes tisztában lenni a testtömeg-index fogalmával és meghatározó értékeivel. Ennek kiszámítására már számos online kalkulátor elérhető, így nem kell papír és ceruza a megállapításához. Ha mégis a manuális módszert részesítenénk előnyben, akkor a következő képlettel számolhatjuk ki: BMI = testtömeg (kg) / testmagasság2 (m).

Egy 170 cm magas, 68 kg testsúlyú nő esetében ez azt jelenti, hogy:

BMI = 68 / 1,7= 68 / 2,87 = 23,69

A BMI értékeit pedig négy fő kategóriába sorolhatjuk, amelyek tovább oszthatóak alkategóriákra attól függően, hogy milyen mértékű problémáról van szó.

  • 16 – 18,49 között soványságról beszélhetünk, aminek alsó szintje a súlyos kategóriába tartozik.
  • 18,5 – 24,99 között találhatóak a normális értékek, vagyis a testsúlyunk az egészséges kategóriába tartozik.
  • 25 – 29,99 között beszélhetünk túlsúlyról, ami már okozhat egészségügyi problémákat, de jellemzően még könnyebben visszafordítható.
  • 30 fölött pedig már az elhízás három szintje következik, amelyek komoly egészségügyi problémákat vonzhatnak magukkal. Többnyire ilyenkor jelentkeznek a fogantatási nehézségek is.

Mivel a termékenységünket számos tényező befolyásolja a lelki állapotunktól kezdve a fizikai erőnlétünkön keresztül az általános egészségünkig, érdemes tisztában lennünk a túlsúly veszélyeivel. Kialakulhatnak például szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás és megnőhet a trombózis esélye, illetve a zsírszövetek fokozott mértékben képesek bontani a szexhormonokat. Ennek hatására nemcsak ovulációs problémák merülhetnek fel, de a terhesség során is megnőhet a komplikációk esélye, például a terhességi cukorbetegség, vetélés és fejlődési rendellenességek is előfordulhatnak.

Létezik-e egészséges fogyás?

A drasztikus diéták gyors eredményt ígérnek ugyan, ha sikerül is megszabadulnunk pár kilótól a segítségükkel, eredményük csak ritkán marad tartós. Ha pedig babát tervezünk, érdemes teljesen megfeledkezni róluk!

Együnk az energiaszükségletünknek megfelelően!

Két azonos testsúlyú, azonos nemű és azonos magasságú személynek is lehet eltérő a napi kalóriaigénye attól függően, hogy mennyire él aktív életmódot. Ha ülőmunkát végzünk és nem sportolunk rendszeresen, kevesebb energiát használunk naponta, mint akik munkájuk közben többnyire állnak, esetleg fel-alá járkálnak munkaidejükben, vagy rendszeresen sportolnak.

Számítsuk ki a szervezetünk számára megfelelő kalóriamennyiséget és fogyasszunk zsírt, szénhidrátot, fehérjét, akár cukrot is felelősségteljesen! Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, még sokszor méregetnünk sem kell, de előfordulhat, hogy csökkenteni fogunk az adagokon.

Böjtölés helyett 4-6 órás szabály!

A böjtölés népszerű diétás módszernek számít, ha babát tervezünk, mégsem érdemes terhelni vele a szervezetünket. A 12-16 órás koplalás hatására akár az is előfordulhat, hogy testünk raktározó üzemmódba kapcsol és a fogyás helyett még több zsírt halmoz majd fel. Helyette együnk 4-6 óránként akkora adagokat, amik megszüntetik az éhséget, de figyeljünk rá, hogy ne együk túl magunkat! A teltség érzet a legtöbb embernél az étkezések után fél órával jelentkezik.

Mozogjunk rendszeresen, mindegy, hogy mit!

Nem kell megerőltető edzésbe kezdeni a fogyás érdekében, különösen, ha előtte keveset mozogtunk. A séta, az úszás vagy a biciklizés is jól átmozgatja a testet és segíti a kalóriaégetést, így hozzájárul a fogyáshoz.

A soványság és az ovuláció zavara

A súlyos soványság nemcsak az ovulációt befolyásolhatja, habár gyakori következménye, hogy a peteérés elmarad, ezáltal pedig nem jöhet létre terhesség sem. Amennyiben mégis megtörténik a megtermékenyítés, az édesanya testsúlya rá és a babára is fokozott kockázatot jelent. A szervezet ilyenkor ugyanis nincs felkészülve a várandósság során fellépő változásokra, vagyis a megnövekedett energiaigényre, a tápanyag és vitaminszükséglet fokozódására, valamint a súlygyarapodásra sem. Előfordulhatnak ízületi bántalmak, súlyos vitaminhiány és a magzati fejlődési rendellenességek aránya is megnő.

A soványság azonban általánosságban számos probléma forrása lehet, úgy mint:

  • szív- és érrendszeri szövődmények,
  • ortopédiai szövődmények,
  • bőrgyógyászati panaszok, hajhullás és fertőzések,
  • idegrendszeri elváltozások
  • és a hiányállapotok miatt fellépő problémák, például fogászati panaszok, veseműködési és pajzsmirigy zavarok.

A soványság kezelésére a “hízókúrák” sem jelentenek sokszor megoldást, hátterében ugyanis gyakran állnak felszívódási problémák. Az egészséges testsúly elérésében ezért fontos szerep jut a dietetikusok, orvosok segítségének, akik megfelelő étrend, akár mesterséges táplálás és gyógyszeres kezelés útján szüntethetik meg a problémát.

Habár cikkünkben elsősorban a nőket vizsgáltuk, fontos megjegyezni, hogy a túlsúly és a soványság a férfiak termékenységét is befolyásolja, ezért a pár mindkét tagjának érdemes odafigyelnie a testsúlyára.

dietetikus orvostermékenységet befolyásoló egészséges testsúlytesttömeg indextúlsúly és soványság termékenység