Méhsövény. A magzat megfogan, egészséges fejlődésnek indul, de ismétlődő vetélések szakítják meg a terhességeket. Az átfogó kivizsgálás megoldás lehet.
Sok nő életét nehezíti meg a méhsövény anélkül, hogy tisztában lennének vele. Az állapot az endometriózishoz hasonlóan a termékenységi problémák toplistáján szerepel. Többek között az erős, fájdalmas menstruáció, a fogantatási nehézségek és az ismétlődő vetélés jelezhetik előre jelenlétét és pontos kiváltóoka sem ismert.
Mivel nem mindig látható ultrahang segítségével többnyire csak a meddőségi kivizsgálás során derül rá fény, amikor már számos fájdalmat okozott. Előfordulhat ugyanis, hogy a fogantatás gond nélkül megtörténik és a baba egészséges fejlődésnek indul, ám a terhesség korai szakaszában, vagy akár a felénél a várandósság megszakad. Az ismétlődő vetélések ezért mindenképp okot adnak az átfogó kivizsgálásra.
Annak érdekében, hogy többekkel megismertessük ezt a még kevéssé ismert problémát, cikkünkben bemutatjuk, mi is az a méhsövény pontosan, hogyan akadályozza a teherbe esést, hogyan diagnosztizálható és milyen lehetséges kezelési módok léteznek.
Mi az a méhsövény?
A méhsövény egyfajta fejlődési rendellenesség, így kialakulása nem megelőzhető. Legvalószínűbb oka, hogy az embriók a terhesség 8. hetéig egyformán fejlődnek és csak ezután kezdenek kialakulni nemi jellegeik. Ezután a hormonok hatására a fiúknál úgynevezett Wolff-csövek, a lányoknál pedig Müller-csövek alakulnak ki, amelyek a nemiszervek alapjául szolgálnak.
A Müller-csövek idővel összeolvadnak és belőlük alakul ki a méh. Amennyiben a fejlődést bármi megzavarja, a csöveket elválasztó fal részben, vagy egészen megmaradhat, ezzel kettéosztva a méhet, vagy befolyásolva annak méretét és alakját. A mindennapokban ez elhelyezkedése és formája miatt a méhnyálkahártya fájdalmas leválását okozhatja, ami erős menstruációs görcsök és vérzés kíséretében történik.
A méhsövény tünetei:
- fájdalmas együttlétek,
- szokatlan alhasi görcsök,
- teherbe esési nehézségek,
- ismétlődő vetélés, akár a terhesség félidejénél,
- intenzív menstruáció, amely gyakran fájdalmas.
Hogyan akadályozza a teherbe esést a méhsövény?
Ahogy fentebb említettük, a méhsövény által okozott problémák közül az egyik elsődleges, hogy elhelyezkedésével és alakjával akadályozza az embrió beágyazódását. Nem tud létrejönni a terhesség. Még rosszabb azonban, hogy sok esetben megtörténik a beágyazódás és a baba a kezdeti időszakban a normális mértékben fejlődni is képes. Amikor azonban az embrió mérete eléri a méhsövényt, a terhesség megszakad. Ez bekövetkezhet az első néhány hétben, vagy akár a félidőnél is, ezáltal nemcsak jelentős fizikai, hanem pszichológiai fájdalmat is okoz.
A méhsövény puszta létezése azonban nem mindig vezet vetéléshez. Ez attól is függ, hogy hol helyezkedik el az összenövés, illetve milyen mértékben befolyásolja a méh tágulását. A vetélések hátterében ugyanis sok esetben az áll, hogy a méh nem képes lekövetni az embrió fejlődésének ütemét.
Hogyan diagnosztizálják a méhsövényt?
A méhsövény diagnózisa nem egyszerű feladat, a hagyományos nőgyógyászati szűrővizsgálat során ugyanis nem mindig észlelhető. Előfordulhat, hogy látszik a hasi, vagy hüvelyi ultrahangon, többnyire azonban az átfogó meddőségi kivizsgálás derít rá fényt.
Lehetséges diagnosztikai módszerek:
- ultrahang,
- MRI,
- méhtükrözés.
Az ultrahang segítségével a méhsövény méretét és elhelyezkedését lehet meghatározni, az MRI olyan részletes képet adhat a méhüregről, amely segíthet a méhsövény pontos lokalizálásában. A hüvelyi ultrahang segítségével a méhüregi elváltozásokat is vizsgálhatják, és lehetőséget ad a méhsövény pontosabb meghatározására.
A méhtükrözés során száloptikás kamerát vezetnek a méhnyakon keresztül a méhüregbe, amit előzetesen folyadékkal, vagy gázzal kitágítanak. Ennek segítségével nemcsak a méhsövény, hanem egyéb elváltozások is jól vizsgálhatók, az eljárás során használt eszköz ráadásul az elváltozások kezelésére is alkalmas.
Hogyan kezelhető a méhsövény?
A méhsövény kezelése több módon is történhet, azonban a megfelelő kezelés kiválasztása a méhsövény méretétől, az életkortól, a tünetektől, a meddőség tényének megállapításától, illetve a családalapítási tervektől is függ. A probléma megszüntetésére általában a műtét jelenti a leghatásosabb megoldást.
Ahogy fentebb említettük, laparoszkóp segítségével erre akár már a diagnózis felállításakor sor kerülhet. Előnye, hogy nem jár hegesedéssel és rövid a felépülési idő, így egynapos műtét keretében megoldható.
Ha a terhesség már létrejött, ez az opció nem megfelelő. Ilyenkor az orvosok elsődleges feladata a vetélés és a koraszülés megakadályozása, amelyre gyógyszeres kezelés jelenthet megoldást. A baba tüdejének fejlődését elősegítendő például gyakran alkalmaznak szteroidokat, így növelhető az életben maradási esélye és csökkenthető akár későbbi fejlődésből eredő problémák előfordulási lehetősége is.
Mit tehetünk még?
A termékenységet számos élettani tényező befolyásolhatja, amelyekre különös figyelmet kell fordítanunk, ha méhsövényünk van. Ilyen például a stressz, a szorongás, az egészséges étrend és életmód is. Érdemes lehet ezért felkeresni a nőgyógyászon kívül akár egy perinatális tanácsadót, vagy pszichológust is, ha úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk.
Ha nehézséget okoz a teherbe esés, vagy épp a fogantatás megtörténik, de a baba elmegy, esetleg a terhesség közel azonos szakaszában, jó eséllyel méhsövény állhat a háttérben. A megfelelő diagnózist követően már a kezelés sincs messze, ezért nem érdemes halogatni, hogy felkeressük nőgyógyászunkat!