Basedow-kór: A nők egyik leggyakoribb pajzsmirigy betegsége

A pajzsmirigy túl-, vagy alulműködése miatti hosszútávú szövődmények hatékonyan megelőzhetőek, vagy legalábbis mérsékelhetőek, ha idejében diagnosztizálják őket. A probléma ott kezdődik, hogy sokan nincsenek tisztában vele, hogy panaszaik valójában nagyobb bajra figyelmeztetnek és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor súlyos tüneteik vannak. A pajzsmirigy túlműködés egyik leggyakoribb típusa a Basedow-kór, ami a nők körében ötször gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, súlyos esetében pedig akár a keringési rendszer elégtelenségét is okozhatja.

Cikkünkben összegyűjtöttük, mit érdemes tudni erről a széles körben elterjed betegségről, hogyan ismerhetőek fel tünetei és milyen kezelési módszerek közül választhatunk.

Mi az a Basedow-kór?

A betegséget gyakran Graves-Basedow-kórnak is nevezik a tüneteit először diagnosztizáló orvosok után. 1835-ben ugyanis Robert James Graves jegyezte azt le, majd öt évvel később a merseburgi Carl A. Basedow adott róla részletes leírást, amely már tartalmazza a betegség legjellemzőbb tüneteit is.

A Basedow-kór az autoimmun pajzsmirigy túlműködés egyik leggyakoribb formája, aminek hatására a T4 (tiroxin) és T3 (trijód-tironin) hormonok fokozzák az alapanyagcserét és ez vezet a betegség jellegzetes tüneteihez is. Kialakulásának hátterében általában genetikai hajlam áll, de bizonyos környezeti tényezők is okozhatják, például fokozott stressz, dohányzás, bizonyos vírus- és bakteriális fertőzések, valamint akár a terhesség is.

A jelentkező autoimmun reakció következtében a szervezet antitestjei hibásan működnek és a kórokozókhoz hasonlóan a test saját sejtjeit is támadni kezdik. Ebben az esetben a TSH (pajzsmirigyserkentő hormon) ellen fordulnak, aminek az a célja, hogy a szervezet T3 és T4 termelődésének szintjét szabályozza. A Basedow-kórban szenvedők szervezetében ezért először az anyagcsere folyamatok borulnak fel, ami például hirtelen fogyás, fokozott bélmozgások és izomgyengeség formájában jelenhet meg.

A Basedow-kór tünetei és diagnózisa

A túlműködés következtében a pajzsmirigy a legtöbb esetben megnagyobbodik, amit például nyelési nehézségek, gombócérzés a torokban és akár köhögés is jelezhet. Ha megtapogatjuk az állunk alatti puha területet, akár érezhetjük is a duzzanatát, azonban ha az alábbi tünetekkel együttesen jelentkezik, mindenképp érdemes megfelelő szakorvoshoz fordulnunk panaszainkkal.

Szívdobogás érzés, ritmuszavarok

A pajzsmirigy keringésre gyakorolt hatása miatt a Basedow-kór egyik jellemző tünete a szokatlanul erős szívdobogás érzés, amit nem feltétlenül előz meg fizikai igénybevétel. Esetleg ritmuszavarok is felléphetnek, illetve emelkedik a vérnyomás, amit rendszerint reggel jelentkező, tompa fejfájás, halántéktáji lüktetés jezelhet. Gyakori tünete még a koncentrációvesztés, a verejtékezés és a mellkasi nyomás érzése is, amelyeket érdemes komolyan venni.

Élénk anyagcsere = gyakori székletürítés

Az anyagcsere fokozódásával egyre gyakrabban kell meglátogatnunk a mellékhelységet is. A Basedow-kór hatására a széklet lazává válik, akár hasmenés is előfordulhat, illetve azonos, vagy akár nagyobb étvágy mellett is fogyás tapasztalható.

Izomgyengeség és idegi panaszok

A TSH nemcsak az anyagcserére, hanem egész szervezetünk működésére jelentős hatással van, így idegrendszerünkre is. A hormonális egyensúly felborulásának következtében így kialakulhatnak alvászavarok, nem múló idegesség, illetve izomgyengeség is. Utóbbi jellemzően a törzshöz közeli izmokon jellemző, de a kinyújtott végtagokon végigfutó finom remegés is figyelmeztető jel lehet.

Menstruációs zavarok

A Basedow-kór különösen gyakori a fogamzóképes (20-50 év közötti) nők körében. Érdemes tehát odafigyelni a ciklus szabálytalanságaira, a kimaradó menstruációra, vagy épp a csökkenő libidóra is. Különösen akkor, ha életmódunk, vagy munkánk miatt nagyobb stressznek vagyunk kitéve a mindennapokban, esetleg keveset mozgunk, vagy nem mindig tudunk kiegyensúlyozottan étkezni.

A merseburgi triász

Carl Basedow merseburgi orvos jegyezte le a Basedow-kór három legjellemzőbb tünetét, amelyeket ma már gyakran merseburgi triászként emlegetünk. Ezek közé tartozik:

• a szívfrekvencia növekedése,
• a szemek kidülledése, amelyet az okoz, hogy a szemek mögötti kötőszöveti sejtek vizet kötnek meg, aminek a hatására az izomszövet megduzzad,
• valamint a pajzsmirigy megnagyobbodása, az úgynevezett golyva.

Ha ezek együttesen jelentkeznek egy páciensnél, jó eséllyel Basedow-kór okozhatja a panaszokat.

A betegség diagnosztizálásában fontos szerepe van az endokrinológiai vizsgálatoknak. Megállapítható egyszerű laboratóriumi vérvétel segítségével, amiből kimutatható a T3 és T4 megemelkedett szintje, izotópos vizsgálattal, ultrahanggal, vagy akár fonendoszkópos ráhallgatással is. A pajzsmirigy állapotáról még pontosabb képet adhat egy MRI vizsgálat is.

A Basedow-kór kezelése

Az állapot előrehaladottságától függően általában háromféle kezelési mód közül választhatunk. Ez a gyógyszeres, a radiojódos, illetve a műtéti kezelés. Ezen kívül a tünetek enyhítésével is hozzájárulhatunk állapotunk, vagy legalábbis közérzetünk javulásához. A szem kidülledése például állandóvá váló szemszárazságot okozhat, amit vény nélkül kapható műkönny alkalmazásával egyszerűen mérsékelhetünk akár otthon is. Ezen kívül fontos, hogy figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra és akár speciális diéta követésével is segíthetjük állapotunk gyorsabb javulását. Erről azonban mindenképp egyeztessünk kezelőorvosunkkal is.

Gyógyszeres kezelés

Speciális gyógyszerek, úgynevezett tireosztatikumok segítségével gátolják a pajzsmirigyhormonok termelődését. Terápiás módon nagyjából egy évig tart a gyógyszeres kezelés, aminek kiegészítéseként gyakran alkalmaznak béta-blokkolókat is, amelyek segítenek a szívfrekvencia szabályozásában. Mivel azonban a kapott gyógyszerek hatására a pajzsmirigy mérete akár tovább is nőhet, valamint vészesen csökkenhet a szervezet védekező fehérvérsejtjeinek száma, a kezelés során nagyon fontos a folyamatos vérképellenőrzés is. Sajnos a gyógyszerek elhagyása után a betegség sok esetben visszatér, ezért gyakran a következő kezelési szintre kell lépni.

Radiojód-kezelés

Ijesztően hangozhat, de hatékony kezelési módot nyújt a 131-es radioaktív jód alkalmazása, amelyet közvetlenül a pajzsmirigybe juttatnak, ahol csökkenti annak állományát. Ennek megkezdése előtt gyógyszeres kezelés szükséges, amit néhány nappal a radiojód-kezelés előtt abbahagynak, hogy a pajzsmirigy megfelelően fel tudja venni az izotópot.

A kezelés nem végezhető terhesség, illetve szoptatás idején, valamint az izotóp bejuttatásától számított néhány napon belül nem ajánlott kismamákkal, illetve gyerekekkel találkozni. A kezelés után hat hónappal azonban már a gyermekvállalás is lehetséges. Mivel azonban minden egyén szervezete máshogy működik, ha gyermeket tervezünk, arról tájékoztassuk kezelőorvosunkat is!

Műtéti kezelés

Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem járt sikerrel, a radiojód-kezelés pedig nem járható út, a műtét is szóbajöhet. Ez előtt is szükség van a pajzsmirgy túlműködésének szabályozására, mivel annak fokozott vérellátása miatt vérzésveszély léphet fel. A műtét során eltávolítják a beteg pazsmirigy részt, de legalább egy 4 ml méretű szövetet meghagynak, hogy az a továbbiakban is betölthesse funkcióját.

Az eljárás veszélye, hogy a sebészi beavatkozás során a mellékpajzsmirigyek, illetve a gégét ellátó idegek sérülhetnek, de ez csak az esetek nagyon kis százalékában fordul elő. Gyakoribb, hogy a műtét következtében pajzsmirigy alulműködés alakul ki, ez azonban hormonális készítményekkel jól szabályozható.

Ha tehát arra gyanakszunk, hogy pajzsmirigyünk nem megfelelően működik, mindenképp forduljunk orvoshoz. Akár már egy egyszerű vérvétel segítségével kideríthető a probléma, az időben megkezdett kezelés pedig súlyos szövődményektől kímélhet meg.