Átlagosan minden tíz nő közül egy küzd endometriózissal termékeny évei során. Még mindig viszonylag kevésbé ismert betegségről van szó, mivel tüneteit könnyű összetéveszteni az erős menstruációs görcsökkel. Még inkább megnehezíti a diagnosztizálását, hogy olykor tünetmentes formában is előfordul, így gyakran maguk a páciensek sem tudják, hogy endometriózisban szenvednek.
Cikkünkben áttekintjük az endometriózis jelentését, leggyakoribb tüneteit, mellékhatásait és hogy mit tehetünk, ha arra gyanakszunk, minket is érint ez a probléma.
Mi az endometriózis?
Az endometrium szóból származik, ami a méh belső felét borító sejteket takarja. A menstruációs ciklus során ezek a méhnyálkahártya sejtek vastagodnak meg, majd lökődnek ki menstruációs vérzés formájában, amennyiben nem jött létre terhesség. Amikor a sejtek megfelelően működnek, a már jól ismert panaszokon kívül más tüneteket nem okoznak.
Endometriózisról akkor beszélhetünk, ha ezek a sejtek máshol is megtalálhatóak a szervezetben a méh belső falán kívül. Gyakran fordulnak elő például az alhasi területen, a hashártya felszínén, de a petefészkekben, a belekben, vagy akár a húgyhólyagban is fellelhetőek. A hormonális változások hatására a méhnyálkahártyával együtt megvastagodnak, majd a menstruáció alatt leválnak és vérzést okoznak. Csakhogy amíg a menstruációs vérzés a méhszájon és hüvelyen keresztül képes távozni a szervezetből, a hasüregben keletkező vérzés nem, ez pedig gyakran kellemetlen tüneteket és súlyos szövődményeket is okozhat.
Az endometriózis leggyakoribb tünetei
Az endometriózis tünetei könnyen összetéveszthetőek a menstruációs fájdalmakkal, ezért nem egyszerű felismerni, hogy ha baj van. Tünetmentes változatában pedig gyakran csak akkor derül fény rá, amikor egy pár már régóta próbálkozik a gyermekvállalással, de hosszú idő után sem jön a baba. A vizsgálatok alapján ugyanis a meddőség hátterében az esetek 20-40%-ában az endometriózis áll.
Ha az alábbi panaszokat tapasztaljuk, érdemes részt vennünk egy kivizsgáláson:
- rendkívül erős menstruációs görcsök,
- nagy mennyiségű menstruációs vérzés,
- rendszertelen ciklus, kimaradó, vagy épp túl gyakori menstruáció,
- tartós ideje fennálló alhasi, vagy hátfájdalom,
- alhasi görcsök és puffadás,
- gyakori émelygés a menstruáció alatt,
- fájdalmas együttlétek,
- állandó fáradtságérzet, kimerültség, lehangoltság.
Attól függően, hogy milyen szerveket érint az endometriózis, további tünetek is jelentkezhetnek. A petefészkekben található méhnyálkahártya például a peteérés időszakában, nagyjából a menstruációs ciklus közepén okozhat erős, görcsös fájdalmakat. Ezt akár már egy ultrahangvizsgálat is kimutathatja, az endometrium ugyanis gyakran okozza ciszták jelentkezését is.
Ijesztő és azonnali kivizsgálást igénylő tüneteket okoz a húgyhólyagban, vagy a belekben megtalálható méhnyálkahártya, amire görcsös fájdalom, illetve véres vizelet, vagy széklet hívhatja fel a figyelmet.
Az endometriózis okai
Az endometriózis pontos kiváltó okait még nem sikerült megtalálni, az viszont kijelenthető, hogy széles körben elterjedt problémáról van szó. A WHO adatai alapján a termékeny korú nők nagyjából 10%-át érinti, ami 190 millió embert jelent világszerte. Az orvosok jelenleg háromféle okot tudtak meghatározni, ami az endometriózis kialakulásának hátterében állhat.
Retrográd menstruáció
Ilyenkor a menstruációs vér visszafelé áramolva sodorja el a méhnyálkahártya sejtjeit a hasüregbe, amik ott megtapadva folytatják működésüket.
A sejtek átalakulása
Az elmélet szerint a szervezetben már kezdettől jelen vannak olyan sejtek, amik méhnyálkahártyához hasonló sejtekké tudnak alakulni. Ezt valószínűleg a genetika, vagy bizonyos környezeti hatások befolyásolhatják, habár pontos kiváltó okainak meghatározására még nem került sor.
Sejt áramlás
A harmadik elmélet a sejt áramláshoz kapcsolódik, ami szerint a vérkeringésnek köszönhetően jutnak el a méhnyálkahártya sejtjei akár a szervezet legtávolabbi pontjaira is. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért fordulhatnak elő akár a tüdőben, vagy a bőrben is.
Mi köze az endometriózisnak a meddőséghez?
Az endometrium által okozott alhasi vérzés komoly gyulladást és a szövetek hegesedését okozhatja, ami jelentősen csökkenti a természetes teherbeesés esélyeit. A petefészek ciszták és a petevezetők elzáródása miatt az endometriózisban szenvedők számára a fogantatás gyakran csak műtéti beavatkozást követően, vagy mesterséges megtermékenyítéssel lehetséges.
Mielőtt azonban belevágnánk egy lombik programba, az első lépést egy teljes körű kivizsgálás jelenti.
Mikor forduljunk orvoshoz és milyen vizsgálatokra készüljünk?
Ha a fentebb felsorolt tüneteket észleljük, érdemes ellátogatnunk nőgyógyászunkhoz, nemcsak endometriózis okozhatja ugyanis őket. Itt egy átfogó szóbeli konzultációval kezdődik a kivizsgálás, ami alapján meghatározható, hogy milyen irányba menjen tovább a vizsgálat.
Amennyiben endometriózis gyanúja áll fenn, a következő vizsgálatokra számíthatunk:
Hasi ultrahang vizsgálat
A petefészket érintő endometriózis esetén akár már ez is elegendő lehet, önmagában azonban általában nem elég a diagnózis felállításához.
Laparoszkópia
A rutinműtétnek számító laparoszkópia során egy apró vágást ejtenek a hasfalon, amin keresztül egy kamerával ellátott speciális eszközt vezetnek a hasüregbe. Ennek segítségével úgynevezett gócpontokat keresnek és amennyiben szükséges, mintavételt is tudnak ejteni, hogy megbizonyosodjanak a diagnózisról.
MR vizsgálat
A képalkotó vizsgálatok közül az MR vizsgálat is alkalmas lehet az endometriózis megerősítésére. Az erős mágneses tér által készített felvételeken jól látszódnak a nagyobb gócok és ezek elhelyezkedése, hátránya azonban, hogy a kisebb endometrium szöveteket nem mindig lehet kivenni rajtuk. Emiatt az endometriózis kizárására sajnos nem alkalmas.
Fontos megjegyezni, hogy a tünetek erőssége és az endometriózis gócok nagysága nem mindig áll összefüggésben egymással. Ezért, ha arra gyanakszunk, hogy nincs valami rendben a ciklusunkkal, fájdalmas menstruációs görcsök, vagy rosszullétek kínoznak, forduljunk mielőbb orvoshoz a megfelelő kivizsgálás érdekében.