A méhszájseb számos nőt érint, mégis sok tévhit kering a betegséggel kapcsolatban. A következőkben a három legjellemzőbb félreértést oszlatjuk el, ami a méhszájsebbel kapcsolatosan kering a köztudatban.
Valójában nem sebről van szó
A méhszájseb tulajdonképpen nem seb, hanem annak szöveti elváltozása. A méhnyak csatorna területéről a méhszájra húzódó hengerhám sejtek megjelenését értjük alatta. A méhszáj területét laphámsejtek borítják, így a nőgyógyászati vizsgálat alkalmával egyértelműen látható, hogy eltérő szövet borítja a méhszájat, mely alapján diagnosztizálható a méhszájseb megjelenése.
Mindenképpen kezelést igényel
A szöveti elváltozás van, hogy nem okoz tünetet, mégis erősen ajánlott rendszeresen ellenőriztetni állapotát. Kialakulásának következtében megnő a fertőzésekre való hajlam, a hüvely pH-jának megváltozása, továbbá szexuális együttlétkor vérzés léphet fel. Leggyakrabban műtéti úton történő kimetszést, úgy nevezett konizációt végeznek, illetve létezik fagyasztásos technikával történő kezelés.
Nem egyenlő a méhnyakrákkal
A méhszájseb nem jelenti a méhnyak rosszindulatú elváltozását, citológiai vizsgálat során igazolható az elváltozás eredete. A méhnyakrák kialakulásában döntő szerepet játszik a HPV fertőzöttség, így ennek igazolására irányuló vizsgálatok elvégeztetése is szükséges lehet.
Fontos, hogy a méhszájsebet rendszeres nőgyógyászati vizsgálat keretében lehet felfedezni, így ne feledkezzünk meg az ajánlott szűrővizsgálatokról! A méhszájseb kezelését minden esetben szakértő nőgyógyász orvosra bízzuk!