A méhszájseb alatt a laikusok a méhszájon található különféle elváltozásokat értik. A méhszáj egy pontszerű nyílás, ahol a méhnyakcsatornájában lévő szőlőfürtszerű hengerhámszövet találkozik a méhszáj körül elhelyezkedő laphámszövettel. A méhszájseb (ectropium, cervicalisatio, méhnyakerózió, méhszájrepedés) egy jóindulatú banális elváltozás, amikor a méhnyakcsatorna belsejét fedő hengerhámszövet átterjed a méhnyak külső felületére, ezért a méhszájon egy rózsaszínes, vöröses folt jelenik meg.
Kialakulásának okát nem ismerjük. Gyakran fiatal korban, fogamzásgátló szedése alatt vagy hüvelyi szülés estén jelentkezhet. Néhány nemi úton terjedő betegség ( Chlamydia, Gonorrhoea) is okozhatja a kialakulását.
A méhszájseb meglehetősen gyakori (kb. 40%) a fogamzóképes nők körében, önmagában teljesen ártalmatlan, nem befolyásolja a termékenységet és nem is rákos daganat .
Tünetek
A legtöbb nőnek egyáltalán nincsenek olyan tünetei amelyek a méhszájsebre utalnának, illetve a tünetek nem elég specifikusak, könnyen összetéveszthetők más betegségekkel.
Előforduló tünetek:
- Pecsételő vérzés: közösülés után vagy valamilyen belső irritáció hatására
- Fájdalom és vérzés: a közösülés közbenvagy a szexuális együttlét után
- Gyakori vagy állandó hüvelyi folyás: visszatérő fertőzések, gyulladásos állapot
Diagnózis
Mivel a méhszájseb általában tünetmentes, ezért a legtöbben nincsenek is tisztában a betegség létezésével. A nőgyógyász rendszerint kismedencei vizsgálat során diagnosztizálja a méhnyakerózió meglétét.
A vizsgáló orvosnak mindenképpen ki kell zárnia a méhnyakrákot, ha a méhnyaka a szokásosnál vörösebb vagy gyulladtabb.
A következő vizsgálatok jöhetnek szóba:
Pap-teszt (Papanicolau rendszer vagy P-rendszer): a méhnyak felszínéről levett sejtek mikroszkópos vizsgálata
Kolposzkópia (hüvelytükrözés): erős fényben, többszörös nagyításban vizsgálják a méhnyakat
Kezelés
Műtét nélküli eljárások
A kezelés célja a hüvely normál flórájának és a megfelelő ph értékének visszaállítása, ami történhet tejsavas irrigálással, hüvelykúpok használatával, amit kiegészíthetnek a szájon át szedhető gyógyszerekkel.
Ha ezek a kezelések nem hoznak eredményt, akkor szükségessé válhat a hengerhámszövet eltávolítása.
- Ecsetelés: a enyhébb esteknél különféle érösszehúzó oldatokkal (Vagothyl, Albothyl). A seb nem tűnik el, de a páciens tünetmentessé válhat.
- Fagyasztás: a kitüremkedő hámszövetet lefagyasztják. A roncsolódott hengerhámszövet helyét a laphámszövet foglalja el. 2 hónapon belüli negatív citológiai eredmény birtokában lehet elvégezni.
- Lézeres kezelés: Hasonló a fagyasztáshoz, de itt a lézersugár vaporizálja (elpárologtatja) a nem kívánt szövetet.
Műtéti eljárások
- hideg késes konizáció (kúpkimetszés): a méhnyak kúp alakú kimetszése, egyszerre terápiás és diagnosztikai jellegű műtét.
- loop konizáció (hurokkimetszés): korszerűbb műtéti technika, gyorsabb, a vágás mellet vérzéscsillapító hatása is van. Korlátozott diagnosztikai lehetőséget biztosít
Akkor válnak szükségessé ha :
- a citológia kóros
- az elváltozás nagy kiterjedésű
- egy éven túl nem szűnik meg
Megelőzés
A betegség kialakulásának megelőzése érdekében figyelni kell, a hüvely természetes savasságának megtartására.
A méhnyak-gyulladás kockázatának csökkentése érdekében, javasolt az óvszer használata, amely megakadályozza a nemi úton történő fertőzést.
Méhnyakrák
A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Az elhanyagolt méhnyakerózió rák megelőző állapot, mert fennáll a lehetősége, hogy tumoros elváltozássá alakul át.
- 80-85%-ban a daganat kiindulása a laphám, ez általában szűréssel jól kimutatható.
- 15-20%-ban találkozunk mirigyhám eredetű daganatokkal (adenocarcinoma).
Nagyon fontos, hogy a szexuális élet megkezdése után évente egyszer mindenképpen végezzünk méhnyakrák szűrővizsgálatot.