Az American Cancer Society (ACS) szerint a nőknek 13% esélyük van arra, hogy életük során valamikor kialakul náluk a mellrák, ami egyébként a bőrrák után a második leggyakoribb daganatos betegségnek tekinthető. Miért van az, hogy egyeseknél nagyobb a megbetegedés valószínűsége, míg mások leélik úgy az életüket, hogy soha nem fejlődik ki náluk a mellrák?
A mellrák kialakulását befolyásoló kockázati tényezők
Hogyan lehet megelőzni vagy felismerni a mellrákot?
A mellrák kialakulását befolyásoló kockázati tényezők
Amikor kialakul a mellrák, valamilyen hatásra, kontrollálatlanul kezdenek növekedni és osztódni a mellszövet sejtjei. Néhány ember esetében megnő a mellrák kialakulásának kockázata, és esetükben nagyobb valószínűséggel meg is jelenik a betegség. Az alábbi tényezők hajlamosíthatnak a megbetegedésre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy akinél ezek a tényezők fennállnak, valóban meg is fog betegedni.
A mellrák kockázati tényezői közé tartoznak:
- Életkor: Az egyik kockázati tényező az életkor. A 40 év feletti nőknél nagyobb lehet az esélye a mellrák kialakulásának, mint fiatalabb korban.
- Személyes és családi anamnézis: Ha az egyik emlőben már kialakult a mellrák, nagyobb lehet a kockázata annak, hogy a másik mellben is kialakuljon. Ha egy nő közvetlen rokonainál (anyja, lánya vagy testvére) diagnosztizáltak már mellrákot, akkor nála is magasabb lehet a kockázat. A családi halmozódás hátterében genetikai tényezők is állhatnak.
- Genetikai tényezők: Néhány génmutáció növeli a mellrák kialakulásának esélyét. Elsődlegesen hathat a mellrák kialakulására a BRCA1 és BRCA2 gén mutációja. Ezek a gének alap esetben segítenek megjavítani a DNS-károsodásokat és megakadályozni a daganatos sejtek elszaporodását. Ha ezek mutálódnak, akkor nem tudják ellátni ezt a funkciót.
- Hormonális tényezők: A női hormonok, az ösztrogén és a progeszteron befolyásolják a mellrák kockázatát. Minél hosszabb ideig vannak jelen ezek a hormonok a női szervezetben, annál nagyobb a kockázat. Ezért olyan tényezők, amelyek befolyásolják a hormonszintet vagy a hormontermelés időtartamát, hatással vannak a mellrák kialakulásának esélyére is. Ilyen tényezők például:
- Mennyi idős kora óta menstruál
- Mikor kezdődött a menopauza
- Szült-e gyermeket, illetve mennyi idős volt, amikor szülte az első gyermekét
- Szoptatott-e és ha igen milyen hosszú ideig
- A változókorban kezelték-e hormonpótló terápiával (HRT). A kockázat függ attól, hogy milyen típusú HRT-t használnak, mennyi ideig és milyen dózisban.
- Orális fogamzásgátló rendszeres szedése: A fogamzásgátló tabletta is tartalmaz ösztrogént és progeszteront, az újabb generációs tabletták azonban alacsonyabb hormontartalmúak és kevésbé veszélyesek.
- Életmódbeli tényezők: Az életmódunk is befolyásolhatja a mellrák kockázatát. Néhány olyan tényező, amelyet megváltoztathatunk, és ezzel csökkenthetjük a kockázatot:
- Testsúly: A túlsúly és az elhízás növeli a mellrák kockázatát, különösen a menopauza után. A zsírszövet ugyanis ösztrogént termel, ami serkenti a daganatos sejtek növekedését.
- Fizikai aktivitás: A rendszeres testmozgás csökkenti a mellrák kockázatát, mert segít megőrizni az egészséges testsúlyt, csökkenti az ösztrogén szintjét és erősíti az immunrendszert.
- Alkoholfogyasztás: Az alkohol növeli az ösztrogén szintjét és károsítja a DNS-t.
- Dohányzás: A dohányzás is károsítja a DNS-t és növeli a mellrák kockázatát.
Hogyan lehet megelőzni vagy felismerni a mellrákot?
A mellrák megelőzésére nincs biztos módszer, de csökkenthetjük a kockázatot, ha figyelünk az életmódunkra és elkerüljük vagy mérsékeljük a kockázati tényezőket. Fontos szerepe van a rendszeres önvizsgálatnak és a szűrővizsgálatoknak is, amelyek segítenek időben felfedezni a betegséget. Minél korábban diagnosztizálják a mellrákot, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak.
A megelőzésnek egyik módja lehet a havi rendszerességgel, a menstruációt követő időszakban elvégzett önvizsgálat. A melleink önvizsgálata során figyelni kell arra, hogy van-e változás az emlők formájában, méretében, tapintásában vagy bőrén. Keresni kell a csomókat, dudorokat, behúzódásokat vagy váladékozást az emlőbimbókból. Ha bármilyen elváltozást észlelünk, forduljunk orvoshoz.
A szűrővizsgálatok közül a legfontosabbak a mammográfia és az ultrahangvizsgálat. Mindkét vizsgálat fájdalommentes és biztonságos.
A daganatos betegségek esetében a gyógyulás esélye annál nagyobb, minél korábban diagnosztizálják a kialakult betegséget.