A PCOS a fogamzóképes nők 12-18%-át érintheti. A policisztás ovárium szindróma okairól, tüneteiről írunk. Lehetséges a spontán terhesség PCOS-el?
A PCOS egyre szélesebb körben ismert fogalom, hiszen a fogamzóképes korban lévő nők akár 12-18%-át is érintheti. Tekintettel arra, hogy összetett kórképről van szó, a páciensek nagy része csak véletlenül, esetleg a rutin nőgyógyászati vizsgálat, vagy meddőségi kivizsgálás alkalmával tudja meg, hogy policisztás ovárium szindrómában szenved.
Még azokban is rengeteg kérdés merül fel ezzel a betegséggel kapcsolatban, akiknél akár már évek óta diagnosztizálták ezt a szindrómát, mivel jóval többet jelent egyszerű nőgyógyászati tünetnél. Cikkünkben ezért kitérünk kialakulásának főbb okaira és körülményeire, jellemző tüneteire, lehetséges kezelési módjaira és arra is, hogy létrejöhet-e spontán terhesség PCOS-el.
Mi az a PCOS?
A PCOS összetett tünetegyüttest okozó probléma, amely jelentősen befolyásolja a hormonháztartást. A betegség következtében azonban nemcsak nőgyógyászati panaszok, például ciszták a petefészekben, fájdalmas menstruáció, esetleg meddőség alakulhatnak ki, hanem cukorbetegség és akár szív- és érrendszeri megbetegedések is. Mivel általában nincs két egyforma PCOS-es beteg, ezért a diagnosztizálása is körülményes és sok vizsgálatot felölelő folyamat.
Van, akinél szinte egészen addig tünetmentes marad, amíg gyermeket nem szeretne, de a kitartó próbálkozás ellenére is negatív marad a terhességi teszt eredménye. Mások egyszerűen nem tudják azonosítani a tüneteiket a PCOS-el, mivel a hízás, a bőrgyógyászati, esetleg emésztési panaszok könnyen összetéveszthetők más betegségekkel.
Kinél alakulhat ki PCOS?
A PCOS kialakulása részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Megelőzésére így nincs egyetlen konkrét, jó módszer, habár korai diagnosztizálása növeli a sikeres kezelés esélyét. A rendszeres nőgyógyászati és általános laborvizsgálatok emiatt sokat segíthetnek.
Az első figyelmeztető jelek akár már serdülőkorban, még az első menstruáció előtt megjelenhetnek. Ilyen lehet például a gyermek alacsony születési súlya, a korán megjelenő másodlagos nemi jellegek, a korai szőrnövekedés, illetve az inzulinrezisztencia is.
Utóbbi esetben a szervezet túlkompenzál, emiatt megnő az inzulin szintje, ami stimulálja a férfi nemi hormonok termelését. Emiatt erőteljesebbé válhat a szőrnövekedés és előbb utóbb megáll a tüszőérés is. Ez váltja ki a PCOS egyik elsődleges tüneteként emlegetett cisztákat a petefészkekben.
A női nemi hormonok túlzottan magas értéke szintén problémára figyelmeztethet. A magas LH, vagy FSH szint ugyanis képes megakadályozni a petesejtképződést, ami fokozott tesztoszteron termelődéssel a petefészkek fokozatos degenerálódásához vezethet.
A betegség leggyakoribb tünetei:
- rendszertelen, a kb. 28 napos ciklusnál jóval rövidebb, esetleg hosszabb menstruáció,
- a menstruáció hiánya,
- aknés, pattanásos bőr és egyéb bőrproblémák,
- emelkedett vércukorszint,
- túlzott szőrnövekedés akár az arcon is,
- hajhullás,
- jelentős túlsúly, ami különösen a has és a csípő környékére rakódik le.
Érdemes orvoshoz fordulni? Mikor?
Ha a felsorolt tünetek közül esetleg többre is ráismertünk a saját panaszaink között, vagy gyermeket szeretnénk, de rendszeres, védekezés nélküli együttlétek ellenére sem jön létre a terhesség, mindenképp érdemes orvoshoz fordulni. Az első lépést jelentheti például egy általános nőgyógyászati kivizsgálás, ami során elmondjuk panaszainkat és kezelőorvosunk ennek fényében javasolhat további kivizsgálást.
Lehetséges kezelési módok
Tekintettel arra, hogy a betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, a PCOS kezelése többnyire a tünetek megszüntetésére fókuszál. Ennek megfelelően több szakma szoros együttműködésével lehetséges. Önmagában a nőgyógyásznak, a diabetikusnak vagy az endokrinológusnak kevesebb esélye van a probléma kiküszöbölésére, együttműködve azonban hatékonyan vehetik fel a küzdelmet ellene.
A kezelés egyik legfontosabb lépése a megfelelő testsúly elérése. Ehhez elengedhetetlen a változatos és egészséges étrend kialakítása, valamint a rendszeres testmozgás is. Ezek ráadásul olyan kapcsolódó panaszokat is enyhíthetik, mint például az inzulinrezisztencia, vagy a fájdalmas menstruáció. Az Aviva tornát, ami az utóbbi években Magyarországon is igen népszerűvé vált, a rendszertelen ciklus szabályozásán túl a libidócsökkenés megszüntetésére és a meddőség kezelésének támogatására is használják.
Ezen kívül előfordulhat, hogy a ciszták kezelése gyógyszeres terápiát igényel. Erről kezelőorvosunk tud részletesebb tájékoztatást adni. A PCOS kezelésére kapott gyógyszerek többek között csökkenthetik a diabétesz kialakulásának kockázatát, a férfi nemi hormonok szintjét és a vetélés esélyét is.
Spontán terhesség PCOS-el? Lehetséges?
A PCOS egyik leggyakoribb mellékhatása a petefészek ciszták kialakulása, amit általában az ovuláció elmaradása okoz. Emiatt jelentősen csökken a termékenység, ugyanakkor nincs kizárva, hogy létrejöjjön spontán terhesség. Fontos azonban megjegyezni, hogy ehhez is a tünetek önálló kezelése szükséges. A túlsúly, a hormonháztartás egyensúlyának felborulása, a cukorbetegség és a rendszertelen menstruáció ugyanis már önmagukban is képesek megakadályozni a fogantatást. Ha ezek közül több is egyszerre igaz ránk, akkor pedig arányosan csökkenhet a termékenységünk is.
Kövessünk alacsony glikémiás indexű étrendet, fordítsunk kellő figyelmet a rendszeres testmozgásra és támogassuk szervezetünket megfelelő vitaminokkal! A rendszeres nőgyógyászati és endokrinológiai kontroll szintén fontos része a folyamatnak.
Végül pedig, ha természetes úton nem is jön össze a baba, a mesterséges megtermékenyítés még mindig segíthet. Az inszeminációnak és a lombik programnak köszönhetően a PCOS-el küzdő betegek számára sem lehetetlen az anyává válás, habár több nehézséggel járhat.
Ha arra gyanakszunk, hogy fogantatási nehézségeink vannak, esetleg ráismertünk saját panaszainkban a PCOS tüneteire, mindenképp érdemes szakorvost felkeresni. Az időben megkezdett kezelés csökkenti a betegség további tüneteinek kockázatát és akár a termékenységünket is növelheti.