A petefészekrák és a méhnyakrák a nők reproduktív szervrendszerének két szervét érinti, így lehetnek azonos tüneteik. A petefészekráknak azonban több olyan tünete is van, amely a méhnyakrák esetében csupán ritka előfordulást mutat.
Miben egyezik és miben tér el a két nőgyógyászati betegség?
Mi okozza ezeket a női betegségeket?
Diagnózis azonosságai és különbségei
Hogyan kezelhető a petefészekrák és a méhnyakrák?
Miben egyezik és miben tér el a két nőgyógyászati betegség?
A két betegség tekintetében sem a kiváltó okok, sem pedig a kockázati tényezők nem egyeznek meg. Mivel rendszerint már a szétterjedése előtt diagnosztizálják, a méhnyakrák esetében a gyógyulás esélyei jobbak, mint a petefészekdaganatnál.
Nézzük meg, miben hasonlít és mi az amiben eltér a két nőgyógyászati betegség.
Ahogy fentebb már említettük, ez a két daganat típus a női reproduktív szervrendszer két különböző részét betegíti meg.
A petefészekrák a petefészkekben vagy a petevezetékekben alakul ki. Ezek a szervek a méh jobb és bal oldalán helyezkednek el. A petefészkekben érnek be a petesejtek, és ez a szerv felelős az agyalapi mirigyben termelődő hormonok irányításával a női nemi hormonok termeléséért is.
A méhnyakrák a méhnyakban alakul ki. A méhnyak a méhüreg és a hüvely közötti szűk átjáró. Bár van kapcsolat a petefészkek és a méhnyak között, a két daganattípust kiváltó okok és a betegségek tünetei sem teljesen azonosak.
Hasonlóság a kétféle daganattípus között alapvetően az, hogy a korai stádiumában egyik sem mutat különösebben tüneteket, csak miután elkezdenek átterjedni a környező szövetekre. A petefészekráknak és a méhnyakráknak vannak azonban olyan tünetei a későbbiekben, amelyek hasonlóságot mutatnak.
A petefészek- és a méhnyakrák hasonló tünetei a következők lehetnek:
- vérzés a menstruációs ciklusok között
- szokásosnál kellemetlenebb vagy hosszabb ideig elhúzódó menstruációs ciklus
- hüvelyi vérzés a menopauza után
- szokatlan színű, vagy kellemetlen szagú hüvelyváladék
- medencei fájdalom vagy nyomásérzet
- fájdalmas közösülés.
A petefészekráknak azonban vannak olyan tünetei, amelyek nem jellemzők a méhnyakrákra. Így inkább csak a petefészekdaganat kísérő tünete a hasi puffadás és a gyors teltségérzet evés közben.
Mi okozza ezeket a női betegségeket?
A petefészekrák kiváltó oka jelenleg még nincs pontosan azonosítva, de ismertek azok a tényezők, amelyek növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát.
A méhnyakrákot elsősorban a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) fertőzés okozza.
Diagnózis azonosságai és különbségei
A petefészekrák azonosítására vagy megelőzésére nincsenek szűrővizsgálatok.
A méhnyakrákot sokkal könnyebb szűrni. A méhnyakrák szűrése érdekében rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok keretében veszik le a Pap-kenetet és végzik el a HPV-tesztet. A pontos diagnózis felállításához azonban mindkét ráktípus esetében biopsziára van szükség. A biopszia során az orvos kis mennyiségű szövetmintát vesz, amelyet egy patológus mikroszkóp segítségével vizsgál meg.
A fentieken kívül mindkét rákbetegség diagnosztizálásához hasonló képalkotó vizsgálatokat alkalmaznak:
- ultrahang
- számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat
- mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat
- pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat
- röntgen
Hogyan kezelhető a petefészekrák és a méhnyakrák?
Mind a petefészekrák, mind pedig a méhnyakrák műtéttel és kemoterápiával kezelhető. A méhnyakrákot belső vagy külső sugárterápiával is kezelik.
A két rákbetegség közül a petefészekráknak rosszabbak a gyógyulási esélyei, mivel többnyire csak előrehaladottabb stádiumában diagnosztizálják.
Azonban, ha sikerül mégis korán azonosítani a betegséget, a petefészekrák nagyon jó esélyekkel gyógyítható. A petefészekrák főként műtéti úton kezelhető. A műtéti terület érintettsége attól függ, mennyire terjedtek szét a rákos sejtek a petefészekből. Gyakran eltávolítják műtéti úton a petefészkeket, a petevezetékeket, a méhet és minden szövetet, ahol áttéteket azonosítanak.
A műtétet rendszerint kemoterápia követi, amely azonban a műtétet helyettesítheti olyan esetekben, amikor nincs valamilyen okból kifolyólag mód a műtéti kezelésre.
Célzott terápiát is alkalmazhatnak előrehaladottabb petefészekráknál.
A méhnyakráknál egyrészt a szűrővizsgálatok segíthetik a korai diagnosztizálást, másrészt HPV-vakcinázással a legtöbb esetben megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.
A műtét az egyik fő kezelési lehetőség a méhnyakrák esetében is. Hasonlóan a petefészekrákhoz, a műtéti terület attól függ, milyen mértékben terjedtek szét a rákos sejtek.
Egyéb lehetséges kezelési mód a külső vagy belső sugárterápia. A kemoterápiát is alkalmazhatják, gyakran a sugárterápiával kombinálva. Előrehaladott méhnyakrák kezelésére alkalmazható még a célzott terápia és az immunterápia is.
Összességében elmondható, hogy mindkét daganattípus esetében nagyobb a gyógyulás és felépülés esélye, ha időben sikerül diagnosztizálni és hatékony kezelési eljárást elindítani a gyógyítás érdekében.
Ezért nagyon fontos, hogy ne habozzunk azonnal nőgyógyász szakorvoshoz fordulni, ha bármilyen aggasztó tünetet észlelünk magunkon. Különösen fontos jelentőséget tulajdonítani a kismedencei fájdalmaknak, a szokatlan hüvelyi vérzésnek és kellemetlen szagú hüvelyváladéknak, illetve annak, ha a közösülés nem megszokott fájdalommal jár.