Amikor babát szeretnénk vállalni a meglévő betegségeink is górcső alá kerülnek. Hogyan hat vajon a Crohn-betegség a terhességre?

Terhesség tervezése Crohn-betegséggel

Crohn-betegség hatása a fogamzóképességre

Kell-e számolnunk a terhességi szövődmények kockázatával?

Annak tudata, hogy a szervezetünk önmaga ellen dolgozik, ijesztően hathat, abban az esetben, ha korábban autoimmun betegséget diagnosztizáltak nálunk. Az egyik ilyen állapot a rengeteg kellemetlenséggel járó Crohn-betegség, amellyel nem egyszerű együtt élni, mert teljes mértékben át kell alakítanunk miatta az előtte megszokott étrendünket és kihathat akár az életvitelünkre is.

Amikor gyermekvállaláson gondolkodunk Crohn-betegként, aggodalom merülhet fel azt illetően, hogy milyen hatással lesz ez az autoimmun betegség a terhességünkre és a terhesség a betegségünkre.

Megfelelő orvosi felügyelet mellett és gondos tervezéssel a Crohn-betegséggel élő nők is vállalhatnak nyugodtan babát, így nincs mitől tartanunk.

Terhesség tervezése Crohn-betegséggel

A terhesség előtti tervezés kulcsfontosságú a Crohn-betegséggel élő nők számára. A fogantatás szempontjából legideálisabb az az időszak, amikor a betegség legalább 3-6 hónapja remisszióban van, vagyis tartósan nem okoz tüneteket. Az aktív gyulladás ugyanis nemcsak a teherbeesést nehezítheti meg, hanem a terhesség alatt is növelheti a szövődmények kockázatát.

Amikor Crohn-betegként úgy döntünk, hogy babát szeretnénk rendkívül fontos, hogy a gasztroenterológus szakorvossal és a szülész-nőgyógyász szakorvossal előzetesen konzultáljunk. A szakorvosok szakszerű támogatást tudnak nyújtani számunkra a biztonságos terhesség gondtalan megéléséhez.

A szakorvosokkal át kell tekintenünk, hogy a gyógyszeres kezelés igényel-e módosítást annak érdekében, hogy a babánk számára ne legyen ártalmas.

A szakorvosok megfelelő támogatást tudnak nyújtani ahhoz, hogy az étrendünket és az életmódunkat is teljes egészében a várandóság igényeihez tudjuk igazítani a betegségünk figyelembevételével.

Az orvosi kontroll elengedhetetlenül fontos szerepet játszik abban, hogy minden rendben menjen a babavárás időszakában is.

Crohn-betegség hatása a fogamzóképességre

A gyógyszeres kezelést igénylő aktív Crohn-betegség negatívan hathat a termékenységünkre. Az aktív Crohn-betegség megnehezítheti a teherbeesést, ezért az ideális állapot az, ha a betegség remisszióban van a fogamzás idején.

Rendkívül fontos tisztában lenni azzal, hogy a babavállaláskor figyelembe kell venni azt is, ha csak az apa jelölt Crohn-beteg, tekintettel arra, hogy a kezeléséhez használt gyógyszerek a spermiumokra is hatnak, ami pedig a termékenységre kihathat.

Férfiak esetében a Crohn-betegség kezelésére használt szulfaszalazin csökkentheti a spermiumszámot, ezzel megnehezítheti a gyermekvállalást. Azt illetően, hogy mivel helyettesíthetjük ki a gyermekvállalás tekintetében károsnak számító gyógyszereket és mikor célszerű ezeket más hatóanyagtartalmú készítményekre leváltani, mindenképpen a kezelőorvossal kell konzultálni.

A methotrexát hatóanyagtartalmú gyógyszer veszélyes a magzatra és az újszülöttre nézve is. Ez a gyógyszer mind férfiak, mind nők esetében súlyosan károsíthatja a magzatot, így a terhesség előtt és alatt is tilos a szedése. A nőknek kerülniük kell a kockázatot jelentő methotrexát szedését nemcsak a terhesség előtt és alatt, de a szoptatás idején is, mert az újszülötteknél hasmenést és véres székletet okoz ez a hatóanyag.

Érdemes szem előtt tartani a tényt, hogy a gyulladásos bélbetegségek (IBD) nagy valószínűséggel öröklődhetnek. Erről is fontos lehet beszélni a szakorvosokkal, főképpen olyan esetekben, amikor mindkét szülőnél diagnosztizált Crohn-betegség, vagy egyéb gyulladásos bélbetegség áll fenn.

Kell-e számolnunk a terhességi szövődmények kockázatával?

A legtöbb Crohn-beteg nő komplikációk nélkül hozhat világra egészséges babát, de ezeket a terhességeket mégis magas kockázatúnak tekintik általában. Az éppen aktív betegség növelheti a koraszülés, az alacsony születési súly, de akár a vetélés veszélyét is.

Ezek a kockázatok azért nagyobbak a Crohn-betegség mellett, mert egyrészt a betegség aktív időszakában a gyulladásos folyamatok a terhesség idején is fennállhatnak, ami komplikációkhoz vezethet, másrészt jelentkezhetnek a betegség következtében tápanyagfelszívódási problémák, amelynek kedvezőtlen hatása lehet a magzat fejlődésére.

A Crohn-betegséggel élő nőknek sem kell lemondaniuk a betegség miatt a babavállalásról. Nélkülözhetetlen azonban, hogy minden aggályukat osszák meg a kezelőorvosokkal, működjenek mindenben együtt és tartsák be szigorúan az orvosaik minden utasítását.

Ez a baba épsége érdekében elengedhetetlen. A legfontosabb a betegség remisszióban tartása a terhesség teljes időszakában az orvos által javalt biztonságos gyógyszeres kezeléssel és rendszeres kontrollvizsgálatok felügyelete mellett.

Amennyiben Crohn-betegséggel terhességet tervezel, ne halogasd az egyeztetést a gasztroenterológussal és a nőgyógyásszal!

A haj növekedési ciklusa három fázisból (anagén = növekedő, katagén = nyugalmi leállás, telogén = elhalási) áll. A hajhullás, más néven alopecia, olyan rendellenesség, amelyet a test hajtermelési ciklusának megszakítása okoz.

Normális állapotban naponta 50 -100 hajszálat veszítünk, ami a körülbelül százezer hajszálhoz képest észrevehetetlen. Ha ennél jelentősebb mennyiségű hajvesztést tapasztalunk, akkor beszélhetünk hajhullásról. A hajhullás jelentkezhet hirtelen vagy pedig fokozatosan alakul ki az évek során. Az alopecia lehet tartós vagy átmeneti hajhullásról is.

Hajhullás oka

A férfiak nagy részénél az öregedéssel együtt jár a tartós hajritkulás, amely jól látható a homloknál és a fejtetőn. Ez általában genetikai örökség.

A súlyos betegségek, műtétek vagy traumatikus események szintén okozhatnak hajhullást, de ezek általában nem tartósak és kezelés nélkül is megszűnnek.

A hormonális változások (terhesség, szülés, fogamzásgátló tabletták, változó kor), különféle betegségek (pajzsmirigy, szőrtüszőket megtámadó autoimmun probléma, fejbőr fertőzések) és a betegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek (rák, magas vérnyomás, ízületi gyulladás, depresszió, szív problémák) átmeneti hajhullást okozhatnak.

Diagnózis

A betegség diagnosztizálása során az orvos a családi anamnézis, a táplálkozási-, hajápolási szokások, a korábbi betegségek megismerése után fizikális és laboratóriumi vizsgálatokkal, szükség esetén fejbőr biopsziával megállapítja, a hajhullás okát.

Ha a hajhullás oka betegség, vitaminhiány, hormon egyensúly hiány vagy valamilyen fertőzés, mindenképpen szükséges a laboratóriumi vérvizsgálat és a fejbőr biopszia is.

Hajhullás kezelése

Az alopecia hatékony kezelése a betegség pontos okának megtalálásával kezdődik.

A legtöbb hajhullás nem igényel semmilyen kezelést, mert csak ideiglenes vagy pedig az öregedés természetes velejárója.

Ha azonban a hajhullást valamilyen betegség okozza, akkor a kezelőorvos a betegségtől függően hatékony terápiával (gyógyszeres kezelés, életmód-terápia) képes visszafordítani, vagy lelassítani a hajhullás folyamatát.