Miután átéltünk már egy terhességet preeclampsiával (vagyis terhességi toxémiával), a következő várandósságunk alatt valószínűleg jobban fogunk aggódni amiatt, hogy újra szembe kell-e néznünk a terhességi komplikációval. Ez az aggály sajnos nem alaptalan; a korábbi preeclampsia valóban növeli annak az esélyét, hogy ismét jelentkezhet ez a terhességi szövődmény. De mit is érdemes tudni erről a kockázatról, hogyan lehet időben felismerni a jeleket, és mit tehetünk azért, hogy a baba és az édesanya is biztonságban legyen?

Preeclampsia kialakulásának kockázata második terhességnél

Ezekre a tünetekre kell nagyon figyelni

Lehet-e természetes úton világra hozni a babát preeclampsia esetén?

A preeclampsia kezelése

Megelőzhető-e a második terhességnél a preeclampsia kialakulása?

A preeclampsia súlyos terhességi szövődmény, amely leggyakrabban a 20. terhességi hét után alakul ki.

Jellemzője a magas vérnyomás, a fehérjevizelés és a különböző szervek – főként a vese, a máj és a szív – károsodása.

Súlyos esetben eclampsiába, azaz görcsrohamokkal járó állapotba is átmehet, ami nagyon veszélyes lehet a kismamára nézve. A magzat szempontjából is nagyon súlyos következményekkel járhat ez az állapot, tekintettel arra, hogy a csökkent oxigén- és tápanyagellátás miatt a baba növekedési üteme lelassulhat. Emiatt a baba korábban születik a vártnál és a súlya születéskor alacsony lesz.

Preeclampsia kialakulásának kockázata második terhességnél

Második terhesség során a preeclampsia kialakulásának a kockázatát több tényező befolyásolja: súlyosabb lefolyás, korai megjelenés vagy a HELLP-szindróma (vérszegénység, emelkedett májenzimek és alacsony vérlemezkeszám kombinációja) szintén fokozza ennek a terhességi állapotnak az újbóli kialakulását.

Természetesen nemcsak a kórtörténet számít. Más tényezők is növelhetik a preeclampsia kialakulásának kockázatát a második terhességnél. Magas vérnyomás vagy vesebetegség, a családi halmozódás, az ikerterhesség, az elhízás, valamint az, ha az első és a második baba születése között több mint tíz év telik el.

Ezekre a tünetekre kell nagyon figyelni

Ez a terhességi komplikáció változatos tüneteket produkálhat, ami miatt az azonosítása sem egyszerű.

Gyakori és tartós fejfájás, látászavarok, hasi fájdalom, légszomj, ritka és kis mennyiségű vizelet, az arc felpuffadása, valamint a kéz- és lábfej bedagadása mind figyelmeztető jelek lehetnek. Bár ezek önmagukban más okból is előfordulhatnak a terhesség során, ha több tünet együttesen jelentkezik, érdemes azonnal nőgyógyászhoz fordulni, hogy mielőbb elvégezze a szükséges vizsgálatokat.

Lehet-e természetes úton világra hozni a babát preeclampsia esetén?

A válasz igen, de a szülész-nőgyógyász szakorvos dönt a szülés módjáról a preeclampsia súlyosságától és a terhességi kortól függően.

Mivel a betegség lényege, hogy a terhesség váltja ki, a szülés – azaz a baba és a méhlepény eltávolítása – a leghatékonyabb módja az állapot megszüntetésének. A szülés időzítése azonban kulcsfontosságú: ha a baba elég érett, a szülés megindítása vagy császármetszés javasolt; ha nem, az orvos megpróbálhatja késleltetni a szülést, miközben szoros megfigyelés alatt tartja mind az anyát, mind a babát.

A preeclampsia kezelése

A preeclampsia kezelésének az elsődleges célja a tünetek enyhítése és a baba fejlődésének támogatása, ameddig csak lehetséges a baba és a kismama biztonságának maximális szem előtt tartása mellett. A kezelés része lehet

• Vérnyomáscsökkentés gyógyszerekkel. Ez a kezelés segít stabilizálni az anya állapotát.
• Kortikoszteroid kezelés, amely elősegíti a magzat tüdejének gyorsabb érését. Rendszerint akkor kezdik el ezt a kezelést, ha koraszülésre lehet számítani.
• Görcs kialakulását gátló gyógyszer szedése is szükségessé válhat annak érdekében, hogy megelőzzük az eclampsiás rohamokat.

Megelőzhető-e a második terhességnél a preeclampsia kialakulása?

Ha a kismama a korábbi terhessége alatt már átesett ezen a betegségen, akkor mindenképpen érdemes erőfeszítéseket tenni a második terhesség alkalmával a megelőzés érdekében.

A következő lépések segíthetnek csökkenteni a kockázatot:

Már a második terhesség előtt, vagy korai szakaszában érdemes alapos kivizsgálást kérni a vérnyomás és a vesefunkciók ellenőrzésére.

Megfelelő súlykontrol, a vércukorszint beállítása inzulinfüggő cukorbetegek esetén, valamint a krónikus magas vérnyomás megfelelő kezelése szintén lényeges.

Végül, de nem utolsósorban, a legfontosabb, hogy a várandósság ideje alatt a kismama rendszeresen járjon terhesgondozásra.

Az időben diagnosztizált preeclampsia állapota megfelelő kezeléssel jelentősen javítható, így csökkenthető a komoly szövődmények kialakulásának a kockázata.

A korai felismerés, a gondos megfigyelés és a megfelelő kezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy mind az édesanya, mind pedig a babája további szövődmények nélkül vészelje át ezt az egészségügyi kihívást.

Ha kialakult már nálad a szezonális allergia a babavállalás előtt, akkor már valószínűleg nem ér váratlanul, hogy beköszöntött az újabb allergia szezon.  Várandósan lehet picit nyűgösebb leszel, hiszen az örömteli várakozás mellett rengeteg lelki és testi változáson mész át, amik mellett már egyáltalán nem hiányolod a szénanátha tüneteit. Nálad az allergiás panaszok először most jelentkeztek, amikor kisbabát vársz? Sajnos ilyen is van. Ebben a cikkben körbejárjuk, hogyan alakulhatnak az allergiák a várandósság idején, és mire érdemes figyelni a biztonságos kezelés érdekében.

Allergiás tünetek és terhességi nátha: hogyan különböztethetjük meg?

Allergiás tünetek és terhességi nátha: hogyan különböztethetjük meg?

A várandós nők gyakran panaszkodnak orrdugulásra, amely nem feltétlenül allergiás eredetű. A második trimeszter táján jelentkező „terhességi rhinitis” hormonális változások következménye, és az orrnyálkahártya megduzzadását okozza. Tünetei – orrdugulás, esetleg orrvérzés, köhögés – könnyen összetéveszthetők egy megfázással vagy allergiával.

A szénanátha – azaz szezonális allergiás rhinitis – a várandósság idején is előfordulhat vagy súlyosbodhat. Tünetei – tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés – megnehezíthetik a pihenést, de megfelelő kezeléssel kordában tarthatók.

Amennyiben bizonytalanok vagyunk abban, hogy szénanátháról, terhességi rhinitisről, megfázásról vagy esetleg COVID-19-ről van-e szó, mindenképpen orvosi kivizsgálás javasolt. Asztmás tünetek – például sípoló légzés vagy tartós köhögés – esetén szintén szükséges a szakemberrel történő konzultáció.

Az allergiás eredetű panaszokat gyakran viszketés, tüsszögés és könnyezés kíséri. Ha ezek nem jelentkeznek, inkább a hormonális eredetű orrdugulás állhat a háttérben. Kétség esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

Az utóbbi években a ketogén diéta – röviden keto – az egészségtudatos életmód egyik legfelkapottabb irányzatává vált. Számos híresség és egészséges életmóddal foglalkozó influenszer népszerűsíti, mint az „egyetlen hatékony megoldást” túlsúlyra, cukorbetegségre, vagy akár termékenységi problémákra is. De vajon mennyire biztonságos ez az étrend, ha kisbabát várunk – vagy épp a gyermekvállalásra készülünk?

Mi a keto diéta alapelve?

Miben más a kismama étrendje?

Nem mindegy, hogy milyen zsírt fogyasztunk

Milyen kellemetlenségeket okozhat a keto diéta?

Az egészséges táplálkozás fontosságát a várandósság alatt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Hiszen ilyenkor nemcsak a saját szervezetünknek, hanem fejlődő kisbabánknak is meg kell adnunk mindazt, amire szüksége van. Nem meglepő tehát, hogy sok kismama elgondolkodik azon, milyen étrendet érdemes követnie.

Mi a keto diéta alapelve?

A keto diéta alapja, hogy ezzel az étrenddel jelentősen csökkentjük a szénhidrátbevitelt, miközben nagy mennyiségű zsírt és mérsékelt mennyiségű fehérjét fogyasztunk.

A ketogén étrend rendkívül alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírfogyasztást előíró diéta, amely célja, hogy a szervezetet zsírégetésre – ún. ketózis állapotára – állítsa át. Ehhez általában napi kevesebb mint 50 gramm szénhidrát fogyasztása engedélyezett, ami hozzávetőlegesen két banánnak vagy egy közepes méretű bagelnek felel meg. Kettőezer kalóriás napi étrend esetén ez a következő makrotápanyag-elosztást jelentené: körülbelül 165 g zsír, 75 g fehérje és 40 g szénhidrát.

A cél az, hogy a szervezet a szénhidrátok helyett zsírt kezdjen el energiaforrásként hasznosítani.

Bár ez a módszer rövid távon valóban előmozdíthatja a fogyást, a terhesség időszaka táplálkozás tekintetében egészen más megközelítést kíván.

Miben más a kismama étrendje?

A várandósság nem csupán örömteli időszak, hanem a táplálkozás szempontjából is kritikus. A fejlődő magzatnak – és az anyai szervezetnek – sokféle vitaminra és ásványi anyagra van szüksége. A keto diéta azonban kizár sok olyan ételt – gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket –, amelyek természetes módon biztosítják e mikrotápanyagokat.

A ketogén étrend követése miatt gyakran előfordul, hogy a szervezetben fellép az alábbi vitaminok és ásványi anyagok hiánya:

• magnézium
• B-vitaminok, köztük folsav
• A-, C-, D-, E-vitamin.

Mindezek kritikus fontosságúak a magzati fejlődés szempontjából, különösen a gerinc, az idegrendszer és a csontozat megfelelő kialakulásához és fejlődéséhez.

Jóllehet, a terhesvitaminokkal ügyesen ki tudjuk küszöbölni a vitaminhiányt, az optimális felszívódás érdekében ideális az lenne, ha az említett vitaminokhoz a kismama természetes forrásból jutna hozzá, lehetőleg a kellő mennyiségben. Miért fontos ez?

A kismama energia- és vitaminigénye változik, valamint a magzat szervezete is gyorsan fejlődik az anyaméhben. Ennek megfelelően pedig mindkettőjük tápanyagszükséglete fokozatosan emelkedik a várandóság ideje alatt.

Nem mindegy, hogy milyen zsírt fogyasztunk

A diéta másik buktatója a zsírok típusában rejlik. A keto étrend nem mindig különbözteti meg az egészséges és a kevésbé előnyös zsírokat. Így könnyen előfordulhat, hogy túlzott mennyiségű telített zsír – például vaj, szalonna vagy feldolgozott húsáru – kerül az étrendbe, amely megemelheti a koleszterinszintet és hosszú távon szív-érrendszeri problémákat is okozhat.

Terhesség alatt pedig a szív- és érrendszeri terhelés eleve nagyobb, így különösen óvatosnak kell lenni.

A feldolgozott húsok – mint például a virsli, bacon, vagy szalámi – ráadásul gyakran tartalmaznak adalékanyagokat, színezékeket, tartósítószereket, amelyek szintén nem ideálisak a magzati fejlődés szempontjából.

Milyen kellemetlenségeket okozhat a keto diéta?

A keto diéta nem mindenkinél megy zökkenőmentesen – a „keto influenza” elnevezésű állapot például nem ritka.

A keto diéta követése számos kellemetlenséggel is járhat, amelyeknek jellemző tünetei az alábbiak lehetnek:

• fáradtság, fejfájás
• émelygés, hányás
• székrekedés vagy hasmenés
• puffadás, gyomorfájdalom
• izomgörcsök
• szájszag, szédülés
• megemelkedett koleszterinszint

Mivel a várandósság önmagában is járhat hasonló panaszokkal – például hányingerrel, fáradtsággal, emésztési problémákkal – a ketogén étrend mellékhatásai csak tovább nehezíthetik ezt az érzékeny időszakot.

Tudományos bizonyítékok ugyanakkor még korlátozottan állnak rendelkezésre. Állatkísérletek azt mutatták, hogy keto diétán tartott vemhes egerek utódai fejlődési eltéréseket mutattak, például nagyobb szívvel és kisebb aggyal születtek. Bár az emberekre vonatkozó adat kevés, az eddigi tapasztalatok alapján nem javasolt a ketogén diéta alkalmazása a várandósság alatt.

Egyedüli kivételt képezhetnek bizonyos ritka kórképek, például az epilepszia, ahol a keto étrend segíthet a rohamok kontrollálásában. Ezen esetekben természetesen szoros orvosi felügyelet szükséges.

Ami a gesztációs diabéteszt illeti, valóban vannak adatok arra, hogy a szénhidrátbevitel mérséklése segíthet a vércukorszint szabályozásában. Ugyanakkor ehhez nem szükséges extrém mértékben lecsökkenteni a szénhidrátok mennyiségét, elegendő lehet egy kiegyensúlyozott, rostban gazdag, alacsony glikémiás indexű ételeket előtérbe helyező étrend is.

A termékenységre gyakorolt hatás kapcsán szintén megoszlanak a vélemények. Bár az egészséges testsúly elérése valóban növelheti a teherbeesés esélyét, a keto diéta szigorúsága akár tápanyaghiányhoz is vezethet, amely épp ellenkező hatást válthat ki, hátráltatva a fogamzóképességet.

Összességében elmondható, hogy terhesség alatt vagy annak tervezésekor a legbiztonságosabb megközelítés továbbra is a sokszínű, tápanyagban gazdag, kiegyensúlyozott étrend.

Bár a keto diéta bizonyos körülmények között hasznos lehet, ebben az érzékeny időszakban több kockázatot rejt magában, mint előnyt.

Mielőtt bármilyen szigorú diétába kezdenénk, mindig érdemes konzultálni a nőgyógyásszal, háziorvossal vagy dietetikussal, hiszen a cél nem csupán az egészség fenntartása, hanem a baba biztonságos fejlődésének támogatása is.

Általános jó tanács: együnk a szivárvány minden színéből, és ha néha egy kis savanyúságot vagy fagyit is megkívánunk, az is beleférhet – a lényeg, hogy mindent csak mértékkel.

Ha egy gyermekkel szeretnénk bővíteni a családunkat, már a tervezés kezdetekor érdemes megtenni néhány dolgot, hogy a próbálkozás és a babavárás stresszmentesebb legyen. Ha nincs ismert meddőségi problémánk, akkor azért, ha pedig van, akkor azért érdemes odafigyelni rájuk, hogy minél hamarabb pozitív eredményt mutasson a terhességi teszt. Még a lombik program eredményét is befolyásolhatják bizonyos tényezők az alábbi listáról!

Figyeljünk oda magunkra!

Általános probléma napjainkban a túlhajszoltság és a magas stressz-szint, amelyek komoly negatív hatást gyakorolnak a szervezetünkre és a termékenységünkre is. Ha családtervezésen törjük a fejünket, ezért érdemes már hónapokkal korábban elkezdeni jobban odafigyelni magunkra. Ne vállaljunk fölöslegesen túlórákat, igyekezzünk megteremteni a munka és a magánélet egyensúlyát és szánjunk időt a kikapcsolódásra is.

Ezek hosszú távon nemcsak a fogantatás esélyeire, hanem általános közérzetünkre is jó hatással lesznek. Végső soron pedig, ha szülőkké szeretnénk válni, a karrier mellett egyre nagyobb hangsúly kerül majd a családunkra is.

Vegyünk részt egy általános kivizsgáláson!

Évente egyszer legalább érdemes részt venni egy általános orvosi kivizsgáláson és csináltatni egy úgynevezett “nagylabort”. Ennek a segítségével fény derülhet bizonyos hiányállapotokra, vagy akut állapotokra, amelyek akadályozhatják a teherbeesést. A szervezetben lévő gyulladások, bakteriális, vagy vírusos fertőzések például megnehezíthetik a fogantatást.

3+1 vitamin, ami hatással van a termékenységre

Folsav

A terhesvitaminok egyik legfontosabb összetevője a folsav, aminek hiánya egy laborvizsgálatból is kimutatható. Nemcsak a baba fejlődésében játszik nagy szerepet, hanem a termékenység fokozásában is. Szedését legalább három hónappal a terhesség létrejötte előtt érdemes elkezdeni.

B- vitaminok

Fontos megjegyezni, hogy a férfiaknak is érdemes odafigyelni a megfelelő vitaminbevitelre a családtervezés ideje alatt. Míg a B6-vitamin a peteérésre, a B12-vitamin a spermiumok számára és minőségére van jótékony hatással.

L-karnitin

Szintén a férfiaknak ajánlott a szedése, az L-karnitin ugyanis fokozza a spermiumok mozgékonyságát, vagyis azok nagyobb eséllyel érik el az érett petesejtet és termékenyítik meg azt.

A nők számára barátcserje

Vizsgálatok bizonyítják a barátcserje jótékony hatását a női egészségre a hormonális egyensúly helyreállításával pedig a termékenységet is fokozhatja. Szedése növeli a progeszteronszintet, ami az egyik legfontosabb termékenységi hormon, de akkor is segítséget nyújt, ha fájdalmas menstruációk, vagy a menopauza tünetei gyötörnek.

Amennyiben menstruációnk nem rendszeres, vagy a családunkban előfordult már meddőség, érdemes szakorvoshoz fordulni! A meddőségi kivizsgálás fényt deríthet olyan problémákra, amelyeket csak megfelelő gyógyszerek, vagy műtéti beavatkozások segítségével lehet kezelni.

A lombik program például a legtöbb fogantatási gondokkal küzdő párnak megoldást tud nyújtani. A kezelés nulladik lépéseként azonban a pár mindkét tagjának átfogó vizsgálatokon kell részt vennie, a teherbe esést akadályozó problémák kezelését ugyanis ilyenkor sem lehet átugrani.

Mondjunk le a káros szenvedélyekről!

A terhesség alatt a kismamák számára nem szabad dohányozni, alkoholt fogyasztani, de még bizonyos gyógyszerek szedése is tilos. A saját vállunkról vehetünk le egy nagyobb terhet, ha már a családtervezés megkezdésekor lemondunk káros szenvedélyeinkről. Mivel a nikotin az egyik leginkább függőséget okozó szer, a dohányzásról való leszokás akár több hónapot is igénybe vehet attól függően, napi hány szálat szívtunk előtte. Minél nagyobb a szervezetben a nikotin mennyisége, annál több időre van szükség, hogy kiürüljön és annál nehezebb a leszokás is.

Általánosságban itt is elmondható, hogy legalább három hónappal a tervezett terhesség előtt érdemes kiiktatni az életünkből a függőséget okozó szereket. A dohányzás és az alkohol mellett pedig sajnos a koffeinfogyasztás is ide tartozik. Ez utóbbiról azért nem kell teljesen lemondanod, de érdemes kikérni róla orvosod véleményét. Az általános ajánlás szerint ugyanis a terhes nők naponta maximum 100 mg koffeint fogyaszthatnak, ami két presszó kávénak felel meg. Ha ennél többet iszol, érdemes elkezdeni csökkenteni az adagot.

Figyeljünk oda az életmódunkra!

Széleskörben elterjedt tévhit, hogy a terhes nők két ember helyett esznek. Valójában az egészséges testsúly megtartásának a várandósság ideje alatt is nagy szerepe van. A túlsúly ugyanis fokozhatja a terhesség alatti komplikációk esélyét, koraszülés, illetve terhességi cukorbetegség is létrejöhet, ha nem figyelünk kellően oda életmódunkra. A családtervezéskor pedig a fogantatást is gátolhatja.

A rendszeres mozgásnak és az egészséges, változatos étrendnek a termékenység fokozásában is fontos szerepe van. A legfontosabb terhesvitaminokat például színes nyári zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával is pótolhatjuk, amelyek még a megfelelő testsúly elérésében is segíthetnek.

Igyunk elegendő mennyiségű vizet!

Egy egészséges felnőtt szervezetének nagyjából napi két liter folyadékra van szüksége. A nyári kánikulában ez a mennyiség azonban akár három-három és fél liter is lehet attól függően, hogy mennyire aktív életmódot folytatunk. A szervezet megfelelő hidratáltsága a terhesség alatt is nagyon fontos, hiszen nekünk kell gondoskodnunk kisbabánk folyadékbeviteléről is. Ezért jobb, ha már most elkezdjük kialakítani egészséges szokásunkat.

Aludjunk eleget!

Ez a pont talán az egyik legnehezebb a listán. A felnőttek nagy része rendszeres kialvatlanságban szenved, pedig az alvásnak jelentős szerepe van szervezetünk egészséges működésének fenntartásában. Számos hormon termelődik ilyenkor, amelyek nemcsak testsúlyunkat befolyásolják, hanem idegrendszerünk működésére is hatással lehetnek. Ezért érezhetjük magunkat ingerlékenyebbnek, amikor keveset alszunk.

Mivel a természetes úton való próbálkozás és a lombik programban való részvétel is fokozhatja a mindennapi stresszt, megkönnyíthetjük annak kezelését, ha odafigyelünk az alvásra.