A mióma (myoma) vagy méhizomdaganat a méh izomfalát alkotó simaizomsejtekből kiinduló, kötőszövetből és izomból álló jóindulatú daganat, amely nem jár együtt a méhrák megnövekedett kockázatával, és  legritkább esetben alakul át rosszindulatú elváltozássá.

A mióma a fogamzóképes időszak alatt előforduló leggyakoribb daganat.

A mióma mérete a pár milliméteres nagyságtól a kisebb labda méretig terjedhet. A kisebb, apró miómák képesek néhány év alatt, akár a görögdinnye méretig is megnőni.

A statisztikák szerint a fogamzóképes nők akár 70 – 80%-ka is érintett lehet és a 35 évesnél idősebbeknél gyakrabban fordul elő, mint a fiatalabb korosztályoknál. Az elhízás és az egészségtelen életmód miatt azonban, a mióma egyre gyakrabban kialakul a 20-25 közötti korosztályokban is. A menopauza után kisebb a daganat kialakulásának az esélye, és a hormonális változások következtében a már meglévő apró göbök össze is zsugorodhatnak, és felszívódhatnak.

Mióma típusai

A méhizomdaganat elhelyezkedése alapján három fő típus különböztethető meg

• Szubszerózus: ezek a leggyakoribb típusok, amelyek a méh külső felületén helyezkednek el el, és a méhfal izomszövetéből kifelé növekednek. Időnként nagyra is nőhetnek és egy nyéllel kapcsolódhatnak a méh külső felszínéhez (kocsányos mióma).
• Intramurális: a méh izomfalában fejlődnek ki.
• Szubmukózus: a méh izomrétegéből a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el.

Mióma tünetei

A betegek körülbelül 10%-ka tünetmentes.

A kisebb méretű daganatok kevésbé vagy egyáltalán nem okoznak panaszokat, míg a nagyobb méretűek súlyos tünetekkel is jelentkezhetnek.

• Erős alhasi görcsök
• Nyomás érzése a hasban
• Kismedencei és/vagy deréktáji fájdalom
• Erős vérzések
• Rendellenes vérzések
• Haspuffadás
• Székrekedés
• Hányinger
• Gyakori vizelési inger
• Ismétlődő korai vetélések
• Meddőség

Kialakulása

Kialakulásának pontos okai nem ismertek, de a kutatások és a klinikai tapasztalatok alapján a következő tényezők játszhatnak szerepet a kialakulásukban:

Hormonális egyensúly megváltozása: az ösztrogén és a progeszteron hormon egyensúlyának megváltozása, az ösztrogén hormonszint dominanciája felé. A daganat több ösztrogén- és progeszteronreceptort tartalmaz, mint a normál méhizomsejtek.

Genetikai változások: Sok miómában olyan génmódosulásokat találtak, amelyek eltérnek a normál méhizomsejtekétől. Ha édesanyjának vagy nővérének már volt ilyen betegsége, akkor nagyobb a kockázata a daganat kialakulásának.

Mikor kell orvosi kivizsgálás

Mindenképpen orvosi kivizsgálásra van szükség az alábbi tünetek fennállásakor:

• Nem múló kismedencei fájdalom
• Túl nehéz, elhúzódó vagy fájdalmas menstruáció
• Foltosodás vagy vérzés a menstruációs ciklusok között
• Vizelési problémák
• Megmagyarázhatatlan vérszegénység

Diagnózis

A pontos diagnózis felállításához nőgyógyászati kismedencei vizsgálat szükséges. A nagyobb miómákat akár már a fizikális vizsgálat során is diagnosztizálják, míg a legkisebb pár milliméteres daganatokat az ultrahangos  vizsgálat már kimutatja.  Ha szükséges a méhizomdaganat pontos helyének meghatározása, akkor MRI vizsgálatra is sor kerülhet.

Kezelés

A kezelés a mióma méretétől, számától, elhelyezkedésétől valamint az általa okozott tünetektől függően változik. Ha nincsenek tünetei, lehet, hogy nincs is szüksége kezelésre. Sokan egyáltalán nem tapasztalnak semmilyen tünetet.

A kis méretű miómák gyógyszeres kezelése a hormonális egyensúly helyreállításával történhet, ami kiterjedhet a menstruációs ciklus beállításával és az ösztrogén-progeszteron hormon arányának megváltoztatásával.

Műtéti beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a daganat méretével, elhelyezkedésével vagy gyors növekedésével problémát okoz. A laparoszkópos műtét során a méh faláról távolítják el a sejtburjánzást, míg az embolizáció során a miómát tápláló erekhez vezetett katéter segítségével megszüntetik a daganat vérellátását, ezáltal csökkentve annak méretét.

Mindenképpen javasolt a rendszeres fél éves ellenőrzés.

Megelőzés

A mióma megelőzésének tudományos módszerei nincsenek, de a méh immunrendszerének megerősítésével a daganat kialakulásának az esélye csökkenthető.

A megfelelők étrend, a kevés hús, a magas flavonoid tartalmú ételek, zöld zöldségek és a halak fogyasztása kiegészítve az alhasra ható anaerob mozgással, valamint a stressz csökkentésével hatásosak lehetnek.

Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az elhízás és a túlsúly növeli a mióma kialakulásának kockázatát, mert a zsírsejtek nagy mennyiségű ösztrogén hormont termelnek!

A méhnyakrák (cervix carcinoma) a méhnyakon (a méhnek a hüvelyhez csatlakozó kúp alakú elkeskenyedő alsó részén) kialakuló rosszindulatú daganatos betegség. A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak hámfelületében az egészséges sejtek mutálódnak, kontroll nélkül kezdenek növekedni és szaporodni. Ezek a kóros sejtek alkotják a daganatot. Az idő múlásával a rákos sejtek eltávolodva a daganattól, behatolnak a közeli szövetekbe és ott áttéteket képeznek.

A nőket érintő rosszindulatú daganatok között az emlőrák után a második leggyakoribb daganattípus, míg a halálozások tekintetében a negyedik leggyakoribb ok.

A méhnyakrák több mint 90%-át a humán papillomavírus (HPV) okozza. A HPV egy nemi úton terjedő gyakori fertőzés, amely a legtöbb embernél önmagától megszűnik, így a fertőzöttek csak igen kis hányadánál alakul ki a daganatos megbetegedés.

Tünetei

A korai stádiumú betegség általában tünetmentes és ez az állapot akár hosszú évekig is fennmaradhat és csak később jelentkeznek a tünetek. Korai felismerés esetén a betegség megfelelő kezeléssel általában teljesen gyógyítható. A beteg által észlelt tünetek általában már a betegség előrehaladott állapotát jelzik, amikor a már nem lehet garantálni a teljes gyógyulást.

A fejlettebb méhnyakrák jelei és tünetei a következők:

• Vérzés a méhnyakrák leggyakoribb első tünete
  • Kóros hüvelyi vérzés: a menstruációs időszakok közötti vérzés
  • Közösülés utáni vérzés
  • Túlzott menstruációs vérzés
  • Vérzés menopauza után
• Kismedencei fájdalom
• Kellemetlen szagú vizes, véres hüvelyváladék
• Alhasi fájdalom a szexuális együttlét során, vagy attól függetlenül
• Vizes, véres hüvelyváladék, amely nehéz lehet és kellemetlen szagú
• Kismedencei fájdalom vagy közösülés közbeni fájdalom
• Vizelési, székletürítési panaszok
• Fogyás

Típusai

A méhnyakrák típusa segít meghatározni a prognózist és a kezelést.

Típusai:

• Laphámsejtes karcinóma: a méhnyak külső részét bélelő vékony, lapos sejtekből (laphámsejtekből) alakul ki. A daganatok 90%-a laphámsejt rák
• Mirigyrák (adenocarcinoma): a méhnyak belsejében lévő nyáktermelő oszlop alakú mirigysejtekből jön létre.
• Ritkán a két típus keveréke is előfordulhat.

Megelőzés

A daganatos betegség kialakulásának megelőzése mellett a legfontosabb a már kialakult betegség korai felismerése.

• HPV védőoltás

A HPV elleni védőoltás azon HP-vírusokkal szemben nyújt védelmet, melyek a legtöbb esetben méhnyakrákhoz vezethetnek. Az önkéntes védőoltás beadásának az aktív szexuális élet megkezdése előtt kellene megtörténni.

• Szűrővizsgálatok
  • Kolposzkópia

A méhnyak egyszerű vizsgálata. A kolkoszkóp (egy fényforrásal és egy mikroszkópos nagyítóval ellátott eszköz) segítségével a nőgyógyász megvizsgálja a méhszájat.

• • Citológiai mintavétel

Pap-teszt (Papanicolaou-teszt) a méhnyakszűrés alapját képező vizsgálat. A nőgyógyász a méhszájból vett mintából kenetet készít, amelyet sejttani (citológiai) vizsgálattal kiértékelnek.

• • HPV PCR szűrővizsgálat

A méhnyak felszínéről vett mintát egy géndiagnosztikai eljárással (PCR) értékeli. Közel 100%-os megbízhatósággal mutatja ki a fertőzést

Hasonló tartalom:

Méhnyakrák

Kialakulásának okai között szerepel ösztrogén dominancia, mely során az ösztrogén-progeszteron hormonok egyensúlya felborul, továbbá a pajzsmirigy betegségei, stressz és anyagcsere problémák is. Megjelenésében genetikai tényezők is közre játszhatnak, amennyiben a családban már előfordult, úgy nagyobb eséllyel alakul ki a fiatalabb generációknál.

A mióma leggyakrabban 20-30 éves kor között jelenik meg, néha tünetmentes, így véletlenül kerülhet felismerésre a nőgyógyászati vizsgálat során. Mérete a gombostűfejtől akár ökölnyi méretig is terjedhet, a méh simaizomrétegében alakul ki. Amennyiben a méh azon pontján alakul ki, hogy gátolja az embrió beágyazódását, úgy meddőséget okozhat.

Kezelésében laparoszkópos műtétet, illetve embolizációs eljárást tartunk számon. Laparoszkópos műtét során a méh faláról távolítják el a sejtburjánzást. Az embolizáció során a miómát tápláló erekhez vezetett katéter segítségével megszűntetik a mióma vérellátását, így annak mérete csökkenni kezd.

Amennyiben erős menstruációs vérzést, alhasi panaszokat, vizeletürítési nehézséget érez, mielőbb forduljon nőgyógyász szakorvoshoz! Ezen tünetek észlelésekor gyanakodhatunk miómára, melynek kezeléséről a szakorvos dönt.

Mitől alakul ki a mellrák?

A mellrák kialakulásában döntő szerepet játszik a genetikai hajlam. Csakúgy, mint bármelyik daganatos megbetegedésnél, a mellrák esetében is nő a hajlam, ha a család más tagjainál már diagnosztizálták korábban. A genetikai hajlam mellett befolyásolhatja az életmódod is! A túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, de a mozgásszegény, stresszes életmód is a mellrák rizikófaktora lehet.

Mindig könnyebb megelőzni a bajt, mint kezelni! Éppen ezért megmutatjuk Neked, hogy havonta 5 perc igénybevételével, hogyan gondoskodhatsz egészségedről, és hogy milyen szempontokat kell figyelembe venned a mell önvizsgálata során!

Fontos az időzítés!

A mell önvizsgálata számára a legjobb időpont a menstruációt követő második-harmadik nap. Ezeken a napokon ugyanis a tested hormonális állapota nem torzíthatja a vizsgálatot. Fontos, hogy a rendszeres önvizsgálatra mindig a ciklusod azonos szakaszában kerüljön sor, így az eredmény nem lehet félrevezető.

Nézz szembe magaddal!

Az első lépés, hogy egy tükör segítségével alaposan szemügyre vedd a melleidet először leengedett, majd felemelt karokkal! Akár fényképet is készíthetsz melleidről, mely segítségével később könnyebben fel tudod mérni a mell önvizsgálata során felfedezni vélt elváltozások mértékét.

A mell önvizsgálata lépésről lépésre

1.    Kényelmesen tartsd magad mellett a bal karodat, míg a jobbal centiről-centire végig tapintod a bal melledet.
2.    Ha végeztél, tedd a bal kezedet a fejedre, közben alaposan tapintsd végig újra a bal melledet!
3.    Emeld a bal karod, és vizsgáld át újra a bal melledet, és a hónaljadat is!
4.    Ezután ismételd meg a vizsgálatot fordítva is!
5.  Utolsó lépésként feküdj kényelmesen a hátadra. Tedd a bal kezed a fejed alá, és a jobb kezeddel tapintsd végig a bal melledet. Finoman nyomd meg a mellbimbódat is, ha nem észlelsz fájdalmat vagy váladékozást, nincs okod az aggodalomra!
6.    Ismételd meg a vizsgálatot fordítva is!

Ha a mell önvizsgálata során bármilyen szokatlan elváltozást érzel, ne habozz felkeresni a nőgyógyászodat! Jó eséllyel csak vaklármáról van szó, de a kisördög sohasem alszik!

Ne feledkezz meg a lányodról sem! Az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatsz neki, hogy egészségtudatosságra neveled, melybe bele kell, hogy tartozzon a mell önvizsgálata is!