Alighanem mindenki ébredt már egyszer-kétszer arra élete során, hogy verejtékben úszik a teste. Az éjszakai izzadást számos dolog okozhatja a rémálmoktól a fűszeres ételeken keresztül a túl magas hőmérsékletig. Az ártalmatlan okok mellett azonban komoly betegségek előjele is lehet. Ha visszatérő problémáról van szó, amit a hűvösebb szoba, a vékonyabb öltözet és kevesebb takaró sem tud kiküszöbölni, érdemes lehet utánajárni a kiváltó okoknak.

Kezdjük a könnyen orvosolható tényezőkkel!

A helyiség hőmérséklete

Sokan panaszkodnak éjszakai izzadásra a nyári hőségben, ami nem is olyan meglepő. A párás, meleg levegő miatt még a legvékonyabb takaró alatt is kiverhet a víz minket. Ugyanakkor télen is érdemes észben tartani, hogy az alváshoz legmegfelelőbb hőmérséklet 18-20 fok között alakul. A fűtési szezonban erre azért is érdemes figyelni, mert a radiátorok jelentősen kiszáríthatják a szoba levegőjét, ami hozzájárul a felsőlégúti megbetegedések kialakulásához is.

A túl hideg is vezethet azonban fokozott izzadáshoz, mivel szervezetünk belső folyamataival igyekszik fenntartani megfelelő testhőmérsékletét.

Stressz

A stressz a szervezet egyfajta védelmi reakciója olyan helyzetekben, amelyeket veszélyesnek értékel. Ez a modern társadalom kialakulása előtt lehetett például állattámadás, napjainkban pedig többnyire a munka és a túlterheltség áll mögötte. Nem szabad azonban félvállról venni. A stressz izzadás a fokozott verejtékezésen túl álmatlansággal, vagy az alvásminőség romlásával is járhat. A kialvatlanság pedig tovább fokozhatja a tüneteket, hiszen csökken a mentális terhelés iránti ellenállóképességünk, ami tovább fokozza a stressz szintet.

Ha egy különösen nehéz időszakot élünk meg munkahelyünkön, vagy személyes kapcsolatainkban, gyakran tapasztalhatunk stressz izzadást. Ilyenkor az nyújthat segítséget, ha kiiktatjuk a feszültségforrást az életünkből, vagy megtaláljuk a módját, hogy levezessük a felgyülemlett stresszt. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül, hosszútávon ugyanis nemcsak szorongás, vagy depresszió, hanem akár további egészségügyi panaszok is kialakulhatnak a hatására.

Fűszeres ételek

Az étkezésünk is fontos szerepet játszik az általános jóllétünkben. Annak érdekében, hogy elkerüljük az éjszakai verejtékezést, érdemes figyelni rá, hogy lefekvés előtt két-három órával már ne együnk. Illetve a könnyű vacsora, ami például fehér húsból, csirkéből, halból és friss zöldségekből áll, nyugodtabb alvást eredményezhet, mint egy megterhelőbb fogás.

A csípős, fűszeres ételek szintén okozhatnak éjszakai izzadást. A chiliben található kapszaicin egyik fő tulajdonsága, hogy fokozza a vérkeringést, ezáltal melegítő hatása van. Emiatt érezzük, hogy ég a nyelvünk, ha túl csípőset ettünk, ezért alkalmazzák gyakran sportsérülések kezelésére készült krémekben és ezért izzadhatunk miatta éjszaka.

Betegségek, amik éjszakai izzadást okozhatnak

Pajzsmirigy túlműködés

A pajzsmirigy túlműködés egyik gyakori jele a fokozott izzadás. Mivel a pajzsmirigy felelős az anyagcsere folyamatok mellett a szervezet számos szabályozó funkciójáért is, a megnövekedett testhőmérséklet, a stressz izzadás és a hirtelen súlyvesztés is jelezheti működésének problémáját. Erre akár már egy egyszerű vérvétel segítségével is fényt deríthetünk, ezért érdemes kivizsgáltatni magunkat.

Hormonális problémák

A női szervezet működésében hatalmas szerepe van a menstruációs ciklusnak. A hormonszint folyamatos változása nemcsak a hangulatunkat befolyásolhatja, hanem általános közérzetünkre és egészségünkre is hatással lehet. Az éjszakai izzadás például a várandósság, a klimax és a hormonháztartás egyensúlyának felborulására utaló jel is lehet.

Inzulinrezisztencia

A cukorbetegség egyik korai jele lehet az éjszakai izzadás. Alvás közben ugyanis könnyen leeshet a vércukorszint, amit a nap közben végzett tevékenységek és étkezések segítenek a normális értéken tartani. Ezt okozhatja például a szokásosnál nagyobb fizikai igénybevétel, egy késői vacsora, vagy nem megfelelő táplálkozás is. Ha családunkban előfordult már cukorbetegség, érdemes felvenni a kapcsolatot háziorvosunkkal és részt venni egy vércukorszint vizsgálaton. Esetleg beszerezni egy patikában kapható vércukorszint mérőt és naponta többször is elvégezni egy-egy mérést étkezések előtt és után, illetve lefekvés előtt.

Ha a vércukorszintünk 140 mg/dL az esti órákban, elalvás előtt érdemes lehet valami egészségeset nassolni, hogy a reggeli ébredésig megfelelő szinten maradjon.

Daganatos betegségek

A daganatos betegségek diagnosztizálása nem mindig egyszerű feladat. Korai fázisukban gyakran maradnak tünetmentesek, vagy az általuk okozott panaszokat könnyű összetéveszteni ártalmatlannak tűnő jelenségekkel. Ha nem találjuk a magyarázatot visszatérő éjszakai izzadásunkra ezért érdemes részt venni egy alapos kivizsgáláson.

A mellékvesevelő-daganat, ami igen ritka és általában nem rosszindulatú, például fokozott hormontermelést okozhat. Ha az éjszakai izzadás magas vérnyomással, fejfájással, szapora pulzussal is jár, mindenképp járjunk utána a kiváltóokoknak.

Fertőzések

A szervezet természetes reakciója a fertőzéses betegségekre, hogy megemeli a testhőmérsékletet, mivel a vírusok, baktériumok így könnyebben elpusztíthatóak. Sajnos az influenzánál súlyosabb kórok is állhatnak a kellemetlen tünetek hátterében. Ilyen például a tuberkulózis, a HIV-fertőzés és a szívbélhártya-gyulladás is. Az otthoni kezelés helyett ezért, ha legfeljebb néhány napon belül nem szűnnek panaszaink, mindenképp forduljunk orvoshoz!

Hogyan csökkenthetjük a fokozott verejtékezést?

Gondoskodjunk megfelelő hőmérsékletről és páratartalomról a hálószobában. Ez többnyire 18-20 fok és 40-50% páratartalom között van. A szervezetünk is jelzi, ha ezek nem megfelelőek. Ha alacsony a levegő nedvességtartalma például kiszáradhat a szemünk, az orr- és toroknyálkahártyánk, ami így megfelelő táptalajt nyújthat a felsőlégúti betegségeknek is.

A légáteresztő pamut ágyneműhuzat és lenge pizsama, hálóing is sokat segíthet abban, hogy testünk megfelelő hőmérsékletét fenntartsuk. A szoros ruházat és a vastag takarók benntartják a leadott testhőt, ami a fokozott izzadást okozhatja.

A menopauza egy természetes biológiai folyamat, ami minden nő életében bekövetkezik. A menopauza (klimax, változókor) azt az időpontot jelöli, amikor egy nő életében a menstruáció véglegesen megszűnik és a nő már nem tud teherbe esni. A klimax beálltáról akkor beszélünk ha az utolsó menstruáció óta egy teljes év eltelt, úgy hogy még „pecsétes vérzések” sem voltak.

A változókor időszaka általában 45 éves kortól 60 éves korig tart, és egyénenként változó hosszabb vagy rövidebb időtartamú, és a hormonális változást a petefészek tüszőhormon termelésének csökkenése jellemezi.

A menopauza után a petefészkekben nagyon alacsony az ösztrogén és a progeszteron hormonszint, és ez az alacsony hormonszint megnövelheti bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.

A változókor három időszakot foglal magába: kezdeti időtartama perimenopauza, a menopauza vége előtti időszak a premenopauza, a vérzés megszűnte utáni időszakot pedig a posztmenopauza.

Magyarországon menopauza átlagosan 50-52 életév között következik be.

Tünetei

A klimax (perimenopauza, posztmenopauza) testi- és lelki tünetei egyénenként nagyon eltérőek lehetnek.

A menopauza gyakori tünetei azonban a következők:

• Szabálytalan menstruáció
• Hőhullámok
• Éjszakai izzadás
• Libidó csökkenése
• Fájdalmak a mellben
• Hüvelyszárazság
• Inkontinencia
• Testszag változása
• Szívritmus problémák
• Alvászavarok
• Memória zavarok, koncentrációs nehézségek
• Depresszió
• Szorongás, ingerlékenység, hangulati hullámzás
• Súlynövekedés,
• Emésztési problémák, puffadás
• Fáradékonyság
• Szédülés, fejfájás

Diagnózis, kezelés

A menopauza nem betegség, hanem az élet természetes velejárója. A jellemző tünetek és az életkor alapján könnyű diagnosztizálni. Önmagában semmilyen kezelést nem igényel, de a hozzá kapcsolódó tünetek kezelésére szükség lehet.

A kezelések a következők lehetnek:

• Hormonterápia: segít egyensúlyban tartani a szervezet hormonszintjét (növeli az ösztrogén és a progeszteron mennyiségét) ezáltal elősegíti a hormonmennyiség csökkenésével kapcsolatban kialakuló tüneteket ill. segít a szabályozásában, és a tünetek megszüntetéseben (például hőhullámok, hüvelyi szárazság)
• Kis dózisú antidepresszánsok: segíthetnek a hőhullámok kezelésében azoknak a nőknek, akik nem kaphatnak hormonpótlás vagy akiknek lelki állapotuk javítására antidepresszánsra van szükségük. van
• Csontritkulás megelőzése: egyéni igényektől függően a nőgyógyász kezelőorvos különféle gyógyszereket ajánlhat a csontritkulás megelőzésére.
• Életmódváltás: a klimaxszal együtt járó testi- és lelki tünetek gyógyszermentes hatékony kezelésében, az egészség megőrzésében a legfontosabb tényező az életmódváltás. A rendszeres testmozgás, a tudatos egészséges táplálkozás, a stressz minimalizálása mellett a szellemi frissesség megtartása is segít a tünetek minimalizálásában.

Mi az éjszakai izzadás?

A tünet alvás közben fizikai megterhelés nélkül jelentkezhet, ha a túl meleg a takaró vagy túlfűtött a hálószoba. Ez természetes állapot. Ha azonban gyakran ébredünk csuromvizes pizsamában vagy ágyneműben, akkor gondolnunk kell arra, hogy a túlzott izzadás összefüggésben van valamilyen egészségügyi problémával.

Mi a különbség az éjszakai izzadás és a hőhullámok között?

A hőhullám nem más, mint hirtelen jelentkező magas hőérzet, amely általában néhány percig tart és a nap folyamán bármikor jelentkezhet, nemcsak éjszaka. Kísérő tünetei lehetnek az arc és a nyak kipirulása, izzadás és gyakran megnövekedett szívritmus.

Az éjszakai izzadás oka

Az éjszakai izzadás leggyakoribb okai az alábbiak lehetnek:

• Menopauza tünetek (hőhullámok): A menopauza időszak alatt az ösztrogén és a progeszteron hormon termelésében bekövetkező változások okozzák a hőhullámok megjelenését.
• Hormonproblémák: Az endokrin rendszerben bekövetkező változások gyakran kapcsolatba hozhatók az éjszakai izzadással. A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis), az alacsony vércukorszint, valamint a nemi hormonok abnormális szintje is okozhatja a tüneteket.
• Gyógyszerek: Az éjszaka folyamán fellépő fokozott izzadás néhány gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet. Ilyenek pl. a szteroidok (prenizont, kortizon), antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók, hormonpótló terápia gyógyszerei.
• Alkohol és/vagy drogfogyasztás
• Stressz és szorongás: Mentális egészségi probléma, de a fokozott izzadás gyakori fizikai kísérőjelenség.
• Gastro-oesophagealis reflux betegség: amely a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása következtében alakul ki.
• Fertőzések: Általában lázat és nagyfoku túlmelegedést okoznak (tuberkulózis, bakteriális és gombás fertőzések, HIV)
• Neurológiai rendellenességek (alvási apnoe, stroke, Parkinson-kór, syringomyelia, autonóm dysreflexia).
• Rák: néhány rákbetegség korai tünete lehet (Hodgkin-limfóma, non-Hodgkin-limfóma és leukémia) az éjszakai izzadás