Az emberi, azon belül a női szervezetnek lehetnek olyan jellegzetes tünetei, amelyek felderítéséhez egy alapos endokrinológiai vizsgálat szükséges. Ilyen tünet lehet a menstruációs ciklus elmaradása, a változókori panaszok, a hirtelen testsúlyváltozás, vagy épp a hajjal és szőrnövekedéssel kapcsolatos problémák.

Ebben a cikkben az endokrinológiai szakterületet mutatjuk be részletesen és körbejárjuk azt is, hogyan is néz ki az endokrinológiai vizsgálat.

Mivel foglalkozik pontosan az endokrinológia?

Az endokrinológia az orvostudomány azon ága, amelynek feladata a hormonproblémák és hormonzavarok felderítése. A szakág az úgynevezett belső elválasztású, hormont termelő mirigyekkel foglalkozik. Ezek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a petefészek, a herék, illetve a hasnyálmirigy.

Mikor forduljunk endokrinológushoz?

Amennyiben hormonális betegséget diagnosztizáltak nálunk, vagy a háziorvosunk gyanakszik ilyesmire, mindenképpen szükségünk lesz egy endokrinológiai vizsgálatra. Az is előfordulhat viszont, hogy mi magunk figyelünk fel egy olyan tünetre, amelyet a belső elválasztású hormontermelő mirigyek működésének zavarai okozhatnak.

Ilyenek lehetnek a menstruációs zavarok, a meddőség, a spontán vetélések előfordulása, a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy az inzulinrezisztencia, esetleg az elégtelen pajzsmirigyműködés lehetősége.

Hajhullással, vagy fokozott szőrnövekedéssel, hirtelen testsúlyváltozással, esetleg pattanásos arcbőrrel küszködő betegeknek is ajánlott endokrinológushoz fordulniuk.

A változó kori panaszokra, gyakori csonttörésre is adhat választ az orvostudomány e területe.

Van néhány panaszmentes eset is, amikor szintén érdemes endokrinológiai vizsgálatot végeztetni. Ilyen a gyermekvállalás esélyeinek növelése, a megfelelő D-vitamin mennyiségének kimutatása a szervezetben, változó kor környékén a csont állapotának felmérése, vagy ha a családban valaki már küzd endokrinológiai betegséggel. Ez esetben azért, hogy öröklődési hajlamot mutató endokrinológiai betegségeket ki lehessen zárni.

Hogyan zajlik az endokrinológiai vizsgálat?

Az endokrinológiai vizsgálatra érdemes alaposan felkészülve érkezni. Írjuk össze a panaszainkat, és azt, hogy mióta állnak fenn. Szedjük össze az összes megelőző leletünket, amelyek fontosak lehetnek a tüneteink, és kivizsgálásuk szempontjából.

Az endokrinológiai vizsgálat első lépése az, hogy a szakorvos a beteget kikérdezve és leleteit áttekintve, képet kap az aktuális problémáról, az esetleges kapcsolódó megbetegedésekről, a korábban és aktuálisan szedett gyógyszerekről, illetve a családban esetleg előforduló endokrin megbetegedésekről.

A kórtörténet áttekintése és a beszélgetés után egy fizikai vizsgálat következik, melynek során a szakorvos átvizsgálja a külső jegyeket (bőr- és szőrváltozások), kitapintja a pajzsmirigyet, illetve vérnyomást és pulzust mér.

A fizikai vizsgálat után jellemzően egy laboratóriumi vizsgálat következik, amelynek célja, hogy a hormonok működéséről, mennyiségéről átfogóbb képet kaphasson a szakorvos és betege. Az endokrinológiai vizsgálatot kiegészítheti még valamilyen képalkotó (röntgen, CT, MR, stb.) vizsgálat is, amennyiben az indokoltnak látszik.

Az endokrinológus szükség esetén együttműködik sok más társszakmával is, gyakran például nőgyógyászokkal, dietetikusokkal, vagy háziorvosokkal.

Az endokrinológiai vizsgálat eredményeit kielemezve pedig elindulhat a célzott és megfelelő kezelése a fennálló problémának.

Az endokrinológia, az endokrin rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány.

Az endokrin rendszer a szervezetben található hormontermelő mirigyek hálózata, amelyek nemcsak hormonokat termelnek, de egyúttal szabályozzák a sejtek vagy a szervek működését. Az endokrin rendszer a belső elválasztású (endokrin) és a külső elválasztású (exokrin) mirigyekből áll. Az endokrin mirigyek a hormonokat közvetlenül a vérbe, a közvetlenül a véráramba juttatják, míg az exokrin mirigyek a hormonokat közvetlenül a csatornákba választják ki. Külső elválasztású mirigyek például a faggyú-, emlő-, nyál- és az emésztőmirigyek.

A hormontermelő endokrin mirigyek:

• Agyalapi mirigy (hipofízis)
• Hasnyálmirigy
• Tobozmirigy
• Csecsemőmirigy
• Pajzsmirigy
• Mellékpajzsmirigy
• Mellékvese
• Petefészek
• Here

Endokrin betegségek tünetei

Az endokrin rendszer betegségéinek nincsenek jól meghatározott specifikus csoportjai. A jelentkező tünetek nagyban függnek az endokrin betegség fajtától, és a beteg állapotának súlyosságától.

Néhány a jellemző tünetek közül:

1. Fáradékonyság
2. Álmatlanság, alvászavar
3. Indokolatlan hideg- vagy meleg-érzet
4. Indokolatlan súlygyarapodás vagy fogyás
5. Depresszió, hangulati változások, koncentrációs zavarok, ingerlékenység
6. Izomfájdalmak, ízületi fájdalmak, gyengeség és merevség
7. Menstruációs problémák
8. Bőrszárazság, repedezett köröm
9. Székrekedés, hasmenés, bélpanaszok
10. vízháztartási zavar,
11. növekedési zavar,
12. szívritmuszavarok
13. csökkent libidó, potencia zavar
14. vérnyomásproblémák

Endokrin betegségek kialakulásának oka

Az endokrin rendszert alkotó hormontermelő mirigyek az általuk termelt hormonok segítségével irányítják és szabályozzák a szervezet működésének folyamatait, mint például az anyagcserét, a légzést, a vérkeringést, a testhőmérsékletet, és a terhességet. Ha ebben a rendszerben túl sok, vagy túl kevés hormon képződik, akkor a korábbi egyensúly felborul és jelentkeznek a betegség tünetei.

Főbb rendellenességek:

• Pajzsmirigy alul-működés (hipotireózis): amikor a szervezet nem termel elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont.
• Pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis): esetén a pajzsmirigy sokkal több hormont termel, mint amennyit a szervezet igényel.
• Cuhsing kór: a túlműködő mellékvese vagy agyalapi mirigy túl sok kortizolt termel,
• Gigantizmus, akromegália: túlzott növekedési hormon termelés
• Mellékvese-elégtelenség (Addison kór): mellékvesék nem képesek elegendő mennyiségű kortizolt és aldoszteront

Diagnózis

Az endokrin betegségek vizsgálata a családi-anamnézis felállításával, a panaszok és egyéb tüneteket megismerésével és egy alapos fizikális kivizsgálással kezdődik.

A hormonszint ellenőrzésére laborvizsgálat (vér- és vizeletvizsgálat) történik.

A vizsgálatok eredményei alapján történhetnek pajzsmirigy, nőgyógyászati, hasi, ér, emlő, nyaki, lágy-rész ultrahang vizsgálatok.

Amennyiben szükséges az endokrinológus további képalkotó vizsgálatokat is végezhet (mammográfia, MR, CT).

Endokrin betegségek kezelése

A endokrin betegségek kezelése teljes mértékben a betegség típusától függ.  Többsége hormonterápiával és hozzákapcsolódó diétával történik, de szükséges lehet az izotópkezelés vagy sebészeti beavatkozás is.

Endokrin betegségek megelőzése

Az endokrin betegségek kialakulásának megelőzésére jelenleg nincsenek jól bevált módszerek.

Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testedzés, az immunrendszerünk védelme és a stressz lehető legalacsonyabb szintre csökkentése, segít a betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Néhány betegség genetikailag örökölhető, ezért akiknél ez előfordult, azoknak fokozattan figyelni a szűrővizsgálatokon való folyamatos megjelenésre.