A nő életében kicsit rettegett ez az időszak, hiszen sok információt hallunk arról, hogy mi is a menopauza, de nem igazán tudhatjuk előre, hogy személyesen hogyan fogjuk megélni a nagy változásokat, amelyek bekövetkeznek a már jól „megszokott” női rendszerünkben.

Mik lehetnek a perimenopauza konkrét tünetei?

Menopauza szakasza

Milyen jellemzői vannak a posztmenopauza szakaszának?

Változó kornak azért nevezhetjük a nő életének azt a szakaszát, amikor a reproduktív funkciók nyugalmi állapotba mennek át, mert ez a változás fokozatosan megy végbe.

Három periódust különböztethetünk meg. Az első a perimenopauza, tulajdonképpen bevezeti a változást. Az addig kialakult ciklikusság zavarát észleljük elsődlegesen.

A második a menopauza szakasza, amikor a legtöbb tünetet észleljük, a depressziótól kezdve, a ki-kimaradó menstruáción keresztül, a súlyproblémákig, a rendszeressé váló fejfájásig, a sokat emlegetett hőhullámokon és átforgolódott éjszakákon át akár a libidó hiányáig.

Az utolsó szakasz, amely a női szervezet funkcióinak teljes nyugalmi állapotát képviseli a posztmenopauza időszaka.

Mik lehetnek a perimenopauza konkrét tünetei?

A perimenopauza, más néven menopauzális átmenet, gyakran a 40-es években kezdődik, és legalább öt évig tartó változásokra kell felkészülnünk. Sokan először arról veszik észre, hogy már a perimenopauza szakaszát élik, hogy a menstruációjuk ciklikusságában változásokat tapasztalnak.

Ilyenkor még nem beszélünk általában arról, hogy egyik hónapról a másikra teljesen megszűnne a menstruáció, hiszen a peteérés még zajlik hónapról-hónapra, ám a hormonális egyensúlyhiány már okoz anomáliákat.

Ami megváltozik, az a vérzés intenzitása. Gyakran tapasztalhatunk már enyhébb vérzést, de akár a megszokott mintázattól eltérő rendszerességű ciklust is egyre gyakrabban észlelhetünk.

A perimenopauza alatt a női nemi hormonok, az ösztrogén és a progeszteron szintje egyre drámaibb mértékben kezd ingadozni.

Ezek a hormonális változások számos tünetet okozhatnak. Felkészülhetünk az alábbiakra:

• Szellemi ködként is nevezett memóriazavar, szórakozottság, vagy feledékenység, a koncentrálóképesség zavara
• Túlzott mértékű izzadás, különösen éjszaka
• Viszonylag gyakori fejfájás
• Általában a környezeti hőmérséklettől függetlenül jelentkező hőhullámok
• Álmatlanság vagy alvási zavarok
• Rendszertelenné váló és változó intenzitású hüvelyi vérzés
• Gyakran észlelt ízületi fájdalom
• Hangulatingadozás, depresszió, ami átmehet szorongásba is
• Gyors szívverés
• Szexuális életünkben is tapasztalhatunk változásokat az alacsonyabb libidó és hüvelyszárazság miatt
• Vizeletcsepegés, esetleg  inkontinencia a medencefenék izomtónusának változása miatt
• Egyre gyakoribbá váló húgyúti fertőzések

Menopauza szakasza

A menopauza a női egészség természetes velejárója.

Ebben a korban marad el a menstruáció. A klimax vagyis a változó kor e szakaszában a vérzés már akár egyhuzamban 12 hónapig is teljesen kimaradhat.

A nők többsége 45 és 55 éves kora között éri el a menopauzát.

Milyen jellemzői vannak a posztmenopauza szakaszának?

A posztmenopauza az az időszaka a nő életének, amikorra végleg abbamarad a menstruációs ciklusa.

Javarészt 55 éves kor után következik be ez az állapot, ám a többségtől eltérő esetekben korábbi életkorra is előre húzódhat.

Ebben az életszakaszban változhat a testsúlyunk, a testösszetételünk, vagyis a testzsír eloszlása, ingadozóvá válik az energiaszintünk, a hangulatunk és az általános egészségi állapotunk változást hozhat a jólétünkben is a menopauza után.

Számos potenciális hosszú távú komplikáció is társulhat a posztmenopauzához, ilyen lehet például:

• Csontritkulás (gyenge, törékeny csontok állapota)
• Magas vérnyomás
• Magas koleszterinszint
• Szívbetegségek, pl. infarktus fokozott kockázata
• Stroke kockázata megnő

Sok posztmenopauzális egészségügyi komplikáció az alacsonyabb ösztrogénszinthez kapcsolódik, míg mások a természetes öregedéssel járnak.

E tünetek gyakran életmódbeli változtatásokkal, hormonkezeléssel, étrendkiegészítőkkel, gyógyszerekkel vagy e kezelések kombinációjával hatékonyan enyhíthetők és a súlyosabb komplikációk is megelőzhetők. Ennek érdekében fontos, hogy végig kísérje a nőgyógyászunk a változó kort és szaktanácsaival segítse ennek az időszaknak a kellemetlenségektől mentes megélését.

Amikor kezelést vagy orvosi beavatkozást veszünk igénybe mindig számolnunk kell azzal, hogy az egyéni egészsági állapotunk függvényben akár mellékhatásokkal is számolnunk kell. A nőgyógyász szakorvos ismeri azokat a mellékhatásokat és esetleges kockázatokat, amelyekkel a hormonpótló terápia (HRT) járhat. Ezek gondos mérlegelése után dolgoz ki és javasol számunkra menopauza tüneteit enyhítő kezelést.

A hormonpótló terápia leggyakoribb mellékhatásai

Hogyan csökkenthetem a hormonpótló terápia (HRT) mellékhatásait?

A hormonpótló terápia leggyakoribb mellékhatásai

A hormonpótló terápia nőgyógyászati kezelésként azt célozza, hogy a természetes módon a menopauza idején csökkenő mértékben termelődő női hormonokat az adott életkornak megfelelő mértékben visszapótolva a szervezetbe, a hiánytüneteket enyhítse.

A kezeléssel a szervezetünkbe bevitt hormonok, azonban okozhatnak mellékhatásokat. Ezek lehetnek a következők:

• Szabálytalan hüvelyi vérzés.
• Mellérzékenység.
• Hangulatingadozások.

A hormonpótló terápiának vannak a fentieknél jóval kevésbé gyakori mellékhatásai is, ezek közé tartozik:

• Puffadás.
• Fejfájás.
• Bőrelszíneződés.
• A mell sűrűségének növekedése, ami nehezebbé teszi a mammográfia értelmezését.
• Bőrirritáció az ösztrogén tapasz alatt.

Hogyan csökkenthetem a hormonpótló terápia (HRT) mellékhatásait?

Amennyiben fordulnak is elő mellékhatások, azok néhány hónap alatt maguktól is megszűnnek. A legtöbb esetben ezek a mellékhatások enyhék és nem teszik szükségessé a hormonpótló kezelés abbahagyását.

Fontos, hogy minden kellemetlenséget, vagy nem várt változást egyeztetnünk kell a nőgyógyászunkkal. Saját elhatározásból nem változtathatjuk meg a hormonkészítmény típusát, formáját vagy adagolásának módját, illetve az orvosunk tájékoztatása nélkül nem is szakíthatjuk meg a kezelést, a szövődmények és egyéb kellemetlenségek elkerülése érdekében.

A szakorvos a panaszaink alapján újraértékeli az eredményeket és akár a kezelést is módosíthatja annak érdekében, hogy biztonságos mederben tartsa a hormonpótló terápiánkat.

A perimenopauza és a menopauza tüneteinek jelentkezésekor érdemes konzultálni a nőgyógyásszal, mert így időben elkezdhetjük akár a hormonpótlást, akár egyéb olyan kezeléseket, amelyeket a nőgyógyászunk számunkra a legmegfelelőbbnek tart. Az időben elkezdett kezelések mindig jóval kevesebb mellékhatással, kockázattal és szövődménnyel járnak.

A pajzsmirigy pillangó alakú belső elválasztású mirigy, amely a gége előtt helyezkedik el. A pajzsmirigy által termelt hormonok a pajzsmirigyhormonok [tiroxint (T4), trijód-tironint (T3)], amelyek a szervezetben található összes sejtnek az aktivitását szabályozzák.  Lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy működésről

A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) az az állapot amikor a pajzsmirigy túl sok hormont (tiroxin) termel, ami többek között felgyorsítja az anyagcserét és megnöveli a pulzusszámot.

A pajzsmirigy másik betegsége a pajzsmirigy alul-működés, (hipotireózis) mikor a pajzsmirigy túl kevés hormont termel. Lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy alul-működésről

Magyarországon a lakosság 10 – 15 %-a küzd pajzsmirigyproblémákkal, és a nők gyakrabban szenvednek ebben a betegségben, mint a férfiak. Hazánkban a nők kb. 20%-a érintett.

A túlműködés tünetei

A hipertireózis jelei és a túlműködés tünetei általában lassan jelentkeznek (eleinte talán észre sem vesszük), de idővel a felgyorsult anyagcsere különböző tüneteket produkálhat:

• Súlycsökkenés (még akkor is ha többet táplálkozik)
• Étvágynövekedés
• Szívdobogás
• Gyors szívverés (tachycardia) – általában több mint 100 ütés / perc
• Megemelkedett vérnyomás
• Alvászavar
• Idegesség, szorongás és ingerlékenység
• Remegés – általában finom remegés a kézben és az ujjakban
• Fokozott izzadás
• Alvászavar
• Fokozott hőérzékenység érzés
• Izomgyengeség
• Hasmenés vagy gyakori széklet
• A normálisnál kevesebb és könnyebb menstruáció
• Fájdalom, merevség vagy duzzanat az ízületekben
• A normálisnál nehezebb vagy rendszertelen menstruációs periódusok
• Dülledő szemek (csak Graves-Basedow-kór esetén)
• Pajzsmirigy megnagyobbodás

A pajzsmirigy-túlműködés növelheti a csontritkulás kockázatát is!

Kialakulásának oka

A pajzsmirigy túlműködés kialakulásának számos oka lehetséges:

• Graves-Basedow-kór : Autoimmun rendellenesség, amelyben az immunrendszer által termelt antitestek a pajzsmirigyet túl sok T4 termelésre serkentik. Ez a hyperthyreosis leggyakoribb oka.
• A hiperfunkciós pajzsmirigy csomók (toxikus adenoma, toxikus multinoduláris golyva vagy Plummer-kór).
• Pajzsmirigygyulladás. Néha a pajzsmirigy terhesség után begyulladhat valamilyen autoimmun állapot, vagy valamilyen ismeretlen ok miatt. A gyulladás következtében pajzsmirigyhormon többlet kerülhet a véráramba. A pajzsmirigy-gyulladás egyes típusai fájdalommentesek, míg mások komoly fájdalommal járhatnak.
• Pszichoszomatikus okok
• Genetikai örökség

Pajzsmirigy túlműködés megelőzése

A pajzsmirigy túlműködés nem megelőzhető!

Néhányan nagyobb kockázatnak vannak kitéve:

• Nők
• Ha a családban előfordult már pajzsmirigybetegség
• 40 évesnél fiatalabbak vagy 60 évesnél idősebbek
• Ha 1-es típusú cukorbetegséggel, káros vérszegénységgel vagy immunrendszeri betegséggel rendelkeznek.

A betegség súlyossá válásának elkerülésének legjobb módja, ha folyamatosan figyeljük a hipertireózisra jellemző tüneteket, és azok megjelenésekor, azonnal szakorvoshoz fordulunk.

Kijelenthető, hogy általában nincs hipertireózis diéta, de a pajzsmirigy normális működéséhez is elengedhetetlen a normális étrend és táplálkozás.

Kerülni kell a jódban gazdag élelmiszereket és a belőlük készült ételek fogyasztását, mint például: jódozott só, hal, kagyló, sok szénhidrát

Az egészséges étrend biztosítja a pajzsmirigy egészségét is!