A Hashimoto thyreoiditis egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja és károsítja a pajzsmirigyet, amely ezért a szükségesnél kevesebb pajzsmirigyhormont termel és kialakul a pajzsmirigy alul-működés (hipotireózis, hypothyreosis).

A pajzsmirigy a szervezet endokrin rendszerének része, amely egy pillangó alakú belső elválasztású mirigy (lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy működésről és a pajzsmirigy alulműködésről).

Az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, és a pajzsmirigy alul-működés (hipertireózis) kialakulásának leggyakoribb oka. Legfőképpen a középkorú nőknél 40 és 60 év között jelentkezik, de előfordulhat bármilyen korú nőnél, férfinál és gyermeknél is. Körülbelül a lakosság 1-2%-a lehet érintett, ezen belül a nő-férfi arány kb. 8-10 : 1.

Tünetek

Hashimoto pajzsmirigygyulladást nehéz felfedezni, mert enyhébb esetben sokszor nincsenek tünetei a betegségnek, és csak évek múlva jelennek meg az első panaszok, amikor már kialakulhatott a krónikus gyulladás, ami a vérben lévő pajzsmirigyhormonszint lecsökkenését jelenti. Ennek következtében megjelennek a pajzsmirigy alul-működés tünetei. Érdekes módon a betegség kezdeti szakaszában megjelenhet a pajzsmirigy másik betegsége, a pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis, hypothyreosis) tünetei (lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy túlműködésről).

A kór gyakori főbb jelei a következők lehetnek:

A pajzsmirigy alulműködés tünetei:

• Fáradékonyság
• Hideg-érzékenység
• Ödéma
• Bőrszárazság
• Hízás
• Hajhullás
• Rekedtség
• Izomgyengeség
• A vér koleszterinszintjének emelkedése
• Izomfájdalom
• Ízületi-fájdalom
• Menstruációs zavarok
• Emésztési zavarok
• Depresszió
• Megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva)

A pajzsmirigy túlműködés tünetei:

• Súlycsökkenés
• Étvágynövekedés
• Kézremegés
• Megemelkedett vérnyomás
• Idegesség, szorongás és ingerlékenység
• Fokozott izzadás
• Alvászavar
• Fokozott hőérzékenység érzés

Oka

A Hashimoto-kór egy autoimmun betegség, amelynél az autoimmun folyamat kiváltó oka továbbra sem ismert.  Általában örökletes genetikai okokat mutatnak ki, illetve kapcsolódhat más autoimmun betegségekhez, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a lisztérzékenység.

Diagnózis

A pajzsmirigygyulladás diagnosztizálásához a családi kórtörténet és a tünetek alapján, speciális vérvizsgálatok segítségével határozzák meg a pajzsmirigy által termelt hormonszinteket [tiroxint (T4), trijód-tironint (T3)] illetve az agyalapi mirigy által termelt TSH pajzsmirigy stimuláló hormonszintet. Vérvizsgálattal nézik meg, hogy a vérben kóros mennyiségben találhatók-e pajzsmirigy-peroxidázok (TPO antitestek).

Mi az éjszakai izzadás?

A tünet alvás közben fizikai megterhelés nélkül jelentkezhet, ha a túl meleg a takaró vagy túlfűtött a hálószoba. Ez természetes állapot. Ha azonban gyakran ébredünk csuromvizes pizsamában vagy ágyneműben, akkor gondolnunk kell arra, hogy a túlzott izzadás összefüggésben van valamilyen egészségügyi problémával.

Mi a különbség az éjszakai izzadás és a hőhullámok között?

A hőhullám nem más, mint hirtelen jelentkező magas hőérzet, amely általában néhány percig tart és a nap folyamán bármikor jelentkezhet, nemcsak éjszaka. Kísérő tünetei lehetnek az arc és a nyak kipirulása, izzadás és gyakran megnövekedett szívritmus.

Az éjszakai izzadás oka

Az éjszakai izzadás leggyakoribb okai az alábbiak lehetnek:

• Menopauza tünetek (hőhullámok): A menopauza időszak alatt az ösztrogén és a progeszteron hormon termelésében bekövetkező változások okozzák a hőhullámok megjelenését.
• Hormonproblémák: Az endokrin rendszerben bekövetkező változások gyakran kapcsolatba hozhatók az éjszakai izzadással. A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis), az alacsony vércukorszint, valamint a nemi hormonok abnormális szintje is okozhatja a tüneteket.
• Gyógyszerek: Az éjszaka folyamán fellépő fokozott izzadás néhány gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet. Ilyenek pl. a szteroidok (prenizont, kortizon), antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók, hormonpótló terápia gyógyszerei.
• Alkohol és/vagy drogfogyasztás
• Stressz és szorongás: Mentális egészségi probléma, de a fokozott izzadás gyakori fizikai kísérőjelenség.
• Gastro-oesophagealis reflux betegség: amely a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása következtében alakul ki.
• Fertőzések: Általában lázat és nagyfoku túlmelegedést okoznak (tuberkulózis, bakteriális és gombás fertőzések, HIV)
• Neurológiai rendellenességek (alvási apnoe, stroke, Parkinson-kór, syringomyelia, autonóm dysreflexia).
• Rák: néhány rákbetegség korai tünete lehet (Hodgkin-limfóma, non-Hodgkin-limfóma és leukémia) az éjszakai izzadás