Mit tesz lehetővé a nőgyógyászatban a laparoszkóp?

Milyen műtétek és kezelések végezhetők el ezzel a miniatűr orvosi műszerrel?

Mely nőgyógyászati beavatkozásokat végzik laparoszkópiával?

Mikor szükséges a laparoszkópia?

Hogyan készüljünk elő a nőgyógyászati laparoszkópiára?

Hogyan történik a laparoszkópia?

Mit tesz lehetővé a nőgyógyászatban a laparoszkóp?

A laparoszkóp egy vékony orvosi műszer, amely fényforrással és egy apró kamerával ellátva segíti a diagnózist és kisebb beavatkozások elvégzésére is alkalmas, tulajdonképpen olyan, mint egy megvilágított teleszkóp. Az szakorvos számára megkönnyíti a kamera segítségével a medencei szervek állapotának felmérését és az esetleges elváltozások vagy egészségügyi problémák azonosítását a hasfal felnyitása nélkül.

A laparoszkópia kiválóan alkalmas olyan nőgyógyászati betegségek azonosítására, mint az endometriózis vagy a mióma.

Milyen műtétek és kezelések végezhetők el ezzel a miniatűr orvosi műszerrel?

Ez a kíméletes orvosi beavatkozás akár kezelési forma is lehet. Miniatűr gyógyászati műszerekkel és eszközökkel a nőgyógyász szakorvos számos műtétet és orvosi beavatkozást el tud végezni a metszéssel járó hagyományos műtétekhez viszonyítva jóval kevésbé invazív eljárással.

Mely nőgyógyászati beavatkozásokat végzik laparoszkópiával?

• petefészek-ciszta eltávolítás
• tubális ligáció, vagyis tartós születésszabályozás, illetve fogamzásgátlás sebészeti úton
• hiszterektómia (méheltávolítás)

A hasüreg felnyitásával járó műtétekkel szemben a laparoszkópiával végzett beavatkozást követően a felépülés kevesebb időt vesz igénybe, mivel csupán kisebb hegek maradnak a beavatkozás után.

Mikor szükséges a laparoszkópia?

A laparoszkópiát használják nem csupán nőgyógyászati betegségek diagnosztizálására, hanem kezelésekre egyaránt. Gyakran már a diagnosztizálás alkalmával megtörténik a kezelés is.

Indokolhatja a laparoszkópos vizsgálat vagy beavatkozás elvégzését:

• megmagyarázhatatlan fájdalom a medencében
• indokolatlannak tűnő meddőség
• kismedencei fertőzés vagy gyulladás anamnézise

Az állapotok, amelyeket laparoszkópiával diagnosztizálhatnak, a következők lehetnek:

• endometriózis
• méh mióma
• petefészek ciszta vagy daganat
• méhen kívüli (ektópiás) terhesség
• kismedencei tályog vagy genny
• kismedencei összenövés (adhézió), vagy fájdalmas hegszövet
• meddőség
• kismedencei gyulladásos betegség
• reproduktív rák

Laparoszkópos kezelés lehet:

• hiszterektómia, vagy a méh részleges vagy teljes eltávolítása
• a petefészkek eltávolítása
• petefészek-ciszták eltávolítása
• miómák eltávolítása
• a miómák vérellátásának blokkolása
• endometriális szövet abláció, ami az endometriózis kezelése
• összenövések kiküszöbölése
• a tubális ligáció nevű fogamzásgátló műtét visszafordítása
• Burch-eljárás inkontinencia esetén
• előreeső méh kezelése

Hogyan készüljünk elő a nőgyógyászati laparoszkópiára?

A műtét típusától függ, hogy hogyan kell felkészülnünk a laparoszkópiára. Előzetesen szükség lehet képalkotó vizsgálatokra. A műtét előtt az orvos elrendelheti a beöntést, vagy kérheti a koplalást a műtét előtt meghatározott órán keresztül.

Tájékoztassa a nőgyógyász szakorvost arról, hogy milyen gyógyszereket szed. Ide kell sorolni a vény nélkül kapható gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket is. Ezeknek a szedését lehet, hogy abba kell hagynia a beavatkozás előtt.

Mivel a beavatkozást követően nem vezethet, gondoskodjon arról, hogy legyen, aki hazaviszi a kezelés elvégzését követően.

Hogyan történik a laparoszkópia?

Rendszerint általános érzéstelenítéssel, vagyis altatásban végzik a beavatkozást. Ez azt jelenti, hogy a kezelés közben a páciens eszméletlen. Azonban még így is lehet, hogy ugyanazon a napon haza mehet.

Miután elalszik, egy kis csövet, úgynevezett katétert helyeznek be a vizelet elvezetése érdekében. Egy kis tű segítségével a hasüreget szén-dioxid gázzal töltik fel, a gáz ugyanis távol tartja a hasfalat a szervektől, így csökkenthető a szükségtelen sérülések kockázata.

A sebész egy apró metszésen át köldökön keresztül vezeti be a hasüregbe a laparoszkópot, amely a mini kamera által mutatott képeket egy képernyőn jeleníti meg. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász szakorvos egyértelmű képet lát a páciens szerveiről.

Ha csak diagnosztikai céllal végzik a laparoszkópiát, akkor amint az orvos megállapítja az egészségügyi állapotot, befejezi az eljárást.

Olyan esetekben, amikor műtétre is szükség van, további bemetszésekre lehet szükség a hasfalon. A műtétet segítő orvosi eszközöket vezetik be ezeken a lyukakon keresztül. Ezután a műtétet a laparoszkóp által mutatott kép alapján hajtja végre a nőgyógyász szakorvos.

Miután az eljárás befejeződött, minden eszközt eltávolítanak. A metszéseket öltésekkel lezárják, majd kötést helyeznek a hasra, és a beavatkozás ezzel végez is ér. A páciens lábadozása viszont kevesebb időt vesz igénybe, mint a hagyományos, a hasfal felnyitása mellett végzett műtéti beavatkozások esetében.

A nőgyógyász szakorvossal ezt követően egyezteti a páciens, hogy  műtétet követően mire számíthat, mi a teendője a felépülési időszakban, illetve  lehetnek-e az eljárásnak szövődményei vagy mellékhatásai.

Fordítson különös figyelmet a testére a felépülési időszakában. Jegyezze fel, ha bármilyen mellékhatást, szokatlan tünetet tapasztal, és mindenképpen beszéljen ezekről a kezelőorvosával.