A magzatvíz, vagy liquor amnii, az egyik legfontosabb összetevője a terhességnek, tekintettel arra, hogy a magzat egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy „elfolyt a magzatvíz”, ami valójában annak a folyadéknak a szivárgása a méhnyakon keresztül, amely a várandósság hónapjaiban az anyaméhben fejlődő magzatot védi. Bár a magzatvíz jelenléte természetes, a mennyisége és állapota komoly hatással lehet a terhesség lefolyására.

Mi is az a magzatvíz?

Miért van szükség magzatvízre?

Milyen rendellenességek fordulhatnak elő a magzatvízzel kapcsolatban?

Mi történik, ha szivárog a magzatvíz?

Mit érdemes megjegyezni?

Mi is az a magzatvíz?

A magzatvíz áttetsző folyadék, amely a magzatot a magzatburkon belül veszi körül.

Szerepe sokrétű: egyrészt védelmet nyújt a mechanikai hatásokkal szemben, másrészt biztosítja a szükséges tápanyagokat és a hidratációt, sőt, antibakteriális tulajdonságainak köszönhetően segít megelőzni a fertőzéseket is.

A terhesség első időszakában a magzatvíz főként az anya és a magzat vérében található sókból, vízből és más folyadékokból áll. A második trimesztertől kezdve azonban a magzati vizelet és a tüdőváladék is hozzájárul az összetételéhez. A mennyisége körülbelül a 33. terhességi hétig folyamatosan nő, majd 37 hét körül stabilizálódik, végül a szüléshez közeledve enyhén csökkenhet.

Miért van szükség magzatvízre?

A magzatvíz elsődleges feladata a magzat mechanikai védelme: párnaként veszi körbe a fejlődő kis testet, ezzel segít megelőzni a külső behatások okozta sérüléseket. Fontos szerepe van abban is, hogy megakadályozza a köldökzsinór összenyomódását, amelyen keresztül a magzat oxigént és tápanyagokat kap az anya szervezetétől.

A folyadék lehetővé teszi, hogy a magzat szabadon mozogjon, nyeljen, „lélegezzen”, és ezek révén fejlődjenek az izmai, csontjai, a tüdeje, valamint az emésztőszervrendszere.

Emellett a magzatvíz tápanyagokat, elektrolitokat, fehérjéket és vitaminokat is tartalmaz, amelyek a magzat fejlődéséhez szükségesek.

Milyen rendellenességek fordulhatnak elő a magzatvízzel kapcsolatban?

A magzatvíz mennyiségét általában az ultrahang vizsgálaton mérik. Ideális mennyisége 5 és 25 centiméter között van. Különböző kockázatokat hordozhat az, ha eltérő ettől a mennyisége.

Kevés magzatvíz – oligohidramnion:
Ha a magzatvíz mennyisége 5 cm alá csökken, oligohidramnion állapotról beszélünk. Ennek jele lehet a csökkent magzati mozgások, alhasi fájdalom vagy hüvelyi folyadékszivárgás. Az állapot hátterében állhat az anya betegsége (például cukorbetegség, kiszáradás), méhlepény problémák vagy korai burokrepedés is. Az orvosok ilyenkor gyakori ellenőrzést javasolnak ultrahang vizsgálattal, NST-vizsgálattal, de indokolt esetben korábbi szülést is javasolhatnak.

Teljes magzatvízhiány – anhidramnion:
Súlyos esetben előfordulhat, hogy egyáltalán nincs kimutatható magzatvíz – ezt anhidramnionnak nevezzük. Ez a rendellenesség már a terhesség korai szakaszában jelentkezhet, veszélye pedig abban rejlik, hogy súlyosan veszélyezteti a magzat fejlődését.

Tipikus következményei lehetnek a fejletlen tüdő, csontozati eltérések, vagy arcdeformitás. Az anhidramnion gyakran társul kétoldali vesefejlődési rendellenességgel (klasszikus Potter-szindróma), amely sajnos nem gyógyítható, és a magzat legtöbbször nem éli túl a terhességet.

Túl sok magzatvíz – polyhydramnion:
Ha a magzatvíz mennyisége meghaladja a 25 cm-t, akkor polyhydramnion állapotáról beszélünk. Ez az állapot rendszerint tünetmentes, de okozhat a kismamánál nehézlégzést, gyomorégést, vagy lábdagadást.

A háttérben állhat terhességi cukorbetegség, fertőzés vagy genetikai eltérés is. A kezelés során figyelik a folyadékszintet és a kiváltó okokat, súlyosabb esetekben le is csapolhatják a magzatvíz felesleges mennyiségét. Kezeletlen polyhydramnion koraszüléshez, burokrepedéshez, lepényleváláshoz vagy köldökzsinór-előeséshez vezethet.

Mi történik, ha szivárog a magzatvíz?

A magzatvíz idő előtti szivárgása, vagyis a burokrepedés nem mindig jár fájdalommal vagy látványos tünetekkel, mégis komoly állapot lehet. Ha a burokrepedés a 37. hét előtt történik, azt korai burokrepedésnek (PPROM) nevezzük. Ez az állapot jelentősen megnöveli a fertőzések, koraszülés, köldökzsinór-komplikációk és tüdőfejlődési zavarok kockázatát.

A 37. hét után történő burokrepedést egyszerű burokrepedésnek (PROM) hívjuk. Ebben az esetben a legtöbb nőnél 24 órán belül megindul a szülés. Fontos, hogy ilyenkor minél hamarabb forduljunk a nőgyógyászhoz. A vizsgálat során pH-teszt segítségével megállapítják, valóban magzatvíz szivárog-e.

A kezelés módja attól függ, hogy a terhesség melyik szakaszában történt az esemény. Elegendő lehet a megfigyelés, máskor viszont antibiotikum kezelésre, ágynyugalomra vagy a szülés megindítására lehet szükség.

Mit érdemes megjegyezni?

A magzatvíz szintjének nyomon követése a terhesgondozás része, és fontos szerepet játszik a magzat egészségi állapotának megítélésében is. Ha bármilyen eltérést észlel az orvos, szorosabb követésre vagy speciális kezelésre lehet szükség a baba és a kismama egészségének megóvása érdekében.

A magzatvíz nem csupán „víz”, hanem a magzat életének egyik legfontosabb közege, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a baba megfelelően fejlődhessen, valamint ahhoz, hogy a várandósság és a szülés biztonságos legyen.

A 16. hét vizsgálatai

A terhesség középidőszakának vizsgálatai

Ultrahang vizsgálat – ismét!

A terhesség második trimesztere a második három hónap, azaz a terhesség 13-27. hete közötti időszak. A terhesség közepe azért fontos időszak, mert a magzat ilyenkor fejlődik a leglátványosabban és ilyenkor mozdul meg, azaz már igazi interakcióra lesz képes a külvilággal. A 2. trimeszterben is van számos vizsgálat, amelyen a kismamáknak ajánlott részt venniük, nézzük, melyek ezek.

A terhesség második trimesztere a kötődés szempontjából lényeges időszak, hiszen a magzat már mozog és eléggé fejlett ahhoz, hogy érzékelje az anya jelenlétét. A mozgás és a kezdetleges hallás révén interakcióba léphet az anya testével és fordítva: az anya is érzékeli a magzat mozgását.

A 16. hét vizsgálatai

A 16. héten az első fontos vizsgálat a hasi ultrahang. Ez a vizsgálat azt mutatja meg, hogy a magzat fejlődése a megfelelő ütemben történik-e. A szakember feljegyzi a magzat méreteit, a fej és a has körfogatát, valamint a végtagok hosszát is. Az ultrahang során az orvos a méhlepény és a magzatvíz állapotáról is, képet kap, előbbi azért fontos, mert a méhlepény felel a magzat táplálásáért és oxigénellátásáért, míg a megfelelő mennyiségű magzatvíz kulcsfontosságú a magzat számára, és hiánya súlyos egészségügyi problémáknak lehet az előjele.

Természetesen a vizsgálat során az orvos az esetleges fertőzéseket is igyekszik feltárni. A bakteriális hüvelyi fertőzés a várandósok gyakori problémája. Fontos, hogy ezeket a fertőzéseket időben elkezdjék kezelni, mert gyulladást okozhatnak a hüvelyben és ezek szövődményei veszélyesek lehetnek a terhességre és a magzatra is.

Ha eddig még nem sikerült megállapítani, akkor az orvos megállapítja a terhességi kort is és ilyenkor már – ideális esetben – a magzat neme is kiderül.

A terhesség középidőszakának vizsgálatai

Az anya számára az 18-20. hét a terhesség közepét jelenti, és ebben az időszakban is fontos vizsgálatokra kerül sor. A terhesség 18-20. hetében újabb vérvizsgálatokat végeznek a terhesség kockázatainak meghatározása érdekében. A vérvizsgálat során ellenőrzik az anya vércsoportját, Rh faktorát és ellenanyagait is.

Az anya cukorbetegség szűrése ebben a szakaszban is rendkívül fontos, hiszen a terhességi cukorbetegség negatív hatással lehet a magzat fejlődésére, és nagyobb esélyt jelenthet a koraszülés és a születési rendellenességek kialakulására.

Ultrahang vizsgálat – ismét!

A terhesség közepén már a kismama és az orvos is látja ultrahangképen a magzatot. Az ultrahang során ellenőrzik a magzat méretét, növekedését és a szervei helyes működését. A legfontosabb vizsgálat a genetikai ultrahangszűrés vagy második genetikai ultrahang. Ez az ultrahang vizsgálat lehetővé teszi az orvosok számára, hogy azonosítsák a születendő gyermekben bármilyen kromoszóma rendellenességet vagy genetikai betegséget.

Ugyan a „genetikai ultrahang vizsgálat” elnevezés nem pontos, hiszen ultrahanggal nem lehet a magzat teljeskörű genetikai vizsgálatát elvégezni. A terhesség második trimeszterében éri el a magzat azt a fejlettségi szintet, amikor az ultrahang számára is jól vizsgálhatóvá, szervei jól láthatóvá válnak, így az egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők.

A 24-26. hét már a második trimeszter vége. A terhesgondozás elsődleges célja továbbra is a magzati növekedés és fejlődés ellenőrzése és a fejlődési rendellenességek kiszűrése. Ilyen például a terhességi magas vérnyomás és a vizelettel kapcsolatos problémák feltárása.

A terhes nő kikérdezése is fontos azzal kapcsolatban, hogy nem tapasztal-e koraszülésre utaló tüneteket, mint például méhösszehúzódások, vagy olyan kórállapotot, amely koraszüléshez vezető fertőzésekre utalhat, például a gyakori vagy fájdalmas vizelés.

Ha a várandósság kockázatosnak bizonyul, további vizsgálatok is szükségesek lehetnek, például amniocentézis (AC) más néven magzatvízvizsgálat, vagy chorion boholy biopszia (CVS) más néven méhlepényvizsgálat. Ezek célja az, hogy kizárják a genetikai rendellenességeket vagy fejlődési rendellenességeket.

A terhesség minden szakaszában fontos az anyai és magzati egészség ellenőrzése. A szükséges vizsgálatokkal kapcsolatban nőgyógyász vagy védőnő tud részletes felvilágosítást adni.