A mióma (myoma) vagy méhizomdaganat a méh izomfalát alkotó simaizomsejtekből kiinduló, kötőszövetből és izomból álló jóindulatú daganat, amely nem jár együtt a méhrák megnövekedett kockázatával, és  legritkább esetben alakul át rosszindulatú elváltozássá.

A mióma a fogamzóképes időszak alatt előforduló leggyakoribb daganat.

A mióma mérete a pár milliméteres nagyságtól a kisebb labda méretig terjedhet. A kisebb, apró miómák képesek néhány év alatt, akár a görögdinnye méretig is megnőni.

A statisztikák szerint a fogamzóképes nők akár 70 – 80%-ka is érintett lehet és a 35 évesnél idősebbeknél gyakrabban fordul elő, mint a fiatalabb korosztályoknál. Az elhízás és az egészségtelen életmód miatt azonban, a mióma egyre gyakrabban kialakul a 20-25 közötti korosztályokban is. A menopauza után kisebb a daganat kialakulásának az esélye, és a hormonális változások következtében a már meglévő apró göbök össze is zsugorodhatnak, és felszívódhatnak.

Mióma típusai

A méhizomdaganat elhelyezkedése alapján három fő típus különböztethető meg

• Szubszerózus: ezek a leggyakoribb típusok, amelyek a méh külső felületén helyezkednek el el, és a méhfal izomszövetéből kifelé növekednek. Időnként nagyra is nőhetnek és egy nyéllel kapcsolódhatnak a méh külső felszínéhez (kocsányos mióma).
• Intramurális: a méh izomfalában fejlődnek ki.
• Szubmukózus: a méh izomrétegéből a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el.

Mióma tünetei

A betegek körülbelül 10%-ka tünetmentes.

A kisebb méretű daganatok kevésbé vagy egyáltalán nem okoznak panaszokat, míg a nagyobb méretűek súlyos tünetekkel is jelentkezhetnek.

• Erős alhasi görcsök
• Nyomás érzése a hasban
• Kismedencei és/vagy deréktáji fájdalom
• Erős vérzések
• Rendellenes vérzések
• Haspuffadás
• Székrekedés
• Hányinger
• Gyakori vizelési inger
• Ismétlődő korai vetélések
• Meddőség

Kialakulása

Kialakulásának pontos okai nem ismertek, de a kutatások és a klinikai tapasztalatok alapján a következő tényezők játszhatnak szerepet a kialakulásukban:

Hormonális egyensúly megváltozása: az ösztrogén és a progeszteron hormon egyensúlyának megváltozása, az ösztrogén hormonszint dominanciája felé. A daganat több ösztrogén- és progeszteronreceptort tartalmaz, mint a normál méhizomsejtek.

Genetikai változások: Sok miómában olyan génmódosulásokat találtak, amelyek eltérnek a normál méhizomsejtekétől. Ha édesanyjának vagy nővérének már volt ilyen betegsége, akkor nagyobb a kockázata a daganat kialakulásának.

Mikor kell orvosi kivizsgálás

Mindenképpen orvosi kivizsgálásra van szükség az alábbi tünetek fennállásakor:

• Nem múló kismedencei fájdalom
• Túl nehéz, elhúzódó vagy fájdalmas menstruáció
• Foltosodás vagy vérzés a menstruációs ciklusok között
• Vizelési problémák
• Megmagyarázhatatlan vérszegénység

Diagnózis

A pontos diagnózis felállításához nőgyógyászati kismedencei vizsgálat szükséges. A nagyobb miómákat akár már a fizikális vizsgálat során is diagnosztizálják, míg a legkisebb pár milliméteres daganatokat az ultrahangos  vizsgálat már kimutatja.  Ha szükséges a méhizomdaganat pontos helyének meghatározása, akkor MRI vizsgálatra is sor kerülhet.

Kezelés

A kezelés a mióma méretétől, számától, elhelyezkedésétől valamint az általa okozott tünetektől függően változik. Ha nincsenek tünetei, lehet, hogy nincs is szüksége kezelésre. Sokan egyáltalán nem tapasztalnak semmilyen tünetet.

A kis méretű miómák gyógyszeres kezelése a hormonális egyensúly helyreállításával történhet, ami kiterjedhet a menstruációs ciklus beállításával és az ösztrogén-progeszteron hormon arányának megváltoztatásával.

Műtéti beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a daganat méretével, elhelyezkedésével vagy gyors növekedésével problémát okoz. A laparoszkópos műtét során a méh faláról távolítják el a sejtburjánzást, míg az embolizáció során a miómát tápláló erekhez vezetett katéter segítségével megszüntetik a daganat vérellátását, ezáltal csökkentve annak méretét.

Mindenképpen javasolt a rendszeres fél éves ellenőrzés.

Megelőzés

A mióma megelőzésének tudományos módszerei nincsenek, de a méh immunrendszerének megerősítésével a daganat kialakulásának az esélye csökkenthető.

A megfelelők étrend, a kevés hús, a magas flavonoid tartalmú ételek, zöld zöldségek és a halak fogyasztása kiegészítve az alhasra ható anaerob mozgással, valamint a stressz csökkentésével hatásosak lehetnek.

Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az elhízás és a túlsúly növeli a mióma kialakulásának kockázatát, mert a zsírsejtek nagy mennyiségű ösztrogén hormont termelnek!