Vannak-e a méhnyakráknak tünetei?

Mi okozhat méhnyakrákot?

A méhnyakrák mielőbbi felismerése életmentő lehet

Vannak-e a méhnyakráknak tünetei?

A méhnyakrák egyik alattomos veszélye, hogy korai stádiumában a betegségnek még egyáltalán nem tapasztalhatjuk a tüneteit. A daganat növekedése és terjedése nyomán jelentkezhetnek az alábbi szimptómák:

• hüvelyi vérzés: menstruációkor a megszokottnál jóval fájóbb és erősebb. A tünetre azért érdemes figyelni, mert már a menstruáció közötti időszakban és a szexuális együttléteket követően is tapasztalható a hüvelyi vérzés. Jellegzetes szimptóma továbbá az is, hogy a már beállt menopauzát követően is jelentkezik hüvelyi vérzés.
• medencetáji fájdalom
• fájdalmas közösülés
• véres, vagy kellemetlen szagú hüvelyváladék
• indokolatlan fáradtság
• székrekedés
• vizelési nehézség
• vér a vizeletben
• nem szándékos súlyvesztés
• a láb dagadása.

Mi okozhat méhnyakrákot?

A méhnyakrák legfőbb kiváltó oka a HPV fertőzés. A méhnyakrák megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a 17. életév előtt felvett HPV-vakcina.

A nemi úton terjedő HPV fertőzésen kívül azonban egyéb kockázati tényezőket is említhetünk, amikor a méhnyakrákról beszélünk:

• a családban már diagnosztizáltak méhnyakrákot
• dohányzás
• szexpartner gyakori váltogatása vagy fiatal korban kezdett nemi élet
• korábban diagnosztizált vagy jelenleg is fennálló szexuális úton terjedő klamídia (Chlamydia) fertőzés (STI)
• fogamzásgátló tabletta szedése hosszabb ideig
• legyengült immunrendszer, például immunszuppresszánsok szedése, illetőleg HIV vagy AIDS fertőzöttség miatt.

Amikor már észleljük a tüneteket, mindenképpen fontos, hogy szűrővizsgálaton vegyünk részt, vagy keressük fel a nőgyógyász szakorvost, aki meg tudja állapítani, hogy valóban méhnyakrákot jeleznek-e a szimptómáink.

A méhnyakrák mielőbbi felismerése életmentő lehet

Ha bizonytalanok vagyunk a tüneteket illetően a nőgyógyász szakorvos vagy akár a szűrővizsgálatok is alkalmasak arra, hogy eloszlassák az aggályainkat.

A betegség diagnosztizálása esetén is az a legfontosabb, hogy azonnal megkezdhető a kezelés, amely  segít kilábalni a betegségből, hiszen a legfontosabb a gyógyuláshoz a betegség mielőbbi észlelése.

Ha 25 és 65 év közötti életkorban járó nő vagy, a megelőzés vagy időben történő diagnosztizálás érdekében végeztesd el 5 évente a HPV-tesztet. Természetesen egyéb vizsgálatokat is igénybe vehetsz, amelyek e korosztály számára elérhetők. A HPV-teszten kívül a Pap-teszttel kenetet vetethetsz így 3 évente, vagy a nőgyógyászod által javasolt rendszerességgel ellenőriztetheted a méhnyakad épségét és állapotát.

Ha bármilyen szokatlan eredményt mutat a teszt, a nőgyógyász szakorvos további vizsgálatokat fog elrendelni a teljes bizonyosság és a lehető legpontosabb diagnózis érdekében.

Az alapos vizsgálat elvégzéséhez speciális sztereomikroszkópot, a kolposzkópot fogja az orvos a nőgyógyászati kivizsgáláshoz használni. A kolposzkópia eljárása alkalmas a külső nemiszerv, a hüvely és a méhnyak mikroszkópos vizsgálatára. Amennyiben a nőgyógyász szükségesnek látja biopsziával szövetmintát is vehet a vizsgálat során.

Ha a biopszia eredménye kedvezőtlen, további képalkotó vizsgálatokat végeznek CT, MRI, ultrahang vagy röntgen segítségével. Ezek a módszerek alkalmasak lehetnek a betegség kiterjedésének azonosítására.

Amennyiben a korábbi eredményeink negatívak voltak, 65 év feletti életkorban már nem feltétlenül kell tartanunk a betegségtől, így a szűrésre sem lesz már szükségünk.

Tartsuk szem előtt a fentiekben ismertetett szűrővizsgálatok jelentős szerepét a megelőzésben és a korai diagnosztizálásban egyaránt. Ezek a vizsgálatok hozzájárulhatnak nem csupán a megelőzéshez, hanem a túlélési esélyeinket is jelentősen növelik, amennyiben méhnyakrákot azonosítanak nálunk.

Megdöbbentő eredmény született abban az online felmérésben, amelyben 400, 18 és 59 év közötti nőt interjúvolt meg szeptember végén az Inspira Research Healthcare „A nők egészsége piackutatói szemmel 2022” vizsgálat keretében: nagyon jelentős az elmaradás a nőgyógyászati szűrővizsgálatok terén, és leginkább a túlsúly, a magas vérnyomás és koleszterinszint, illetve a visszeres véna okozza a legnagyobb problémát a megkérdezett nők körében.

Volt, aki soha nem volt még nőgyógyásznál!

Minden ötödik megkérdezett csak négy évnél ritkábban jár nőgyógyászati vizsgálaton, holott évente vagy kétévente javasolt. Volt olyan hölgy, aki azt nyilatkozta, még soha nem is kereste fel a nőgyógyászát.

Nem ment még el mammográfiára a 18 és 39 éves korosztály 69 százaléka, a 40 és 49 év közötti nők 49 százaléka, valamint az 50 és 59 évesek 24 százaléka, pedig 45 és 65 éves kor között kétévenként indokolt az emlők röntgenvizsgálata, és 2001 óta emlőrákszűrő program is létezik, ennek keretében pedig az érintett korosztályban élő nők névre szóló értesítést kapnak a vizsgálat időpontjáról, ha pedig elmennek, a fizikális emlővizsgálat mellett elkészül a mammográfia felvétel.

Hasonlóan lesújtó a helyzet a méhnyakrákszűrés területén: minden ötödik megkérdezett 3 évnél ritkábban vagy soha nem végeztette el ezt a típusú szűrővizsgálatot, pedig a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatos megbetegedés évente körülbelül 1300 nőt érint, és kiemelkedő helyet foglal el a halálozási statisztikákban. Hiába vezették be a méhnyakrákszűrést hazánkban, a nők jelentős része nem vesz részt a vizsgálaton, pedig a méhnyakrák igen korai stádiumban felismerhető, illetve az időben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható. Kialakulásában a humán papillomavírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított. Ami aggasztó, hogy nincs vagy alig van tünete, így sokan el sem mennek ilyen panasszal az orvosukhoz. A felmérésből kiderült: HPV szűrésen sem járt még a megkérdezettek közel fele, és a 18 és 29 évesek 41 százaléka, a harmincas korosztály csupán 21 százaléka kapott HPV elleni védőoltást.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: nagyon fontosak a nőgyógyászati szűrések, és a nőgyógyászt nem csak panasz esetén szükséges felkeresni. A felmérés arra is rávilágított, hogy a nők többsége (42 százaléka) vegyesen állami- és magánellátást is igénybe vesz, ha nőgyógyászhoz megy, 30 százalékuk pedig csak magánorvoshoz jár.

Ami lesújtó: megszakított és védekezés nélküli szexuális együttlét

Soha nem használt fogamzásgátló megoldásokat a maximum 8 általános iskolát végzett nők 35 százaléka! A 18 és 29 éves korosztály többsége, 71 százaléka hormonmentes fogamzásgátló eszközöket (a többség óvszert) használ, 54 százalékuk a tablettára esküszik, igen sokan, 41 százalékuk megszakítja a szexuális együttlétet, 9 százalékuk pedig semmit sem használ, ha a védekezés kerül szóba. Ennél sokkal rosszabb a helyzet a 30 és 39 évesek körében: a többség, 59 százalékuk tablettát szed, 55 százalékuk óvszerrel védekezik, 39 százalékuk a megszakítást választják, 13 százalékuk pedig szó szerint a véletlenre bízza, mert semmiféle módon nem védekeznek, a megkérdezettek 19 százaléka egyébként gyermeket tervez, aktívan próbál teherbe esni.

Arra is kíváncsiak voltak a felmérésben, hogy az elmúlt 1 hónapban miként védekeztek a megkérdezett hölgyek: a 18 és 29 éves korosztály többsége, 38 százaléka az óvszert választotta, 26 százalékuk pedig semmilyen fogamzásgátló módszert sem alkalmazott. A harmincas korosztályban megoszlott azok aránya, akik a tablettát és a védekezés nélküli együttlétet választották. Azok, akik nem védekeztek az előző hónapban, bevallották, hogy családtervezésen gondolkodnak.

TOP3: Magas vérnyomás, túlsúly, visszeres vénák

A kor előrehaladtával egyre több egészségügyi probléma, betegség érinti a nőket: 50 év felett a magas vérnyomás és koleszterinszint, a mindennel összefüggő túlsúly, illetve a visszeres vénák, valamint a migrén kerülnek előtérbe. A teljes korosztályt figyelve nincs sok különbség a top5 betegségben, csak a sorrendben van némi eltérés: vezet a migrén, majd a túlsúly és a magas vérnyomás következik a listában.

A felmérésben fővárosi és vidéki hölgyeket is faggattak, valamint rákérdeztek körükben az iskolai végzettségükre is, és arra a következtetésre jutottak: a diplomások és jobb anyagi helyzetűek tudatosabbak és könnyebb a hozzáférésük az egészségügyi szolgáltatásokhoz, ezáltal magasabb körükben a betegségek átlagos száma is, ugyanis időben felismerésre kerülnek a problémák.

Digitális egészségügy: van hová fejlődni!

Időpontfoglaló applikációt vagy internetes megoldást a megkérdezett hölgyek 24 százaléka ismer, 15 százalékuk kipróbálná, és aktívan használta az elmúlt félévben csupán 8 százalékuk. Egészségügyi témájú honlapot 22 százalékuk ismer, 6 százalékuk rendszeresen olvassa is az ott található információkat, híreket, cikkeket. Kiderült az is a felmérésből, hogy a leginkább az EESZT információs portált, menstruációs ciklust rögzítő applikációt és a menzesz időpontját megjósoló app-ot használtak az elmúlt hat hónapban az érintett nők. Az 50 év felettiek több mint fele semmilyen egészségügyi témájú internetes megoldással nem éltek az utóbbi időszakban.

Forrás: A nők egészsége piackutatói szemmel 2022

Inspira – Healthcare

Méhnyakrák szűrés – a nőgyógyásznak egy perc, Neked az életet jelentheti

A méhnyakrák a mellrák után a második leggyakoribb nőket sújtó daganatos betegség világszerte és Magyarországon is. Csak itthon évente 1000 új megbetegedést regisztrálnak. Szerencsére sok más rákfajtához hasonlóan a méhnyakrák is szinte 100%-ban gyógyítható, ha időben felismerik. Már csak ezért sem érdemes kihagynod, vagy halogatnod az éves nőgyógyászati vizsgálatot.

A rákszűrés úgy fest a gyakorlatban, hogy a nőgyógyász egy arra alkalmas apró eszközzel kenetet vesz a méhnyak és a méh felszínének területéről. Ez a művelet nem fájdalmas, esetleg egy kis kellemetlen érzést okozhat. A méhnyakrák szűrés vizsgálat eredményére várni kell, hiszen mikroszkóp alatt elemzik ki a levett mintát. Nőgyógyászonként, illetve rendelőnként változik, hogy mennyi idő után és milyen módon kapod meg az eredményt. Van, amikor a nőgyógyászod egy SMS-ben, vagy e-mailben küldi el, de az is lehet, hogy telefonon, vagy személyesen tudsz érdeklődni utána.

Méhnyakrák szűrés kiértékelés

A nőgyógyászati rákszűrés eredményét kell tudnod értelmezni, ezt a nőgyógyászod is elmagyarázza majd Neked, de a biztonság kedvéért mi is leírjuk. Leggyakrabban az úgynevezett Papanicoulau rendszer szerint értékelnek, az eredmény pedig P0-P5 lehet, a kódok az alábbiakat jelentik:

• P0: ebben az esetben a nőgyógyászati rákszűrés érvénytelen, valami miatt nem sikerült értékelni a kenetet, a rákszűrés újbóli elvégzésére lesz szükség.

• P1: élettanilag normális hámsejtek, és a kenetben csak élettani hámsejtek vannak. Jellemzően szűz lányoknál lehet ez az eredmény.

• P2: élettanilag normális hámsejtek találhatók a kenetben, emellett fehérvérsejtek is. Nemi életet élő nőknél ez a leggyakoribb eredmény, amely azt jelenti, hogy a nőgyógyászati rákszűrés eredménye negatív, a következő évi rákszűrésig további teendő nincs vele.

• P3: ebben az esetben a normál hámsejtek mellett gyulladásos sejtek is vannak, de daganatos sejtek nem láthatók. Ezt az eredményt gyakran erős gyulladás okozza, de lehet rákmegelőző állapot is. Ennél az eredménynél már vannak további nőgyógyászati teendők, általában 3 hónappal később megismétlik a rákszűrést, ami jó esetben addigra p2-re módosul.

• P4: daganat-gyanús sejtek láthatók a kenetben, ha ilyen eredményt kapsz, jelentkezz be a nőgyógyászodhoz.

• P5: a kenet egyértelműen tartalmaz rákos sejteket. Ne aggódj, mert a méhnyakrák jól gyógyítható korai stádiumban, de mindenképp vedd fel mihamarabb a kapcsolatot a nőgyógyászoddal.

Emlőszűrés a nőgyógyászati vizsgálaton

A mellrák a leggyakoribb női rákbetegség, éppen ezért fontos, hogy a nőgyógyászod minden évben elvégezze nálad az emlőszűrést. Ennek részeként áttapintja a mellállományt és a hónalji területeket. Ha esetleg bármi rendelleneset talál, valószínűleg ultrahang vizsgálatra küld tovább. Ez esetben se aggódj, a legtöbb elváltozás jóindulatú, de a biztonság kedvéért a vizsgálatokat mindenképp el kell végezni!

Vizsgálatokhoz és konzultációhoz nőgyógyász szakembereket a Foglalj Orvost portálon könnyedén találhatsz, sőt azonnal időpontot is tudsz foglalni magadnak!