Miben egyezik és miben tér el a két nőgyógyászati betegség?

Mi okozza ezeket a női betegségeket?

Diagnózis azonosságai és különbségei

Hogyan kezelhető a petefészekrák és a méhnyakrák?

Miben egyezik és miben tér el a két nőgyógyászati betegség?

A két betegség tekintetében sem a kiváltó okok, sem pedig a kockázati tényezők nem egyeznek meg. Mivel rendszerint már a szétterjedése előtt diagnosztizálják, a méhnyakrák esetében a gyógyulás esélyei jobbak, mint a petefészekdaganatnál.

Nézzük meg, miben hasonlít és mi az amiben eltér a két nőgyógyászati betegség.

Ahogy fentebb már említettük, ez a két daganat típus a női reproduktív szervrendszer két különböző részét betegíti meg.

A petefészekrák a petefészkekben vagy a petevezetékekben alakul ki. Ezek a szervek a méh jobb és bal oldalán helyezkednek el. A petefészkekben érnek be a petesejtek, és ez a szerv felelős az agyalapi mirigyben termelődő hormonok irányításával a női nemi hormonok termeléséért is.

A méhnyakrák a méhnyakban alakul ki. A méhnyak a méhüreg és a hüvely közötti szűk átjáró. Bár van kapcsolat a petefészkek és a méhnyak között, a két daganattípust kiváltó okok és a betegségek tünetei sem teljesen azonosak.

Hasonlóság a kétféle daganattípus között alapvetően az, hogy a korai stádiumában egyik sem mutat különösebben tüneteket, csak miután elkezdenek átterjedni a környező szövetekre. A petefészekráknak és a méhnyakráknak vannak azonban olyan tünetei a későbbiekben, amelyek hasonlóságot mutatnak.

A petefészek- és a méhnyakrák hasonló tünetei a következők lehetnek:

• vérzés a menstruációs ciklusok között
• szokásosnál kellemetlenebb vagy hosszabb ideig elhúzódó menstruációs ciklus
• hüvelyi vérzés a menopauza után
• szokatlan színű, vagy kellemetlen szagú hüvelyváladék
• medencei fájdalom vagy nyomásérzet
• fájdalmas közösülés.

A petefészekráknak azonban vannak olyan tünetei, amelyek nem jellemzők a méhnyakrákra. Így inkább csak a petefészekdaganat kísérő tünete a hasi puffadás és a gyors teltségérzet evés közben.

Mi okozza ezeket a női betegségeket?

A petefészekrák kiváltó oka jelenleg még nincs pontosan azonosítva, de ismertek azok a tényezők, amelyek növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát.

A méhnyakrákot elsősorban a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) fertőzés okozza.

Diagnózis azonosságai és különbségei

A petefészekrák azonosítására vagy megelőzésére nincsenek szűrővizsgálatok.

A méhnyakrákot sokkal könnyebb szűrni. A méhnyakrák szűrése érdekében rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok keretében veszik le a Pap-kenetet és végzik el a HPV-tesztet. A pontos diagnózis felállításához azonban mindkét ráktípus esetében biopsziára van szükség. A biopszia során az orvos kis mennyiségű szövetmintát vesz, amelyet egy patológus mikroszkóp segítségével vizsgál meg.

A fentieken kívül mindkét rákbetegség diagnosztizálásához hasonló képalkotó vizsgálatokat alkalmaznak:

• ultrahang
• számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat
• mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat
• pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat
• röntgen

Hogyan kezelhető a petefészekrák és a méhnyakrák?

Mind a petefészekrák, mind pedig a méhnyakrák műtéttel és kemoterápiával kezelhető. A méhnyakrákot belső vagy külső sugárterápiával is kezelik.

A két rákbetegség közül a petefészekráknak rosszabbak a gyógyulási esélyei, mivel többnyire csak előrehaladottabb stádiumában diagnosztizálják.

Azonban, ha sikerül mégis korán azonosítani a betegséget, a petefészekrák nagyon jó esélyekkel gyógyítható. A petefészekrák főként műtéti úton kezelhető. A műtéti terület érintettsége attól függ, mennyire terjedtek szét a rákos sejtek a petefészekből. Gyakran eltávolítják műtéti úton a petefészkeket, a petevezetékeket, a méhet és minden szövetet, ahol áttéteket azonosítanak.

A műtétet rendszerint kemoterápia követi, amely azonban a műtétet helyettesítheti olyan esetekben, amikor nincs valamilyen okból kifolyólag mód a műtéti kezelésre.

Célzott terápiát is alkalmazhatnak előrehaladottabb petefészekráknál.

A méhnyakráknál egyrészt a szűrővizsgálatok segíthetik a korai diagnosztizálást, másrészt HPV-vakcinázással a legtöbb esetben megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.

A műtét az egyik fő kezelési lehetőség a méhnyakrák esetében is. Hasonlóan a petefészekrákhoz, a műtéti terület attól függ, milyen mértékben terjedtek szét a rákos sejtek.

Egyéb lehetséges kezelési mód a külső vagy belső sugárterápia. A kemoterápiát is alkalmazhatják, gyakran a sugárterápiával kombinálva. Előrehaladott méhnyakrák kezelésére alkalmazható még a célzott terápia és az immunterápia is.

Összességében elmondható, hogy mindkét daganattípus esetében nagyobb a gyógyulás és felépülés esélye, ha időben sikerül diagnosztizálni és hatékony kezelési eljárást elindítani a gyógyítás érdekében.

Ezért nagyon fontos, hogy ne habozzunk azonnal nőgyógyász szakorvoshoz fordulni, ha bármilyen aggasztó tünetet észlelünk magunkon. Különösen fontos jelentőséget tulajdonítani a kismedencei fájdalmaknak, a szokatlan hüvelyi vérzésnek és kellemetlen szagú hüvelyváladéknak, illetve annak, ha a közösülés nem megszokott fájdalommal jár.

Vannak-e a méhnyakráknak tünetei?

Mi okozhat méhnyakrákot?

A méhnyakrák mielőbbi felismerése életmentő lehet

Vannak-e a méhnyakráknak tünetei?

A méhnyakrák egyik alattomos veszélye, hogy korai stádiumában a betegségnek még egyáltalán nem tapasztalhatjuk a tüneteit. A daganat növekedése és terjedése nyomán jelentkezhetnek az alábbi szimptómák:

• hüvelyi vérzés: menstruációkor a megszokottnál jóval fájóbb és erősebb. A tünetre azért érdemes figyelni, mert már a menstruáció közötti időszakban és a szexuális együttléteket követően is tapasztalható a hüvelyi vérzés. Jellegzetes szimptóma továbbá az is, hogy a már beállt menopauzát követően is jelentkezik hüvelyi vérzés.
• medencetáji fájdalom
• fájdalmas közösülés
• véres, vagy kellemetlen szagú hüvelyváladék
• indokolatlan fáradtság
• székrekedés
• vizelési nehézség
• vér a vizeletben
• nem szándékos súlyvesztés
• a láb dagadása.

Mi okozhat méhnyakrákot?

A méhnyakrák legfőbb kiváltó oka a HPV fertőzés. A méhnyakrák megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a 17. életév előtt felvett HPV-vakcina.

A nemi úton terjedő HPV fertőzésen kívül azonban egyéb kockázati tényezőket is említhetünk, amikor a méhnyakrákról beszélünk:

• a családban már diagnosztizáltak méhnyakrákot
• dohányzás
• szexpartner gyakori váltogatása vagy fiatal korban kezdett nemi élet
• korábban diagnosztizált vagy jelenleg is fennálló szexuális úton terjedő klamídia (Chlamydia) fertőzés (STI)
• fogamzásgátló tabletta szedése hosszabb ideig
• legyengült immunrendszer, például immunszuppresszánsok szedése, illetőleg HIV vagy AIDS fertőzöttség miatt.

Amikor már észleljük a tüneteket, mindenképpen fontos, hogy szűrővizsgálaton vegyünk részt, vagy keressük fel a nőgyógyász szakorvost, aki meg tudja állapítani, hogy valóban méhnyakrákot jeleznek-e a szimptómáink.

A méhnyakrák mielőbbi felismerése életmentő lehet

Ha bizonytalanok vagyunk a tüneteket illetően a nőgyógyász szakorvos vagy akár a szűrővizsgálatok is alkalmasak arra, hogy eloszlassák az aggályainkat.

A betegség diagnosztizálása esetén is az a legfontosabb, hogy azonnal megkezdhető a kezelés, amely  segít kilábalni a betegségből, hiszen a legfontosabb a gyógyuláshoz a betegség mielőbbi észlelése.

Ha 25 és 65 év közötti életkorban járó nő vagy, a megelőzés vagy időben történő diagnosztizálás érdekében végeztesd el 5 évente a HPV-tesztet. Természetesen egyéb vizsgálatokat is igénybe vehetsz, amelyek e korosztály számára elérhetők. A HPV-teszten kívül a Pap-teszttel kenetet vetethetsz így 3 évente, vagy a nőgyógyászod által javasolt rendszerességgel ellenőriztetheted a méhnyakad épségét és állapotát.

Ha bármilyen szokatlan eredményt mutat a teszt, a nőgyógyász szakorvos további vizsgálatokat fog elrendelni a teljes bizonyosság és a lehető legpontosabb diagnózis érdekében.

Az alapos vizsgálat elvégzéséhez speciális sztereomikroszkópot, a kolposzkópot fogja az orvos a nőgyógyászati kivizsgáláshoz használni. A kolposzkópia eljárása alkalmas a külső nemiszerv, a hüvely és a méhnyak mikroszkópos vizsgálatára. Amennyiben a nőgyógyász szükségesnek látja biopsziával szövetmintát is vehet a vizsgálat során.

Ha a biopszia eredménye kedvezőtlen, további képalkotó vizsgálatokat végeznek CT, MRI, ultrahang vagy röntgen segítségével. Ezek a módszerek alkalmasak lehetnek a betegség kiterjedésének azonosítására.

Amennyiben a korábbi eredményeink negatívak voltak, 65 év feletti életkorban már nem feltétlenül kell tartanunk a betegségtől, így a szűrésre sem lesz már szükségünk.

Tartsuk szem előtt a fentiekben ismertetett szűrővizsgálatok jelentős szerepét a megelőzésben és a korai diagnosztizálásban egyaránt. Ezek a vizsgálatok hozzájárulhatnak nem csupán a megelőzéshez, hanem a túlélési esélyeinket is jelentősen növelik, amennyiben méhnyakrákot azonosítanak nálunk.

Méhnyakrák hatása a terhességre

Befolyásolja-e a terhességet az endometriózis?

Autoimmun betegség és a terhesség

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) és más hormonális zavarok hatása a terhességre

 Méhnyakrák hatása a terhességre

A nőgyógyászati betegségek közül talán a legismertebb és legelterjedtebb a méhnyakrák, amely a méhnyak sejtjeinek rosszindulatú elfajulása. A méhnyakrák kialakulásának fő rizikófaktora a humán papillomavírus (HPV) fertőzés, amely szexuális úton terjed. A HPV fertőzés alattomossága abban rejlik, hogy az esetek többségében nem okoz könnyen azonosítható tüneteket. Bizonyos típusai azonban okozhatnak szemölcsöket vagy elváltozásokat a méhnyakon. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja a rendszeres rákszűrés (citológiai vizsgálat), amely még időben kimutathatja az esetleges elváltozásokat. A HPV elleni védőoltás is csökkentheti a fertőzés és a rák kockázatát.

A méhnyakrák hatása a terhességre függ attól, hogy milyen stádiumban van a betegség, és hogy milyen kezelést igényel. A korai stádiumú méhnyakrák esetén általában megvárják a terhesség végét, és csak utána kezdik meg a műtétet vagy a sugárkezelést. Előrehaladottabb stádiumban lévő méhnyakrák esetén viszont előfordulhat, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ami akár a terhesség megszakítását is jelentheti. Ezért fontos, hogy minden nő rendszeresen járjon rákszűrésre, és ha terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával.

Befolyásolja-e a terhességet az endometriózis?

A másik gyakori nőgyógyászati betegség, amely befolyásolhatja a terhességet, az endometriózis. Ez egy olyan állapot, amikor a méh belső nyálkahártyája (endometrium) olyan helyeken is növekszik, ahová nem tartozik, például a petevezetékben, a petefészkekben vagy a hasüregben. Az endometriózis okozta sejtek ugyanúgy reagálnak a hormonokra, mint az endometrium, így vérzést és gyulladást okoznak ezeken a helyeken. Az endometriózis tünetei közé tartozik az erős menstruációs fájdalom, az alhasi fájdalom, a meddőség és a vetélés.

Az endometriózis hatása a terhességre függ attól, hogy milyen súlyos az állapot, és hogy hol helyezkednek el az endometriumok. Az endometriózis nehezítheti a teherbeesést, mert akadályozhatja a peteérést, a petevezeték átjárhatóságát vagy a beágyazódást, emellett növelheti a vetélés, a koraszülés, a méhen kívüli terhesség és a méhlepény leválásának kockázatát is. Az endometriózis kezelése általában hormonterápiával vagy műtéttel történik, de ezeket nem lehet alkalmazni terhesség alatt. Ezért fontos, hogy ha endometriózisban szenvedő nő terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával, és vegyen részt a rendszeres terhesgondozáson.

Autoimmun betegség és a terhesség

Ez egy olyan állapot, amikor az immunrendszer tévesen saját szervezetének sejtjeit támadja meg. Az autoimmun betegségek közé tartozik például a pajzsmirigybetegség, a cukorbetegség, a lupus vagy a reumás ízületi gyulladás. Az autoimmun betegségek tünetei változatosak lehetnek, de általában magukban foglalják a fáradtságot, az ízületi fájdalmat, a bőrkiütést vagy a lázat.

Az autoimmun betegségek hatása a terhességre függ attól, hogy milyen típusú és mennyire súlyos az állapot. Számításba kell venni azt is, hogy milyen kezelést kap az autoimmun beteg. Az autoimmun betegségek növelhetik a vetélés, a koraszülés, a magzati növekedési retardáció és az anyai szövődmények kockázatát. Az autoimmun betegségek kezelése általában gyógyszeres terápia vagy immunmoduláló kezelés. Ezeket azonban nem mindig lehet biztonságosan alkalmazni terhesség alatt. Ezért fontos, hogy ha autoimmun betegségben szenvedő nő terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával és immunológusával is. Az előírt terhesgondozást sem szabad kihagynia.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) és más hormonális zavarok hatása a terhességre

A PCOS, vagyis a policisztás ovárium szindróma egy olyan endokrin betegség, amely a petefészkek működését zavarja meg. A PCOS-ben szenvedő nők petefészkein sok apró ciszta alakul ki, amelyek gátolják a peteérést és a pete kilökődését. Emellett a PCOS-ben szenvedő nők hormonháztartása is felborul, és több férfi nemi hormont (androgént) termelnek, mint normálisan. A PCOS tünetei közé tartozik a rendszertelen vagy elmaradó menstruáció, a meddőség, a túlzott szőrnövekedés, az akné, az elhízás és az inzulinrezisztencia.

A PCOS hatással van a terhességre is, hiszen nehezíti a teherbeesést és növeli a terhességi szövődmények kockázatát. A PCOS-ben szenvedő nők általában nem tudnak spontán teherbe esni. A fogamzás eléréséhez hormonkezelésre vagy mesterséges megtermékenyítésre van rendszerint szükségük. A PCOS-ben szenvedő nők terhessége idején a cukorbetegség, magas vérnyomás, preeklampszia (EPH gesztózis, vagyis a terhesség idején kialakuló magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és a végtagok ödémásságával járó állapot) nagyobb gyakorisággal alakul ki és esetükben a koraszülés vagy vetélés esélye is nagyobb.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos a nőgyógyászati betegségek jelentős hatást gyakorolhatnak a terhességre.

Nagyon fontos emiatt, hogy időben sikerüljön diagnosztizálni és kezelni ezeket a kellemetlen állapotokat. A terhesség alatt is fontos, hogy rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésen, vizsgálatokon vegyünk részt, ahol nyomon követhetők az esetleges tünetek.

A fájdalmas menstruáció típusai

A dysmenorrhoeának két típusát különböztetjük meg:

• Elsődleges dysmenorrhoea: a kimutatható ok nélküli görcsös fájdalom, amely jellemzően serdülőkorban, az első menstruációtól számított néhány éven belül jelentkezik. A fájdalom 20-22 éves korig növekedhet, majd az évek előrehaladtával gyengülhet és a szülés után akár meg is szűnhet.
• Másodlagos dysmenorrhoea: a fájdalom okozója valamilyen betegség, például endometriózis, mióma, kismedencei gyulladás, daganatok, méhnyak szűkület. A tünetek általában 20 éves kor körül jelentkeznek. Rendkívül fontos a fájdalmat okozó betegségek pontos diagnózisának meghatározása, a mielőbbi és eredményes kezelés megkezdése miatt.

Tünetei

A dysmenorrhoea tünetei a következők lehetnek:

• Lüktető vagy görcsös kismedencei fájdalom, amely átterjedhet a deréktájra, a végbél környékére és a combokba
• A fájdalom a menstruáció előtt 1-2 nappal jelentkezik, 24 órával a vérzés kezdete után tetőzik, és 2-3 napon belül csillapodik
• Tompa, folyamatos fájdalom
• Fejfájás
• Hányinger, hányás
• Hasmenés
• Rosszullét
• Ájulás
• Láz, izzadás

Okai

Az elsődleges dysmenorrhoea kialakulásának oka, hogy a méhnyálkahártyában az ösztrogén hormon hatására termelődő prosztaglandin vegyületek (amelyek a méh összehúzódását és a méhnyálkahártya leválását segítik elő) mennyisége megnő, és a megnövekedett prosztaglandin mennyiség erősebb méhösszehúzódásokat, izomgörcsöket okoz, ami nagyobb fájdalommal jár.

A másodlagos dysmenorrhoea kialakulásának okai valamilyen szervi betegségre vezethetők vissza.

Endometriózis: a méh nyálkahártyához hasonló az endometrium-szerű szövet nő a méhen kívül. Leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetéken, a méhet függesztő szalagokon és a méh külső felületén jelenik meg.

Mióma: a méh izomfalát alkotó simaizomsejtekből kiinduló, kötőszövetből és izomból álló jóindulatú daganat. Mérete a pár milliméteres nagyságtól a kisebb labda méretig terjedhet. Kialakulásának okai között szerepel ösztrogén dominancia, mely során az ösztrogén-progeszteron hormonok egyensúlya felborul, továbbá a pajzsmirigy betegségei, stressz és anyagcsere problémák is.

Kismedencei gyulladásos betegség (PID): A női reprodukciós rendszer (a méh, a petevezetékek és a petefészkek) együttes gyulladása. Akkor fordul elő amikor a hüvelyből, vagy a méhnyakból származó nemi úton terjedő baktériumok (nem betegség) elérnek a belső nemi szervekig. Az egyik legveszélyesebb nőgyógyászati probléma. A meddőség egyik legfontosabb oka, amely azonban azonnali kezeléssel megelőzhető.

A méhnyakrák: a méhnyakon (a méhnek a hüvelyhez csatlakozó kúp alakú elkeskenyedő alsó részén) kialakuló rosszindulatú daganatos betegség. A nőket érintő rosszindulatú daganatok között az emlőrák után a második leggyakoribb daganattípus.

Méhnyak szűkület: a méh és a hüvely közötti szűk átmenet, amely normális esetben zárt, de menstruáció esetén és szüléskor átjárhatóvá válik. Méhnyak szűkület esetén a méhnyak ürege nem tágul ki megfelelően. Leggyakrabban a méh korábbi sérülése, a méhen, vagy a méhszájon korábban végrehajtott műtét, esetleg gyulladás következtében alakul ki. Okozhatja a méh illetve a méhnyak daganata is.

Csökkentése

Elsődleges dysmenorrhoea kezelési lehetőségei:

• Fájdalomcsillapítók: a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint például az ibuprofén tartalmú (Advil), a naproxen-nátrium tartalmú (Aleve), illetve vényköteles nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek segíthetnek a görcsök okozta fájdalom csillapításában. Kezdje el a fájdalomcsillapító szedését a menstruáció elején, vagy amikor a tünetek jelentkeznek és fájdalmat érez, és folytassa az utasításoknak megfelelően két-három napig, vagy amíg a tünetek el nem múlnak.
• Hormonális fogamzásgátlás: az orális fogamzásgátló tabletták olyan hormonokat tartalmaznak, amelyek megakadályozzák az ovulációt és csökkentik a méhnyálkahártya vastagságát, a menstruációs görcsök súlyosságát.

A másodlagos dysmenorrhoea

• az alapbetegség kezelését, gyógyítását jelenti.

Erős görcs ellen házilag

Rendszeres testmozgás

Különböző tanulmányok igazolták, hogy a heti háromszori 30 perces aerob edzés jelentősen csökkentette a menstruációs görcsök súlyosságát

Intimtorna, jóga

A menstruációs panaszok idejére kifejlesztett intimtorna- és a különféle jóga gyakorlatok szintén jelentősen csökkenthetik a fájdalmat.

Hőhatások

A meleg fürdő, melegítőpárna, a meleg vizes palack szintén enyhíti a görcsös fájdalmakat.

Étrend kiegészítők

Számos tanulmány igazolta, hogy az E-vitamin, az omega-3 zsírsavak, a B-1vitamin, a B-6-vitamin és a magnézium-kiegészítők csökkenthetik a menstruációs görcsöket.

Stressz

A stressz csökkentése szintén csökkenti a görcsök kialakulásának kockázatát és azok súlyosságát.

Gyógynövények

Egyes gyógynövénykészítmények, mint például az édeskömény, a palástfű, cickafark, fehér fagyöngy, kamilla enyhíthetik a menstruációs görcsöket.

Az alhas fájdalmának néhány jellemző oka

Bal vagy jobb oldali alhasi fájdalom

Ovulációs fájdalom, peteérés

Az ovulációs fájdalom más néven mittelschmerz fájdalom, akkor fordulhat elő, amikor a petefészek a menstruációs ciklus közepén (kb. a 14. napon) a tüsző a petefészekben megreped, és az érett petesejt távozik a tüszőből majd lefelé halad a petevezetéken.

Az ovulációs fájdalom tünetei:

• hirtelen fájdalom, amely az idő múlásával rosszabbodhat
• a ciklus közepén megjelenő fájdalom
• a fájdalom a bal és a jobb oldalon egyaránt jelentkezhet, attól függően, hogy melyik oldali petefészek működik.

A fájdalmas érzés néhány órától néhány napig tarthat és más hasi fájdalommal könnyen összetéveszthető.

Petefészek ciszták

A petefészek ciszta folyadékkal telt, hártyával vagy vaskosabb fallal körülvett képlet („folyadékzsák”), amely a petefészken képződik. A petefészek ciszták nagyon gyakoriak a fogamzóképes nőknél és a kismamamáknál egyaránt. A kisebb méretűek általában ártalmatlanok, fájdalommentesek és önmaguktól elmúlnak, csak a nőgyógyászati vizsgálaton ismerhetőek fel.

A petefészekciszta akkor okozhat problémát, ha nagyobbra nő és kezelés nélkül marad. Ha a ciszta nagyobbra nőtt tompa vagy éles fájdalommal jelentkezik a hasban vagy a medencében. A has, a hát alsó részén vagy a combnál puffadás is tapasztalható. A fájdalom a gyomor alsó részének mindkét oldalán jelentkezhet, attól függően, hogy melyik oldali petefészken alakult ki. Az alhasi fájdalom fokozódhat mozgásra és jelentkezhet közösülés közben is.

Méhen kívüli terhesség

A méhüregen kívüli terhesség esetén a megtermékenyített petesejt nem a méhben, hanem azon kívül ágyazódik be. Ez veszélyt jelent az anya életére, valamint a jövőbeli termékenységére. Mindenképpen azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

A tünetei hasonlóak mint a normál terhesség estén (emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás, elmaradt menstruáció), azonban az erős görcs, a hasi, a húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbél fájdalom terhességet jelezhet a méhen kívülméhüregen kívüli terhességet is jelezhet.

Ha a kimaradt havi ciklus után barnás vérzést tapasztal azonnal orvoshoz kell fordulnia!

Endometriózis

A méh belsejét belülről borító hormonérzékeny szövet a méhnyálkahártya (endometrium). Az endometriózis olyan nőgyógyászati rendellenesség, amikor a méh nyálkahártyájához hasonló endometrium-szerű szövet nő a méhüregen kívül. Legfőképpen a kismedence szerveit és a  hashártyát érinti. Leggyakrabban megtalálható a petefészkeken, a petevezetéken, a méhet függesztő szalagokon, és a méh külső felületén.

Az endometrium-szerű szövet úgy viselkedik, mint a méhnyálkahártya-szövet, és  ugyanúgy reagál a hormonális változásokra.

Az elsődleges tünete a kismedencei fájdalom, amely szexuális együttlétek és menstruáció során még erőteljesebbé válik.

Jellemző tünetek:

• Nagyon erős menstruációs görcsök, amelyek a hasban vagy a hát alsó részén érezhetők.
• Gyakori fájdalmas érzés a közösülés alatt vagy után.
• Fájdalom székletürítéssel vagy vizeléssel.
• Meddőség
• Nehéz menstruációs periódusok vagy nagyon erős vérzések a menstruáció közötti időszakban (intermenstruációs vérzés).

Kezelése általában konzervatív módszerekkel történik, de sikertelenség esetén  műtéti beavatkozásra kerül sor.

Mióma

A méh izomzatából kifejlődő mióma jóindulatú daganat, amely néhány millimétertől kezdve akár ökölnagyságig is megnőhet. A mióma változatos tünetei a daganat méretétől és a növekedési helyétől függenek. Megjelenésének fő tünetei közé tartozik a görcsös, erős vérzéssel járó menstruáció, vizelési panaszok, alhasi fájdalom, nyomásérzet a medencében. Sok nőnél egyáltalán nem jelentkeznek tünetek.

Az alábbi tünetek esetén azonnali orvosi vizsgálatra van szükség:

• Éles kismedencei fájdalom
• Krónikus kismedencei fájdalom
• problémák a hólyag ürítésében
• Erős hüvelyi vérzés a menstruációs ciklusok között

Méhnyakrák

A méhnyakrák (cervix carcinoma) a méhnyakon kialakuló rosszindulatú daganatos betegség. A nőket érintő rosszindulatú daganatok között a második leggyakoribb daganattípus, és a halálozások tekintetében a negyedik leggyakoribb ok.

A korai stádiumában a méhnyakrák általában tünetmentes és a tünetek esetleg csak hosszú évek után jelentkeznek. Korai felismerés esetén a betegség általában teljesen gyógyítható, míg a betegség előrehaladott állapotában már nem lehet garantálni a teljes gyógyulást.

A méhnyakrák jelei és tünetei a következők:

• Kismedencei fájdalom
• Kellemetlen szagú vizes, véres hüvelyváladék
• Alhasi fájdalom a szexuális együttlét során, vagy attól függetlenül
• Vizes, véres hüvelyváladék, amely nehéz lehet és kellemetlen szagú
• Kismedencei- vagy közösülés közbeni fájdalom
• Vizelési, székletürítési panaszok
• Fogyás

Kialakulásának okát nem ismerjük. Gyakran fiatal korban, fogamzásgátló szedése alatt vagy hüvelyi szülés estén jelentkezhet. Néhány nemi úton terjedő betegség ( Chlamydia, Gonorrhoea) is okozhatja a kialakulását.

A méhszájseb meglehetősen gyakori (kb. 40%) a fogamzóképes nők körében, önmagában teljesen ártalmatlan, nem befolyásolja a termékenységet és nem is rákos daganat .

Tünetek

A legtöbb nőnek egyáltalán nincsenek olyan tünetei amelyek a méhszájsebre utalnának, illetve a tünetek nem elég specifikusak, könnyen összetéveszthetők más betegségekkel.

Előforduló tünetek:

• Pecsételő vérzés: közösülés után vagy valamilyen belső irritáció hatására
• Fájdalom és vérzés: a közösülés közbenvagy a szexuális együttlét után
• Gyakori vagy állandó hüvelyi folyás: visszatérő fertőzések, gyulladásos állapot

Diagnózis

Mivel a méhszájseb általában tünetmentes, ezért a legtöbben nincsenek is tisztában a betegség létezésével. A nőgyógyász rendszerint kismedencei vizsgálat során diagnosztizálja a méhnyakerózió meglétét.

A vizsgáló orvosnak mindenképpen ki kell zárnia a méhnyakrákot, ha a méhnyaka a szokásosnál vörösebb vagy gyulladtabb.

A következő vizsgálatok jöhetnek szóba:

Pap-teszt (Papanicolau rendszer vagy P-rendszer): a méhnyak felszínéről levett sejtek mikroszkópos vizsgálata

Kolposzkópia (hüvelytükrözés): erős fényben, többszörös nagyításban vizsgálják a méhnyakat

Kezelés

Műtét nélküli eljárások

A kezelés célja a hüvely normál flórájának és a megfelelő ph értékének visszaállítása, ami történhet tejsavas irrigálással, hüvelykúpok használatával, amit kiegészíthetnek a szájon át szedhető gyógyszerekkel.

Ha ezek a kezelések nem hoznak eredményt, akkor szükségessé válhat a hengerhámszövet eltávolítása.

• Ecsetelés: a enyhébb esteknél különféle érösszehúzó oldatokkal (Vagothyl, Albothyl). A seb nem tűnik el, de a páciens tünetmentessé válhat.
• Fagyasztás: a kitüremkedő hámszövetet lefagyasztják. A roncsolódott hengerhámszövet helyét a laphámszövet foglalja el. 2 hónapon belüli negatív citológiai eredmény birtokában lehet elvégezni.
• Lézeres kezelés: Hasonló a fagyasztáshoz, de itt a lézersugár vaporizálja (elpárologtatja) a nem kívánt szövetet.

Műtéti eljárások

• hideg késes konizáció (kúpkimetszés): a méhnyak kúp alakú kimetszése, egyszerre terápiás és diagnosztikai jellegű műtét.
• loop konizáció (hurokkimetszés): korszerűbb műtéti technika, gyorsabb, a vágás mellet vérzéscsillapító hatása is van. Korlátozott diagnosztikai lehetőséget biztosít

Akkor válnak szükségessé ha :

• a citológia kóros
• az elváltozás nagy kiterjedésű
• egy éven túl nem szűnik meg

Megelőzés

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében figyelni kell, a hüvely természetes savasságának megtartására.

A méhnyak-gyulladás kockázatának csökkentése érdekében, javasolt az óvszer használata, amely megakadályozza a nemi úton történő fertőzést.

Méhnyakrák

A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Az elhanyagolt méhnyakerózió rák megelőző állapot, mert fennáll a lehetősége, hogy tumoros elváltozássá alakul át.

• 80-85%-ban a daganat kiindulása a laphám, ez általában szűréssel jól kimutatható.
• 15-20%-ban találkozunk mirigyhám eredetű daganatokkal (adenocarcinoma).

Nagyon fontos, hogy a szexuális élet megkezdése után évente egyszer mindenképpen végezzünk méhnyakrák szűrővizsgálatot.

A méhnyakrák (cervix carcinoma) a méhnyakon (a méhnek a hüvelyhez csatlakozó kúp alakú elkeskenyedő alsó részén) kialakuló rosszindulatú daganatos betegség. A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak hámfelületében az egészséges sejtek mutálódnak, kontroll nélkül kezdenek növekedni és szaporodni. Ezek a kóros sejtek alkotják a daganatot. Az idő múlásával a rákos sejtek eltávolodva a daganattól, behatolnak a közeli szövetekbe és ott áttéteket képeznek.

A nőket érintő rosszindulatú daganatok között az emlőrák után a második leggyakoribb daganattípus, míg a halálozások tekintetében a negyedik leggyakoribb ok.

A méhnyakrák több mint 90%-át a humán papillomavírus (HPV) okozza. A HPV egy nemi úton terjedő gyakori fertőzés, amely a legtöbb embernél önmagától megszűnik, így a fertőzöttek csak igen kis hányadánál alakul ki a daganatos megbetegedés.

Tünetei

A korai stádiumú betegség általában tünetmentes és ez az állapot akár hosszú évekig is fennmaradhat és csak később jelentkeznek a tünetek. Korai felismerés esetén a betegség megfelelő kezeléssel általában teljesen gyógyítható. A beteg által észlelt tünetek általában már a betegség előrehaladott állapotát jelzik, amikor a már nem lehet garantálni a teljes gyógyulást.

A fejlettebb méhnyakrák jelei és tünetei a következők:

• Vérzés a méhnyakrák leggyakoribb első tünete
  • Kóros hüvelyi vérzés: a menstruációs időszakok közötti vérzés
  • Közösülés utáni vérzés
  • Túlzott menstruációs vérzés
  • Vérzés menopauza után
• Kismedencei fájdalom
• Kellemetlen szagú vizes, véres hüvelyváladék
• Alhasi fájdalom a szexuális együttlét során, vagy attól függetlenül
• Vizes, véres hüvelyváladék, amely nehéz lehet és kellemetlen szagú
• Kismedencei fájdalom vagy közösülés közbeni fájdalom
• Vizelési, székletürítési panaszok
• Fogyás

Típusai

A méhnyakrák típusa segít meghatározni a prognózist és a kezelést.

Típusai:

• Laphámsejtes karcinóma: a méhnyak külső részét bélelő vékony, lapos sejtekből (laphámsejtekből) alakul ki. A daganatok 90%-a laphámsejt rák
• Mirigyrák (adenocarcinoma): a méhnyak belsejében lévő nyáktermelő oszlop alakú mirigysejtekből jön létre.
• Ritkán a két típus keveréke is előfordulhat.

Megelőzés

A daganatos betegség kialakulásának megelőzése mellett a legfontosabb a már kialakult betegség korai felismerése.

• HPV védőoltás

A HPV elleni védőoltás azon HP-vírusokkal szemben nyújt védelmet, melyek a legtöbb esetben méhnyakrákhoz vezethetnek. Az önkéntes védőoltás beadásának az aktív szexuális élet megkezdése előtt kellene megtörténni.

• Szűrővizsgálatok
  • Kolposzkópia

A méhnyak egyszerű vizsgálata. A kolkoszkóp (egy fényforrásal és egy mikroszkópos nagyítóval ellátott eszköz) segítségével a nőgyógyász megvizsgálja a méhszájat.

• • Citológiai mintavétel

Pap-teszt (Papanicolaou-teszt) a méhnyakszűrés alapját képező vizsgálat. A nőgyógyász a méhszájból vett mintából kenetet készít, amelyet sejttani (citológiai) vizsgálattal kiértékelnek.

• • HPV PCR szűrővizsgálat

A méhnyak felszínéről vett mintát egy géndiagnosztikai eljárással (PCR) értékeli. Közel 100%-os megbízhatósággal mutatja ki a fertőzést

Hasonló tartalom:

Méhnyakrák