Amikor egy pár több mint egy éven keresztül hiába próbálkozik, mégsem jön létre terhesség, szükségessé válik egy teljes körű meddőségi kivizsgálás. Előfordulhat, hogy a fogantatás létrejöttét egyszerűen kezelhető hormonális, vagy mechanikai tényezők akadályozzák, de az is, hogy valami összetettebb probléma áll a hátterében. Ahhoz, hogy ezekre fény derüljön, érdemes szakorvoshoz fordulni. A kivizsgálás egyik első lépését általában a petevezeték átjárhatósági vizsgálat jelenti. Az alábbiakban így áttekintjük, hogy milyen tünetek jelezhetnek problémát, illetve, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk, ha átjárhatósági vizsgálatra van szükség.

Mi az a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

A petefészkeket a méhhel összekötő csatorna a petevezeték, amely elzáródása esetén az érett petesejt és a hímivarsejt között nem jöhet létre kapcsolat. Az átjárhatósági vizsgálat ezért az egyik legfontosabb lépése a meddőségi kivizsgálásnak a hormonális és andrológiai vizsgálatok mellett. Az eljárást többnyire nem műtéti úton végzik, röntgen vagy ultrahang segítségével, de műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Ebben az esetben laparoszkópia és hiszteroszkópia segítségével történik a diagnosztizálás.

Mindegyik módszer célja az, hogy meggyőződjön a petevezetékek átjárhatóságáról, amire kontrasztanyag, vagy kamera segítségével van lehetőség.

Ultrahanggal végzett átjárhatósági vizsgálat

Kevés kellemetlenséggel jár, általában érzéstelenítés nélkül bármelyik ultrahanggal felszerelt nőgyógyászati rendelőben elvégezhető. Két típusa van attól függően, hogy fiziológiás sóoldatot, vagy ultrahangos kontrasztanyagot használnak-e a vizsgálat során.

SIS (saline infusion sonography)

A módszer során testmeleg fiziológiás sóoldatot fecskendeznek a méhűrbe egy a méhszájon keresztül felhelyezett speciális katéteren keresztül. Átjárható petevezetékek esetén ezt a folyadékot lehet detektálni ultrahang segítségével a hasüregben. Előnye, hogy olcsó és fájdalommentes beavatkozás, ami alacsony eséllyel okoz bármiféle diszkomfortot. Hátránya, hogy más típusokhoz képest csak ritkán egyértelmű az eredmény.

Emiatt nehéz megállapítani, hogy melyik petevezeték nem átjárható, illetve, hogy mindkét oldali megfelelően működik-e. Az egyre fejlettebb ultrahangos technológiáknak köszönhetően azonban a SIS eredményei is egyre inkább pontosnak bizonyulnak. Ha átjárhatósági vizsgálatot javasol nőgyógyászunk ezért érdemes rákérdezni, hogy van-e lehetőség erre a típusra.

HyCoSy (hysterosalpingo-contrast sonography)

A SIS-hez hasonló ultrahangos vizsgálat, a sóoldat helyett azonban fényes jelet adó kontrasztanyag segítségével történik. Ennek köszönhetően a petevezetékek átjárhatósága pontosabban kivehető, így megállapítható akár az is, hogy melyik van elzáródva, ami a hatékony kezelést is elősegítheti.

Előnye, hogy az ultrahangos és kontrasztanyagos technológiának köszönhetően több dimenziós, pontos képet kapunk a petevezetékek és a méhűr állapotáról. Ezzel fény derülhet például a méhfal esetleges elváltozásaira, illetve a méh fejlődési rendelleneségeire is.  Hátránya, hogy alacsony mértékű diszkomfortot okozhat a kontrasztanyag miatt, amit azonban egyszerű fájdalomcsillapítóval, görcsoldóval könnyen csökkenthetünk, illetve meg is előzhetünk. Ehhez érdemes egy órával az átjárhatósági vizsgálat előtt bevenni a megfelelő gyógyszert, de ha biztosra akarunk menni, kérdezzük meg kezelőorvosunkat. Továbbá a sóoldatos ultrahangnál és a lentebb részletezett röntgen vizsgálatnál jóval költségesebb beavatkozásról van szó.

Röntgennel végzett átjárhatósági vizsgálat (HSG)

Az egyik legtöbbször alkalmazott petevezeték átjárhatósági vizsgálat a HSG. Ennek során a már korábban említett módon a méhszájon keresztül juttatnak kontrasztanyagot a méhüregbe, a petevezetékekbe és végül a hasüregbe. Ultrahang helyett azonban ennél a típusnál röntgennel készül képfelvétel, amely segítségével jól láthatóvá válik a méhüreg, illetve vizsgálható a méh mérete, formája és esetleges elváltozásai.

A HSG során azt vizsgálják, hogy a kontrasztanyag akadálytalanul el tud-e jutni a méhüregből a petevezetékeken keresztül a hasüregbe. Ha ez valamiért nem történik meg, akkor pedig jól láthatóvá válik annak útja és esetleges gátjai is. Előnye, hogy rendkívül pontos, hátránya azonban, hogy jelentős diszkomforttal járhat. A beavatkozást ezért általában bódításban, vagy érzéstelenítő mellett végzik műtői körülmények között.

Szerencsére nem jár hosszabb kórházi tartózkodással. Amennyiben szükség van a beadott bódítószer miatti megfigyelésre, úgy is néhány órán belül, egynapos beavatkozás, vagy járóbeteg-ellátás keretében néhány órán belül távozhatunk. Ha tudjuk, hogy rosszul viseljük a fájdalmat, például erős menstruációs görcsök miatt gyakran érzékelünk szédülést, hányást, esetleg ájulást, azt mindenképp jelezzük orvosunknak, mielőtt döntenénk a beavatkozás típusáról!

Has- és méhtükrözéssel végzett vizsgálat

Kisebb alhasi műtétről van szó, amit a hasfalon, vagy a méhen keresztül bevezetett 3,5-7 mm átmérőjű eszköz segítségével végeznek. Ennek végén egy kis kamera található, amin keresztül jól láthatóak az esetleges szervi elváltozások, illetve a petevezetékek elzáródásai is. Előnye, hogy akár azonnali kezelési módot is jelenthet, mivel bizonyos esetekben a segítségével feloldhatók a diagnosztizált blokkok, vagy eltávolíthatóak a méhfal elváltozásai (miómák, polipok). Hátránya, hogy műtét lévén kórházi felvételt igényel és olykor az alhasi műtétek kellemetlenségeivel is jár. Például számolni kell a sebgyógyulással, az altatás következményeivel, illetve a lehetséges mellékhatásokkal.

A petevezeték elzáródás tünetei

A petevezeték elzáródás olykor teljesen tünetmentes is lehet, vannak azonban olyan tényezők és panaszok, amik erős gyanúra adhatnak okot és mindenképp indokolttá teszik a kivizsgálást.

Ilyenek például:

• a gyakran visszatérő kismedencei gyulladások, felfázásos panaszok,
• korábbi szexuális úton terjedő betegségek, például Chlamydia,
• kimaradó, vagy rendszertelen menstruáció,
• erős menstruációs görcsök,
• fogantatási nehézségek, a meddőség gyanúja,
• korábbi vetélés,
• méhen kívüli terhesség.

Ha gyermeket szeretnénk és rendszeres, védekezés nélküli együttlétek ellenére már egy éve folyamatosan negatív a terhességi teszt, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. A fogantatási nehézségek gyakran kisebb műtéti beavatkozásokkal, illetve gyógyszeres kezeléssel is orvosolhatóak. Ha pedig az átjárhatósági vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a problémának mechanikai okai vannak, még mindig segíthet a lombik program a saját gyermek születésében.