Valóban gyakoribb a mellrák a bal mellben?

Hiányos szoptatás

Aszimmetria

Agresszívabb-e a baloldali mellrák?

Vizsgálatokat végeztek annak feltárása érdekében, mi lehet vajon annak az oka, hogy a bal mellben gyakrabban diagnosztizálnak mellrákot. Ebben a cikkben megnézzük, eddig milyen elméletek mentén folyt a vizsgálódás és hogy valóban nagyobb-e annak a valószínűsége, hogy egyik vagy másik oldalon fordul elő gyakrabban csomó a mellben. Fény derül arra is, hogy a bal mellben agresszívebb-e a rák, mint a jobb mellben.

Valóban gyakoribb a mellrák a bal mellben?

Még 2022-ben végeztek a kutatók a Surveillance, Epidemiology, and End Results (SEER) program keretében egy felmérést, amely arra mutatott rá, hogy csomó a mellben, vagyis mellrák valamivel gyakoribb előfordulású a bal mellben, mint a jobboldaliban.

Ennek a kutatásnak a keretében több mint 881 000 mellrákos beteg klinikai jellemzőit vizsgálták. Megállapították, hogy a vizsgált személyek 50,8%-ánál bal oldali mellrák fordult elő, míg jobb oldali mellrákot a betegek 49,2%-ánál diagnosztizáltak.

Az eddigi kutatások szerint azért diagnosztizálhatnak több esetben a bal oldali mellben mellrákot, mert a jobbkezes emberek vannak többségben, és ők a domináns kezükkel hamarabb tudják észlelni a csomókat a mellben az ellenkező, vagyis a bal oldalon.

Hiányos szoptatás

Van egy másik jobbkezes elmélet is, amelyet pedig a hiányos szoptatásra alapoznak. Ez az elmélet azt feltételezi, hogy a szoptató anyák talán könnyebben tarthatják babájukat a domináns karjukban, így előfordulhat, hogy szoptatáskor a bal mellüket kevésbé ürítik ki, mint jobb mellüket. Ez csökkentheti a bal mellben a szoptatás védő hatását.

Aszimmetria

A páros testrészek méretében és alakjában előfordulhat aszimmetria. A nők többségére is elmondható, hogy a melleink sem szimmetrikusak. A bal mellünk  általában kissé nagyobb, mint a jobb oldali. Önmagában azonban az, hogy nagyobb mennyiségű a mirigyállomány az egyik mellben, s így a rák kialakulásához több sejt és szövet áll rendelkezésre , még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ott valószínűbb a rák kialakulása is.

Bár az elhízás és a dúsabb, tömörebb mell fokozhatja a mellrák kockázatát, nincsenek még jelenleg olyan vizsgálati eredmények, amelyek egyértelműen igazolnák, hogy a nagyobb mell mérettel nagyobb lenne a mellrák kockázata is.

Valójában egy 2019-es felmérés egyenesen cáfolja, hogy bármilyen összefüggés lenne a mellméret és a mellrák kockázata között.

Végeztek egy felmérést 2020-ban, amely során áttekintették az Egyesült Államokban 2004 és 2015 között diagnosztizált mellrákos eseteket, és megállapították, hogy a mellben a daganat a leggyakrabban a mell felső külső negyedében alakult ki. Ebben a konkrét elemzésben arra is rámutattak, hogy bár a daganat a bal és jobb mellet ugyanúgy érinti, valamivel mégis gyakoribbnak találták a bal mell rákos megbetegedését.

Agresszívabb-e a baloldali mellrák?

Vannak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy a bal oldali mellrák agresszívebb lefolyású lehet, mint a jobb oldali mellben diagnosztizált megbetegedés.

A témával foglalkozó kutatások eredményei azonban nem egészen egyértelműen támasztják alá a fenti feltételezést. Egy 2022-ben végzett tanulmány összehasonlította azoknak az embereknek az eredményeit, akiknél baloldali mellrákot diagnosztizáltak, azokéval, akiket jobb oldali mellrákkal kezeltek.

A kutatók különbségként arra tudtak rámutatni az eredmények alapján, hogy a bal oldali daganatok kismértékben ellenállóbbnak tűntek a kemoterápia kezeléssel szemben.

A hormonreceptor állapotát és a daganat stádiumát vizsgálva azt figyelték meg, hogy a bal oldali mellrákkal diagnosztizált betegek eredményei rosszabbak, mint azokéi, akiknek a jobb oldali mellében diagnosztizáltak daganatot.

Mennyi ideig lehet mellrákunk anélkül, hogy tudnánk?

A betegséggel kapcsolatos fokozott tudatosságnak és a betegség időben történő azonosítását  szolgáló mellrákszűrésnek köszönhetően a mellrákot már a korai stádiumában (még az áttétek kialakulása előtt) sikerül az esetek többségében diagnosztizálni. Emiatt van nagyon nagy jelentősége a rendszeres mellrákszűrésnek. Minél korábban észlelik a daganatot, annál valószínűbb, hogy a kezelés sikeres lesz.

Forrás: https://www.healthline.com/health/breast-cancer/why-is-left-breast-cancer-more-common

Mi alapján történik a mellrák kategorizálása?

Hogyan terjed a mellrák?

Milyen tünetek utalhatnak a mellrák terjedésére?

A mellrák növekedési üteme személyenként változó, és több tényezőtől is függ. Ilyen tényező lehet a mellrák jellege, a betegség stádiuma és az egyén általános egészségi állapota. A mellrák sejtjei osztódással szaporodnak és egyre növekednek. Mindeközben mutálódnak is, így növekedésük mértékét és a szétterjedésük ütemét nem igazán lehet előrejelezni.

Tapinthatóvá a rákos csomók csak nagyon sokszori osztódás után válnak. A rákos sejt osztódása minimum egy hónapig tart, így előfordulhat, hogy a szervezetben már legalább másfél-két éve növekszik.

Általánosságban elmondható, hogy minél többször osztódnak a sejtek, annál nagyobb lesz a daganat. Minél nagyobb a daganat, annál nagyobb az esélye annak, hogy áttétet képez a környező szövetekben, vagy bejut a nyirokrendszerbe és a véráramba is. Ezzel rendszerint átterjed más szervekre. A mellrák besorolása és stádiuma utalhat arra, hogy mennyire agresszív a rák. Az 1-es vagy a 2-es stádiumú mellráknál gyorsabban terjedhet a 3-as stádiumú.

Mi alapján történik a mellrák kategorizálása?

A mellrákot az osztály és a stádium alapján kategorizálják. Ezzel az osztályozással a sejteket, a stádiummal a rákos állapotot írják le és mindkettő érték különösen fontos annak megjóslásában, hogy milyen gyorsan terjedhet a mellrák.

Az osztályozás során az orvos biopsziát végez, hogy mintát vegyen a rákos sejtekből. Az így nyert sejteket aszerint osztályozzák, hogy mennyire hasonlítanak az egészséges sejtekhez vagy mennyire különböznek azoktól.

A mellrákos sejteket 1-től 3-ig terjedő skálán osztályozzák:

• 1-es fokozat – A rákos sejtek lassabban növekednek és hasonlítanak a normális emlőszövethez.
• 2-es fokozatú – A rákos sejtek gyorsabban növekednek, és kevésbé hasonlítanak a normális emlőszövethez.
• 3-as fokozatú – A rákos sejtek nagyon gyorsan növekednek, és nagyon különböznek a normális emlőszövettől.

Minél magasabb osztályba sorolják a rákos sejtet, a rákot annál agresszívebbnek tekintjük, és annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy terjedni fog, és áttéteket is képezhet.

A stádiumos besorolás már ennek megfelelően jelzi, hogy milyen mértékben terjedt át a rák a mellből más szervekre. A stádiumokat 0-tól 4-ig terjedő skálán határozzák meg:

1. stádium vagy nem invazív mellrák. A rákos sejtek csak a mellbimbóban vagy a tejcsatornákban vannak, és nem terjedtek el a környező szövetekre,
2. stádium vagy korai mellrák. A rákos sejtek átterjedtek a környező szövetekre, de még nem érték el a nyirokcsomókat vagy más szerveket. Maximum 2 cm még csak ilyenkor a daganat átmérője.
3. stádiumban a mellrák helyileg előrehaladottnak tekinthető. A rákos sejtek elérhetik a közeli nyirokcsomókat, de még nem terjedtek át más szervekre. Kettő és öt centiméter között van a daganat átmérője.
4. stádium vagy regionálisan előrehaladott mellrák. A rákos sejtek elterjedtek a közeli nyirokcsomókra és esetleg más szövetekre is, mint például a bőrre vagy az izmokra, de még nem értek el más szerveket. A daganat átmérője már rendszerint meghaladja az 5 centimétert.
5. stádium vagy áttétes mellrák. A rákos sejtek áttéteket képeztek más szervekben is.

Minél magasabb a stádium értéke, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a rák gyorsan terjed.

Hogyan terjed a mellrák?

A mellrák terjedhet a –

• nyirokrendszeren keresztül. A nyirokcsomók kis méretű mirigyek, amelyek segítenek megvédeni a testet a fertőzésektől és az idegen anyagoktól. Ha a nyirokcsomóban rákos sejteket találnak, az azt jelenti, hogy a rák már elkezdett terjedni.
• véráramon keresztül. A véráram oxigént és tápanyagokat juttat el a test különböző részeibe. De ha rákos sejtek bekerülnek a véráramba, akkor elérhetnek más szerveket is, akár a májat vagy a tüdőt is, és ott újabb daganatokat képezhetnek.
• közvetlenül a közeli szövetekre. A rákos sejtek beszivároghatnak a környező szövetekbe, mint például az izmokba vagy a mellbimbóba vagy a bőrbe, és ott növekedhetnek. Ilyen esetben megváltozik a mell formája, mérete vagy tapintása is.

Milyen tünetek utalhatnak a mellrák terjedésére?

A mellrák tünetei változhatnak attól függően, hogy melyik szervet vagy testrészt érinti. Néhány általános tünet, amely utalhat a mellrák terjedésére, a következő:

• Mellfájdalom, csomók, duzzanat, bőr elváltozások vagy váladékozás
• Hónalji vagy nyaki nyirokcsomók duzzanata
• Csontfájdalom, törékenység vagy törés
• Légzési nehézség, köhögés, mellkasi fájdalom vagy vérköpés
• Étvágytalanság, fogyás, hányinger, sárgaság vagy hasi fájdalom
• Fejfájás, szédülés, látászavarok vagy beszédzavarok
• Bőrkiütés, viszketés vagy sárgaság

A mellrák kialakulását befolyásoló kockázati tényezők

Hogyan lehet megelőzni vagy felismerni a mellrákot?

A mellrák kialakulását befolyásoló kockázati tényezők

Amikor kialakul a mellrák, valamilyen hatásra, kontrollálatlanul kezdenek növekedni és osztódni a mellszövet sejtjei. Néhány ember esetében megnő a mellrák kialakulásának kockázata, és esetükben nagyobb valószínűséggel meg is jelenik a betegség. Az alábbi tényezők hajlamosíthatnak a megbetegedésre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy akinél ezek a tényezők fennállnak, valóban meg is fog betegedni.

A mellrák kockázati tényezői közé tartoznak:

• Életkor: Az egyik kockázati tényező az életkor. A 40 év feletti nőknél nagyobb lehet az esélye a mellrák kialakulásának, mint fiatalabb korban.
• Személyes és családi anamnézis: Ha az egyik emlőben már kialakult a mellrák, nagyobb lehet a kockázata annak, hogy a másik mellben is kialakuljon. Ha egy nő közvetlen rokonainál (anyja, lánya vagy testvére) diagnosztizáltak már mellrákot, akkor nála is magasabb lehet a kockázat. A családi halmozódás hátterében genetikai tényezők is állhatnak.
• Genetikai tényezők: Néhány génmutáció növeli a mellrák kialakulásának esélyét. Elsődlegesen hathat a mellrák kialakulására a BRCA1 és BRCA2 gén mutációja. Ezek a gének alap esetben segítenek megjavítani a DNS-károsodásokat és megakadályozni a daganatos sejtek elszaporodását. Ha ezek mutálódnak, akkor nem tudják ellátni ezt a funkciót.
• Hormonális tényezők: A női hormonok, az ösztrogén és a progeszteron befolyásolják a mellrák kockázatát. Minél hosszabb ideig vannak jelen ezek a hormonok a női szervezetben, annál nagyobb a kockázat. Ezért olyan tényezők, amelyek befolyásolják a hormonszintet vagy a hormontermelés időtartamát, hatással vannak a mellrák kialakulásának esélyére is. Ilyen tényezők például:
  • Mennyi idős kora óta menstruál
  • Mikor kezdődött a menopauza
  • Szült-e gyermeket, illetve mennyi idős volt, amikor szülte az első gyermekét
  • Szoptatott-e és ha igen milyen hosszú ideig
  • A változókorban kezelték-e hormonpótló terápiával (HRT). A kockázat függ attól, hogy milyen típusú HRT-t használnak, mennyi ideig és milyen dózisban.
  • Orális fogamzásgátló rendszeres szedése: A fogamzásgátló tabletta is tartalmaz ösztrogént és progeszteront, az újabb generációs tabletták azonban alacsonyabb hormontartalmúak és kevésbé veszélyesek.
• Életmódbeli tényezők: Az életmódunk is befolyásolhatja a mellrák kockázatát. Néhány olyan tényező, amelyet megváltoztathatunk, és ezzel csökkenthetjük a kockázatot:
  • Testsúly: A túlsúly és az elhízás növeli a mellrák kockázatát, különösen a menopauza után. A zsírszövet ugyanis ösztrogént termel, ami serkenti a daganatos sejtek növekedését.
  • Fizikai aktivitás: A rendszeres testmozgás csökkenti a mellrák kockázatát, mert segít megőrizni az egészséges testsúlyt, csökkenti az ösztrogén szintjét és erősíti az immunrendszert.
  • Alkoholfogyasztás: Az alkohol növeli az ösztrogén szintjét és károsítja a DNS-t.
  • Dohányzás: A dohányzás is károsítja a DNS-t és növeli a mellrák kockázatát.

Hogyan lehet megelőzni vagy felismerni a mellrákot?

A mellrák megelőzésére nincs biztos módszer, de csökkenthetjük a kockázatot, ha figyelünk az életmódunkra és elkerüljük vagy mérsékeljük a kockázati tényezőket. Fontos szerepe van a rendszeres önvizsgálatnak és a szűrővizsgálatoknak is, amelyek segítenek időben felfedezni a betegséget. Minél korábban diagnosztizálják a mellrákot, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak.

A megelőzésnek egyik módja lehet a havi rendszerességgel, a menstruációt követő időszakban elvégzett önvizsgálat. A melleink önvizsgálata során figyelni kell arra, hogy van-e változás az emlők formájában, méretében, tapintásában vagy bőrén. Keresni kell a csomókat, dudorokat, behúzódásokat vagy váladékozást az emlőbimbókból. Ha bármilyen elváltozást észlelünk, forduljunk orvoshoz.

A szűrővizsgálatok közül a legfontosabbak a mammográfia és az ultrahangvizsgálat. Mindkét vizsgálat fájdalommentes és biztonságos.

A daganatos betegségek esetében a gyógyulás esélye annál nagyobb, minél korábban diagnosztizálják a kialakult betegséget.

Mi az ösztrogén hormon szerepe a nő szervezetében?

Okozhat-e mellrákot az ösztrogén?

Hormonpótló terápia okozhatja-e mellrák kialakulását?

Mi az ösztrogén hormon szerepe a nő szervezetében?

A nő szervezetében az ösztrogén női nemi hormonként játszik szerepet. Ez az egyik hormon, amely a menstruációs ciklust, valamint a terhességet szabályozza. Ezen felül közreműködik a csontok és a szív egészségének fenntartásában.

Az ösztrogén szintje változik a ciklus fázisával, a terhességgel, a fogamzásgátlókkal vagy az életkor előrehaladtával szükségessé váló hormonpótló terápiával.

Okozhat-e mellrákot az ösztrogén?

Az ösztrogén hormon felelős az elsődleges nemi jelleg kialakulásáért, így az emlőszövetek fejlődéséért és növekedéséért is. Az emlőszövetekben találhatók ösztrogénreceptorok, amelyekhez az ösztrogén kötődik, így hat az emlősejtek osztódására és differenciálódására. Az ösztrogén hatására az emlősejtek gyorsabban osztódnak, ami növeli az emlő térfogatát és sűrűségét.

Az ösztrogén hatása azonban nem mindig kedvező. A gyors sejtosztódás növeli annak az esélyét, hogy hibák alakuljanak ki a sejtek DNS-ében, ami rákos sejtek kialakulásához vezethet. A rákos sejtek is rendelkeznek ösztrogénreceptorokkal, így az ösztrogén tovább serkenti a daganat növekedését és terjedését. Az ösztrogénre érzékeny mellrákot hormonreceptor-pozitív mellráknak nevezik.

Az ösztrogén és a mellrák kockázata közötti összefüggést több tanulmány is igazolta. A kockázatot befolyásolja az ösztrogén szintje és expozíciója (azaz mennyi ideig magas az ösztrogénszint). A kockázatot növelheti:

• korai menstruáció (12 éves kor előtt)
• késői menopauza (55 éves kor után)
• ha a nő nem szült vagy későn szült
• ha nem szoptatott
• fogamzásgátló tabletta vagy -injekció használata
• hormonpótló terápia alkalmazása

A fogamzásgátló tabletta vagy -injekció általában alacsony dózisú ösztrogént tartalmaz, így ezek csak kis mértékben növelhetik a mellrák kockázatát. A kockázat azonban általában visszaesik a fogamzásgátló elhagyása után.

Hormonpótló terápia okozhatja-e mellrák kialakulását?

A hormonpótló terápia (Hormon Replacement Therapy – HRT) olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek pótolják a menopauza során csökkent szintű ösztrogént és/vagy a progeszteront. A HRT segíthet enyhíteni azokat a tüneteket, amelyeket a nők a menopauza időszakában tapasztalnak. A menopauzával járó kellemetlenségek a hőhullámok, az izzadás, az alvászavar vagy a hangulatingadozás, amelyek enyhülnek a hormonpótló terápia hatására.

A HRT-nek két fő típusa van: az ösztrogént tartalmazó HRT és az ösztrogén-progeszteron kombinált HRT.

Az ösztrogént tartalmazó HRT csak azoknak a nőknek ajánlott, akiknek a méhét eltávolították (hiszterektómia), mert az ösztrogén növeli a méhnyálkahártya-rák (endometriumrák) kockázatát. Az ösztrogén-progeszteron kombinált HRT csökkenti ezt a rizikót, ugyanakkor növeli a mellrák kialakulásának esélyét.

A HRT és a mellrák kockázata közötti összefüggést több tanulmány is kimutatta. A kockázat mértéke függ a HRT típusától, dózisától és időtartamától. Általánosságban elmondható, hogy:

• A HRT kezelés, ha 5 évig vagy annál rövidebb ideig tart, nem növeli jelentősen a mellrák kockázatát.
• 10 évig vagy annál hosszabb ideig tartó HRT-kezelés növeli a mellrák kockázatát, különösen az ösztrogén-progeszteron kombinált HRT esetében.
• A HRT elhagyása után a mellrák kockázata fokozatosan csökken.

A HRT-kezelés előnyeit és hátrányait egyénileg kell mérlegelni, figyelembe véve a menopauza tüneteinek súlyosságát, az egyéni egészségi állapotot és a családi kórtörténetet. A HRT alkalmazását nőgyógyász szakorvos rendelheti  el. Rendszeres konzultáció és ellenőrző vizsgálatok alapján dönt a nőgyógyász a terápia szükségességéről. A HRT használata mellett fontos a rendszeres emlővizsgálat és a mammográfiás szűrés is.

A rákkezelés utáni fáradtság

A mellrák, a petefészekdaganat vagy a méhrák túlélőinek többsége tartós kimerültségről, gyengeségről és levertségről számol be. A fáradtság nem múlik sem pihenéssel, sem alvással. Az állandósult fáradtság kihat a mindennapi tevékenységekre, a munkára, a tanulásra, a kapcsolatokra, és ezzel az életminőséget jelentős mértékben rontja.

A daganatos betegség kezelését követően jelentkező fáradtság több tényezőre is visszavezethető:

• A rák vagy a kezelés hatása a testre
• Hormonális változások
• Krónikus fájdalom vagy gyulladás
• Vérszegénység vagy tápanyaghiány
• Depresszió, szorongás
• Trauma, poszttraumás stressz

Mivel enyhíthetjük az állandó fáradtság és kimerültség érzetét?

A testmozgás segíthet javítani az energiaszintet, az izomerőt, az állóképességet és a hangulatot. Rendkívül jót tehet a közérzetnek, ha 30 percet aktív testmozgással töltünk napi rendszerességgel. Ügyelni kell azonban arra, hogy nem szabad túlerőltetnünk magunkat.

A kedélyállapotra pozitívan hatnak azok a tevékenységek, amelyeket élvezettel végzünk és erőnlétünknek, illetve edzettségünknek is megfelelnek.

Az egészséges étrend kialakításával rendkívül sokat tehetünk nemcsak az ideális testsúly fenntartása érdekében, hanem a megfelelő tápanyagok biztosításával az immunrendszer aktivitására is jótékonyan hatunk. Rengeteg friss gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és sovány fehérjét érdemes fogyasztani. Lehetőleg kerülni érdemes nagy mennyiségű zsírbevitelt. Oda kell figyelni arra, hogy minimális mértékben legyen jelen étrendünkben a cukor.

Tekintettel arra, hogy a kiszáradás is okozhat fáradtságot, nagyon oda kell figyelni a kellő folyadékbevitelre is. A folyadék egy része lehet immunerősítő gyógytea.

Jó hangulat megalapozása

A kedélyállapot javításában és a fáradtság leküzdésében szerepe lehet a stresszkezelésnek is. A jó hangulat megalapozható olyan tevékenységekkel, mint a meditáció, a jóga vagy valamilyen hobbi, amelyek elterelik a problémákról a figyelmünket, segítik az ellazulást és a lelki béke elérését.  Mindezek javítani fogják a kipihent állapot elérését megalapozó alvásminőséget.

A lelki békénket megalapozhatjuk, ha a lehető legtöbb időt olyan barátok és családtagok társaságában igyekszünk eltölteni, akik energiát adnak számunkra a pozitív lelkületükkel és őszinte szeretetükkel.

Szexuális problémák rákbetegség után

A daganatos betegség leküzdése lelki megpróbáltatást is jelent. Aki daganatos betegségből felgyógyul, nehezen tud visszatalálni a diagnózist megelőző önmagához. Minden apró jelre, tünetre aggodalommal reagál, még akkor is, ha pozitív lelki beállítottsággal igyekszik kezelni a visszanyert életét.

A méhdaganat, az emlő- és a petefészek rákbetegségből felgyógyuló nők a szexualitás terén is problémákkal szembesülhetnek. Ezek a félelmek és aggodalmak befolyásolhatják az önértékelésüket. Nehezebben viszonyulhatnak az intimitáshoz és a kapcsolataikban ez okozhat bukkanókat. A szexuális problémák oka személyfüggő, de az alábbi tényezők általánosságban véve kihatnak az életminőségre:

• A rák vagy a kezelés hatása a testre
• Sebgyógyulás vagy a hegképződés
• Fájdalom vagy hüvelyszárazság
• Meddőség tudata
• Depresszió vagy a szorongás
• Testkép vagy az önbecsülés csökkenése
• Kommunikáció vagy a bizalom hiánya

A szexuális problémák kezelése nem egyszerű, vannak módok, amelyek segíthetnek javítani ezen a téren is az egészséget és jólétet. A kezelőorvossal mindenképpen célszerű megbeszélni, amennyiben az intimitás terén bármilyen problémával szembesülünk.

A szexuális tanácsadás vagy terápia segíthet megoldani az érzelmi vagy pszichés problémákat, amelyek kihathatnak a nemi életünkre. Beszéljünk képzett szakemberrel a rákbetegségünk hatásairól, az aggályainkról, az elvárásainkról és az igényeinkről.

A tanácsadás vagy terápia segíthet javítani az önértékelésünket és ezzel hozzájárulhat akár a nyitottabb kommunikációhoz is a  partnerkapcsolatunkban.

A szakember tanácsait követve a szexualitás újraértelmezése is szükségessé válhat. Ez annyit jelent, hogy új módokat kell találnunk az intim együttlétek megélésére. A szexuális élet átfogalmazása során figyelembe kell venni a testi változásokat, a fizikai korlátokat is.

Depresszió és érzelmi nehézségek

Nőként a rákbetegségekkel való küzdelem hosszú távon is hatással lehet a mentális és lelki jólétre, akkor is, ha biztos a gyógyulás. A túlélőkkel gyakran a várva várt jó eredmény után is megmarad a depresszió, és nehéz megszabadulni a mindennapossá vált szorongástól.

Hogyan lehet a lelki sérelmeken segíteni?

• Egyrészt pszichológus vagy lelki segítő támogatást nyújthat feldolgozni az érzelmi terheinket.
• Csoportterápia keretében a támogató vagy csoportos segítő közösségek tagjai hasonló élményeket és érzéseket oszthatnak meg egymással. Építhetünk a mások által megtapasztalt nehézségekre, a megosztott sikeres kilábalási stratégiák pedig számunkra is erőt adhatnak a továbblépéshez, új alapok lefektetéséhez az életünk számos területén.
• Sokat segíthet a művészetterápia is. Legyen az írás, festés vagy zenei önkifejezés, bármelyik művészeti ág segít fel- és kidolgozni magunkból az átélt traumát és ha ezt még ráadásul támogató csoportban végezzük, akár a szociális kapcsolataink is javulhatnak.

Az élet élvezetének ismételt felfedezése, és ezen belül a családdal, barátokkal töltött minőségi idő is segíthet pozitív érzelmeket generálni és mentálisan is kilábalni a depresszióból.

Ezek azonban olyan félelmek, amelyeket mindannyiunknak le kell győznie! Annál is inkább, mert az időben diagnosztizált mellrák jó eséllyel gyógyítható! Mivel a betegség kezdeti szakasza szinte teljesen tünetmentes, a nehézséget, a legtöbb esetben a betegség diagnosztizálása jelenti! Ezért szó szerint életet menthet a mammográfia vizsgálatokon való részvétel és a rendszeres önvizsgálat, melyről többet is megtudhatsz, ha elolvasod egy korábbi cikkünket!

Még nem voltál mammográfia vizsgálaton? Segítünk felkészülni!

• Próbálj meg a menstruációs ciklusod második hetére eső időpontot egyeztetni! Ilyenkor a melled kevésbé érzékeny, így a mammográfia vizsgálat sem lesz olyan kellemetlen!

• A mammográfia vizsgálat nem igényel különösebb felkészülést, de ajánljuk, hogy gondold át, mit viselsz a vizsgálat napján! Érdemes ruha helyett, kényelmesebb nadrágot és inget választani. Így elkerülheted azt a kellemetlen érzést, hogy teljesen meztelenül kelljen várakoznod, majd végigcsinálnod a vizsgálatot.

• A vizsgálatot szakképzett asszisztensek végzik, a mammográfia eredményét pedig később szakorvos értékeli ki.

• Az asszisztens azzal kezdi a vizsgálatot, hogy megkérdezi van-e bármilyen panaszod, észleltél-e csomót a melledben, volt-e korábban mellműtéted. Ha mellimplantátumod van, feltétlenül említsd meg a mammográfia előtt!

• Ezután a mell tapintásos vizsgálata következik, majd maga a mammográfia.

• Miközben a mammográfia vizsgálatot elvégzik rajtad, végig állni fogsz. A gépet könnyen a testedhez igazítják, így melleidet kényelmesen a gép polcára teheted. Az asszisztens természetesen segíteni fog, hogy megtaláld a legmegfelelőbb pozíciót!

• Ezután következik a vizsgálat legkellemetlenebb része, de biztasson, hogy csupán pár másodpercig tart! A röntgen gép egy plasztik lap segítségével összenyomja a melledet. Ez azért fontos, hogy kevesebb képlet vetüljön egymásra a felvétel során, és azért is, hogy az emlő elmozdulása ne rontsa a felvételt!

• A mammográfia során két irányból készítenek felvételt, ezeket elemezve nem csak daganatos megbetegedésre derülhet fény, hanem pl. cisztákra, gyulladásokra vagy korábbi sérülések esetleges következményeire is!

Hogyan juthatsz el egy mammográfia vizsgálatra?

A 45 és 65 év közötti hölgyek kétévente kapnak behívó levelet, akár egy tüdőszűrésre, és a vizsgálaton térítésmentesen részt vehetnek! A levélen szerepel egy javasolt időpont is, de ez ne riasszon vissza senkit! Telefonon természetesen módosítható a felajánlott időpont!

Természetesen panasz esetén kortól függetlenül kaphatsz beutalót a mammográfia vizsgálatra a háziorvosodtól, vagy nőgyógyászodtól! A vizsgálatot különösen érdemes elvégezni 45 éves korod előtt, ha a családodban már előfordult emlődaganatos megbetegedés. Persze ezzel nem akarjuk felfesteni az ördögöt a falra! Sokkal inkább szeretnénk azt hangsúlyozni, hogy a rendszeres szűrő- és önvizsgálat életet menthet!

Mitől alakul ki a mellrák?

A mellrák kialakulásában döntő szerepet játszik a genetikai hajlam. Csakúgy, mint bármelyik daganatos megbetegedésnél, a mellrák esetében is nő a hajlam, ha a család más tagjainál már diagnosztizálták korábban. A genetikai hajlam mellett befolyásolhatja az életmódod is! A túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, de a mozgásszegény, stresszes életmód is a mellrák rizikófaktora lehet.

Mindig könnyebb megelőzni a bajt, mint kezelni! Éppen ezért megmutatjuk Neked, hogy havonta 5 perc igénybevételével, hogyan gondoskodhatsz egészségedről, és hogy milyen szempontokat kell figyelembe venned a mell önvizsgálata során!

Fontos az időzítés!

A mell önvizsgálata számára a legjobb időpont a menstruációt követő második-harmadik nap. Ezeken a napokon ugyanis a tested hormonális állapota nem torzíthatja a vizsgálatot. Fontos, hogy a rendszeres önvizsgálatra mindig a ciklusod azonos szakaszában kerüljön sor, így az eredmény nem lehet félrevezető.

Nézz szembe magaddal!

Az első lépés, hogy egy tükör segítségével alaposan szemügyre vedd a melleidet először leengedett, majd felemelt karokkal! Akár fényképet is készíthetsz melleidről, mely segítségével később könnyebben fel tudod mérni a mell önvizsgálata során felfedezni vélt elváltozások mértékét.

A mell önvizsgálata lépésről lépésre

1.    Kényelmesen tartsd magad mellett a bal karodat, míg a jobbal centiről-centire végig tapintod a bal melledet.
2.    Ha végeztél, tedd a bal kezedet a fejedre, közben alaposan tapintsd végig újra a bal melledet!
3.    Emeld a bal karod, és vizsgáld át újra a bal melledet, és a hónaljadat is!
4.    Ezután ismételd meg a vizsgálatot fordítva is!
5.  Utolsó lépésként feküdj kényelmesen a hátadra. Tedd a bal kezed a fejed alá, és a jobb kezeddel tapintsd végig a bal melledet. Finoman nyomd meg a mellbimbódat is, ha nem észlelsz fájdalmat vagy váladékozást, nincs okod az aggodalomra!
6.    Ismételd meg a vizsgálatot fordítva is!

Ha a mell önvizsgálata során bármilyen szokatlan elváltozást érzel, ne habozz felkeresni a nőgyógyászodat! Jó eséllyel csak vaklármáról van szó, de a kisördög sohasem alszik!

Ne feledkezz meg a lányodról sem! Az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatsz neki, hogy egészségtudatosságra neveled, melybe bele kell, hogy tartozzon a mell önvizsgálata is!

Emlőszűrés a nőgyógyásznál

Az általános éves nőgyógyászati vizsgálat része az emlőszűrés, amikor az orvos szakszerű mozdulatokkal, tapintás alapján megvizsgálja a mell mirigyállományát, a mellbimbó környékét, és ellenőrzi azt is, nincsenek-e megnagyobbodott hónalji nyirokcsomók. Kérdéses esetben ultrahang vizsgálatra küld, ami teljesen fájdalommentes vizsgálat, és fiatal lányoknál jó eredménnyel végezhető. Mammográfiára általában az idősebb, vagy azokat a nőket küldik, akik már szültek.

Egyébként 44 éves kor felett minden nőnek kétévente javasolt a mammográfiai vizsgálat. Ha a nőgyógyászod továbbküld ultrahangra, ne ijedj meg, a legtöbb emlőelváltozás jóindulatú, és további kezelést sem igényel, de a biztonság és a saját nyugalmad miatt mindenképp menj el a kijelölt vizsgálatra! Nőgyógyászhoz mindig a menstruáció utáni időszakban kell menni, a mellek vizsgálata is ilyenkor ideális, a menstruáció előtti napokban (vagy 1-2 hétben) ugyanis sok nőnél a mellek duzzadtabbá válnak, nehezebbé, vagy éppen lehetetlenné téve ezzel az esetleges problémák felismerését.

Mellek önvizsgálata

A legjobb, ha minden hónapban elvégzed melleid vizsgálatát, így azonnal felismered, ha bármi rendelleneset tapasztalsz. A legközelebbi nőgyógyászati vizsgálaton kérd meg az orvosodat, hogy mutassa meg, hogyan végezheted el otthon magadnak az önvizsgálatot! Nőgyógyászod arra is felhívja majd a figyelmed, mik azok az eltérések, amelyek kóros elváltozásokra utalhatnak, és melyek azok a tünetek, amelyek a mellek ciklushoz igazodó természetes változásaival járnak. A menstruáció előtti és alatti időben természetes, ha a melledben duzzadt mirigyállományt, göböket találsz, és fájdalmat, kellemetlenségeket érzel azok kitapintásakor, és a mindennapi élet (főleg a mozgás, sportolás) során. Ezek teljesen természetesek, azonban, ha aggódsz ezek miatt, semmit sem veszítesz azzal, ha a következő menstruációd után megmutatod a melleidet a nőgyógyászodnak.

Általában elmondható, hogy ha az alábbi tünetek valamelyike jelentkezik, akkor érdemes a biztonság kedvéért mihamarabb megmutatni a nőgyógyászodnak:

• ha csomót érzel a melledben a menstruációt követő időszakban is

• ha váladék folyik a mellbimbókból

• ha a mellbimbók területének felszíne megváltozik, vagy fájdalmassá válik

• ha eddig nem tapasztalt különbséget észlelsz a két melled között. A keblek között természetükből adódóan is van némi különbség, ha azonban változást tapasztalsz e téren, akkor keresd fel a nőgyógyászodat!

A mellek önvizsgálatát körülbelül 20 éves kortól érdemes rendszeresen elvégezni. Ez kiemelt fontosságú akkor, ha a családodban előfordult már jó-, vagy rosszindulatú melldaganat.

Foglalj időpontot nőgyógyászodhoz most, online!

Méhnyakrák szűrés – a nőgyógyásznak egy perc, Neked az életet jelentheti

A méhnyakrák a mellrák után a második leggyakoribb nőket sújtó daganatos betegség világszerte és Magyarországon is. Csak itthon évente 1000 új megbetegedést regisztrálnak. Szerencsére sok más rákfajtához hasonlóan a méhnyakrák is szinte 100%-ban gyógyítható, ha időben felismerik. Már csak ezért sem érdemes kihagynod, vagy halogatnod az éves nőgyógyászati vizsgálatot.

A rákszűrés úgy fest a gyakorlatban, hogy a nőgyógyász egy arra alkalmas apró eszközzel kenetet vesz a méhnyak és a méh felszínének területéről. Ez a művelet nem fájdalmas, esetleg egy kis kellemetlen érzést okozhat. A méhnyakrák szűrés vizsgálat eredményére várni kell, hiszen mikroszkóp alatt elemzik ki a levett mintát. Nőgyógyászonként, illetve rendelőnként változik, hogy mennyi idő után és milyen módon kapod meg az eredményt. Van, amikor a nőgyógyászod egy SMS-ben, vagy e-mailben küldi el, de az is lehet, hogy telefonon, vagy személyesen tudsz érdeklődni utána.

Méhnyakrák szűrés kiértékelés

A nőgyógyászati rákszűrés eredményét kell tudnod értelmezni, ezt a nőgyógyászod is elmagyarázza majd Neked, de a biztonság kedvéért mi is leírjuk. Leggyakrabban az úgynevezett Papanicoulau rendszer szerint értékelnek, az eredmény pedig P0-P5 lehet, a kódok az alábbiakat jelentik:

• P0: ebben az esetben a nőgyógyászati rákszűrés érvénytelen, valami miatt nem sikerült értékelni a kenetet, a rákszűrés újbóli elvégzésére lesz szükség.

• P1: élettanilag normális hámsejtek, és a kenetben csak élettani hámsejtek vannak. Jellemzően szűz lányoknál lehet ez az eredmény.

• P2: élettanilag normális hámsejtek találhatók a kenetben, emellett fehérvérsejtek is. Nemi életet élő nőknél ez a leggyakoribb eredmény, amely azt jelenti, hogy a nőgyógyászati rákszűrés eredménye negatív, a következő évi rákszűrésig további teendő nincs vele.

• P3: ebben az esetben a normál hámsejtek mellett gyulladásos sejtek is vannak, de daganatos sejtek nem láthatók. Ezt az eredményt gyakran erős gyulladás okozza, de lehet rákmegelőző állapot is. Ennél az eredménynél már vannak további nőgyógyászati teendők, általában 3 hónappal később megismétlik a rákszűrést, ami jó esetben addigra p2-re módosul.

• P4: daganat-gyanús sejtek láthatók a kenetben, ha ilyen eredményt kapsz, jelentkezz be a nőgyógyászodhoz.

• P5: a kenet egyértelműen tartalmaz rákos sejteket. Ne aggódj, mert a méhnyakrák jól gyógyítható korai stádiumban, de mindenképp vedd fel mihamarabb a kapcsolatot a nőgyógyászoddal.

Emlőszűrés a nőgyógyászati vizsgálaton

A mellrák a leggyakoribb női rákbetegség, éppen ezért fontos, hogy a nőgyógyászod minden évben elvégezze nálad az emlőszűrést. Ennek részeként áttapintja a mellállományt és a hónalji területeket. Ha esetleg bármi rendelleneset talál, valószínűleg ultrahang vizsgálatra küld tovább. Ez esetben se aggódj, a legtöbb elváltozás jóindulatú, de a biztonság kedvéért a vizsgálatokat mindenképp el kell végezni!

Vizsgálatokhoz és konzultációhoz nőgyógyász szakembereket a Foglalj Orvost portálon könnyedén találhatsz, sőt azonnal időpontot is tudsz foglalni magadnak!