A méhpolip, más néven endometriumpolip, a méh belső falát bélelő méhnyálkahártyából kialakuló és a méhüregbe benyúló nyeles növedék. Ezek a méhben növekedő változó méretű polipok általában jóindulatúak. Vannak-e olyan tünetek, vagy jelek, amelyek alapján gyanítható, hogy méhpolipok növekednek a méhnyálkahártyánkon?

A méhpolip jellemzői és elhelyezkedése

Tipikus jelek vagy tünetek, amelyek a méhpolipok jelenlétére figyelmeztethetnek

Mi miatt alakul ki a méhpolip

Milyen szövődményeket okoz a méhpolip

Hogyan kezelhető a méhpolip

A méhpolip jellemzői és elhelyezkedése

A méhpolipok vékony nyéllel vagy széles alappal kapcsolódhatnak a méh falához. Személyfüggő, hogy egy vagy több polip alakul ki az adott nő méhében. Bár leggyakrabban a méhüregen belül maradnak, időnként előfordul, hogy kijutnak a méhnyakon (cervix) keresztül a hüvelybe.

Méhpolip jelentkezésére számítani lehet a nő életének bármelyik szakaszában. A reproduktív szakaszban éppen úgy diagnosztizálhatnak méhpolipot, mint a menopauza időszakában vagy azt követően.

Tipikus jelek vagy tünetek, amelyek a méhpolipok jelenlétére figyelmeztethetnek

A méhpolip sokféle tüneteket okozhat. Ezek közül a legjellemzőbbek az alábbiak:

• Szokatlan hüvelyi folyás.
• Menstruációkor jellemző görcs és fájdalom  a menstruációtól eltérő időszakban.
• Kiszámíthatatlan menstruáció, amelynek hossza és erőssége változó.
• Két menstruáció közötti vérzés.
• Nagyon erős menstruációs vérzés.
• Terméketlenség.
• Menopauza utáni hüvelyi vérzés.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben jelentkeznek tünetek. Vannak, akik csupán enyhe vérzést vagy pecsételő vérzést tapasztalnak, míg a teljesen tünetmentes esetek sem ritkák.

Nem érdemes halogatni a probléma megoldását. Amint rendszertelen menstruációs vérzést, két menstruáció közötti vérzést vagy a menopauzát követően vérzést tapasztalunk, mindenképpen forduljunk nőgyógyász szakorvoshoz, hogy kiderítse mi okozza a rendellenes méhvérzést. Ezek a tünetek ugyanis méhpolip jelenlétére utalhatnak, amely megfelelő kezelést igényelhet.

Mi miatt alakul ki a méhpolip

A kutatások szerint a hormonális tényezők jelentős szerepet játszanak a méhpolipok kialakulásában. Főképpen az ösztrogén nevű női nemi hormon tekinthető meghatározónak a polipok növekedése szempontjából.

A hormonális hatáson túl, azonban számos egyéb tényező növelheti a méhpolipok kialakulásának kockázatát, többek között:

• Perimenopauzális vagy posztmenopauzális állapot.
• Elhízás.
• Tamoxifen alkalmazása, amely egy mellrák elleni gyógyszer.
• Hormonpótló terápia, amelyet gyakran használnak a menopauza tüneteinek enyhítésére.

Milyen szövődményeket okoz a méhpolip

A méhpolip összefüggésbe hozható a terméketlenséggel, és előfordulnak olyan esetek, amikor a polipok eltávolítása javíthatja a teherbeesés esélyeit.

A méhpolipok jelentős hatással lehetnek az érintettek életminőségére, mert sok kellemetlenséggel járhat az általuk okozott rendellenes menstruáció. Ezért fontos, hogy a tünetek jelentkezése esetén időben orvoshoz forduljanak. A megfelelő diagnózis és kezelés segíthet megelőzni a komolyabb szövődményeket.

Hogyan kezelhető a méhpolip

A méhpolipok diagnosztizálását követően többféle kezelési eljárás közül választhat az esettől függően a nőgyógyász szakorvos:

Dönthet a nőgyógyász egyrészt a várakozó megfigyelés mellett. A kisméretű polipok, amelyek nem okoznak tüneteket, önmaguktól eltűnhetnek. Amennyiben csak kisméretű polipok vannak a méhben, és nem  áll fenn a méhrák kockázata, a polipokat nem szükséges eltávolítani.

Gyógyszeres kezeléssel rendszerint csak a tüneteket enyhítik. Hormonális gyógyszerek, beleértve a progesztinokat és a gonadotropin-felszabadító hormon agonistákat, enyhíthetik azokat a tüneteket, amelyeket a méhpolip okozhat. Azonban az ilyen gyógyszerek szedése legfeljebb rövid távú megoldás lehet – a tünetek általában visszatérnek, amint a gyógyszer szedését abbahagyják.

Sebészeti úton történő eltávolítás mellett is dönthet a nőgyógyász szakorvos. Ebben az esetben a méh belsejének megtekintésére használt eszközön (hiszteroszkóp) keresztül behelyezett műszerekkel távolítják el a polipokat. A műtéti úton eltávolított polipot szövettani vizsgálatra küldik.

Ha a méhpolip rákos sejteket tartalmaz, a kezelő orvos megbeszéli a pácienssel a kezelés további lépéseit.

Ritka esetekben a méhpolipok kiújulhatnak. Ha ez megtörténik, további kezelést igényelnek.

Mindenképpen fontos a nőgyógyászati tünetekkel nőgyógyászhoz fordulni, mert nagyon sok kellemetlen szövődményt megelőzhetünk ezáltal.

Sokunkat ér olykor meglepetésként a nem várt vérzés. Rendellenes méhvérzésről beszélünk, amikor a hüvelyi vérzés a normális menstruációs ciklustól eltérő időpontban jelentkezik. E rendellenes méhvérzésnek számos oka lehet. Ezek egyike a nemi hormonok egyensúlyhiánya, de akár gyógyszerek is kiválthatják.

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

A rendellenes méhvérzés fő oka a nemi hormonok egyensúlyhiánya. A pubertáskorú lányok és a menopauzába lépő nők esetében hónapokig vagy akár évekig is fennállhat hormonális egyensúlyhiány. Ez szórványos (sporadikus) vérzést, erős vérzést és pecsételő vérzést egyaránt okozhat.

A pecsételő vérzés a normális menstruációnál könnyebb vérzés. Különbözik a normális menstruációtól egyrészt mennyiségét tekintve, mivel a megszokottnál jóval kevesebb vér ürül a méhből. Másrészt ennek a vérzésnek a színe sem a megszokott menstruációs vérzéssel azonos. A pecsételő vérzés gyakran barnás, rózsaszínes vagy világos piros színű.

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

A rendellenes méhvérzést (DUB) okozó hormonális egyensúlyhiány különféle nőgyógyászati problémák miatt alakulhat ki, de lehet gyógyszerek mellékhatása is.

Az alábbiakban említünk néhány nőgyógyászati problémát, amelyek gyakran váltanak ki hormonális egyensúlyhiányt, és ezzel együtt rendellenes méhvérzést is:

• Policisztás ováriumszindróma (PCOS): Endokrin rendellenesség okozza ezt a nőgyógyászati állapotot, amely a nők nemi hormonjainak egyensúlyhiányát okozza. A rendszertelen menstruációs ciklusokhoz az vezet, hogy felborul az ösztrogén és progeszteron hormonok egyensúlya.
• Endometriózis: Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a méhnyálkahártya a méhen kívül növekszik valahol a hasüregben, például a petefészkeken. Az endometriózis erős vérzést okozhat a rendszeres menstruációk során, de előfordulhat a cikluson kívül is vérzés miatta.
• Méhpolip: Ezek kisméretű szövetkinövések a méhen belül. Bár az oka ismeretlen, a polip növekedését nagymértékben befolyásolja az ösztrogén hormon. A polipok kis véredényei okozhatnak rendellenes méhvérzést és a menstruációs ciklus bármelyik szakaszában pecsételő vérzést is.

• Méhfibróma: A méhnyálkahártyában vagy a méhizomban előforduló kis kiterjedésű növekedések a méhfibrómák. A kiváltó oka nem ismert, de növekedésükre hatással van az ösztrogénhormon.
• Szexuális úton terjedő betegségek (STD-k): A szexuális úton terjedő betegségek (STD) gyulladást is okoznak. Ilyen a gonorrhea és a chlamydia. A gyulladás miatt rendellenes méhvérzés előfordulhat, ha az említett szexuális úton terjedő betegségekkel fertőződünk. Az STD-k miatt rendszerint a szexuális együttlét után jelentkezik rendellenes méhvérzés, amikor a léziók, vagyis a gyulladás miatt hegesedő területek irritálódnak.
• Terhesség: Rendellenes méhvérzés jelentkezhet a terhesség korai szakaszában.

A rendellenes méhvérzés jelentkezhet például az alábbi gyógyszerek mellékhatásaként is:

• fogamzásgátló tabletták
• hormonális szerek, mint a spironolakton és tamoxifen
• Warfarin gyógyszerkészítmények

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

A DUB legáltalánosabb tünete az, hogy szabálytalanná válik a menstruációnk, vagyis nem akkor van vérzésünk, amikor a naptár szerint várnánk, hanem a normál menstruációs időszakon kívül. Gyanúra adnak okot az alábbi vérzési minták, akár a menstruációs cikluson belül is:

• erős menstruációs vérzés
• sok vagy nagy vérrögöket tartalmazó vérzés
• több mint 7 napig tartó vérzés
• menstruációk közötti vérzés:
  • vérzés, amely kevesebb mint 21 nappal az előző ciklus után jelentkezik
  • vérzés, amely több mint 35 nappal az előző ciklus után jelentkezik
• pecsételő vérzés

A szokásostól vagy szabályostól eltérő vérzésmintán túl, az alábbiakban említett egyéb tünetekkel is járhat a rendellenes méhvérzés:

• puffadás
• medencetáji fájdalom vagy nyomás

Súlyosabb tünetekkel is járhat a DUB. Amennyiben a rendellenes méhvérzés eddig ismertetett tünetei mellett tapasztalja az alábbiakat is, mindenképpen azonnal keresse fel a nőgyógyászt:

• szédülés
• ájulás
• gyengeség
• alacsony vérnyomás
• szapora szívverés
• sápadt bőr
• görcsös fájdalom
• nagy vérrögök kiürülése a hüvelyen keresztül
• egy óra alatt egy egész betét vagy tampon átázása, akár több órán vagy napon keresztül is
• vérzés megállapított terhesség idején

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

A pubertás korban rendszerint nem történik különösebb beavatkozás, ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmilyen nőgyógyászati betegséget a páciensnél. Pubertás kor végére a hormonális egyensúly kialakul.

Egyéb életkorban a kezelés attól fog függeni, hogy mi okozza a rendellenes méhvérzést.

Ha nincsenek szervi okok, akkor elegendő lehet a hormonszint kiegyensúlyozására valamilyen hormonpótló terápia, leggyakrabban kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazása. A kombinált orális fogamzásgátlók szintetikus ösztrogént és progeszteront tartalmaznak. Mindkettő feladata a menstruációs ciklus szabályozása. Fogamzásgátló módszerek, beleértve néhány progesztin IUD-t és a progesztin implantátumot, hormonális kezelésként is használhatók olyan esetben, ha a páciens nem tervez gyermekvállalást.

Ha a vérzés hirtelen nagyon erős, és az alacsonyabb dózisú gyógyszerek nem hatásosak, intravénásan adagolható az ösztrogén, amíg a vérzés alábbhagy. Ezt követheti egy orális progesztin kúra a hormonok egyensúlyának helyreállítására.

Erős és hosszan tartó vérzéssel járó állapot esetén, amely jellemzője a vastagabb méhnyálkahártya, dilatációs és küretázs nevű eljárással kezelhető a beteg. Ez egy ambuláns sebészeti eljárás, amely során eltávolítják a méhnyálkahártya egy részét.

Ha méhsejtek rendellenességet mutatnak, biopsziát rendelhet el a nőgyógyász, amelynek eredménye alapján történik a kezelés.

Általában a rendellenes méhvérzés átmeneti állapot. Miután a nemi hormonok szintjét sikerül helyreállítani, a rendellenes vérzés is rendszerint megszűnik.

A rendellenes méhvérzés nagyon gyakori nőgyógyászati panasz. Mivel sokféle ok állhat mögötte, mindenképpen érdemes a panaszokkal a nőgyógyászhoz fordulni, aggodalomra azonban általában nincsen semmi ok.

Minden nő másképp éli meg a változó kort. Sokan nem tapasztalják azokat a kellemetlen tüneteket, amelyek mások életét megkeserítik. A nők körében gyakrabban alakul ki ízületi gyulladás, mert az ösztrogénhormonnak mozgásszervi hatásai is vannak. Mivel a nők körében háromszor olyan gyakori a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA), mint a férfiaknál, elmondható, hogy idősebb korban már viszonylag sok nő szenved ettől a betegségtől, amelynek tüneteit a menopauza is befolyásolhatja. A hormonális változásnak lehet szerepe abban, hogy a menopauza idején az RA tünetei is változnak.

Ösztrogénhormon hatása a mozgásszervrendszerre

Ízületi gyulladás és szívbetegségek kockázata menopauza mellett

Csontritkulás és az ízületi gyulladás menopauza idején

Menopauza és az ízületi gyulladás hatása nők esetében az Intimitásra

A menopauza és az RA is fokozza a fáradtságérzetet és depresszióssá tehet

Mit tehetünk mind a fáradságérzet, mind pedig a depresszió ellen?

Ösztrogénhormon hatása a mozgásszervrendszerre

A nő élete során az ösztrogénszintje ciklikusan változik, a kor előrehaladtával pedig már az általános hormonváltozással tartósan visszaesik e hormonnak a szintje.

Sok nő, akinek már van kialakult ízületi gyulladása fiatalabb korban, azaz a reproduktív életszakaszban, azt tapasztalhatja, hogy terhessége idején, amikor az ösztrogénhormonnak a szintje a nő szervezetében magasabb az RA tünetei javulnak.

Ezzel szemben a változó korba lépve éppen az ösztrogénhormon szintjének az ingadozása majd idővel a visszaesése lesz az, amely miatt a reumás ízületi gyulladás tünetei súlyosbodhatnak. Sokaknál éppen az ösztrogénszint csökkenése miatt alakul ki az idősebb korukra az ízületi gyulladás.

Reumás ízületi gyulladás és szívbetegségek kockázata menopauza mellett

Azt gondolhatnánk, hogy az ösztrogénhormon pótlása mérsékelheti az RA tüneteit is a menopauza tünetei mellett, ez nem így van. Mégpedig ennek az az oka, hogy a hormonpótló terápia (HRT) kedvezőtlenül hathat bizonyos esetekben a szívbetegségekre, ez pedig szintén fokozott kockázatot jelent a reumás ízületi gyulladásban szenvedő nők számára, emiatt a nőgyógyász szakorvosok ritkán javasolnak hormonpótló terápiát a menopauza tüneteinek kezelésére olyan nők számára, akiknél ízületi gyulladást is diagnosztizáltak.

Csontritkulás és az ízületi gyulladás menopauza idején

A reumás ízületi gyulladás növeli a csontritkulás kialakulásának a valószínűségét. Ugyanakkor a menopauzának is éppen a csontritkulás az egyik tünete.

Mivel az RA kockázati tényezőnek számít, a menopauzához közeledve az ízületi gyulladásban szenvedő nőknek mindenképpen fontos rendszeresen elvégeztetniük a csontsűrűségvizsgálatot, emellett pedig tudatosan törekedniük kell arra, hogy étrendjükkel elegendő kalciumot és D-vitamint vigyenek be a szervezetükbe.

Menopauza és az ízületi gyulladás hatása nők esetében az Intimitásra

A menopauza idején csökkenő ösztrogénhormon és tesztoszteronhormon szint csökkenés egyrészt kedvezőtlenül hat a libidóra, másrészt a változással jelentkező hüvelyszárazság miatt kellemetlenebbé válhat az intim együttlét is.

Az ízületi gyulladás is okozhat kellemetlenségeket és akadálya lehet a kielégítő szexuális életnek. Vannak olyan pozíciók, amelyek a fájó ízületeket is kímélik, de az intimitást meg lehet élni azokban az időszakokban is, amikor általában kevésbé fájnak az ízületek.

Sok RA-ban szenvedő nőnek van Sjögren-szindrómája is. Ez egy autoimmun betegség, amely megtámadja a szervezet nyálka-, illetve váladéktermelő mirigyeit. Ez hüvelyszárazságot okozhat, ami miatt a szexuális együttlét fájdalmassá válhat.

A menopauza és az RA is fokozza a fáradtságérzetet és depresszióssá tehet

A menopauza súlyosbíthatja az RA-hoz kapcsolódó fáradtságot. Előfordulhat, hogy a hormonális változások vagy éppen az ízületi fájdalmak miatt nem alszunk jól éjjel, és a kialvatlanság tovább súlyosbíthatja a helyzetünket, hiszen még depresszióssá is tehet a folyamatos fáradtság. Mind a fáradtság, mind a depresszióra való hajlam jellemzője mindkét egészségi állapotnak. Érdemes lehet ebben az időszakban igénybe venni a segítséget pszichoterápia keretében.

Mit tehetünk mind a fáradságérzet, mind pedig a depresszió ellen?

Rendkívül sokat segít mindkét állapot javításán a rendszeres testmozgás. Az aktív életforma a legegyszerűbb dolog, amit állapotunk javítása érdekében tehetünk. A legtöbb nőnek javítja a közérzetét a rendszeres testmozgás akkor is, ha ízületi gyulladása van, és akkor is ha egyszerűen menopauza szakaszába lép, így ha a kettő egyidejűleg jelen van, akkor is nyilvánvalóan megkönnyíti a fitt életforma a mindennapokat.

A rendszeres torna vagy aktív testmozgás energiát ad, növeli az ízületek rugalmasságát, segít kilábalni a depresszióból és segít megelőzni a szívbetegségeket.

Nagyon lényeges előnye az aktív életforma kialakításának, hogy mérsékli a menopauzával járó súlygyarapodást, nem csupán az álmatlanság ellen hatásos.

A különféle edzésformák közül a súlyzós edzés kifejezetten olyan mozgásforma, amely a menopauza tüneteként jelentkező csontritkulás megelőzésére alkalmas.

Szórakoztató és egyben biztonságos edzésprogram összeállításában segítségünkre lehet a gyógytornász vagy fizioterapeuta.

Nagyon sokat hallhatunk arról, hogy napjainkban a nagyvárosi emberek többsége nem tartózkodik eleget a szabadban, ami miatt D-vitamin hiányuk van. Miért baj ez? A gondot elsődlegesen az okozhatja, hogy a D-vitamin rendkívül fontos szerepet játszik a szervezetünk egészséges működésében. Jelentős mértékben hozzájárul az immunrendszer védelmi funkciójához, a kalcium felszívódásához, sőt még a kedélyállapotunkra is hat. Van-e hatása a hormonjaink működésére is?

Vitamin vagy hormon?

Mi a szerepe hormonként a D-vitaminnak a nők szervezetében?

Hogyan hat a D-vitamin a női nemi hormonokra?

Vitamin vagy hormon?

Szervezetünk számára a D-vitamin tápanyag és prohormon is,  ami azt jelenti, hogy a szervezetünk hormonná tudja ezt a vegyületet alakítani.

A szervezetünk nem önállóan termeli a D-vitamint, hanem a napfény szükséges ahhoz, hogy a bőrünkben elinduljon az a kémiai folyamat, amelynek eredményeként kolekalciferol vagy D-vitamin termelődik. Ezt alakítja a májunk egy másik vegyületté, majd a vesék ebből állítanak elő egy szteroid hormont, a kalcitriolt.

Ezek szerint a D-vitamin valójában egy hormonként működő vegyület.

Vitaminoknak azokat az élettanilag nélkülözhetetlen vagy fontos szerepet játszó vegyületeket nevezzük, amelyekre a szervezetünknek a működéséhez szüksége van, de önállóan nem tudja előállítani.

Mi a szerepe hormonként a D-vitaminnak a nők szervezetében?

A D-vitamin a vér kalciumszintjének szabályozásában játszik kulcsfontosságú szerepet azzal, hogy a bélrendszerben a kalcium felszívódását támogatja, vagyis tulajdonképpen a csontjaink egészségéért felelős.

A szervezetünkben a kalciumszint szabályozásáért felelős szerv a mellékpajzsmirigy. Ennek megvalósításához ez a mirigy mellékpajzsmirigy-hormont (PTH) szabadít fel, amikor a szervezetünkben a kalciumszint alacsony. Egyrészt e hormon a csontokból elvonja a kalciumot, másrészt szabályozza a veséknek azt a funkcióját, amely a vérből a kalcium kiszűréséért, vagyis visszaszívódásáért felelős.

Itt jön képbe a D-vitamin. Amikor a szervezetben kalciumhiányos állapot alakul ki, a PTH fogja stimulálni a D-vitamin aktiválását. Vagyis azt, hogy a D-vitamin hatására fokozódjon a kalcium felszívódása a tápcsatornából.

A D-vitamin deficit emiatt okozhat gondot, mert e hormonként működő vitamin hiányában a szervezetünk nem reagál a mellékpajzsmirigy hormonra, így abból egyre több szabadul fel és kerül a véráramba.

Ez vezet a hiperparatireózis állapotához, amely a csontjaink állapotára kedvezőtlenül hat azzal, hogy egyre több kalciumot juttat a véráramba, miután elvonja azt a csontokból. A vérben lévő magas kalciumszint okozhat egyebek mellett vesekövet.

Hogyan hat a D-vitamin a női nemi hormonokra?

A D-vitamin a női nemi hormonok, vagyis az ösztrogén és a progeszteron esetében úgy hat, hogy  a magas dózisú D-vitamin csökkentheti ezeknek a hormonoknak a szintjét.

A menopauza időszakában a női nemi hormonok egyre alacsonyabb mennyiségben termelődnek, vagyis a magas D-vitamin szint tovább csökkentheti arányukat. Az egészségünk fenntartásához a napi ajánlott D-vitamin bevitel általában 400-600 NE között van, ezt nem érdemes túllépni, mert kedvezőtlen állapotokat okozhat a túladagolása.

Ugyanakkor a D-vitaminnak jótékony hatásai vannak a menopauza idején gyakran jelentkező ízületi fájdalmakra, és az immunfunkciókat is támogatja.

A D-vitamin hiánya súlyosbítja a menopauza egyéb tüneteit is, vagyis fokozott fáradékonyságot észlelhetünk.

A D-vitamin segít leküzdeni a menopauza idején kialakuló depressziót és levertséget, mert összefüggés van a dopamin és a szerotonin termelődése és a D-vitamin jelenléte között.

Ennek a vitaminnak hiánya levertséget és rossz kedélyállapotot okoz. A D-vitamin aktiválhatja a szerotonin szintézisét, amely egy neurotranszmittert és a dopaminhoz hasonlóan javíthatja a hangulatot.

Ez a vitamin tehát valóban számos hormonális folyamatban közreműködőként játszik szerepet a szervezetünkben. Prohormonként is számos pozitív egészségügyi hatása lehet, ezért fontos, hogy az előírt mennyiségben a pótlásáról gondoskodjunk, ha nem tartózkodunk napi rendszerességgel a szabadban, főképpen a téli hónapokban.

Természetesen az étrendünket is alakíthatjuk úgy, hogy hozzájussunk kellő mennyiségű D-vitaminhoz, bár nem minden formában szívódik fel kellőképpen.

Célszerű olyan táplálékkiegészítőt választani, amelyben kis mennyiségben, de jól felszívódó formában van jelen a D-vitamin, így semmi sem vész kárba.

A D-vitamin pótlásán kívül érdemes odafigyelni a magnézium, kalcium, szelén és a cink vegyületek bevitelére is a szervezet egészségének támogatása érdekében.

Fordulj a nőgyógyászodhoz bizalommal, ha aggályaid merülnek fel azt illetően, hogy a változó korban milyen vitaminokkal tudod leginkább enyhíteni a menopauza kellemetlen tüneteit.

Krónikussá válhat a hüvelygomba a menopauzához közeledve

A menopauza előtti években (perimenopauza időszaka) a hormonjaid radikális változáson mennek keresztül. Az ilyen jellegű hormonális ingadozások a hüvelyben élő baktériumok és gombák mikrobiomjának az egyensúlyát megbolygatják, ami elősegítheti a Candida gombák elszaporodását.

Amint beáll a menopauza a krónikus hüvelygomba fertőzésnek is el kell múlnia, mivel a női hormontermelés nagymértékben lecsökken ekkorra.

Hosszabb kezelési időszakra lenne szükséged

Előfordulhat az is, hogy azt hiszed már megint elkaptad a gombafertőzést, holott még igazából az előző fertőzésedből sem gyógyultál ki teljesen, azaz a régi fertőzésed kezelése nem tartott kellő ideig ahhoz, hogy teljesen megszűnjön a fertőzésed.

A kezeléshez a nőgyógyászod írja elő a megfelelő kenőcsöt vagy a tablettát. Sok esetben a tabletta később kezdi kifejteni hatását, mint a kenőcs.

Ritka gombatörzs okozza a fertőzést

Legáltalánosabb esetekben a hüvelygomba fertőzésért a Candida albicans a felelős. A második leggyakoribb gomba, amely hüvelyi fertőzést is okoz a Candida glabrata. Ez utóbbi azonban kevésbé intenzív hüvelyváladék termelést okoz, mint a Candida albicans.

A ritkább gombafaj intenzívebb kivörösödést pirosság és viszketést vált ki a hüvely környékén.

Még ritkább esetekben okoz hüvelygomba fertőzést a Candida tropicalis, Candida krusei, Candida parapsilosis és a Candida guilliermondii. Egyszerre több is jelen lehet ritka esetben a nő szervezetében ezek közül.

Amiatt okoz gondot ez a sokféleség, mert nem ugyanúgy reagálnak a különböző gomba fajok a gyógyszeres kezelésre. A nőgyógyász szakorvosok a gomba törzs azonosítását követően meg tudják határozni, hogy a gyógyszerek közül, melyik lesz hatékony a ritkább törzsekkel szemben is.

 Lehet, hogy egyáltalán nincs hüvelygomba fertőzésed

Nagyon sokszor anélkül alkalmazunk vény nélkül kapható készítményekkel kezelést magunkon, hogy orvoshoz fordulnánk.

A hüvelygomba diagnosztizálása azonban nem egyszerű.

Sok esetben a hüvelyfolyás, viszketés és a csípő vizelet hátterében bakteriális vaginózis, vaginitisz vagy trichomonas fertőzés áll.

A hüvely nyílásánál okozhat égő, erős fájdalmat a vulvodinia nevű betegség is. Ezt nem gomba okozza, hanem sokkal inkább sérülés vagy trauma, a hormonokra való fokozott érzékenység, és a vulva idegrostjainak növekedett sűrűsége.

A leggyakoribb esetekben elegendő a szakorvos által elvégzett vizsgálat, teszt vagy a levett kenet mikroszkópos szemrevételezése, vagy a kenetminta kitenyésztése a pontos diagnózishoz.

Krónikus hüvelygombás állapotok kialakulása esetén azonban hatékony gyógymódot mindenképpen csak a nőgyógyász szakorvos fog tudni előírni, körültekintő és alapos vizsgálat elvégzését követően.

Így kerülhetjük el az elhízást a változó korban

Mi okozza a menopauza idején a súlygyarapodást?

Milyen kockázata van a súlygyarapodásnak?

Hogyan előzzük meg egyszerűen menopauza idején az elhízást?

Engedjünk magunknak énidőt

Súlykontrol a kulcs

Így kerülhetjük el az elhízást a változó korban

A menopauza közeledtével nem egyszerű megtartanunk a megszokott „versenysúlyunkat”. Sokunknál a súlygyarapodás néhány évvel a menopauza előtt kezdődik, az úgynevezett perimenopauza idején. A súlygyarapodás pedig az ötvenes éveinkben folytatódik. A hízás üteme a változó korban akár évente 1,5 kiló is lehet.

A menopauza idején jelentkező súlygyarapodás gyakori jelenség. Jó hír, azonban, hogy csupán egy kicsit jobban kell odafigyelnünk és sikerülni fog kordában tartani a testsúlyunkat, megőrizhetjük fittségünket és egészségünket idősebb korunkra is. A kulcs ehhez a kontrollált életmódhoz a jól átgondolt és tervezett étrend, valamint az aktív életmód kialakítása.

Mi okozza a menopauza idején a súlygyarapodást?

Amíg fiatalabb korban, ha híztunk is, akkor az leginkább a csípőnkön és a combunkon látszott, addig a menopauza időszakában a hormonális változások miatt egyre inkább a hasunkra rakódik a súlyfölösleg.

Önmagában a hormonális változás azonban nem feltétlenül okoz súlygyarapodást. Sokkal inkább összefügg a hízás az évek előrehaladtával lelassuló anyagcserével, valamint az ezzel párhuzamosan egyre inkább visszafogottá váló életritmussal, az inaktív életmóddal és sokaknál a genetikai tényezők is befolyásolják az alkatukat idősebb korban.

Ahogy korosodunk a testünk izomtömege rendszerint csökken, míg a zsírtömegünk nő. Mivel az izomaktivitás is mérséklődik az izomtömeg csökkenésével, a testünk kalória felhasználásának üteme is lelassul.

A kalóriafelhasználás üteme az anyagcsere. A lelassult anyagcseréhez kell igazítanunk a kalóriabevitelt, illetve a fizikai aktivitásunkat is. Ha kevesebbet eszünk, vagy odafigyelünk arra, hogy mennyi kalóriát fogyasztunk és mellette többet mozgunk, nem lesz nehéz megőrizni a megszokott alakunkat.

Az egészséges testsúly megtartásának legegyszerűbb módja, ha aktív életformát alakítunk ki.

Sajnos, azonban figyelembe kell vennünk a genetikai adottságainkat is, amikor a változó kori súlygyarapodásról beszélünk. Ha szüleink hastájéki súlyfelesleggel küzdöttek, valószínűleg nálunk is esélyes, hogy minden igyekezetünk ellenére ez lesz a kritikus terület, ahova hízni fogunk.

Más tényezők, mint például az egészségtelen étrend és az elégtelen alvás, hozzájárulhatnak a menopauza idején jelentkező súlygyarapodáshoz. Ha nem alszunk eleget, hajlamosak vagyunk többet nassolni, ami persze a bevitt kalóriamennyiséget sajnos megdobja.

Milyen kockázata van a súlygyarapodásnak?

A menopauza idején jelentkező súlygyarapodás komoly hatással lehet az egészségünkre. A plusz súly, különösen hastájékon, növeli a betegségek kockázatát. A súlyfelesleg miatt az alábbi egészségügyi problémákkal számolhatunk:

• Légzési problémák.
• Szív- és érrendszeri betegségek.
• 2-es típusú cukorbetegség.

A plusz súly ugyanakkor növeli egyes ráktípusok kialakulásának a kockázatát is. Az elhízás miatt megnő a veszélye annak, hogy kialakul az emlő-, vastagbél-, vagy méhrák (endometrium daganat).

Hogyan előzzük meg egyszerűen menopauza idején az elhízást?

Jóllehet az életben nincsen semmire varázs recept, ami mindenkinél beválik és minden gondunkat egy csapásra megold. Érdemes azonban mindent megtennünk azért, hogy leküzdjük a menopauza idején a súlygyarapodást, vagy akár visszafordítsuk a kellemetlen mellékhatásokkal is járó folyamatot.

A súlykontroll legfontosabb alapszabályait érdemes szem előtt tartani a mindennapjainkban ahhoz, hogy tegyünk az egészségünkért és újra jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Mozogjunk többet. A fizikai aktivitás, legyen az aerob- vagy éppen erőnléti edzés, segíthet megszabadulni a felesleges kilóktól, visszanyerni és fenntartani az egészséges testsúlyunkat. Ahogy izmot építünk, a testünk hatékonyabban égeti a kalóriákat, így jóval könnyebb lesz kordában tartani a kilókat.

Az egészséges felnőttek számára mérsékelt aerob tevékenység javasolt. Ez azt jelenti, hogy heti legalább 100 perc gyors gyaloglás vagy hetente legalább 60 perc intenzív aerob tevékenység, például kocogás mindenképpen hozzásegít az egészséges testsúly eléréséhez.

Ezenkívül hetente legalább kétszer ajánlott erőnléti edzést is végezni. Ha fogyni szeretnénk, konkrét fitnesz célokat érdemes kitűzni, és akár a fentinél többet is edzhetünk.

Engedjünk magunknak énidőt

A boldog, kiegyensúlyozott életnek része, hogy olyan dolgokra is szánjunk időt, amelyek örömöt okoznak. Lehet ilyen tevékenység a kertészkedés, jóga vagy egyéb aktív hobbi.

Minél többet mozgunk, annál jobb lesz az alvásunk minősége, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy jobban bírjuk majd az edzésprogramunkat is teljesíteni és az életünket újra teljessé fogjuk tudni tenni, mert mindenre több energiánk lesz.

Súlykontrol a kulcs

Ahhoz, hogy a megszokott vagy ideális testsúlyunkat fenntartsuk az ötvenes éveinkben is, a kalóriabevitelt nagyjából napi 200 kalóriával kell mérsékelni ahhoz képest, amennyit a harmincas és negyvenes éveinkben fogyasztottunk a megszokott, egészséges testalkatunk fenntartásához. Amennyiben le kell adnunk pár kilót, mindenképpen ennél nagyobb mértékben is szükség lehet csökkenteni a kalóriabevitelt.

Nem feltétlenül van szükség bizonyos élelmiszerek elhagyására, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy figyeljünk oda arra, mennyit eszünk és iszunk.

Együnk több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát, ezek hamarabb okoznak jóllakottság érzetet és több rostot tartalmaznak.

Általában egészségesebbnek tekinthető a növényi alapú étrend, mint az egyéb lehetőségek. A hüvelyesek, diófélék, szója, hal és alacsony zsírtartalmú tejtermékek mindenképpen jó választásnak számítanak.

Kerüljük azokat az élelmiszereket és italokat, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak.

Jó, ha szem előtt tartjuk, hogy az alkoholos italok extra kalóriákat adnak az étrendünkhöz és így elhízáshoz vezethet a fogyasztásuk.

Céljaink elérése könnyebb, ha olyan barátok és családtagok vesznek körül, akik támogatnak bennünket az egészséges életmódra való törekvésünkben.

Még jobb, ha együtt dolgozunk azon, hogy megvalósítsuk az életmódváltást.

A menopauza idején természetes, hogy szükségessé válnak ezek az életmódbeli változtatások, amelyek megvalósításával egészségesebb mentális és fizikális életet élhetünk.

Ez nem szimplán fejfájás

Minden a hormonok miatt van?

Migrén további lehetséges okai

Ez nem szimplán fejfájás

A migrén nem csak egy egyszerű fejfájás, hanem egy komoly betegség, amely nagy mértékben rontja az életminőséget. A migrénes rohamok akár több órától több napig is eltarthatnak, és alaposan megnehezíthetik a mindennapi tevékenységeket.

A migrén nem csupán fájdalommal jár. Kísérheti vagy megelőzheti a migrén rohamot fény- és hangérzékenység, hányinger és hányás is. Gyakran kíséri ezt a fájdalomrohamot látászavar villanás, foltok vagy hullámzó vonalak formájában. Ezeket nevezzük migrén aurának, és általában a fejfájás előtt jelentkeznek.

Minden a hormonok miatt van?

A nők gyakori migrénjének okát elsősorban a női hormonnak, az ösztrogénnek a ciklus idején váltakozó szintjével magyarázzák. Sok nő tapasztal migrént a menstruáció előtt vagy alatt, ilyenkor az ösztrogén szintje alacsony. Tekintettel arra, hogy a menstruációt megelőzően jelentkezik, menstruációs migrénnek is nevezik. A menstruációs migrén általában erősebb és hosszabb ideig tart, mint a „normál fejfájás”.

Kezelésére különféle gyógyszerek léteznek, amelyeket akut vagy megelőző céllal is lehet alkalmazni. Az akut gyógyszerek célja, hogy csillapítsák a már kialakult fejfájást, mint például az ibuprofén vagy a triptánok, ezzel szemben a megelőző gyógyszerek célja, hogy csökkentsék a migrén gyakoriságát és súlyosságát, ilyenek az ösztrogéntartalmú tapaszok vagy tabletták.

A hormonális fogamzásgátlók is okozhatnak migrént vagy súlyosbíthatják a migrénes tüneteket. Ez azért van, mert befolyásolják az ösztrogén szintjét. Van, akinél előnyösen hat, mert a fogamzásgátló tabletta szedése kiegyenlíti az ösztrogéningadozást, mások viszont súlyosbodó tünetekről számolnak be. A fogamzásgátló tabletták hatása tehát egyénenként változó lehet, ezért fontos konzultálni a nőgyógyász szakorvossal, mielőtt elkezdjük vagy abbahagyjuk a szedését.

Az ösztrogéningadozás okozta migrén alól „természetesen” a terhesség alatti időszak sem jelent kivételt, hiszen a várandósság is felboríthatja és megbolygatja a női nemi hormonokat. A szerencsésebbeknél ritkábban vagy egyáltalán nem jelentkezik migrén a terhesség alatt, másoknak viszont romlik vagy akár újonnan is kialakulhat. A terhesség alatti migrén kezelése azért nehezebb, mert a magzat egészsége miatt sok gyógyszer ellenjavallt. Ezért a várandós nőknek javasolt más módszereket kipróbálniuk, mint például a relaxáció, a meditáció, az akupunktúra, a masszázs vagy a biofeedback.

A menopauza talán egyik (vagy egyetlen) kellemes következménye, hogy a klimax beálltával általában csökken a migrén gyakorisága és súlyossága. Ez annak köszönhető, hogy az ösztrogén szintje a változókor után stabilizálódik. De odáig el is kell jutni! Ugyanis sajnos a menopauza előtt és alatt a legtöbb nőnél felerősödnek a migrénes panaszok az ösztrogéningadozás miatt. Bizonyos hormonpótló terápiák segíthetnek kiegyensúlyozni az ösztrogén szintjét, érdemes ez ügyben is felkeresni a nőgyógyászunkat.

Egyéb migrént előidéző tényezők

A hormonok mellett más tényezők is befolyásolhatják a migrént, mint például az alváshiány, a stressz, az időjárás változása, bizonyos ételek vagy italok fogyasztása, vagy akár egy erős illat is. Természetesen személyfüggő, hogy kinél, mi váltja ki a migrént. Fontos megfigyelni, hogy mi váltja ki a migrént és igyekezzünk elkerülni ezeket.

A stressz bizonyítottan hatással van a migrénre, hiszen fokozza az agyban a fájdalomközvetítő anyagok termelődését, amely így növelheti a fejfájás kockázatát, illetve, a stressz elmúltával is kialakulhat migrénes fejfájás, ha lecsökken az adrenalinszint.

Az időjárás változása is hozzájárulhat a migrén kialakulásához. A légnyomás csökkenése vagy emelkedése, a hőmérséklet változása, a páratartalom növekedése vagy csökkenése mind kiválthatják a fejfájást. Sajnos ezekre nem tudunk befolyást gyakorolni, de érdemes figyelni az időjárás-előrejelzést, és felkészülni rájuk.

Forrás: [A nők és a migrén]

A hormonzavarok számos nőgyógyászati problémát okozhatnak. A nők hormonrendszerének egyensúlya kulcsfontosságú olyan folyamatokban, mint a menstruációs ciklus szabályozása, a terhesség, a szülés és a menopauza. Ha ez az egyensúly felborul, különböző tünetek jelentkezhetnek. Az alábbiakban áttekintjük a hormonzavarok által okozott női problémákat, valamint azt, hogy miből állhat a hormonzavar kezelése.

Mi a hormonzavar?

A hormonokat a petefészkek, a mellékvesék, a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy termeli, és a test számos funkcióját szabályozzák, beleértve a menstruációs ciklust, a terhességet és a menopauzát. Ha ezen hormonok egyensúlya megbomlik, különböző, elsősorban a nőgyógyászati rendszerrel kapcsolatos problémák jelentkezhetnek, mint például a menstruációs ciklushoz kapcsolódó rendellenességek, az emlőmirigyekkel kapcsolatos problémák és a meddőség.

Női hormonzavar tünetei

Elhízás

A nőket leginkább az foglalkoztatja, hogy melyik hormon okoz elhízást. A válasz nem egyszerű, mert a hasi elhízásban több hormon is ludas lehet. Hirtelen súlygyarapodás a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) következtében is jelentkezhet. A pajzsmirigy hasi elhízást úgy válthat ki, hogy a pajzsmirigy által termelt hormon szintje csökken, ez lelassítja az anyagcserét, amely pedig hasi zsírtöbbletet eredményezhet.

Ezenkívül az inzulinrezisztencia is hozzájárulhat a nemkívánt súlygyarapodáshoz, amely szintén hormonális okokra vezethető vissza. Szintén elhízást okozhat a stressz hormonok magas szintje is. A kortizol nevű „stressz hormon” termelődése az agyalapi mirigyben és a mellékvesékben, pontosabban a mellékvesekéregben történik, és hatással van az anyagcserére.

A kortizol szerepet játszik a glükózszint szabályozásában és az anyagcsere folyamatokban is. Ha a kortizol szintje hosszú ideig magas marad, akkor úgynevezett stressz hormonzavar is kialakulhat, ilyenkor a test zsírt raktároz, különösen a hasi területen.

Az elhízás e típusait hormonális elhízásnak is nevezik.

Menopauza

A menopauza is hormonális változásokat jelent, amelyeket a petefészkek működésének csökkenése okoz. 40 éves kor felett a hormonális változások elindulását jelző hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, alvászavar, cikluszavar és komolyabb nőgyógyászati problémák is jelentkezhetnek.

Menstruáció

A menstruációs hormonzavar tünete a ciklus zavar, amelynek legfőbb tünete az elhúzódó vagy rendszertelen, fájdalmas menstruáció. Ez azt jelenti, hogy a menstruáció elmaradhat, vagy késhet, a ciklus hossza és/vagy intenzitása változhat.

A hormonzavarok befolyásolhatják az érzelmi állapotot, ami ­ menopauzától függetlenül is ­ hangulatváltozásokhoz, szorongáshoz, depresszióhoz és ingerlékenységhez vezethet.

A hormonzavarok között található a policisztás petefészek szindróma, PCOS, amely a petefészkek hormonális egyensúlyának felborulásából alakul ki, és gyakran cikluszavart okoz.

Bőrproblémák

A hormonzavarok gyakran okoznak bőrproblémákat is. Például a magas androgénszint aknék, pattanások kialakulásához vezethet, míg az alacsony ösztrogénszint száraz bőr és ráncok megjelenését

Mi vált ki női hormonzavart?

Számos dolog okozhatja a női hormonok egyensúlyának megbomlását, például a stressz, a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, az autoimmun betegségek, a gyógyszerek és a túlsúly. Ezenkívül bizonyos meglevő betegségek, például a policisztás petefészek szindróma (PCOS) és az endometriózis is megzavarhatják a hormonháztartást.

Hormonzavar helyreállítása

Szerencsére a hormonzavarok kezelhetők. Alapos kivizsgálást követően az orvosok általában hormonterápiát vagy gyógyszereket, emellett célzott diétát és életmódváltoztatást is javasolnak, amelyek segítenek helyreállítani a hormonok egyensúlyát. Ha nem kezelik időben, a hormonzavarok szövődményekhez is vezethetnek. Például a PCOS növeli a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatát is.

Hormonális hasi hízás ellen az alábbiakat tehetjük:

• Stressz csökkentése: A stresszkezelési technikák alkalmazása, mint például a meditáció, a jóga, a relaxáció, a légzőgyakorlatok, a masszázs és a séta, segíthetnek csökkenteni a stressz szintjét a szervezetben és ezáltal normalizálni a kortizol termelését.
• Egészséges életmód kialakítása: például a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend és a jó alvásminta kialakítása segíthet csökkenteni a stresszt és csökkenteni a kortizol szintjét.
• Megfelelő alvás: a megfelelő mennyiségű (legalább 7-8 óra) és minőségű alvás elengedhetetlen a hormonális egyensúly, és a kortizol szintjének a fenntartásához.
• Hormonkezelés: súlyosabb esetekben, amikor az életmódváltoztatás nem elegendő, orvosi kezelést lehet igénybe venni a hormonszint szabályozása, és az esetleges alapbetegségek feltárása céljából.

A menopauza és a változókor sok nő számára ijesztő fogalmak. Ilyenkor nem egyszerűen a menstruáció megszűnéséről, hanem az azt megelőző és a vele járó érzelmi és fizikai tünetekről is érdemes szót ejteni, amelyek végső soron magukkal hozzák a termékeny időszak végét.

A menopauza és a klimax

A két fogalmat gyakran használják egymás szinonimájaként, pedig a szó szoros értelmében a menopauza a menstruáció végét, míg a klimax az úgynevezett változókort jelenti. Ezalatt gyakran jelentkezik a menopauza néhány tünete, például a hőhullámok és a gyakori hangulatingadozások. Ilyenkor kezd egyre szabálytalanabbá válni a menstruáció is, ami rendszertelen időközönként, de azért még bekövetkezik. A premenopauzának is nevezett időszakban még terhesség is létrejöhet, habár ennek esélye meglehetősen alacsony.

Mivel az életképes petesejtek száma mindenkinél eltérő, ezért a változókort sem lehet pontosan életkorban meghatározni. Akár már 40 éves kor előtt megtörténhet a petefészkek kimerülése, ami nehéz helyzetbe hozhatja a gyermekre vágyó nőket.

A menopauzát követő időszakban fokozatosan csökken, majd leáll a petefészkek ösztrogén és progeszteron termelése, ezáltal megszűnik az ovuláció és a teherbeesés esélye is. Ha gyermeket szeretnénk, az ehhez szükséges lépéseket tehát érdemes már a változókor előtt, de legkésőbb a változókor elején megkezdeni.

Az alábbiakban ennek lehetőségeiről is írunk majd bővebben.

A menopauza korai tünetei

Akárcsak a termékeny életkor, úgy a változókor hossza is egyénenként eltérő lehet és a menopauzát megelőző 1-2 évtől akár 5-10 évig is terjedhet. Korai tüneteinek felismerése különösen fontos a családalapítás előtt álló nők esetében, hiszen ilyenkor fokozatosan csökkenni kezd a természetes fogantatás esélye is. Meddőségi kezelések, például lombik program segítségével ez a kor kitolható és petesejt, vagy embrió adományozással akár a menopauzát követően is létrejöhet terhesség. Ekkor azonban számolnunk kell vele, hogy nem a saját petesejtünkből születik majd gyermek, illetve Magyarországon szigorú törvényi szabályozás vonatkozik erre. Vagyis csak egyenes ági női rokon adományozhat petesejtet, anonim adományozásra nincs lehetőség.

Leggyakoribb tünetei közé tartozik:

• hormonális változások a szervezetben, a női hormonok csökkenése,
• a mellek méretének változása,
• gyakori vizelési inger,
• gyakran előforduló hugyúti és hüvelyi fertőzések,
• hangulatingadozások,
• éjszakai izzadás, álmatlanság,
• a libidó csökkenése,
• hajhullás, ugyanakkor fokozott szőrnövekedés a test más részein, például az arcon és a hason,
• súlynövekedés, főleg az alhasi részre, a fenékre és a combokra összpontosulva,
• csökken a stressztűrő képesség és gyakori a szorongás,
• nő a hüvely nyáktermelése, ami folyás formájában okozhat tüneteket.

Ezeken kívül izomgörcsök, fejfájás és akár szívpanaszok formájában is jelentkezhetnek a változókor tünetei, amiket érdemes minél előbb kivizsgáltatni.

A menopauza tüneteinek kezelése

A kellemetlen panaszok nagyon megnehezíthetik hétköznapjainkat, ezért többféle kezelés is létezik rájuk.

Hormonális készítmények

Az egyik leggyakoribb és leghatásosabb módszer a szervezetből természetes módon csökkenő hormonok pótlását célzó gyógyszerek. Ezek lehetnek fogamzásgátlók, vagy kimondottan a változókorban lévők számára kifejlesztett készítmények. Amennyiben gyermeket szeretnénk, a meddőségi kezelések többségében is fontos szerepet játszik a hormonstimuláció, mivel ennek köszönhetően segíthető elő az ovuláció.

Természetes megoldások

Számos gyógynövény jótékony hatással lehet a változókori tünetekre. Attól függően, hogy hőhullámok gyötörnek, hangulatingadozásoktól szenvedünk, nem megy az elalvás, vagy épp szorongunk, többféle tea és étrendkiegészítő közül választhatunk.

A zsálya és a citromfű például erős nyugtató hatásáról ismert, így segíthetnek az álmatlanság és a hangulatingadozások leküzdésében is. A barátcserje alkalmazása is egyre elterjedtebb a női hormonzavarok és a klimax tüneteinek kezelésére. Phyllis A. Baclh gyógynövényszakértő szerint például elősegíti a petefészkek progeszteron termelését, amivel képes szabályozni a ciklust, így a rendszertelen menstruáció esetén is megoldást nyújthat. Étrendkiegészítő formájában könnyen hozzá is juthatunk, mielőtt azonban gyógyszerként kúraszerűen kezdenénk el alkalmazni, mindenképp egyeztessünk róla kezelőorvosunkkal is!

Kevésbé elterjedt megoldás, de hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az akupunktúra is. A kezelés lényege, hogy a test bizonyos nyomáspontjait stimulálva csökkentse az olyan fiziológiai tüneteket, mint az izzadás, az álmatlanság, vagy épp a szorongás.

Mit tehetünk, ha gyermeket szeretnénk?

Első lépésként érdemes felkeresni nőgyógyászunkat és részt venni egy átfogó általános kivizsgáláson. Beszéljük meg vele terveinket és akár kérjünk meddőségi kivizsgálást, hogy megerősíthessük, vagy kizárhassuk a teherbeesés útjában álló tényezőket. Akár már egy egyszerű laborvizsgálatból és ultrahangból is fontos információkhoz juthat szakorvosunk, aki aztán meghatározhatja a kezelés további menetét.

A meddőségi kezeléseket mindig egy alapos kivizsgálás előzi meg, ezért ezt nekünk sem érdemes kihagyni. Amennyiben megerősítésre került, hogy változókorba léptünk, akár egyedülállóként is részt vehetünk asszisztált reprodukciós eljárásban. Ennek feltétele egy második orvosi vélemény megléte, ami megerősíti a termékeny kor végének közeledését.

Attól függően, hogy áll-e más tényező a fogantatás útjában, általában választhatunk a hormonális stimuláció, az inszemináció és a lombik program közül. Amennyiben nem szeretnénk még gyermeket, de van rá lehetőségünk, érdemes elgondolkozni a petesejtek lefagyasztásán is, így a menopauzát követően sem válik lehetetlenné a fogantatás.

A meddőség a magyar párok körülbelül 15-20%-ánál jelent gondot. Amíg évtizedekkel ezelőtt ez egyet jelentett a gyermektelenséggel is, napjainkra a modern orvostudománynak köszönhetően már csak egészen kicsi az aránya azoknak, akiknek valóban nem lehet gyermekük. Az alábbiakban a női meddőség okait tekintjük át részletesebben a hormonális zavaroktól kezdve, a fizikai és életmódbeli akadályokig. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a fogantatási nehézségek hátterében egyaránt állhatnak a férfi egészségügyi okai is. A meddőségi kezelések ezért minden esetben mindkét fél alapos kivizsgálásával kezdődnek.

Mikor beszélhetünk meddőségről?

Sokan megijednek, amikor két-három hónap próbálkozás után sem lesz pozitív a terhességi teszt eredménye. Valójában azonban akkor beszélhetünk meddőségről, ha legalább egy évig rendszeres védekezés nélküli együttlétek ellenére sem sikerül a fogantatás. Ha arra gyanakszunk, hogy meddőség áll a nehézségeink hátterében, az első lépést a teljes körű kivizsgálás jelenti, mivel számos olyan tényező okozhatja a problémát, amelyek tünetmentesek.

A nők esetében a leggyakrabban hormonális okok, a petevezeték elzáródása, a peteérés rendellenességei, ciszták, illetve a kismedence összenövései állhatnak a meddőség hátterében. Megfelelő diagnosztizálást követően személyre szabott kezelési tervvel már a teherbe esés sem lehetetlen.

Hormonális okok

A hormonháztartás egyensúlyának felborulása komoly akadályozó tényező lehet. Rendellenességeire rendszerint vérvizsgálatok alapján lehet fényt deríteni, amelyek során többek között a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) szintjeit vizsgálják. Ezeket az agy ovulációért felelős része szabályozza, ami így hatással van a peteérésre és ezáltal a potenciális megtermékenyülés esélyére is.

Működésének felborulásában számos tényező állhat, például sérülés, daganatos megbetegedés, de akár kóros soványság is.

A megemelkedett prolaktinszint szintén intő jel lehet. Ezt a hormont ugyanis csak a szoptatás időszaka alatt termeli a szervezet, ezáltal üzenve a reproduktív szervrendszernek, hogy még egy másik csecsemő táplálása folyik. Ez nem jelenti azt, hogy a szoptatás alatt ne eshetnénk ismét teherbe, de nagy valószínűséggel csökkenti az újabb terhesség kialakulásának esélyét. A problémára hormonális vizsgálatokkal lehet fényt deríteni, de fennállását jelezheti a tejtermelés megjelenése is, ami terhességtől, vagy szoptatástól független.

PCOS

A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma a meddőség leggyakoribb okai között szerepel. Azoknak a nőknek a szervezete, akik ebben szenvednek túl sok androgén hormont termel, ami akadályozza a természetes ovulációt, ezáltal pedig a terhesség kialakulását is. A peteérés elmaradásával a petefészekben gyakran ciszták szaporodnak fel, amelyek ultrahangos vizsgálaton is láthatóak.

Gyakori tünetei közé tartozik továbbá:

• a rendszertelen, vagy hiányzó menstruáció,
• a pattanásos, aknés bőr,
• a megnövekedett szőrzet,
• a hasi túlsúly,
• a gyakori hangulatingadozások,
• a megnövekedett inzulinszint, illetve az édesség utáni sóvárgás.

A PCOS megállapítása nem egyszerű feladat, mivel nincsenek egyértelmű kiváltó okai, illetve tünetei is páciensenként változóak lehetnek. Leginkább a stresszre, túlsúlyra és genetikai tényezőkre vezethető vissza, kezelésében pedig nagy szerepet játszik az egészséges diéta és mozgás is a hormonális kiegészítők mellett.

Korai menopauza

Minden nő adott számú petesejttel jön a világra, amelyek a termékeny életkor alatt az ovulációk során kilökődnek a petefészkekből és megtermékenyíthetővé válnak. Ez az időszak személyenként eltérő, ha 35 éves kor előtt szűnik meg a menstruáció azonban korai menopauzáról beszélhetünk. Peteérés hiányában terhesség sem következhet be természetes úton, így azok számára, akik ezzel a problémával küzdenek gyakran csak a lombik program jelent megoldást.

Kiváltó okai között tartanak számon bizonyos immunbetegségeket, a daganatos betegségek gyógyítására alkalmazott sugár-, vagy kemoterápiás kezelést, illetve a dohányzást is. A hátterében álló tényezők azonban sok esetben nem ismertek.

Fogamzásgátló szedése miatti teherbeesési nehézségek

A fogamzásgátló gyógyszerek szedése után általában még hónapokba telik, amíg teljesen kiürülnek hatóanyagaik a szervezetünkből. Ha gyermeket szeretnénk, ezt is érdemes szem előtt tartani és tudatosan készülni rá, kikérni nőgyógyászunk véleményét az ügyben.

Habár valóban akadályozhatják a teherbeesést, általában gyógyszeresen sikerrel kezelhető a probléma.

Fizikai akadályok

A siker elmaradásának hátterében gyakran állnak fizikai akadályok. Ezek mechanikailag gátolják például petesejt megtermékenyülését, vagy a megtermékenyült petesejt beágyazódását, az embrió fejlődését, ezáltal a terhesség kialakulását.

A petevezető károsodása vagy elzáródása

A női meddőség egyik leggyakoribb oka a petevezető károsodásában rejlik, amit annak gyulladásos megbetegedése okozhat. Ezt kiválthatják például szexuális úton terjedő betegségek, de a kismedence gyulladásos megbetegedései is. Gyakran teljesen észrevétlen marad, de nem ritka, hogy fájdalommal vagy lázzal is jár.

Jóindulatú daganatok és kismedencei összenövések

Alhasi, kismedencei gyulladások, műtétek hatására összenövések alakulhatnak ki a szervek falai között, amelyek mechanikailag elzárhatják a petesejt útját és akadályozhatják a megtermékenyülést. Hasonló hatással lehetnek a méh falában kialakuló jóindulatú daganatok is, amelyek főként 30 éves kor felett jellemzőek és a petevezeték elzárásával, illetve a petesejt beágyazódásának gátlásával nehezítik meg a teherbeesést.

Endometriózis

A nők széles körét érintő problémát jelent az endometriózis, aminek hatására a méhszövet a méhen kívül is beágyazódik és növekedésnek indul. Ez rendszerint reagál a menstruációs ciklus változásaira is, vagyis nyálkahártyája minden hónapban vérzés kíséretében lelökődik, ami gyulladást és hegesedést is okozhat az érintett területen.

Életmódbeli tényezők

Dohányzás

A dohányzás nemcsak a fogantatás esélyét csökkenti, hanem a vetélés esélyét is növeli. Ezen kívül negatív hatással van az olyan meddőségi kezelések sikerességére is, mint a lombik program. Ha gyermeket szeretnénk ezért érdemes lemondani káros szokásainkról.

Egészségtelen testsúly

Ide tartozik a kóros soványság és az elhízás is. Igyekezzünk egészséges testsúlyunk megtartására változatos és vitaminokban gazdag étrenddel, valamint rendszeres mozgással! Hozzájárulhatunk szervezetünk egészségéhez a terhesség alatt kiemelten fontos vitaminok pótlásával is. Ide tartozik például a B12-vitamin, a cink, a vas és a folsav, amelyeket a legtöbb terhesvitamin is tartalmaz.

Túlzott koffeinbevitel

A koffein termékenységre gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények. Egyes vizsgálatok azonban összefüggésbe hozzák a vetélések magasabb arányával, ezért érdemes lehet lemondani róla, vagy legalábbis csökkenteni a napi kávé fogyasztásunkat.

Napjainkban a lombik programhoz hasonló meddőségi eljárásoknak köszönhetően már nem lehetetlen a gyermekáldás a problémákkal küzdő párok számára sem. Ne feledjük azonban, hogy az első lépés mindig a háttérben rejlő okok felderítésével kezdődik.