A mellrákszűrés a korai diagnosztizálás egyik legfontosabb eszköze. E szűrővizsgálatnak köszönhetően  időben megkezdhető a kezelés, ami pedig jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. A mellrákszűrés kapcsán azonban számolni kell azzal is, hogy a nők körülbelül felére jellemző az úgynevezett sűrű emlőszövet. A hagyományos mammográfia eredményeinek értékelését ez az emlőszövet összetétel rendszerint megnehezíti. Ezt a diagnosztikai nehézséget hivatott áthidalni egy korszerű, funkcionális elven működő vizsgálati módszer, a molekuláris emlőképalkotás (MBI).

Mi a molekuláris emlőképalkotás, és miben különbözik a mammográfiától?

Kinek javasolható az MBI-vizsgálat?

Mennyire hatékony az MBI?

Biztonságos emlővizsgálat

Mi a molekuláris emlőképalkotás, és miben különbözik a mammográfiától?

A molekuláris emlőképalkotás (MBI) alapjaiban eltér a hagyományos mammográfiától.
Míg a mammográfia röntgensugarak segítségével készít felvételeket az emlő szerkezetéről, addig az MBI nem a szerkezeti eltéréseket, hanem a szövetek sejtszintű aktivitását vizsgálja.

A vizsgálat során egy kis mennyiségű radioaktív jelzőanyagot (tracert) juttatnak a kar vénájába. Ez az anyag a vérárammal eljut az emlőszövetbe, és ott elsősorban a gyorsan osztódó daganatos sejtekhez kötődik.

A vizsgálat során használt speciális gamma-kamera érzékeli a tracer által kibocsátott sugárzást, és képet alkot az emlő molekuláris aktivitásáról. Azok a területek, ahol daganat esetén a sejtek fokozott anyagcserét mutatnak, fényesebb pontként jelennek meg a képen.

A módszer tehát nem a szövet sűrűségét, hanem annak biológiai viselkedését mutatja meg, ami különösen előnyös sűrű emlőszövet esetén, amikor a röntgenkép szerkezeti hasonlóságai miatt a daganat elbújhatna.

Kinek javasolható az MBI-vizsgálat?

Az MBI elsősorban azoknál a nőknél lehet hasznos, akiknek a mammográfiás vizsgálata sűrű emlőszövetet igazol. Ilyen esetben a hagyományos mammográfia érzékenysége csökken, mivel mind a sűrű szövet, mind az esetleges daganat világos árnyalatot mutat a képen, így a kettő nehezen különíthető el egymástól.

A molekuláris emlőképalkotás viszont nem a szövetsűrűségtől, hanem a sejtek aktivitásától függ, ezért az emlősűrűség gyakorlatilag nincs hatással a vizsgálat pontosságára.

Az MBI különösen hasznos lehet:

• ha a mammográfiás eredmény nem egyértelmű,
• ha az orvos tapintással elváltozást észlel, de az nem látható a hagyományos felvételen,
• vagy ha a páciens emelkedett kockázati csoportba tartozik, például családi halmozódás, genetikai hajlam, vagy korábbi emlődaganat miatt.

Mennyire hatékony az MBI?

Több kutatás is igazolta, hogy az MBI-vel kombinált mammográfiás szűrés háromszor annyi emlőrákot képes felismerni, mint a mammográfia önmagában. A módszer nemcsak az apró, korai elváltozásokat képes kimutatni, hanem segít elkülöníteni a jóindulatú daganatokat és a rosszindulatú elváltozásokat is.

A pontosság mellett az MBI előnye, hogy kevesebb téves pozitív eredményt ad, így jelentősen mérsékelhető a további szükségtelennek bizonyuló vizsgálatok és az indokolatlan beavatkozások száma is.

Biztonságos emlővizsgálat

Az MBI már több mint két évtizede engedélyezett és biztonságos eljárás az Egyesült Államokban. Az Food and Drug Administration  (Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) (FDA) 1999-ben hagyta jóvá ennek az emlővizsgálati eljárásnak az alkalmazását.

A vizsgálat során alkalmazott radioaktív anyag mennyisége csekély, és a kapott sugárdózis nagyjából azonos azzal, amelynek a vizsgálat alanya a mammográfia alkalmával ki van téve, sőt, alacsonyabb, mint amennyi természetes háttérsugárzás éri az emberi szervezetet egy év alatt.

Az MBI tehát nem jelent fokozott sugárterhelést, és nem jár kellemetlen mellékhatásokkal. Az injekciós tűszúráson kívül a vizsgálat nem fájdalmas, és általában jól tolerálható.

Érdeklődj nőgyógyászodnál ennek a vizsgálatnak a menetéről, lehetőségeiről és előnyeiről.

Fontos hangsúlyozni, hogy a molekuláris emlőképalkotás nem helyettesíti a mammográfiát, hanem kiegészíti azt a biztosabb és pontosabb diagnózis érdekében.

Ezt a vizsgálati eljárást azoknál a hölgyeknél érdemes alkalmazni, akiknél a mammográfia sűrű emlőszövet miatt nem mutat egyértelműen értelmezhető eredményt.

A jelenlegi szakmai ajánlások szerint a 3D mammográfia és az MBI kombinációja adja a legpontosabb eredményt a sűrű emlőszövettel rendelkező nők körében.

Ez a kettős vizsgálati megközelítés biztosítja, hogy mind a szerkezeti, mind a funkcionális eltérések láthatóvá váljanak, így jelentősen nő a korai felismerés esélye.

A molekuláris emlőképalkotás új távlatot nyit a mellrák korai felismerésében, különösen a sűrű emlőszövetű nők számára, akiknél a hagyományos képalkotás nehezebben értékelhető.
Az MBI biztonságos, pontos és fájdalommentes vizsgálati módszer, amely a mammográfiával együtt alkalmazva jelentősen növeli a diagnosztikai pontosságot.

Ha a mammográfiás leleted azt mutatja, hogy az emlőszöveted sűrű, érdemes a nőgyógyász szakorvossal konzultálnod azt illetően, hogy a molekuláris emlőképalkotás megfelelő kiegészítő vizsgálat lehet-e a te esetedben is.

Tartsd mindenképpen szem előtt azt, hogy az időben diagnosztizált emlődaganat ma már eredményesen kezelhető és gyógyítható.