Miért fontosak a szűrővizsgálatok?

Mellrák észlelésére alkalmazott szűrés

A méhnyakrák megelőzhető szűrővizsgálatokkal

Csontritkulás, vagyis Osteoporosis szűrése

A bőrrák sokféle áttételt okozhat

Nőgyógyászati tüneteket is kiválthat a cukorbetegség

Az AIDS betegséget okozó HIV vírus szűréssel történő azonosítása

A vastagbélrák szűrővizsgálata

Miért fontosak a szűrővizsgálatok?

A szűrővizsgálatok segítenek időben azonosítani többféle betegséget is, így korán diagnosztizálhatók a nőgyógyászati betegségek, rákbetegség, de akár a cukorbetegség és a csontritkulás is, már a betegség kezdeti szakaszában, amikor még jóval könnyebben kezelhetők.

A szűrővizsgálatokkal akkor is azonosítani tudják a szakorvosok a betegségeket, amikor még nem okoznak tüneteket. A szűrővizsgálatok általában meghatározott életkorban válnak szükségessé, de indokolttá válhatnak a családi előzmények, az adott személy kórtörténete és a kockázati tényezők alapján is.

Mellrák észlelésére alkalmazott szűrés

Minél korábban fedezik fel a mellrákot, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A kisebb daganatok kevésbé valószínű, hogy átterjednek a nyirokcsomókba és az olyan létfontosságú szervekbe, mint a tüdő és az agy.

A 20-30-as éveiben lévő nők esetében az emlővizsgálatot is érdemes elvégeztetni a nőgyógyász szakorvossal a rendszeres ellenőrzés részeként. Javasolt egy-három évente részt venni általános nőgyógyászati ellenőrzésen akkor is, ha nincsenek nőgyógyászati jellegű panaszaink.

Növelni kell az életkor előrehaladtával ezeknek az ellenőrző vizsgálatoknak a gyakoriságát.

A mellrák nagyobb pontossággal diagnosztizálható a mammográfiás szűrővizsgálattal.

A mammográfia alkalmas a kisebb csomók észlelésére is, még mielőtt érezni kezdenénk a mellünkben bármelyik csomót.

Nők esetében a 40-es életévtől egészen 70 éves korig már akár 1-2 évente érdemes lehet elvégeztetni a szűrővizsgálatot mammográfiával.

Természetesen, ha a páciens esetében nagyobb a mellrák kockázata, a nőgyógyász szakorvos ajánlhat gyakoribb szűréseket is.

A méhnyakrák megelőzhető szűrővizsgálatokkal

Méhnyakrákot elsődlegesen a humán papillomavírus (HPV) okoz. Ez a vírus szexuális úton terjedő betegséget (STD) okoz. A méhnyak szűrő vizsgálatához a nőgyógyász szakorvos rendszerint PAP- kenetet és/vagy HPV tesztet alkalmaz. A PAP-kenet alkalmas a méhnyakon esetlegesen kialakuló kóros sejtek azonosítására. Fontos a mielőbbi észlelés, mert a korai szakaszban még eltávolíthatók, mielőtt elrákosodnának ezek az elváltozások.

A nőgyógyász tájékoztat arról is, hogy milyen gyakorisággal érdemes megismételni a szűrővizsgálatot. Ha szexuálisan aktívak vagyunk és nagyobbnak ítéli a szakorvos a fertőződés kockázatát, évente érdemes elvégeztetni a hüvelyi tesztelést chlamydia és gonorrhoea szempontjából is.

Csontritkulás, vagyis Osteoporosis szűrése

Az osteoporosis olyan állapot, amikor a csontok elgyengülnek és törékennyé válnak. A nők jellemzően a menopauza után veszítenek a csonttömegükből. A nőgyógyász szakorvos emiatt javasolhatja a csontritkulásszűrő vizsgálatok elvégzését is, ebben a korban.

Az első tünet gyakran maga a fájdalmas csonttörés, akár egy ártalmatlannak tűnő, kisebb esés, vagy ütés következményeként.

Szerencsére az osteoporosis is megelőzhető és kezelhető.

A kettős röntgensugaras csontsűrűség vizsgálat (DEXA) alkalmas a csontritkulás szűrésére. Ez a különleges röntgenvizsgálat méri a csont erősségét és azonosítani képes az osteoporosist még mielőtt csonttöréseket szenvednénk. Segíthet a vizsgálat eredménye alapján a jövőbeli törések kockázatát is előre jelezni.

A bőrrák sokféle áttételt okozhat

Többféle bőrrák létezik, és mindegyik esetében hatékony lehet a korai kezelés. A legveszélyesebb a melanoma, amely a bőrünk színéért, tónusáért felelős sejteket érinti. Örökölhetjük a hajlamot erre a ráktípusra, amelyet fokozhat a túlzott mértékű szoláriumozás vagy napozás a természetben.

Bőrrákszűrésre mindenképpen érdemes elmennünk rendszeresen, de különösen akkor, ha bármilyen elváltozást figyelünk meg az anyajegyeinkben, szeplőink vagy májfoltjaink méretében, alakjában, színében.

Különösen figyelni kell az emlőkön található anyajegyekre és foltokra, ezek miatt kialakulhat emlőrák is.

Nőgyógyászati tüneteket is kiválthat a cukorbetegség

A cukorbetegek egy része nem is tudja magáról, hogy cukorbeteg. A cukorbetegség szív- vagy vesebetegséget, stroke-ot, a retina véredényeinek károsodását és más súlyos problémákat okozhat. Fontos a cukorbetegség azonosítása vérvizsgálaton alapuló szűrővizsgálatokkal.

Azonosítható a cukorbetegség A1c (HbA1c) teszttel, valamint  terheléses vércukorvizsgálattal, az orális glükóztolerancia teszttel (OGTT).

Nőgyógyászati panaszokat is okozhat a cukorbetegség. Sokszor derül fény a cukorbetegség gyanújára a  nőgyógyásznál hüvelyi viszketés miatt tett látogatás alkalmából. A cukorbetegség ugyanis az immunrendszer meggyengülését okozza, amely pedig könnyen kihat a női egészségre is. A cukorbetegség miatt meggyengült női immunrendszer a hüvelyt bakteriális és vírusos fertőzésekre is hajlamossá teszi. A nőgyógyászati vizsgálatkor azonosított vulvovaginalis candidiasis a már kialakult cukorbetegségre intő jel lehet.

Összefüggés van a cukorbetegség és a policisztás ovárium szindróma kialakulása között is. A petefészekben található nagyszámú inzulinreceptor által közvetített hormonhatás lehet felelős ennek a női betegségnek a kialakulásáért.

Tekintettel arra, hogy a cukorbetegség egyes női daganatos betegségek kialakulására is hajlamosít, így lehet kiváltó oka a szeméremtestráknak és akár a méhtest ráknak is, emiatt nagyon fontos lehet a cukorbetegség minél korábbi azonosítása.

A glaukóma, vagy zöldhályog kialakulása szempontjából is kockázati tényezőnek tekinthető a cukorbetegség. Idősebb korban a nők esetében nagyobb a zöldhályog kialakulásának a kockázata, amennyiben alapbetegségként cukorbetegségben is szenvednek.

A cukorbetegség szűrővizsgálattal történő azonosítása és mielőbbi kezelése a fenti betegségek megelőzésében is segíthet.

Az AIDS betegséget okozó HIV vírus szűréssel történő azonosítása

Az AIDS-et okozó HIV vírus vérrel vagy testnedvekkel terjed a fertőzött személyről, például óvszer nélküli szex vagy szennyezett tű útján. A HIV-fertőzött terhes nők átadhatják a fertőzést a magzatnak, emiatt nagyon fontos, hogy ebben az állapotban elvégezze a szakorvos a kismama HIV szűrését.

A HIV sokáig tünetmentes, így az egyetlen mód az azonosítására az e vírus kiszűrésére alkalmas vérvizsgálat.

Minden kockázatnak kitett és szexuálisan aktív nőnek személyes és társadalmi felelőssége, hogy rendszeresen elvégeztesse a HIV tesztet. A HIV-fertőzést azonosító szűrés javasolt 15 év feletti serdülők és felnőttek esetében 65 éves korig. A fokozottan kockázatos serdülőket és idősebb felnőtteket is szűrni kell.

A vastagbélrák szűrővizsgálata

Nők esetében a tüdő- és az emlődaganatot követően a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a vastagbélrák.

A legtöbb esetben a vastagbélrák a vastagbél belső falán növekvő polipokból (rendellenes szövet tömegekből) alakul ki. Ha ezek a polipok elrákosodnak, a daganat átterjedhet a test más szerveire, így akár a női szervekre is. Elengedhetetlenül fontos a vastagbélrák szűrése, mivel a polipok korai azonosításával és eltávolításával teljesen megelőzhető a vastagbélrák betegség kialakulása.

Néhány szűrővizsgálat, mint a PAP-teszt vagy a rendszeres emlővizsgálat, minden nő egészségügyi ellátásának rutin részét kellene, hogy képezze.

Más tesztek a kockázati tényezőktől függően válhatnak szükségessé.

A megfelelő szűrés sem mindig akadályozza meg azonban a betegséget, de gyakran nagyobb eséllyel tudjuk leküzdeni a korai felismerésnek köszönhetően.

Mindenképpen fontos egyeztetnünk a nőgyógyászunkkal, hogy adott életkorban és az ismert kórtörténetünk alapján, mely szűrővizsgálatok elvégzése javasolható számunkra leginkább. Ezekről részletes tájékoztatást kaphatunk a nőgyógyásztól.