Sokunkat ér olykor meglepetésként a nem várt vérzés. Rendellenes méhvérzésről beszélünk, amikor a hüvelyi vérzés a normális menstruációs ciklustól eltérő időpontban jelentkezik. E rendellenes méhvérzésnek számos oka lehet. Ezek egyike a nemi hormonok egyensúlyhiánya, de akár gyógyszerek is kiválthatják.

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

A rendellenes méhvérzés fő oka a nemi hormonok egyensúlyhiánya. A pubertáskorú lányok és a menopauzába lépő nők esetében hónapokig vagy akár évekig is fennállhat hormonális egyensúlyhiány. Ez szórványos (sporadikus) vérzést, erős vérzést és pecsételő vérzést egyaránt okozhat.

A pecsételő vérzés a normális menstruációnál könnyebb vérzés. Különbözik a normális menstruációtól egyrészt mennyiségét tekintve, mivel a megszokottnál jóval kevesebb vér ürül a méhből. Másrészt ennek a vérzésnek a színe sem a megszokott menstruációs vérzéssel azonos. A pecsételő vérzés gyakran barnás, rózsaszínes vagy világos piros színű.

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

A rendellenes méhvérzést (DUB) okozó hormonális egyensúlyhiány különféle nőgyógyászati problémák miatt alakulhat ki, de lehet gyógyszerek mellékhatása is.

Az alábbiakban említünk néhány nőgyógyászati problémát, amelyek gyakran váltanak ki hormonális egyensúlyhiányt, és ezzel együtt rendellenes méhvérzést is:

• Policisztás ováriumszindróma (PCOS): Endokrin rendellenesség okozza ezt a nőgyógyászati állapotot, amely a nők nemi hormonjainak egyensúlyhiányát okozza. A rendszertelen menstruációs ciklusokhoz az vezet, hogy felborul az ösztrogén és progeszteron hormonok egyensúlya.
• Endometriózis: Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a méhnyálkahártya a méhen kívül növekszik valahol a hasüregben, például a petefészkeken. Az endometriózis erős vérzést okozhat a rendszeres menstruációk során, de előfordulhat a cikluson kívül is vérzés miatta.
• Méhpolip: Ezek kisméretű szövetkinövések a méhen belül. Bár az oka ismeretlen, a polip növekedését nagymértékben befolyásolja az ösztrogén hormon. A polipok kis véredényei okozhatnak rendellenes méhvérzést és a menstruációs ciklus bármelyik szakaszában pecsételő vérzést is.

• Méhfibróma: A méhnyálkahártyában vagy a méhizomban előforduló kis kiterjedésű növekedések a méhfibrómák. A kiváltó oka nem ismert, de növekedésükre hatással van az ösztrogénhormon.
• Szexuális úton terjedő betegségek (STD-k): A szexuális úton terjedő betegségek (STD) gyulladást is okoznak. Ilyen a gonorrhea és a chlamydia. A gyulladás miatt rendellenes méhvérzés előfordulhat, ha az említett szexuális úton terjedő betegségekkel fertőződünk. Az STD-k miatt rendszerint a szexuális együttlét után jelentkezik rendellenes méhvérzés, amikor a léziók, vagyis a gyulladás miatt hegesedő területek irritálódnak.
• Terhesség: Rendellenes méhvérzés jelentkezhet a terhesség korai szakaszában.

A rendellenes méhvérzés jelentkezhet például az alábbi gyógyszerek mellékhatásaként is:

• fogamzásgátló tabletták
• hormonális szerek, mint a spironolakton és tamoxifen
• Warfarin gyógyszerkészítmények

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

A DUB legáltalánosabb tünete az, hogy szabálytalanná válik a menstruációnk, vagyis nem akkor van vérzésünk, amikor a naptár szerint várnánk, hanem a normál menstruációs időszakon kívül. Gyanúra adnak okot az alábbi vérzési minták, akár a menstruációs cikluson belül is:

• erős menstruációs vérzés
• sok vagy nagy vérrögöket tartalmazó vérzés
• több mint 7 napig tartó vérzés
• menstruációk közötti vérzés:
  • vérzés, amely kevesebb mint 21 nappal az előző ciklus után jelentkezik
  • vérzés, amely több mint 35 nappal az előző ciklus után jelentkezik
• pecsételő vérzés

A szokásostól vagy szabályostól eltérő vérzésmintán túl, az alábbiakban említett egyéb tünetekkel is járhat a rendellenes méhvérzés:

• puffadás
• medencetáji fájdalom vagy nyomás

Súlyosabb tünetekkel is járhat a DUB. Amennyiben a rendellenes méhvérzés eddig ismertetett tünetei mellett tapasztalja az alábbiakat is, mindenképpen azonnal keresse fel a nőgyógyászt:

• szédülés
• ájulás
• gyengeség
• alacsony vérnyomás
• szapora szívverés
• sápadt bőr
• görcsös fájdalom
• nagy vérrögök kiürülése a hüvelyen keresztül
• egy óra alatt egy egész betét vagy tampon átázása, akár több órán vagy napon keresztül is
• vérzés megállapított terhesség idején

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

A pubertás korban rendszerint nem történik különösebb beavatkozás, ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmilyen nőgyógyászati betegséget a páciensnél. Pubertás kor végére a hormonális egyensúly kialakul.

Egyéb életkorban a kezelés attól fog függeni, hogy mi okozza a rendellenes méhvérzést.

Ha nincsenek szervi okok, akkor elegendő lehet a hormonszint kiegyensúlyozására valamilyen hormonpótló terápia, leggyakrabban kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazása. A kombinált orális fogamzásgátlók szintetikus ösztrogént és progeszteront tartalmaznak. Mindkettő feladata a menstruációs ciklus szabályozása. Fogamzásgátló módszerek, beleértve néhány progesztin IUD-t és a progesztin implantátumot, hormonális kezelésként is használhatók olyan esetben, ha a páciens nem tervez gyermekvállalást.

Ha a vérzés hirtelen nagyon erős, és az alacsonyabb dózisú gyógyszerek nem hatásosak, intravénásan adagolható az ösztrogén, amíg a vérzés alábbhagy. Ezt követheti egy orális progesztin kúra a hormonok egyensúlyának helyreállítására.

Erős és hosszan tartó vérzéssel járó állapot esetén, amely jellemzője a vastagabb méhnyálkahártya, dilatációs és küretázs nevű eljárással kezelhető a beteg. Ez egy ambuláns sebészeti eljárás, amely során eltávolítják a méhnyálkahártya egy részét.

Ha méhsejtek rendellenességet mutatnak, biopsziát rendelhet el a nőgyógyász, amelynek eredménye alapján történik a kezelés.

Általában a rendellenes méhvérzés átmeneti állapot. Miután a nemi hormonok szintjét sikerül helyreállítani, a rendellenes vérzés is rendszerint megszűnik.

A rendellenes méhvérzés nagyon gyakori nőgyógyászati panasz. Mivel sokféle ok állhat mögötte, mindenképpen érdemes a panaszokkal a nőgyógyászhoz fordulni, aggodalomra azonban általában nincsen semmi ok.

Nőként a menstruáció életünk természetes velejárója. Olykor azonban nemcsak azzal tud meglepetést okozni, hogy nem a várt időpontban jelentkezik, hanem  azzal is, ha a vérzésünk a megszokottnál jóval intenzívebb. Ez nem csupán váratlan kellemetlenség lehet, de akár komolyabb egészségügyi problémákat is jelezhet. Van-e bármi tünet, ami arra utalhat, hogy valami nincs rendben?

Hogyan ismerhető fel a túlzott méhvérzés?

A túlzott méhvérzés tünetei

Mi okozhat túlzott méhvérzést?

Érkezzünk a nőgyógyászati vizsgálatra felkészülten

Hogyan ismerhető fel a túl erős méhvérzés?

Azt minden nő azonnal érzi, ha valami nem a megszokott módon zajlik a menstruációja tekintetében, de van-e bármi konkrét kapaszkodónk a tekintetben, hogy mi számít túl erős méhvérzésnek?

A túlzott méhvérzés mértékének megítélése nem mindig egyszerű. A nőgyógyász szakorvosok általában túlzott vérzésről beszélnek, ha óránként több mint egy tampont vagy betétet használunk el. Az is túl erős menstruációnak számít, ha a mensink 7 napnál hosszabb ideig tart.

Egy dolog biztos jele lehet annak, ha túlzott mértékű, vagyis túl erős a vérzésünk, ez pedig az, hogy egyszerűen akadályoz bennünket abban, hogy a mindennapi teendőinket az ilyenkor megszokott módon végezzük. Ha így van, jobb nőgyógyász szakorvoshoz fordulni, hogy mielőbb kiderítse az okát a kellemetlenül erős méhvérzésünknek.

A túlzott méhvérzés tünetei

Ki ne tapasztalt volna még nőként olyat, hogy váratlanul átázik a betét, vagy a vártnál hamarabb telik meg vérrel a tampon és váratlanul szivárogni kezd. Ha a nap folyamán többször is előfordul ugyanez, okkal gyaníthatjuk, hogy túlzott mértékű méhvérzést tapasztalunk.

Nőként ilyen jellegű vérzést alkalomszerűen is tapasztalhatunk, ám ha rendszeressé válik, akkor esetleg krónikus probléma lehet a háttérben.

Az erős menstruáció hátterében állhat a női reproduktív szervekben jelentkező elváltozás vagy valamilyen nőgyógyászati betegség, de a női nemi hormonok is állhatnak a túlzottan erős méhvérzés hátterében.

A gyakori „átázás” mellett az is utalhat rendellenesen erős méhvérzésre, ha vérrögök is megjelennek a szokásos vérzés mellett.

Ha már akadályozza a normális életvitelt a túlzottan intenzív vérzés, forduljunk mindenképpen nőgyógyászhoz, főképp, ha a probléma mindegyik ciklusunkra jellemzővé válik.

Mi okozhat túlzott méhvérzést?

A reproduktív életszakaszban tulajdonképpen minden ötödik nő tapasztalhat alkalmanként erős vérzést, így ez egyáltalán nem ritka jelenség.

Sokféle oka lehet a túlzott mértékű menstruációnak.

A menstruáció első éveiben, illetve a perimenopauza időszakában a hormonális egyensúly ingadozása miatt gyakrabban fordulhat elő túlzott mértékű méhvérzés. Ennek egyik oka, hogy a méhnyálkahártya vastagabbá válik, ha több cikluson keresztül nem történik ovuláció.

Okozhat azonban túlzott mértékű méhvérzést a méhben kialakuló mióma vagy polip is.

Gyakran előforduló nőgyógyászati panasz ugyan a rendellenesen erős méhvérzés, mégis, vagy éppen ezért nagyon fontos komolyan vennünk, és nőgyógyászhoz fordulnunk, mert akár komoly nőgyógyászati betegség is okozhatja.

Okozhat ugyanis rendellenesen erős méhvérzést akár méhtestrák vagy a méhnyak rákos elváltozása is.

A fentieken kívül az endometriózis és adenomiosis is olyan nőgyógyászati állapotok, amelyek fokozott vérzést okozhatnak.

Akár erős kismedencei gyulladással járó betegség miatt is tapasztalhat egy nő szokatlanul erős méhvérzést.

Okozhatnak olykor erősebb vérzést hormonális fogamzásgátlók, de akár az aszpirin, vagy az egyéb egészségi okok miatt szedett vérhígító is szerepet játszhat abban, ha erősebb menstruációt tapasztalunk.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy a reproduktív korú nők esetében a terhességi komplikációk is okoznak túlzottan erős méhvérzést. Ilyen esetekben lehet oka a hirtelen jelentkező erős vérzésnek vetélés vagy méhen kívüli terhesség.

Érkezzünk a nőgyógyászati vizsgálatra felkészülten

Tekintettel arra, hogy nagyon sokféle ok állhat a túlzott mértékű méhvérzés hátterében, ha ezzel a panasszal érkezünk a nőgyógyászhoz jó, ha részletesen be tudunk számolni a konkrét panaszainkról.

Vigyük magunkkal a menses naptárunkat. Ebben jó, ha nem csupán a menstruációnk időpontja szerepel, hanem az is, hogy hány napig tartott, valamint az is, hogy milyen intenzitású vérzést tapasztaltunk.

A nőgyógyász a diagnózis felállításához többféle vizsgálat elvégzését is szükségesnek tarthatja a szokásos nőgyógyászati vizsgálaton felül. Szükség lehet az alábbiakra:

• vérvizsgálat,
• Pap-teszt,
• ultrahangvizsgálat
• CT- vagy MRI-vizsgálat.

Minél részletesebb a vizsgálat annál pontosabb képet kap a nőgyógyász az állapotunkról.

A kezelés a túlzott mértékű méhvérzést kiváltó októl függ, így a nőgyógyász a vizsgálatok alapján dönt majd a kezelés módjáról.

Ha már nehéz együttélni vagy kezelni a túlzott mértékű méhvérzést, vagy tartasz attól, hogy valamilyen nőgyógyászati betegség tünete az intenzív menstruációs vérzésednek, foglalj időpontot mielőbb a nőgyógyász szakorvosnál, hogy megállapítsa mi áll a hátterében a panaszaidnak.

Nagyon sokat hallhatunk arról, hogy napjainkban a nagyvárosi emberek többsége nem tartózkodik eleget a szabadban, ami miatt D-vitamin hiányuk van. Miért baj ez? A gondot elsődlegesen az okozhatja, hogy a D-vitamin rendkívül fontos szerepet játszik a szervezetünk egészséges működésében. Jelentős mértékben hozzájárul az immunrendszer védelmi funkciójához, a kalcium felszívódásához, sőt még a kedélyállapotunkra is hat. Van-e hatása a hormonjaink működésére is?

Vitamin vagy hormon?

Mi a szerepe hormonként a D-vitaminnak a nők szervezetében?

Hogyan hat a D-vitamin a női nemi hormonokra?

Vitamin vagy hormon?

Szervezetünk számára a D-vitamin tápanyag és prohormon is,  ami azt jelenti, hogy a szervezetünk hormonná tudja ezt a vegyületet alakítani.

A szervezetünk nem önállóan termeli a D-vitamint, hanem a napfény szükséges ahhoz, hogy a bőrünkben elinduljon az a kémiai folyamat, amelynek eredményeként kolekalciferol vagy D-vitamin termelődik. Ezt alakítja a májunk egy másik vegyületté, majd a vesék ebből állítanak elő egy szteroid hormont, a kalcitriolt.

Ezek szerint a D-vitamin valójában egy hormonként működő vegyület.

Vitaminoknak azokat az élettanilag nélkülözhetetlen vagy fontos szerepet játszó vegyületeket nevezzük, amelyekre a szervezetünknek a működéséhez szüksége van, de önállóan nem tudja előállítani.

Mi a szerepe hormonként a D-vitaminnak a nők szervezetében?

A D-vitamin a vér kalciumszintjének szabályozásában játszik kulcsfontosságú szerepet azzal, hogy a bélrendszerben a kalcium felszívódását támogatja, vagyis tulajdonképpen a csontjaink egészségéért felelős.

A szervezetünkben a kalciumszint szabályozásáért felelős szerv a mellékpajzsmirigy. Ennek megvalósításához ez a mirigy mellékpajzsmirigy-hormont (PTH) szabadít fel, amikor a szervezetünkben a kalciumszint alacsony. Egyrészt e hormon a csontokból elvonja a kalciumot, másrészt szabályozza a veséknek azt a funkcióját, amely a vérből a kalcium kiszűréséért, vagyis visszaszívódásáért felelős.

Itt jön képbe a D-vitamin. Amikor a szervezetben kalciumhiányos állapot alakul ki, a PTH fogja stimulálni a D-vitamin aktiválását. Vagyis azt, hogy a D-vitamin hatására fokozódjon a kalcium felszívódása a tápcsatornából.

A D-vitamin deficit emiatt okozhat gondot, mert e hormonként működő vitamin hiányában a szervezetünk nem reagál a mellékpajzsmirigy hormonra, így abból egyre több szabadul fel és kerül a véráramba.

Ez vezet a hiperparatireózis állapotához, amely a csontjaink állapotára kedvezőtlenül hat azzal, hogy egyre több kalciumot juttat a véráramba, miután elvonja azt a csontokból. A vérben lévő magas kalciumszint okozhat egyebek mellett vesekövet.

Hogyan hat a D-vitamin a női nemi hormonokra?

A D-vitamin a női nemi hormonok, vagyis az ösztrogén és a progeszteron esetében úgy hat, hogy  a magas dózisú D-vitamin csökkentheti ezeknek a hormonoknak a szintjét.

A menopauza időszakában a női nemi hormonok egyre alacsonyabb mennyiségben termelődnek, vagyis a magas D-vitamin szint tovább csökkentheti arányukat. Az egészségünk fenntartásához a napi ajánlott D-vitamin bevitel általában 400-600 NE között van, ezt nem érdemes túllépni, mert kedvezőtlen állapotokat okozhat a túladagolása.

Ugyanakkor a D-vitaminnak jótékony hatásai vannak a menopauza idején gyakran jelentkező ízületi fájdalmakra, és az immunfunkciókat is támogatja.

A D-vitamin hiánya súlyosbítja a menopauza egyéb tüneteit is, vagyis fokozott fáradékonyságot észlelhetünk.

A D-vitamin segít leküzdeni a menopauza idején kialakuló depressziót és levertséget, mert összefüggés van a dopamin és a szerotonin termelődése és a D-vitamin jelenléte között.

Ennek a vitaminnak hiánya levertséget és rossz kedélyállapotot okoz. A D-vitamin aktiválhatja a szerotonin szintézisét, amely egy neurotranszmittert és a dopaminhoz hasonlóan javíthatja a hangulatot.

Ez a vitamin tehát valóban számos hormonális folyamatban közreműködőként játszik szerepet a szervezetünkben. Prohormonként is számos pozitív egészségügyi hatása lehet, ezért fontos, hogy az előírt mennyiségben a pótlásáról gondoskodjunk, ha nem tartózkodunk napi rendszerességgel a szabadban, főképpen a téli hónapokban.

Természetesen az étrendünket is alakíthatjuk úgy, hogy hozzájussunk kellő mennyiségű D-vitaminhoz, bár nem minden formában szívódik fel kellőképpen.

Célszerű olyan táplálékkiegészítőt választani, amelyben kis mennyiségben, de jól felszívódó formában van jelen a D-vitamin, így semmi sem vész kárba.

A D-vitamin pótlásán kívül érdemes odafigyelni a magnézium, kalcium, szelén és a cink vegyületek bevitelére is a szervezet egészségének támogatása érdekében.

Fordulj a nőgyógyászodhoz bizalommal, ha aggályaid merülnek fel azt illetően, hogy a változó korban milyen vitaminokkal tudod leginkább enyhíteni a menopauza kellemetlen tüneteit.

A hüvelyi mikrobiom

A bőr és az emésztőrendszer

A mikrobiom és az immunválasz

A nők gombás mikrobiomja

A mikrobiota diszbiózisának jelentősége a női egészségre

A mikrobiom a mikroorganizmusok, vagyis a baktériumok, vírusok és gombák által alkotott mikrokörnyezet, amely a bélben, a bőrünkön, a szájüregünkben, a hüvelyben és más testrészekben is megtalálható. Ezek a mikroorganizmusok támogatják az immunrendszerünk működését, az emésztésünket, sőt, még az érzelmi állapotra is kihatnak.

A hüvelyi mikrobiom, vagyis a hüvelyflóra

A nők egészsége szempontjából különösen jelentős szerepet játszik a hüvelyi mikrobiom. Ennek egyensúlya alapvetően befolyásolja a reproduktív egészséget. Bármilyen aggályod merül fel e tekintetben, fordulj nőgyógyászhoz.

A Candida, különösen a Candida albicans, például egy olyan élesztőgomba, amely természetesen van jelen a szervezetünkben és kifejezetten domináns szereplő a hüvelyi mikrobiomban. A hüvelyflóra, azaz a mikrobiom diszbiózisa, vagyis az egyensúlyának felborulása, összefüggésben áll a visszatérő hüvelyi candidiasis kialakulásával, melyre jellemző, hogy megnövekszik a mikrobiomban a C. albicans jelenléte.

A bőr és az emésztőrendszer

A nők bőrének a mikrobiomja eltér a férfiak bőrén élő mikrobioták alkotta mikrobiomtól. A nők esetében dominánsabb a Malassezia jelenléte. Ez a gomba erős immunválaszokat vált ki, ami miatt a nők bőre jóval érzékenyebben reagál, például az atopiás dermatitiszre is fogékonyabbak.

A mikrobiom és az immunválasz

A mikrobiom szerepe az immunválaszban is kritikus. A Candida albicans és hasonló gombák fontos jelenléte az immunrendszer szabályozásában jelentős, mivel a dendritikus sejtek és a segítő T-limfociták aktiválódásával járulnak hozzá az immunológiai védekezéshez. Ezek a mikrobák olyan metabolitokat is termelnek, mint a candidalysin, amelyek citotoxinokként funkcionálnak, elősegítve az antimikotikus immunválaszt.

A nők szervezetére jellemző mikrobiom összetett és dinamikus rendszer, amely alapvetően befolyásolja az egészséget és a betegségek kialakulását. A mikrobiom egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú a női egészség szempontjából, legyen szó akár a hüvelyi, bél-, vagy bőr mikrobiomról.

A nők gombás mikrobiomja

A szájüregre jellemző mikrobiom fő összetevői a Candida, Cladosporium, Aureobasidium, Saccharomycetales, Aspergillus, Fusarium, Cryptococcus, Pichia és Malassezia gombák, míg az anyatejben a Candida, Cryptococcus és Saccharomyces jelenléte dominál.

Az emberi bél leggyakoribb gombás mikrobái közé tartozik a Candida, Saccharomyces, Malassezia és Cladosporium.

A hüvelyi mikrobiomot a Candida, amelynek 70%-a Candida albicans, a Saccharomycetales, a Davidiellaceae, a Cadosporium és a Pichia uralja.

A női bőr mikrobiomjában bőségesen megtalálható a Malassezia, Candida, Cladosporium, Fusarium és Cryptococcus.

A Candida fajok közül a C. albicans a leggyakoribb a nőknél. A gombás mikrobiom jelentősen változik az életkor, nem, fizikai aktivitás, mindennapi tevékenységek, táplálkozás, fertőzések és gyógyszerek, különösen az antibiotikumok és gombaellenes gyógyszerek fogyasztása függvényében.

Az emberi immunhiányos vírus (HIV) fertőzések és a passzív dohányzás jelentősen csökkenti a gombás mikrobiális diverzitást és a fajgazdagság hiánya Pichia dominanciához vezet, amely például szájrákot okozhat.

Más tényezők, beleértve a nyálelválasztás csökkenését, a pH-értéket és a fogpótlás használatát, összefüggésben állnak a Candida számok növekedésével. Az idősebbek körében alacsony testtömeg-indexszel (BMI) megnövekedett C. dubliniensis és C. glabrata előfordulást figyeltek meg, ami valószínűleg immunhiányossággal és a Candida fertőzésekkel szembeni fokozott hajlammal áll kapcsolatban az idősebbek esetében.

A szülés utáni nőknél megnövekedett Geotrichum, Stachybotrys, Leucosporidium, Talaromyces, Wallemia, Acremonium, Septoria, Eupenicillium, Coniosporium, Zymoseptoria, Mycosphaerella és Phialophora előfordulást figyeltek meg.

A Malassezia állítólag dominánsabb a nők bőrén, mint a férfiakén.

A mikrobiota diszbiózisának jelentősége a női egészségre

A bikrobióták egyensúlyának, vagyis a hüvelyflóra egyensúlyának a felborulása, vagyis a diszbiózis, sokféle tünetet vált ki a nők esetében, ezeket pedig rendszerint hüvelyi folyás, illetve a folyás szagának vagy állagának a megváltozása is felzi.

A mikrobiom állapotának és összetételének megváltozása a baktériumflórára is kihat, ezzel befolyásolva az emberi testben lévő létfontosságú metabolitokat, beleértve a szerves savakat, a rövidláncú zsírsavakat, a butirátot, a szukcinátot és a taurint.

A gombás metabolitok összefüggésbe hozhatók például az Alzheimer-kórral, rákkal és különböző anyagcsere-rendellenességekkel.

A gombás mikrobiom változásai befolyásolják a fehérjék, szénhidrátok és lipidek anyagcseréjét. Ez több másodlagos metabolit molekula, például cukrok, toxinok és savak termeléséhez vezethet.

A nők gombás mikrobioma jelentős kapcsolatban áll a baktériumflórával, és kritikus szerepet játszik a betegségek patofiziológiájában, az immunológiai válaszokban és az általános egészségben.

Forrás: https://www.news-medical.net/news/20230315/The-role-of-the-fungal-mycobiome-in-womens-health.aspx