A pajzsmirigy túl-, vagy alulműködése miatti hosszútávú szövődmények hatékonyan megelőzhetőek, vagy legalábbis mérsékelhetőek, ha idejében diagnosztizálják őket. A probléma ott kezdődik, hogy sokan nincsenek tisztában vele, hogy panaszaik valójában nagyobb bajra figyelmeztetnek és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor súlyos tüneteik vannak. A pajzsmirigy túlműködés egyik leggyakoribb típusa a Basedow-kór, ami a nők körében ötször gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, súlyos esetében pedig akár a keringési rendszer elégtelenségét is okozhatja.

Cikkünkben összegyűjtöttük, mit érdemes tudni erről a széles körben elterjed betegségről, hogyan ismerhetőek fel tünetei és milyen kezelési módszerek közül választhatunk.

Mi az a Basedow-kór?

A betegséget gyakran Graves-Basedow-kórnak is nevezik a tüneteit először diagnosztizáló orvosok után. 1835-ben ugyanis Robert James Graves jegyezte azt le, majd öt évvel később a merseburgi Carl A. Basedow adott róla részletes leírást, amely már tartalmazza a betegség legjellemzőbb tüneteit is.

A Basedow-kór az autoimmun pajzsmirigy túlműködés egyik leggyakoribb formája, aminek hatására a T4 (tiroxin) és T3 (trijód-tironin) hormonok fokozzák az alapanyagcserét és ez vezet a betegség jellegzetes tüneteihez is. Kialakulásának hátterében általában genetikai hajlam áll, de bizonyos környezeti tényezők is okozhatják, például fokozott stressz, dohányzás, bizonyos vírus- és bakteriális fertőzések, valamint akár a terhesség is.

A jelentkező autoimmun reakció következtében a szervezet antitestjei hibásan működnek és a kórokozókhoz hasonlóan a test saját sejtjeit is támadni kezdik. Ebben az esetben a TSH (pajzsmirigyserkentő hormon) ellen fordulnak, aminek az a célja, hogy a szervezet T3 és T4 termelődésének szintjét szabályozza. A Basedow-kórban szenvedők szervezetében ezért először az anyagcsere folyamatok borulnak fel, ami például hirtelen fogyás, fokozott bélmozgások és izomgyengeség formájában jelenhet meg.

A Basedow-kór tünetei és diagnózisa

A túlműködés következtében a pajzsmirigy a legtöbb esetben megnagyobbodik, amit például nyelési nehézségek, gombócérzés a torokban és akár köhögés is jelezhet. Ha megtapogatjuk az állunk alatti puha területet, akár érezhetjük is a duzzanatát, azonban ha az alábbi tünetekkel együttesen jelentkezik, mindenképp érdemes megfelelő szakorvoshoz fordulnunk panaszainkkal.

Szívdobogás érzés, ritmuszavarok

A pajzsmirigy keringésre gyakorolt hatása miatt a Basedow-kór egyik jellemző tünete a szokatlanul erős szívdobogás érzés, amit nem feltétlenül előz meg fizikai igénybevétel. Esetleg ritmuszavarok is felléphetnek, illetve emelkedik a vérnyomás, amit rendszerint reggel jelentkező, tompa fejfájás, halántéktáji lüktetés jezelhet. Gyakori tünete még a koncentrációvesztés, a verejtékezés és a mellkasi nyomás érzése is, amelyeket érdemes komolyan venni.

Élénk anyagcsere = gyakori székletürítés

Az anyagcsere fokozódásával egyre gyakrabban kell meglátogatnunk a mellékhelységet is. A Basedow-kór hatására a széklet lazává válik, akár hasmenés is előfordulhat, illetve azonos, vagy akár nagyobb étvágy mellett is fogyás tapasztalható.

Izomgyengeség és idegi panaszok

A TSH nemcsak az anyagcserére, hanem egész szervezetünk működésére jelentős hatással van, így idegrendszerünkre is. A hormonális egyensúly felborulásának következtében így kialakulhatnak alvászavarok, nem múló idegesség, illetve izomgyengeség is. Utóbbi jellemzően a törzshöz közeli izmokon jellemző, de a kinyújtott végtagokon végigfutó finom remegés is figyelmeztető jel lehet.

Menstruációs zavarok

A Basedow-kór különösen gyakori a fogamzóképes (20-50 év közötti) nők körében. Érdemes tehát odafigyelni a ciklus szabálytalanságaira, a kimaradó menstruációra, vagy épp a csökkenő libidóra is. Különösen akkor, ha életmódunk, vagy munkánk miatt nagyobb stressznek vagyunk kitéve a mindennapokban, esetleg keveset mozgunk, vagy nem mindig tudunk kiegyensúlyozottan étkezni.

A merseburgi triász

Carl Basedow merseburgi orvos jegyezte le a Basedow-kór három legjellemzőbb tünetét, amelyeket ma már gyakran merseburgi triászként emlegetünk. Ezek közé tartozik:

• a szívfrekvencia növekedése,
• a szemek kidülledése, amelyet az okoz, hogy a szemek mögötti kötőszöveti sejtek vizet kötnek meg, aminek a hatására az izomszövet megduzzad,
• valamint a pajzsmirigy megnagyobbodása, az úgynevezett golyva.

Ha ezek együttesen jelentkeznek egy páciensnél, jó eséllyel Basedow-kór okozhatja a panaszokat.

A betegség diagnosztizálásában fontos szerepe van az endokrinológiai vizsgálatoknak. Megállapítható egyszerű laboratóriumi vérvétel segítségével, amiből kimutatható a T3 és T4 megemelkedett szintje, izotópos vizsgálattal, ultrahanggal, vagy akár fonendoszkópos ráhallgatással is. A pajzsmirigy állapotáról még pontosabb képet adhat egy MRI vizsgálat is.

A Basedow-kór kezelése

Az állapot előrehaladottságától függően általában háromféle kezelési mód közül választhatunk. Ez a gyógyszeres, a radiojódos, illetve a műtéti kezelés. Ezen kívül a tünetek enyhítésével is hozzájárulhatunk állapotunk, vagy legalábbis közérzetünk javulásához. A szem kidülledése például állandóvá váló szemszárazságot okozhat, amit vény nélkül kapható műkönny alkalmazásával egyszerűen mérsékelhetünk akár otthon is. Ezen kívül fontos, hogy figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra és akár speciális diéta követésével is segíthetjük állapotunk gyorsabb javulását. Erről azonban mindenképp egyeztessünk kezelőorvosunkkal is.

Gyógyszeres kezelés

Speciális gyógyszerek, úgynevezett tireosztatikumok segítségével gátolják a pajzsmirigyhormonok termelődését. Terápiás módon nagyjából egy évig tart a gyógyszeres kezelés, aminek kiegészítéseként gyakran alkalmaznak béta-blokkolókat is, amelyek segítenek a szívfrekvencia szabályozásában. Mivel azonban a kapott gyógyszerek hatására a pajzsmirigy mérete akár tovább is nőhet, valamint vészesen csökkenhet a szervezet védekező fehérvérsejtjeinek száma, a kezelés során nagyon fontos a folyamatos vérképellenőrzés is. Sajnos a gyógyszerek elhagyása után a betegség sok esetben visszatér, ezért gyakran a következő kezelési szintre kell lépni.

Radiojód-kezelés

Ijesztően hangozhat, de hatékony kezelési módot nyújt a 131-es radioaktív jód alkalmazása, amelyet közvetlenül a pajzsmirigybe juttatnak, ahol csökkenti annak állományát. Ennek megkezdése előtt gyógyszeres kezelés szükséges, amit néhány nappal a radiojód-kezelés előtt abbahagynak, hogy a pajzsmirigy megfelelően fel tudja venni az izotópot.

A kezelés nem végezhető terhesség, illetve szoptatás idején, valamint az izotóp bejuttatásától számított néhány napon belül nem ajánlott kismamákkal, illetve gyerekekkel találkozni. A kezelés után hat hónappal azonban már a gyermekvállalás is lehetséges. Mivel azonban minden egyén szervezete máshogy működik, ha gyermeket tervezünk, arról tájékoztassuk kezelőorvosunkat is!

Műtéti kezelés

Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem járt sikerrel, a radiojód-kezelés pedig nem járható út, a műtét is szóbajöhet. Ez előtt is szükség van a pajzsmirgy túlműködésének szabályozására, mivel annak fokozott vérellátása miatt vérzésveszély léphet fel. A műtét során eltávolítják a beteg pazsmirigy részt, de legalább egy 4 ml méretű szövetet meghagynak, hogy az a továbbiakban is betölthesse funkcióját.

Az eljárás veszélye, hogy a sebészi beavatkozás során a mellékpajzsmirigyek, illetve a gégét ellátó idegek sérülhetnek, de ez csak az esetek nagyon kis százalékában fordul elő. Gyakoribb, hogy a műtét következtében pajzsmirigy alulműködés alakul ki, ez azonban hormonális készítményekkel jól szabályozható.

Ha tehát arra gyanakszunk, hogy pajzsmirigyünk nem megfelelően működik, mindenképp forduljunk orvoshoz. Akár már egy egyszerű vérvétel segítségével kideríthető a probléma, az időben megkezdett kezelés pedig súlyos szövődményektől kímélhet meg.

A pajzsmirigy pillangó alakú belső elválasztású mirigy, amely a gége előtt helyezkedik el. A pajzsmirigy által termelt hormonok a pajzsmirigyhormonok [tiroxint (T4), trijód-tironint (T3)], amelyek a szervezetben található összes sejtnek az aktivitását szabályozzák.  Lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy működésről

A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) az az állapot amikor a pajzsmirigy túl sok hormont (tiroxin) termel, ami többek között felgyorsítja az anyagcserét és megnöveli a pulzusszámot.

A pajzsmirigy másik betegsége a pajzsmirigy alul-működés, (hipotireózis) mikor a pajzsmirigy túl kevés hormont termel. Lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy alul-működésről

Magyarországon a lakosság 10 – 15 %-a küzd pajzsmirigyproblémákkal, és a nők gyakrabban szenvednek ebben a betegségben, mint a férfiak. Hazánkban a nők kb. 20%-a érintett.

A túlműködés tünetei

A hipertireózis jelei és a túlműködés tünetei általában lassan jelentkeznek (eleinte talán észre sem vesszük), de idővel a felgyorsult anyagcsere különböző tüneteket produkálhat:

• Súlycsökkenés (még akkor is ha többet táplálkozik)
• Étvágynövekedés
• Szívdobogás
• Gyors szívverés (tachycardia) – általában több mint 100 ütés / perc
• Megemelkedett vérnyomás
• Alvászavar
• Idegesség, szorongás és ingerlékenység
• Remegés – általában finom remegés a kézben és az ujjakban
• Fokozott izzadás
• Alvászavar
• Fokozott hőérzékenység érzés
• Izomgyengeség
• Hasmenés vagy gyakori széklet
• A normálisnál kevesebb és könnyebb menstruáció
• Fájdalom, merevség vagy duzzanat az ízületekben
• A normálisnál nehezebb vagy rendszertelen menstruációs periódusok
• Dülledő szemek (csak Graves-Basedow-kór esetén)
• Pajzsmirigy megnagyobbodás

A pajzsmirigy-túlműködés növelheti a csontritkulás kockázatát is!

Kialakulásának oka

A pajzsmirigy túlműködés kialakulásának számos oka lehetséges:

• Graves-Basedow-kór : Autoimmun rendellenesség, amelyben az immunrendszer által termelt antitestek a pajzsmirigyet túl sok T4 termelésre serkentik. Ez a hyperthyreosis leggyakoribb oka.
• A hiperfunkciós pajzsmirigy csomók (toxikus adenoma, toxikus multinoduláris golyva vagy Plummer-kór).
• Pajzsmirigygyulladás. Néha a pajzsmirigy terhesség után begyulladhat valamilyen autoimmun állapot, vagy valamilyen ismeretlen ok miatt. A gyulladás következtében pajzsmirigyhormon többlet kerülhet a véráramba. A pajzsmirigy-gyulladás egyes típusai fájdalommentesek, míg mások komoly fájdalommal járhatnak.
• Pszichoszomatikus okok
• Genetikai örökség

Pajzsmirigy túlműködés megelőzése

A pajzsmirigy túlműködés nem megelőzhető!

Néhányan nagyobb kockázatnak vannak kitéve:

• Nők
• Ha a családban előfordult már pajzsmirigybetegség
• 40 évesnél fiatalabbak vagy 60 évesnél idősebbek
• Ha 1-es típusú cukorbetegséggel, káros vérszegénységgel vagy immunrendszeri betegséggel rendelkeznek.

A betegség súlyossá válásának elkerülésének legjobb módja, ha folyamatosan figyeljük a hipertireózisra jellemző tüneteket, és azok megjelenésekor, azonnal szakorvoshoz fordulunk.

Kijelenthető, hogy általában nincs hipertireózis diéta, de a pajzsmirigy normális működéséhez is elengedhetetlen a normális étrend és táplálkozás.

Kerülni kell a jódban gazdag élelmiszereket és a belőlük készült ételek fogyasztását, mint például: jódozott só, hal, kagyló, sok szénhidrát

Az egészséges étrend biztosítja a pajzsmirigy egészségét is!

Pajzsmirigyserkentő vagy más néven pajzsmirigy-stimuláló hormon rövidítve TSH, az agyalapi mirigy (hipofizis) elülső lebenyében termelődő hatféle hormon egyike. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer szabályozza (ellenőrzi és irányítja) a pajzsmirigyhormonok mennyiségét a véráramban a tireoidea-stimuláló hormon segítségével.

A pajzsmirigy termeli a tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) pajzsmirigyhormonokat, amelyek szabályozzák a test anyagcseréjét.

Ha a szervezetben kevés a pajzsmirigyhormon mennyisége azaz a T4 és a T3 hormonszint a normális érték alá csökken, akkor a TSH szint megemelkedik, ha viszont magas a pajzsmirigyhormonszint, akkor a TSH szint csökken.

Pajzsmirigy-stimuláló hormonszint vizsgálat

A TSH hormonszint vizsgálata a pajzsmirigy betegségeinek megállapításában elengedhetetlen.

Ha az agyalapi mirigy nem termel TSH hormont vagy pedig a termelt hormonmennyiség nem elegendő, akkor a szervezetben másodlagos hipotireózis (pajzsmirigy alul-működés) alakul ki. Ha azonban túl sok TSH-t termel, akkor másodlagos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés) fejlődhet ki.

A pajzsmirigy betegségeiről lásd korábbi blogbejegyzéseinket: a pajzsmirigy működéséről  pajzsmirigy alulműködésről és a pajzsmirigy túlműködésről.

Mi a normális hormonszint?

TSH hormonszint mérése a pajzsmirigy működés ellenőrzésére szűrésére, valamint a már kialakult pajzsmirigybetegség terápiájának ellenőrzésére használják.

A normális hormonszint az életkor, a nem, a különféle egészségügyi állapotok , a terhesség vagy a gyógyszerhasználat következtében változhat. A stressz és az étrend szintén okozhatja a hormonszint ingadozását.

A normál TSH hormonszint tartomány: 0,4 – 5,0 mU/I (milli nemzetközi egység / liter)

Ha a hormonszint a normális tartomány feletti vagy alatti értéket mutat, az önmagában nem jelent problémát, de mindenképpen jelzi a pajzsmirigy működésének zavarát.

Ha hormonszint 0,4 mU/I alatt van, akkor a pajzsmirigy valószínűleg túlműködéses állapotban van, míg ha a hormonszint 5,0 mU/I felett van, akkor a pajzsmirigy alul-működés valószínűsíthető.

Tudnunk kell, hogy a TSH hormonszint meghatározása a pajzsmirigybetegségek diagnózisának felállításához önmagában nem elegendő!

A Hashimoto thyreoiditis egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja és károsítja a pajzsmirigyet, amely ezért a szükségesnél kevesebb pajzsmirigyhormont termel és kialakul a pajzsmirigy alul-működés (hipotireózis, hypothyreosis).

A pajzsmirigy a szervezet endokrin rendszerének része, amely egy pillangó alakú belső elválasztású mirigy (lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy működésről és a pajzsmirigy alulműködésről).

Az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, és a pajzsmirigy alul-működés (hipertireózis) kialakulásának leggyakoribb oka. Legfőképpen a középkorú nőknél 40 és 60 év között jelentkezik, de előfordulhat bármilyen korú nőnél, férfinál és gyermeknél is. Körülbelül a lakosság 1-2%-a lehet érintett, ezen belül a nő-férfi arány kb. 8-10 : 1.

Tünetek

Hashimoto pajzsmirigygyulladást nehéz felfedezni, mert enyhébb esetben sokszor nincsenek tünetei a betegségnek, és csak évek múlva jelennek meg az első panaszok, amikor már kialakulhatott a krónikus gyulladás, ami a vérben lévő pajzsmirigyhormonszint lecsökkenését jelenti. Ennek következtében megjelennek a pajzsmirigy alul-működés tünetei. Érdekes módon a betegség kezdeti szakaszában megjelenhet a pajzsmirigy másik betegsége, a pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis, hypothyreosis) tünetei (lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy túlműködésről).

A kór gyakori főbb jelei a következők lehetnek:

A pajzsmirigy alulműködés tünetei:

• Fáradékonyság
• Hideg-érzékenység
• Ödéma
• Bőrszárazság
• Hízás
• Hajhullás
• Rekedtség
• Izomgyengeség
• A vér koleszterinszintjének emelkedése
• Izomfájdalom
• Ízületi-fájdalom
• Menstruációs zavarok
• Emésztési zavarok
• Depresszió
• Megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva)

A pajzsmirigy túlműködés tünetei:

• Súlycsökkenés
• Étvágynövekedés
• Kézremegés
• Megemelkedett vérnyomás
• Idegesség, szorongás és ingerlékenység
• Fokozott izzadás
• Alvászavar
• Fokozott hőérzékenység érzés

Oka

A Hashimoto-kór egy autoimmun betegség, amelynél az autoimmun folyamat kiváltó oka továbbra sem ismert.  Általában örökletes genetikai okokat mutatnak ki, illetve kapcsolódhat más autoimmun betegségekhez, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a lisztérzékenység.

Diagnózis

A pajzsmirigygyulladás diagnosztizálásához a családi kórtörténet és a tünetek alapján, speciális vérvizsgálatok segítségével határozzák meg a pajzsmirigy által termelt hormonszinteket [tiroxint (T4), trijód-tironint (T3)] illetve az agyalapi mirigy által termelt TSH pajzsmirigy stimuláló hormonszintet. Vérvizsgálattal nézik meg, hogy a vérben kóros mennyiségben találhatók-e pajzsmirigy-peroxidázok (TPO antitestek).