Menstruációs ciklus szabályozása

Segítség a görcsök, PMS és vashiány ellen

Enyhíti az endometriózis tüneteit

Tisztább bőr és mérsékelt szőrnövekedés

Segítség a policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén

Csökkenti egyes ráktípusok kockázatát

Bár maga a fogamzásgátlás a legfőbb ok, amiért fogamzásgátlót szednek a nők, a tablettafelhasználók egy része kizárólag az egyéb jótékony hatások miatt szed fogamzásgátlót.

Számos olyan hatása van a fogamzásgátló tablettáknak, amelyek a nők többségének előnyére válnak. Egyebek mellett rendszeressé teszi a menstruációt és a vele járó fájdalmat mérsékli. A problémás bőrre is jótékonyan hat, hiszen a hormon egyensúly megteremtése révén kijavulnak hatására a bőrhibák. Hosszú ideig történő alkalmazásának az egyik legjelentősebb hatása, hogy csökkentheti egyes ráktípusok kialakulásának a kockázatát.

A terhesség megelőzésén túl tehát sok-sok jó hatása van a fogamzásgátlónak.

Menstruációs ciklus szabályozása

A fogamzásgátló tabletta segít rendszeressé tenni a menstruációs ciklusunkat. Legfőbb előnye, hogy pontosan tudjuk, mikor fog megjönni. A hagyományos fogamzásgátló tabletták ösztrogén és progesztin hormonokat tartalmaznak. Három hétig hormont tartalmazó „aktív” tablettákat veszünk be napi rendszerességgel, ezt követően 1 hétig inaktív tablettát szedünk. Azon a héten jön meg a mensink, amikor az inaktív tablettákat szedjük.

A modern fogamzásgátlókkal már magunk is tudjuk szabályozni a menstruációs ciklusunkat, így az életmódunkhoz tudjuk igazítani, hogy mikor jöjjön meg a menstruációnk. Néhány fogamzásgátló tablettával meghosszabbíthatjuk a ciklusunkat. Akár 3 hónapig is szedhetünk aktív tablettákat, mielőtt szünetet tartunk. Ez azt jelenti, hogy évente csak négy alkalommal lesz menstruációnk.

Akár úgy is tervezhetünk, hogy egyszerűen tovább szedjük szünet nélkül a fogamzásgátló aktív tablettáit, így egy időre el is felejthetjük a menstruációval járó kellemetlenségeket, ha az életmódunk vagy valamilyen programunk így kívánja.

Egy másik típusú fogamzásgátló, amelyet minitablettának neveznek, megállíthatja a menstruációt vagy könnyebbé teheti azt. Ezt a tablettát 28 napon keresztül szedni kell. A nőgyógyász szakorvossal tudjuk egyeztetni, hogy számunkra melyik a legmegfelelőbb fogamzásgátló tabletta.

Segítség a görcsök, PMS és vashiány ellen

A fogamzásgátló tabletták szedése csökkentheti a súlyos menstruációs vérzés kockázatát az ovuláció megakadályozásával és azzal, hogy a méhnyálkahártya vékony marad.

Ha nem erős a menstruációs vérzés, akkor nem alakul ki vashiányos anémia, amely a súlyos vérzésből ered.

A tabletta enyhítheti a fájdalmas görcsöket is, mivel megakadályozza az ovulációt és könnyebbé teszi a menstruációt.

Ha PMS-t (premenstruációs szindrómát) vagy PMDD-t (premenstruációs diszfórikus zavart) tapasztalsz, a fogamzásgátló tabletták szedésével enyhítheted a hangulatingadozásokat, a mellfeszülést, a súlygyarapodást, a puffadást és az aknét a ciklusod során a hormonszintek kiegyenlítésével.

A kiegyensúlyozott hormonszint hatására a menstruációval kapcsolatos migrén is ritkábbá és kevésbé súlyossá válhat.

Enyhíti az endometriózis tüneteit

Az endometriózis fájdalmas menstruációs görcsöket okozhat akár a normál cikluson kívül is. A fogamzásgátló tabletta ugyan nem gyógyítja meg az endometriózist, mégis segíthet a fájdalom kontrollálásában azzal, ha leállítjuk a menstruációt.

Tisztább bőr és mérsékelt szőrnövekedés

A fogamzásgátló tabletta javíthat a helyzeten, ha pattanásos (aknés) a bőröd. Azzal, hogy mérsékli a petefészekben termelődő tesztoszteron szintet, a test középvonalán, így az ajkak felett, a mellek között, köldök és a szeméremcsont között vagy a belső combodon megjelenő szőrnövekedést is megszűntetheti.

A fogamzásgátló szedésének a szőrnövekedésre gyakorolt hatása 6 hónapon belül érzékelhető.

A fogamzásgátló tablettákban lévő hormonok segíthetnek javítani a pattanásos állapoton is, de az aknék eltűnése hónapokat vehet igénybe.

Segítség a policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén

A policisztás ovárium szindróma (PCOS), egy gyakori állapot tinédzser lányok és fiatal nők körében. Ez a nőgyógyászati probléma hormonális egyensúlyhiány miatt alakul ki. Lényegében extra mennyiségű tesztoszteront termelnek a petefészkek.

A PCOS okozhat rendszertelen menstruációt, nem kívánt szőrnövekedést és aknét is.

A fogamzásgátló tabletták szedése javíthatja ezeket a tüneteket a hormonok kiegyensúlyozásával, a tesztoszteron szintjének csökkentésével és a menstruációs ciklus szabályozásával.

Csökkenti egyes ráktípusok kockázatát

A fogamzásgátló tabletták szedése csökkentheti a jellemzően nőgyógyászati ráktípusok kialakulásának esélyét. A fogamzásgátlót hosszú ideig szedő nők esetében kisebb a petefészekrák és a méhnyálkahártya-rák kockázata, mint azoknál a nőknél, akik soha nem szedtek fogamzásgátló tablettát.

Minél hosszabb ideig szedünk fogamzásgátlót, annál kisebb az esélye a nőkre jellemző ráktípusok kialakulásának. Ez a hatás akár 30 évig is fennállhat a tabletta szedésének abbahagyása után.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a tabletta csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is, a fogamzásgátló szedésének idején.

Érdemes konzultálni a nőgyógyász szakorvossal, aki részletes útmutatást tud adni, hogy melyik fogamzásgátló módszer a legalkalmasabb számunkra.

A fogamzásgátló tabletták előnye egyrészt, hogy 99% biztonsággal védenek a terhességgel szemben, ezen túlmenően pedig a fentiekben részletesen bemutatott jótékony hatásaik is vannak.

A fogamzásgátló tabletta ugyanakkor nem biztosít védelmet a nemi úton terjedő betegségekkel szemben.

Nem mindenkinek alkalmas az egészségi állapota arra, hogy fogamzásgátló tablettát szedjen. Ennek eldöntésében mindenképpen a nőgyógyász szakértelmére kell hagyatkoznunk.

Milyen betegség a PCOS?

Milyen rendellenességeket vált ki a PCOS?

Tünetenyhítőként bevethető-e a hormonális fogamzásgátlás?

A legjobb fogamzásgátló a PCOS-hez

Milyen betegség a PCOS?

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) viszonylag gyakori előfordulású endokrin rendellenesség.

A probléma a PCOS-ben szenvedők esetében lehet egyrészt az, hogy a petefészkek túlzott mennyiségű androgént termelnek (hiperandrogenizmus). Az androgén, vagyis férfi nemi hormonok túltermelése miatt a betegnél intenzív szőrnövekedés, a hang elmélyülése, az izomtömeg növekedése és aknés bőr jellemző.

Másrészt peteérési zavart, vagyis ovulációs diszfunkciót okoz a PCOS, vagyis a petefészkekből nem szabadul fel a kellő rendszerességgel petesejt.

Harmadrészt pedig megnagyobbodnak a petefészkek, vagyis kialakul a policisztás petefészek, mert nagy számban alakulnak ki bennük ciszták.

Azok a nők, akiknél kialakult a PCOS betegség a hormonális zavar miatt rendszeresen tapasztalják az alábbi tüneteket:

• puffadás
• görcsök
• pattanások
• medencei fájdalom
• súlygyarapodás
• túlzott szőrnövekedés az arcon és a testen
• rendszertelen menstruáció
• elmaradó ovuláció

Milyen rendellenességeket vált ki a PCOS?

A PCOS betegek esetében elmarad az ovuláció, vagyis a tüszőrepedés, mert a petefészket egy vastag tok veszi körül, amely akadályt képez, ami miatt elmarad a tüszőérés és tüszőrepedés, így egyrészt cisztákba tokozódnak az éretlenül maradt tüszők. Másrészt túlsúlyba kerülnek a női nemi hormonokkal szemben a férfi nemi hormonok.

Az ovuláció elmaradása ugyanis megváltoztatja a női hormonok szintjét. A progeszteron szintje a szabályosnál alacsonyabb marad és vele szemben túlsúlyba kerül az androgén hormon aránya. A progeszteronszint módosításán túl az elmaradt tüszőrepedés a többi női nemi hormon, az ösztrogén, a folliculuszokat, vagyis a tüszőket stimuláló hormon (FSH) és a petefészekben a petesejtérést és sárgatest képződést kiváltó luteinizáló hormon (LH) szintjét is felborítja.

A PCOS betegségben szenvedők szervezetében vagy az inzulinszint, vagy az androgén, vagyis férfi nemi hormon szint magasabb a szokásosnál, de akár az is előfordulhat, hogy mindkét hormon túlteng. Vannak, akiknél inzulinrezisztenciát vált ki ez a hormonális egyensúlyzavar.

A hormonális zavar miatt a menstruáció rendszertelenné válik, a megszokottnál erősebbé válhat a vérzés, férfiasan kiszőrösödhet az arc és a test, a bőr pattanásossá válik, súlygyarapodás indul, de akár férfias hajhullást is tapasztalhatnak a fejbőrön a betegek, a bőrük sötétebb tónusúvá válhat, és rendszeres fejfájással küzdhetnek.

Tünetenyhítőként bevethető-e a hormonális fogamzásgátlás?

Bizonyos tünetek kezelésére alkalmas lehet a hormonális fogamzásgátló.

Élvezhetik a hormonális fogamzásgátlók áldásos tünetenyhítő hatását, azok a PCOS betegek, akik nincsenek a családtervezés életszakaszában.

Hormonális fogamzásgátló nem csupán tabletta formájában alkalmazható a PCOS tünetek enyhítésére, hanem hormontartalmú hüvelygyűrűként, hormontapaszként, méhen belüli hormonális eszközként (intrauterin  eszköz, IUD) is.

A kifejezetten szintetikus női hormonokat, ösztrogént és progesztint tartalmazó hormonális fogamzásgátlók hatékonyan csökkentik a férfi nemi hormonok termelését. Ennek eredményeképpen a magas androgénszinttel összefüggő férfias jelleg, vagyis a pattanásosság, a túlzott szőrnövekedés az arcon és a testen, vagy akár a kopaszodás hatékonyan mérsékelhető.

A női nemi hormonok jó hatással vannak továbbá a menstruációs ciklus szabályozására is. Hatásukra csökkenhet a petefészekrák és a méhrák kockázata is.

A legjobb fogamzásgátló a PCOS-hez

Leggyakrabban és a legjobb hatékonysággal a fogamzásgátló tablettát alkalmazzák a PCOS tüneteinek enyhítésére és kezelésére. Ezek lehetnek kombinált tabletták, amelyek progesztint és ösztrogént egyaránt tartalmaznak, vagy csupán progesztint tartalmazó tabletták.

A fogamzásgátló tablettákban lévő hormonok jótékony hatása a fentiekben említetteken túl:

• könnyebb a menstruáció
• csökkenti a vérszegénységet
• alacsonyabb a méhen kívüli terhesség kockázata
• mérsékli a medencei gyulladásos betegségek kockázatát
• ritkábban jelentkezik a hormonális, vagyis menstruációs migrén
• mérsékli a premenstruációs szindróma (PMS) tüneteit
• alacsonyabb az osteoporózis kockázata

Mindemellett a nőgyógyász szakorvos útmutatásainak megfelelően és az előírt módon alkalmazva, természetesen a nem kívánt terhességek megelőzésében is hatásosak a hormonális fogamzásgátlók.

Méhnyakrák hatása a terhességre

Befolyásolja-e a terhességet az endometriózis?

Autoimmun betegség és a terhesség

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) és más hormonális zavarok hatása a terhességre

 Méhnyakrák hatása a terhességre

A nőgyógyászati betegségek közül talán a legismertebb és legelterjedtebb a méhnyakrák, amely a méhnyak sejtjeinek rosszindulatú elfajulása. A méhnyakrák kialakulásának fő rizikófaktora a humán papillomavírus (HPV) fertőzés, amely szexuális úton terjed. A HPV fertőzés alattomossága abban rejlik, hogy az esetek többségében nem okoz könnyen azonosítható tüneteket. Bizonyos típusai azonban okozhatnak szemölcsöket vagy elváltozásokat a méhnyakon. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja a rendszeres rákszűrés (citológiai vizsgálat), amely még időben kimutathatja az esetleges elváltozásokat. A HPV elleni védőoltás is csökkentheti a fertőzés és a rák kockázatát.

A méhnyakrák hatása a terhességre függ attól, hogy milyen stádiumban van a betegség, és hogy milyen kezelést igényel. A korai stádiumú méhnyakrák esetén általában megvárják a terhesség végét, és csak utána kezdik meg a műtétet vagy a sugárkezelést. Előrehaladottabb stádiumban lévő méhnyakrák esetén viszont előfordulhat, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ami akár a terhesség megszakítását is jelentheti. Ezért fontos, hogy minden nő rendszeresen járjon rákszűrésre, és ha terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával.

Befolyásolja-e a terhességet az endometriózis?

A másik gyakori nőgyógyászati betegség, amely befolyásolhatja a terhességet, az endometriózis. Ez egy olyan állapot, amikor a méh belső nyálkahártyája (endometrium) olyan helyeken is növekszik, ahová nem tartozik, például a petevezetékben, a petefészkekben vagy a hasüregben. Az endometriózis okozta sejtek ugyanúgy reagálnak a hormonokra, mint az endometrium, így vérzést és gyulladást okoznak ezeken a helyeken. Az endometriózis tünetei közé tartozik az erős menstruációs fájdalom, az alhasi fájdalom, a meddőség és a vetélés.

Az endometriózis hatása a terhességre függ attól, hogy milyen súlyos az állapot, és hogy hol helyezkednek el az endometriumok. Az endometriózis nehezítheti a teherbeesést, mert akadályozhatja a peteérést, a petevezeték átjárhatóságát vagy a beágyazódást, emellett növelheti a vetélés, a koraszülés, a méhen kívüli terhesség és a méhlepény leválásának kockázatát is. Az endometriózis kezelése általában hormonterápiával vagy műtéttel történik, de ezeket nem lehet alkalmazni terhesség alatt. Ezért fontos, hogy ha endometriózisban szenvedő nő terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával, és vegyen részt a rendszeres terhesgondozáson.

Autoimmun betegség és a terhesség

Ez egy olyan állapot, amikor az immunrendszer tévesen saját szervezetének sejtjeit támadja meg. Az autoimmun betegségek közé tartozik például a pajzsmirigybetegség, a cukorbetegség, a lupus vagy a reumás ízületi gyulladás. Az autoimmun betegségek tünetei változatosak lehetnek, de általában magukban foglalják a fáradtságot, az ízületi fájdalmat, a bőrkiütést vagy a lázat.

Az autoimmun betegségek hatása a terhességre függ attól, hogy milyen típusú és mennyire súlyos az állapot. Számításba kell venni azt is, hogy milyen kezelést kap az autoimmun beteg. Az autoimmun betegségek növelhetik a vetélés, a koraszülés, a magzati növekedési retardáció és az anyai szövődmények kockázatát. Az autoimmun betegségek kezelése általában gyógyszeres terápia vagy immunmoduláló kezelés. Ezeket azonban nem mindig lehet biztonságosan alkalmazni terhesség alatt. Ezért fontos, hogy ha autoimmun betegségben szenvedő nő terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával és immunológusával is. Az előírt terhesgondozást sem szabad kihagynia.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) és más hormonális zavarok hatása a terhességre

A PCOS, vagyis a policisztás ovárium szindróma egy olyan endokrin betegség, amely a petefészkek működését zavarja meg. A PCOS-ben szenvedő nők petefészkein sok apró ciszta alakul ki, amelyek gátolják a peteérést és a pete kilökődését. Emellett a PCOS-ben szenvedő nők hormonháztartása is felborul, és több férfi nemi hormont (androgént) termelnek, mint normálisan. A PCOS tünetei közé tartozik a rendszertelen vagy elmaradó menstruáció, a meddőség, a túlzott szőrnövekedés, az akné, az elhízás és az inzulinrezisztencia.

A PCOS hatással van a terhességre is, hiszen nehezíti a teherbeesést és növeli a terhességi szövődmények kockázatát. A PCOS-ben szenvedő nők általában nem tudnak spontán teherbe esni. A fogamzás eléréséhez hormonkezelésre vagy mesterséges megtermékenyítésre van rendszerint szükségük. A PCOS-ben szenvedő nők terhessége idején a cukorbetegség, magas vérnyomás, preeklampszia (EPH gesztózis, vagyis a terhesség idején kialakuló magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és a végtagok ödémásságával járó állapot) nagyobb gyakorisággal alakul ki és esetükben a koraszülés vagy vetélés esélye is nagyobb.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos a nőgyógyászati betegségek jelentős hatást gyakorolhatnak a terhességre.

Nagyon fontos emiatt, hogy időben sikerüljön diagnosztizálni és kezelni ezeket a kellemetlen állapotokat. A terhesség alatt is fontos, hogy rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésen, vizsgálatokon vegyünk részt, ahol nyomon követhetők az esetleges tünetek.

A PCOS egyre szélesebb körben ismert fogalom, hiszen a fogamzóképes korban lévő nők akár 12-18%-át is érintheti. Tekintettel arra, hogy összetett kórképről van szó, a páciensek nagy része csak véletlenül, esetleg a rutin nőgyógyászati vizsgálat, vagy meddőségi kivizsgálás alkalmával tudja meg, hogy policisztás ovárium szindrómában szenved.

Még azokban is rengeteg kérdés merül fel ezzel a betegséggel kapcsolatban, akiknél akár már évek óta diagnosztizálták ezt a szindrómát, mivel jóval többet jelent egyszerű nőgyógyászati tünetnél. Cikkünkben ezért kitérünk kialakulásának főbb okaira és körülményeire, jellemző tüneteire, lehetséges kezelési módjaira és arra is, hogy létrejöhet-e spontán terhesség PCOS-el.

Mi az a PCOS?

A PCOS összetett tünetegyüttest okozó probléma, amely jelentősen befolyásolja a hormonháztartást. A betegség következtében azonban nemcsak nőgyógyászati panaszok, például ciszták a petefészekben, fájdalmas menstruáció, esetleg meddőség alakulhatnak ki, hanem cukorbetegség és akár szív- és érrendszeri megbetegedések is. Mivel általában nincs két egyforma PCOS-es beteg, ezért a diagnosztizálása is körülményes és sok vizsgálatot felölelő folyamat.

Van, akinél szinte egészen addig tünetmentes marad, amíg gyermeket nem szeretne, de a kitartó próbálkozás ellenére is negatív marad a terhességi teszt eredménye. Mások egyszerűen nem tudják azonosítani a tüneteiket a PCOS-el, mivel a hízás, a bőrgyógyászati, esetleg emésztési panaszok könnyen összetéveszthetők más betegségekkel.

Kinél alakulhat ki PCOS?

A PCOS kialakulása részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Megelőzésére így nincs egyetlen konkrét, jó módszer, habár korai diagnosztizálása növeli a sikeres kezelés esélyét. A rendszeres nőgyógyászati és általános laborvizsgálatok emiatt sokat segíthetnek.

Az első figyelmeztető jelek akár már serdülőkorban, még az első menstruáció előtt megjelenhetnek. Ilyen lehet például a gyermek alacsony születési súlya, a korán megjelenő másodlagos nemi jellegek, a korai szőrnövekedés, illetve az inzulinrezisztencia is.

Utóbbi esetben a szervezet túlkompenzál, emiatt megnő az inzulin szintje, ami stimulálja a férfi nemi hormonok termelését. Emiatt erőteljesebbé válhat a szőrnövekedés és előbb utóbb megáll a tüszőérés is. Ez váltja ki a PCOS egyik elsődleges tüneteként emlegetett cisztákat a petefészkekben.

A női nemi hormonok túlzottan magas értéke szintén problémára figyelmeztethet. A magas LH, vagy FSH szint ugyanis képes megakadályozni a petesejtképződést, ami fokozott tesztoszteron termelődéssel a petefészkek fokozatos degenerálódásához vezethet.

A betegség leggyakoribb tünetei:

• rendszertelen, a kb. 28 napos ciklusnál jóval rövidebb, esetleg hosszabb menstruáció,
• a menstruáció hiánya,
• aknés, pattanásos bőr és egyéb bőrproblémák,
• emelkedett vércukorszint,
• túlzott szőrnövekedés akár az arcon is,
• hajhullás,
• jelentős túlsúly, ami különösen a has és a csípő környékére rakódik le.

Érdemes orvoshoz fordulni? Mikor?

Ha a felsorolt tünetek közül esetleg többre is ráismertünk a saját panaszaink között, vagy gyermeket szeretnénk, de rendszeres, védekezés nélküli együttlétek ellenére sem jön létre a terhesség, mindenképp érdemes orvoshoz fordulni. Az első lépést jelentheti például egy általános nőgyógyászati kivizsgálás, ami során elmondjuk panaszainkat és kezelőorvosunk ennek fényében javasolhat további kivizsgálást.

Lehetséges kezelési módok

Tekintettel arra, hogy a betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, a PCOS kezelése többnyire a tünetek megszüntetésére fókuszál. Ennek megfelelően több szakma szoros együttműködésével lehetséges. Önmagában a nőgyógyásznak, a diabetikusnak vagy az endokrinológusnak kevesebb esélye van a probléma kiküszöbölésére, együttműködve azonban hatékonyan vehetik fel a küzdelmet ellene.

A kezelés egyik legfontosabb lépése a megfelelő testsúly elérése. Ehhez elengedhetetlen a változatos és egészséges étrend kialakítása, valamint a rendszeres testmozgás is. Ezek ráadásul olyan kapcsolódó panaszokat is enyhíthetik, mint például az inzulinrezisztencia, vagy a fájdalmas menstruáció. Az Aviva tornát, ami az utóbbi években Magyarországon is igen népszerűvé vált, a rendszertelen ciklus szabályozásán túl a libidócsökkenés megszüntetésére és a meddőség kezelésének támogatására is használják.

Ezen kívül előfordulhat, hogy a ciszták kezelése gyógyszeres terápiát igényel. Erről kezelőorvosunk tud részletesebb tájékoztatást adni. A PCOS kezelésére kapott gyógyszerek többek között csökkenthetik a diabétesz kialakulásának kockázatát, a férfi nemi hormonok szintjét és a vetélés esélyét is.

Spontán terhesség PCOS-el? Lehetséges?

A PCOS egyik leggyakoribb mellékhatása a petefészek ciszták kialakulása, amit általában az ovuláció elmaradása okoz. Emiatt jelentősen csökken a termékenység, ugyanakkor nincs kizárva, hogy létrejöjjön spontán terhesség. Fontos azonban megjegyezni, hogy ehhez is a tünetek önálló kezelése szükséges. A túlsúly, a hormonháztartás egyensúlyának felborulása, a cukorbetegség és a rendszertelen menstruáció ugyanis már önmagukban is képesek megakadályozni a fogantatást. Ha ezek közül több is egyszerre igaz ránk, akkor pedig arányosan csökkenhet a termékenységünk is.

Kövessünk alacsony glikémiás indexű étrendet, fordítsunk kellő figyelmet a rendszeres testmozgásra és támogassuk szervezetünket megfelelő vitaminokkal! A rendszeres nőgyógyászati és endokrinológiai kontroll szintén fontos része a folyamatnak.

Végül pedig, ha természetes úton nem is jön össze a baba, a mesterséges megtermékenyítés még mindig segíthet. Az inszeminációnak és a lombik programnak köszönhetően a PCOS-el küzdő betegek számára sem lehetetlen az anyává válás, habár több nehézséggel járhat.

Ha arra gyanakszunk, hogy fogantatási nehézségeink vannak, esetleg ráismertünk saját panaszainkban a PCOS tüneteire, mindenképp érdemes szakorvost felkeresni. Az időben megkezdett kezelés csökkenti a betegség további tüneteinek kockázatát és akár a termékenységünket is növelheti.

Az emberi, azon belül a női szervezetnek lehetnek olyan jellegzetes tünetei, amelyek felderítéséhez egy alapos endokrinológiai vizsgálat szükséges. Ilyen tünet lehet a menstruációs ciklus elmaradása, a változókori panaszok, a hirtelen testsúlyváltozás, vagy épp a hajjal és szőrnövekedéssel kapcsolatos problémák.

Ebben a cikkben az endokrinológiai szakterületet mutatjuk be részletesen és körbejárjuk azt is, hogyan is néz ki az endokrinológiai vizsgálat.

Mivel foglalkozik pontosan az endokrinológia?

Az endokrinológia az orvostudomány azon ága, amelynek feladata a hormonproblémák és hormonzavarok felderítése. A szakág az úgynevezett belső elválasztású, hormont termelő mirigyekkel foglalkozik. Ezek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a petefészek, a herék, illetve a hasnyálmirigy.

Mikor forduljunk endokrinológushoz?

Amennyiben hormonális betegséget diagnosztizáltak nálunk, vagy a háziorvosunk gyanakszik ilyesmire, mindenképpen szükségünk lesz egy endokrinológiai vizsgálatra. Az is előfordulhat viszont, hogy mi magunk figyelünk fel egy olyan tünetre, amelyet a belső elválasztású hormontermelő mirigyek működésének zavarai okozhatnak.

Ilyenek lehetnek a menstruációs zavarok, a meddőség, a spontán vetélések előfordulása, a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy az inzulinrezisztencia, esetleg az elégtelen pajzsmirigyműködés lehetősége.

Hajhullással, vagy fokozott szőrnövekedéssel, hirtelen testsúlyváltozással, esetleg pattanásos arcbőrrel küszködő betegeknek is ajánlott endokrinológushoz fordulniuk.

A változó kori panaszokra, gyakori csonttörésre is adhat választ az orvostudomány e területe.

Van néhány panaszmentes eset is, amikor szintén érdemes endokrinológiai vizsgálatot végeztetni. Ilyen a gyermekvállalás esélyeinek növelése, a megfelelő D-vitamin mennyiségének kimutatása a szervezetben, változó kor környékén a csont állapotának felmérése, vagy ha a családban valaki már küzd endokrinológiai betegséggel. Ez esetben azért, hogy öröklődési hajlamot mutató endokrinológiai betegségeket ki lehessen zárni.

Hogyan zajlik az endokrinológiai vizsgálat?

Az endokrinológiai vizsgálatra érdemes alaposan felkészülve érkezni. Írjuk össze a panaszainkat, és azt, hogy mióta állnak fenn. Szedjük össze az összes megelőző leletünket, amelyek fontosak lehetnek a tüneteink, és kivizsgálásuk szempontjából.

Az endokrinológiai vizsgálat első lépése az, hogy a szakorvos a beteget kikérdezve és leleteit áttekintve, képet kap az aktuális problémáról, az esetleges kapcsolódó megbetegedésekről, a korábban és aktuálisan szedett gyógyszerekről, illetve a családban esetleg előforduló endokrin megbetegedésekről.

A kórtörténet áttekintése és a beszélgetés után egy fizikai vizsgálat következik, melynek során a szakorvos átvizsgálja a külső jegyeket (bőr- és szőrváltozások), kitapintja a pajzsmirigyet, illetve vérnyomást és pulzust mér.

A fizikai vizsgálat után jellemzően egy laboratóriumi vizsgálat következik, amelynek célja, hogy a hormonok működéséről, mennyiségéről átfogóbb képet kaphasson a szakorvos és betege. Az endokrinológiai vizsgálatot kiegészítheti még valamilyen képalkotó (röntgen, CT, MR, stb.) vizsgálat is, amennyiben az indokoltnak látszik.

Az endokrinológus szükség esetén együttműködik sok más társszakmával is, gyakran például nőgyógyászokkal, dietetikusokkal, vagy háziorvosokkal.

Az endokrinológiai vizsgálat eredményeit kielemezve pedig elindulhat a célzott és megfelelő kezelése a fennálló problémának.

A meddőség a magyar párok körülbelül 15-20%-ánál jelent gondot. Amíg évtizedekkel ezelőtt ez egyet jelentett a gyermektelenséggel is, napjainkra a modern orvostudománynak köszönhetően már csak egészen kicsi az aránya azoknak, akiknek valóban nem lehet gyermekük. Az alábbiakban a női meddőség okait tekintjük át részletesebben a hormonális zavaroktól kezdve, a fizikai és életmódbeli akadályokig. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a fogantatási nehézségek hátterében egyaránt állhatnak a férfi egészségügyi okai is. A meddőségi kezelések ezért minden esetben mindkét fél alapos kivizsgálásával kezdődnek.

Mikor beszélhetünk meddőségről?

Sokan megijednek, amikor két-három hónap próbálkozás után sem lesz pozitív a terhességi teszt eredménye. Valójában azonban akkor beszélhetünk meddőségről, ha legalább egy évig rendszeres védekezés nélküli együttlétek ellenére sem sikerül a fogantatás. Ha arra gyanakszunk, hogy meddőség áll a nehézségeink hátterében, az első lépést a teljes körű kivizsgálás jelenti, mivel számos olyan tényező okozhatja a problémát, amelyek tünetmentesek.

A nők esetében a leggyakrabban hormonális okok, a petevezeték elzáródása, a peteérés rendellenességei, ciszták, illetve a kismedence összenövései állhatnak a meddőség hátterében. Megfelelő diagnosztizálást követően személyre szabott kezelési tervvel már a teherbe esés sem lehetetlen.

Hormonális okok

A hormonháztartás egyensúlyának felborulása komoly akadályozó tényező lehet. Rendellenességeire rendszerint vérvizsgálatok alapján lehet fényt deríteni, amelyek során többek között a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) szintjeit vizsgálják. Ezeket az agy ovulációért felelős része szabályozza, ami így hatással van a peteérésre és ezáltal a potenciális megtermékenyülés esélyére is.

Működésének felborulásában számos tényező állhat, például sérülés, daganatos megbetegedés, de akár kóros soványság is.

A megemelkedett prolaktinszint szintén intő jel lehet. Ezt a hormont ugyanis csak a szoptatás időszaka alatt termeli a szervezet, ezáltal üzenve a reproduktív szervrendszernek, hogy még egy másik csecsemő táplálása folyik. Ez nem jelenti azt, hogy a szoptatás alatt ne eshetnénk ismét teherbe, de nagy valószínűséggel csökkenti az újabb terhesség kialakulásának esélyét. A problémára hormonális vizsgálatokkal lehet fényt deríteni, de fennállását jelezheti a tejtermelés megjelenése is, ami terhességtől, vagy szoptatástól független.

PCOS

A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma a meddőség leggyakoribb okai között szerepel. Azoknak a nőknek a szervezete, akik ebben szenvednek túl sok androgén hormont termel, ami akadályozza a természetes ovulációt, ezáltal pedig a terhesség kialakulását is. A peteérés elmaradásával a petefészekben gyakran ciszták szaporodnak fel, amelyek ultrahangos vizsgálaton is láthatóak.

Gyakori tünetei közé tartozik továbbá:

• a rendszertelen, vagy hiányzó menstruáció,
• a pattanásos, aknés bőr,
• a megnövekedett szőrzet,
• a hasi túlsúly,
• a gyakori hangulatingadozások,
• a megnövekedett inzulinszint, illetve az édesség utáni sóvárgás.

A PCOS megállapítása nem egyszerű feladat, mivel nincsenek egyértelmű kiváltó okai, illetve tünetei is páciensenként változóak lehetnek. Leginkább a stresszre, túlsúlyra és genetikai tényezőkre vezethető vissza, kezelésében pedig nagy szerepet játszik az egészséges diéta és mozgás is a hormonális kiegészítők mellett.

Korai menopauza

Minden nő adott számú petesejttel jön a világra, amelyek a termékeny életkor alatt az ovulációk során kilökődnek a petefészkekből és megtermékenyíthetővé válnak. Ez az időszak személyenként eltérő, ha 35 éves kor előtt szűnik meg a menstruáció azonban korai menopauzáról beszélhetünk. Peteérés hiányában terhesség sem következhet be természetes úton, így azok számára, akik ezzel a problémával küzdenek gyakran csak a lombik program jelent megoldást.

Kiváltó okai között tartanak számon bizonyos immunbetegségeket, a daganatos betegségek gyógyítására alkalmazott sugár-, vagy kemoterápiás kezelést, illetve a dohányzást is. A hátterében álló tényezők azonban sok esetben nem ismertek.

Fogamzásgátló szedése miatti teherbeesési nehézségek

A fogamzásgátló gyógyszerek szedése után általában még hónapokba telik, amíg teljesen kiürülnek hatóanyagaik a szervezetünkből. Ha gyermeket szeretnénk, ezt is érdemes szem előtt tartani és tudatosan készülni rá, kikérni nőgyógyászunk véleményét az ügyben.

Habár valóban akadályozhatják a teherbeesést, általában gyógyszeresen sikerrel kezelhető a probléma.

Fizikai akadályok

A siker elmaradásának hátterében gyakran állnak fizikai akadályok. Ezek mechanikailag gátolják például petesejt megtermékenyülését, vagy a megtermékenyült petesejt beágyazódását, az embrió fejlődését, ezáltal a terhesség kialakulását.

A petevezető károsodása vagy elzáródása

A női meddőség egyik leggyakoribb oka a petevezető károsodásában rejlik, amit annak gyulladásos megbetegedése okozhat. Ezt kiválthatják például szexuális úton terjedő betegségek, de a kismedence gyulladásos megbetegedései is. Gyakran teljesen észrevétlen marad, de nem ritka, hogy fájdalommal vagy lázzal is jár.

Jóindulatú daganatok és kismedencei összenövések

Alhasi, kismedencei gyulladások, műtétek hatására összenövések alakulhatnak ki a szervek falai között, amelyek mechanikailag elzárhatják a petesejt útját és akadályozhatják a megtermékenyülést. Hasonló hatással lehetnek a méh falában kialakuló jóindulatú daganatok is, amelyek főként 30 éves kor felett jellemzőek és a petevezeték elzárásával, illetve a petesejt beágyazódásának gátlásával nehezítik meg a teherbeesést.

Endometriózis

A nők széles körét érintő problémát jelent az endometriózis, aminek hatására a méhszövet a méhen kívül is beágyazódik és növekedésnek indul. Ez rendszerint reagál a menstruációs ciklus változásaira is, vagyis nyálkahártyája minden hónapban vérzés kíséretében lelökődik, ami gyulladást és hegesedést is okozhat az érintett területen.

Életmódbeli tényezők

Dohányzás

A dohányzás nemcsak a fogantatás esélyét csökkenti, hanem a vetélés esélyét is növeli. Ezen kívül negatív hatással van az olyan meddőségi kezelések sikerességére is, mint a lombik program. Ha gyermeket szeretnénk ezért érdemes lemondani káros szokásainkról.

Egészségtelen testsúly

Ide tartozik a kóros soványság és az elhízás is. Igyekezzünk egészséges testsúlyunk megtartására változatos és vitaminokban gazdag étrenddel, valamint rendszeres mozgással! Hozzájárulhatunk szervezetünk egészségéhez a terhesség alatt kiemelten fontos vitaminok pótlásával is. Ide tartozik például a B12-vitamin, a cink, a vas és a folsav, amelyeket a legtöbb terhesvitamin is tartalmaz.

Túlzott koffeinbevitel

A koffein termékenységre gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények. Egyes vizsgálatok azonban összefüggésbe hozzák a vetélések magasabb arányával, ezért érdemes lehet lemondani róla, vagy legalábbis csökkenteni a napi kávé fogyasztásunkat.

Napjainkban a lombik programhoz hasonló meddőségi eljárásoknak köszönhetően már nem lehetetlen a gyermekáldás a problémákkal küzdő párok számára sem. Ne feledjük azonban, hogy az első lépés mindig a háttérben rejlő okok felderítésével kezdődik.

A menstruáció egy nő havi vérzése amikor az érett, de nem megtermékenyült petesejt vérzés kíséretében a méhnyak kis nyílásán keresztül áramlik, és a a nő hüvelyén keresztül távozik a szervezetből. A menstruációs vérzés általában  3 – 5 napig tart és egyben azt is jelenti, hogy a petefészkek egyikében ismét megkezdődik a tüszőérés folyamata.

Mi a menstruációs ciklus

A menzesz időintervalluma a menstruáció első napjától a következő vérzés első napjáig tartó időszak.

A méhnyálkahártya szerkezete ciklusosan változik. A méh belső felszínét borító nyálkahártya a tüszőéréssel párhuzamosan vastagodik, vérellátása növekszik, és készen áll a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha a megtermékenyítés nem következik be, akkor a időszak második felében a nyálkahártya vérellátása csökken és a megvastagodott rész vérzés kíséretében leválik majd távozik a szervezetből. A vérzés egyben az újabb periódus kezdetét is jelenti.

Szakaszai

A menzesz ciklusa négy szakaszra oszlik:

• Menstruációs: A z időszak kezdő szakasza, amikor a menstruációs vérzés történik, általában 3 – 5 napig tart
• Follikuláris: A menstruáció első napján kezdődik. Az agyalapi mirigy felszabadítja a tüszőérlelő hormont amit follikulus stimuláló hormonnak (FSH) neveznek. Ez a hormon készteti a tüszőket a petesejt érlelésére. Körülbelül 16 napig tart és a ciklustól függően 11 és a 27 nap között következik be.
• Ovulációs: Az agyalapi mirigy az ösztrogén hormonszint növekedése miatt felszabadítja a luteinizáló hormont (LH) és elindul az ovulációs folyamat, amely során egy érett petesejt szabadul fel. Ezen időszak alatt lehet csak teherebe esni. Az ovuláció a 28 napos ciklus 14. napján történik és kb. 12 – 24 órán keresztül tart.
• Luteális: A felszabadult petesejtből sárgatest lesz és beindul a progeszteron hormon termelés. A progeszteron hormon hatására az alap testhőmérsékletünk megemelkedik, és ebben a magasabb tartományban marad a következő menstruációig. Ha ebben a szakaszban nem esik teherbe, akkor jelentkezhetnek a premenstruációs szindróma (PMS) tünetei.

Az egyes fázisok időtartama személyenként eltérő lehet, és idővel változhat.

A ciklus kiszámítása

A periódus átlagos időtartama 28 nap, de ez elehet rövidebb vagy hosszabb is. Ez egyénenként változhat, sőt az időtartam akár hónapról hónapra is változhat. A ciklus hosszát normálisnak tekintjük, ha 24 – 35 napos időintervallumon belül van.

A menstruáció időtartamának  kiszámítása egy szabályos ciklus esetén igen egyszerűen meghatározható: A menstruáció első napja (dátum) + menstruációs ciklus átlagos hossza (napok száma) = következő menstruáció első napja (dátum)

Nyomon követheti menstruációs ciklusát, ha naptárba jelöli a menstruáció kezdetének napját. Néhány hónap múlva meggyőződhet arról, hogy a menstruációi rendszeresek-e.

Menstruációs szakasz tünetei

Időszaki tünetei lehetnek:

• görcsök
• érzékeny mell
• puffadás
• hangulatingadozás
• ingerlékenység
• fejfájás
• fáradtság
• derékfájdalom
• székrekedés

A menzesz zavarai

A tipikus menzesz 28 napos, de nincs probléma azzal, ha ez az idő néha hosszabb, néha rövidebb. Normálisnak tekinthető ha az ismétlődés időtartama a 24 – 35 napon belül van Az időtartam megváltozását az alábbiak okozhatják:

• stresszes életmód,
• étkezési rendellenességek,
• gyógyszerek szedése,
• életmódbeli változások,
• erőteljes fizikai aktivitás,
• fogamzásgátló szedése.

Ha a periódus időtartama kevesebb mint 24 vagy több mint 35 nap akkor menstruációs problémáról beszélhetünk.

Ilyen problémák lehetnek még a következők:

• az erős vérzés 24 óránál tovább tart
• a vérzés szabályos ugyan, de 7 napnál tovább tart,
• a periódusok rövidebbek 24 napnál,
• a periódusok hosszabbak 35 napnál
• a periódusok több mint 3 hónapig kimaradnak,
• a vérzések ismételten és szokatlanul fájdalmasak és görcsös jellegűek.
• Policisztás petefészek szindróma (PCOS)
• Méh mióma (a méh jóindulatú daganata)
• Korai klimax
• Pajzsmirigy zavar
• Pszichés zavarok

Ha a fenti tünetek közül bármelyik is jelentkezik Önnél, mindenképpen forduljon orvoshoz

Hasonló tartalom:

Menstruációs ciklus

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy policisztás petefészek szindróma a fogamzóképes (reproduktív) korú nők gyakori egészségügyi problémája, amelyet a reproduktív hormonok egyensúlyhiánya okoz. A PCOS betegeknél hormonális egyensúlyhiány és anyagcsere problémák is jelentkeznek.

A PCOS betegségben szenvedőknél a petefészek abnormálisan sok androgén (férfi nemi) hormont termel. A petefészekben a petesejt nem rendesen fejlődik, vagy az érett petesejt nem tud felszabadulni. Az ovuláció nem történik meg és a petefészken sok kis folyadékkal teli ciszta marad.

A PCOS a fogamzóképes nők mintegy öt- tíz százalékát érinti, és a kutatások alapján a női meddőség hetven százalékáért is ez betegség felel.

Policisztás petefészek szindróma tünetei

A PCOS jelei és tünetei már a pubertáskorban az első menstruáció idején is jelentkezhetnek, de sokszor csak akkor derül ki, amikor a szülni kívánó nő teherbeesési problémák miatt a orvoshoz fordul.

A PCOS tünetei négy csoportba oszthatók

• nőgyógyászati
• belgyógyászati
• bőrgyógyászati

A PCOS tünetei a következők lehetnek:

• Szabálytalan menstruációs ciklus: rendszertelen, elmaradó (nyolcnál kevesebb egy évben) vagy 21 naponként vagy ennél gyakoribb menstruáció
• Nagy petefészkek vagy sok apró ciszta a petefészekben
• A túlzott testszőrzet növekedés (mellkason, a hason és a háton)
• Elhízás, túlsúly (különösen a has környékén)
• Akne, pattanásos, zsíros bőr
• A bőrszín szürkésbarna elváltozása
• Sötét vagy vastag bőrfoltok (a nyak hátsó részén, a hónaljban és a mell alatt)
• Elvékonyodó haj vagy hajhullás (férfias jellegű kopaszodás)
• Meddőség
• Megnövekedett androgén hormon szint
• Inzulinrezisztencia, cukor- és anyagcserezavarok

PCOS kialakulásának oka

A PCOS kialakulásának pontos okát még nem ismerjük, de néhány tényezőt közvetlen kapcsolatba hozhatunk a betegséggel.

Genetikai hajlam: sok családban előfordul, hogy anya és lánya vagy a nővérek is PCOS betegek

Magas inzulinszint: a hasnyálmirigy által termelt inzulin szabályozza az anyagcserét és biztosítja, hogy a sejtek hozzájuthassanak a szükséges vércukorhoz. Ha a sejtek nem reagálnak normálisan az inzulinra a szervezetben, az inzulin vérszintje sokkal magasabb lesz.

Magas androgén-szint: az egészséges női szervezetben a kis mennyiségben megtalálható a mellékvese és a petefészek által termelt androgén hormonok, a férfi nemi hormonok. A PCOS-ben szenvedő nőknél az androgén hormonszint magasabb a normálisnál, és megakadályozhatja a petesejt ovulációját a menstruációs ciklus alatt.

Alacsony szintű gyulladás: a PCO szindrómás nők szervezetében megtalálható egyfajta állandó alacsony szintű gyulladás, amely a petefészket fokozott androgén termelésre készteti.

PCOS diagnózis

A PCOS szindróma több tünetet foglal magába, ezért általában nőgyógyászok és endokrinológus együttes munkája segíti kivizsgálást.

A PCOS diagnózisához ki kell zárni néhány betegséget (amelyek hasonló tüneteteket mutatnak ), majd az alábbi három  tünet közül kettőnek a megléte szükséges.

• Rendszertelen vagy ritka menstruáció
• Magas androgén hormonszint
• Policisztás ovarium szerkezet (PCO)

A diagnózis felállítása gondos anamnézissel, fizikai- és alapvető laboratóriumi vizsgálatokkal elvégezhető anélkül, hogy szükség lenne ultrahang vagy egyéb képalkotó vizsgálatra.

PCOS petefészek tünetcsoport kezelése

Mivel nincs olyan kezelés, amely a PCOS összes tünetét egyszerre tudná orvosolni, ezért a gyógyítás a különálló tünetek megszüntetésére koncentrál, és sokszor szükséges a különféle szakmák együttműködése is.

A kezelés legfontosabb területei:

• Gyógyszeres kezelés: alapvetően hormonkezelés, amely attól is függ, hogy a páciens tervez-e terhességet vagy sem. Pl. inzulinrezisztencia csökkentése, az androgén hormonszint csökkentése, az ovuláció elősegítése.
• Életmódváltás: A rendszeres testmozgás és az egészséges étrend segíti a testsúly változást, és az inzulinszint optimális beállítását.
• Műtéti beavatkozás: a petefészek kéreg bemetszése is megoldást jelenthet.

A follikulus stimuláló hormon (FSH) az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő a peteérést elősegítő hormon. A FSH az egyik olyan hormon, amely elengedhetetlen a pubertás fejlődéséhez, valamint a női petefészkek és a herék működéséhez. A follikulus stimuláló hormon vezérli a tüszőérést, az ösztrogén termelést (nők) és a hímivarsejtek fejlődését (férfiak).

A luteinizáló hormon (LH) hasonlóan a follikulus hormonhozhoz az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődőik.

Az LH a és az FSH a gonadotropinoknak nevezett hormonok közé tartoznak és részt vesznek a havi ciklus szabályozásában. Az LH  hormon előidézi a peteérést és magas LH-szint beindítja az FSH által érlelt tüsző továbbérését egészen a tüszőrepedésig.

Normál, egészséges állapotban a két hormon egyensúlyban van. A menstruációs ciklus elején ovuláció (tüszőrepedés) előtt az FSH-nak nagyobb a szerepe (a peteérés támogatása), míg a ciklus közepén a magas LH-szint beindítja a tüszőrepedést. Tehát a ciklus elején az FSH szint magas majd lecsökken, ezzel párhuzamosan az LH-szint alacsony és növekszik a ciklus feléig.

FSH hormon mérése

Az FSH hormonszint vizsgálatokat a havi ciklus harmadik napján kell elvégezni (az első nap a menstruáció kezdetének napja). Egy vérvizsgálat a pontos hormonszint meghatározásához nem elég, mert a szint ciklusról-ciklusra változhat.

Normál értékek:

2,5-12 IU/L (korai follikuláris fázis)

3,5-14 IU/L (follikuláris fázis)

,5-25 IU/L (ovuláció szakasz)

,7-8 IU/L (luteális fázis)

A normális tartományon kívül eső értékek (akár magas, akár alacsony) különféle betegségeket okozhatnak.

Mikor végezzünk hormonvizsgálatot?

• Rendszertelen a havi ciklus
• Problémák a teherbeeséssel
• Leállt a menstruáció (menopauza vagy perimenopauza)
• Korai vagy késői pubertás
• Hipofízis vagy hipotalamusz rendellenességek

Magas hormon szint

Leggyakrabban a follikulus stimuláló hormon megemelkedett szintje a petefészek vagy a here hibás működésének jele.

A magas hormonszint azt jelentheti, hogy a petefészkekben az ideálisnál alacsonyabb minőségű és mennyiségű petesejt található.

A hormon szintje a menopauza körüli nőknél természetes módon emelkedni kezd, ami a petefészkek működésének csökkenését, valamint az ösztrogén és progeszteron termelésének csökkenését tükrözi.

A magas szint a következő problémákat jelentheti

• Elsődleges petefészek-elégtelenség (POF)
• A policisztás petefészek szindróma (PCOS)
• Kezdődő menopauza vagy perimenopauza szakasz
• Petefészek-daganat
• Turner-szindróma, egy genetikai rendellenesség, amely befolyásolja a nők szexuális fejlődését. Gyakran meddőséget okoz

Alacsony hormon szint

Az alacsony szint a következő problémákat jelentheti?

• A petefészek nem termel elég petesejtet
• Az agyalapi mirigy nem működik megfelelően
• Problémája van a hipotalamuszával, az agy azon részével, amely ellenőrzi az agyalapi mirigyet és más fontos testfunkciókat.
• A testsúly nagyon alacsony

A PCOS kialakulásának okai között szerepel az elhízás, mely következményes inzulinrezisztenciával jár. A fokozott inzulinelválasztás hatására a tesztoszteron szintje is megemelkedik, mely által a tüszők nem érnek meg, és folyadékkal telt cisztává fejlődnek. A menstruáció alkalmával kínzó alhasi, kismedencei fájdalmat okoznak, mely felhívhatja a PCOS gyanújára a figyelmet. További ok lehet az agyalapi mirigy működésbeli zavara, mellékvesekéreg fokozott androgéntermelése, továbbá környezeti faktorok.

A PCOS diagnózisa több vizsgálaton alapszik. Egyrészt szükség van vérvételre, ahol a női nemi hormonokat, mellékvese és pajzsmirigy hormonokat határozzák meg, továbbá szükséges nőgyógyászati vizsgálat elvégzése, hogy a petefészkek állapotáról képet kaphasson a nőgyógyász szakorvos. Emellett elrendelheti az agyalapi mirigy MR vizsgálatát, mivel annak jóindulatú daganata is vezethet a hormonháztartás zavarához. Az inzulinrezisztencia megállapításához cukorterheléses vizsgálatra van szükség.

A PCOS kezelése attól függ, hogy a nő mely életszakaszában került felismerésre. Családalapítást még nem tervező hölgyeknek gyakran írnak fel fogamzásgátló tablettát, mellyel a petefészkek nyugalomba helyezhetőek, továbbá a tesztoszteron szint is csökkenthető, így a fokozott szőrnövekedés és aknék kialakulása is gátolható. Amennyiben inzulinrezisztencia fennáll, úgy a metformin hatóanyagtartalmú orális antidiabetikum a leggyakrabban alkalmazandó gyógyszer a kezelésében.

Amennyiben menstruációs panaszaid lennének, vagy egy éven belül sem történik meg a gyermekáldás, úgy ajánlott mielőbb endokrinológus és nőgyógyász szakorvoshoz fordulnod! A PCOS hátterében a hormonrendszer zavarai állnak, így azok mihamarabbi kivizsgálásai döntő jelentőségűek a meddőség kivédésében.