Mi okozza a petevezetékek elzáródását?

Mivel gyakran már csak a teherbeesési nehézségek okának vizsgálatakor derül fény a petevezetékek elzáródására, pontos okainak feltárása nem mindig egyszerű. A kórelőzmény figyelembevételével ugyanakkor néhány tényező jól kiemelhető, mint lehetséges ok. Ezek közé tartozik például:

• a korábbi terhességmegszakításból eredő gyulladás,
• a nehéz szülés okozta szövődmények (így akár az is érintett lehet, akinek korábban volt sikeres terhessége),
• az endometriózis,
• ciszta a petefészkek, vagy a méh felületén,
• bizonyos nemi úton terjedő betegségek, úgy, mint a Chlamydia, vagy a Gonorrhea,
• illetve a méhen belüli fogamzásgátló eszközök okozta apró sérülések, gyulladások is.

Az alhasi, kismedencei gyulladások, sőt, akár a gyakran visszatérő, vagy nem múló felfázás szövődménye is lehet a petevezeték elzáródás. Ilyen esetekben ráadásul gyakran nemcsak az egyik oldali petevezeték érintett, hanem mindkettő. Alhasi és intim panaszokkal ezért érdemes orvoshoz fordulni, ha néhány napon belül nem szűnnek meg maguktól. Kezelés nélkül ugyanis akár komoly kockázatot is jelenthetnek termékenységünkre.

A petevezeték elzáródás tünetei és diagnózisa

Habár a legtöbben a meddőségi kivizsgálás keretében vesznek részt petevezeték átjárhatósági vizsgálaton, van néhány tünet, ami utalhat a problémára. Ilyen például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek. Akár hőemelkedés vagy láz is előfordulhat, sajnos azonban a panaszok jellege miatt általában nincs az első gondolataink között, hogy a reproduktív szervrendszerünkkel lenne probléma.

Diagnosztizálása többnyire ultrahangos vizsgálattal történik. A HyCoSy eljárás során az orvos egy steril élettani sóoldatot juttat a méh üregébe és azt figyeli, milyen gyorsan tud kiáramlani a folyadék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe. Amennyiben lassabban, vagy egyáltalán nem ürül ki a folyadék a vizsgálat időtartama alatt, úgy a petevezetékek egyoldali, vagy kétoldali elzáródását feltételezhetjük.

Attól függően, hogy a petevezeték milyen mértékben és hogyan záródott el, beszélhetünk végleges és átmeneti, illetve műtéti úton megnyitható és nem megnyitható elzáródásról. Azt, hogy esetünk melyik kategóriába tartozik, a diagnózist felállító orvos tudja pontosan meghatározni, ahogy a további kezelés lépéseiről is ő tud felvilágosítást adni.

Egyoldali elzáródás esetén például akár további kezelés nélkül is létrejöhet spontán terhesség. Habár érdemes megjegyezni, hogy a fogamzókészség ilyenkor jelentősen csökken, hiszen a lezárt petevezetőn keresztül nem tud a méhbe jutni érett petesejt. Ha van rá mód ezért többnyire javasolt a műtéti úton történő megnyitása. Ezzel akár asszisztált reprodukciós eljárás nélkül is néhány hónap alatt létrejöhet a terhesség.

Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, a terhesség létrejötte érdekében például a lombik program nyújthat megoldást. Ez ugyanis segít kiküszöbölni a mechanikai akadályt és a megtermékenyített petesejtet közvetlenül a méhbe juttatni.

Hogyan kezelhető a petevezeték elzáródás?

Bizonyos esetekben akár már az átjárhatósági vizsgálat során a méhbe és a petevezetőkbe juttatott kontrasztanyag távozása is megszüntetheti az elzáródást. Ennek oka, hogy a folyadék tartós, nagy nyomással kell, hogy távozzon a méh üregéből a hashártya területére, aminek a kisebb elzáródások nem mindig tudnak ellenállni. Ha ez mégsem oldja meg a problémát, de a vizsgálatból fény derül rá, hogy műtéti úton megnyitható a petevezeték, az endoszkópos eljárások nyújthatnak megoldást.

Endoszkópos eljárások

A nőgyógyászati műtétek egyre nagyobb részét végzik endoszkópos eljárással, aminek köszönhetően elkerülhetőek a nagy hasi bemetszések. A laparoszkópia segítségével a köldökön vagy az alhason ejtett apró bemetszésen, vagy akár a hüvelyen keresztül bevezetett eszközzel diagnosztizálható a legtöbb kismedencei eltérés. A petevezeték elzáródásán túl az endometriózis, a petefészek ciszták, a mióma és az esetleges összenövések is.

A beavatkozásra egynapos műtét keretében kerül sor, így a műtét másnapján már távozhatunk is a kórházból. Előnye, hogy nem jár nagy maradandó heggel, sem nagyobb kellemetlenséggel. A vizsgálat során észlelt eltérések pedig akár azonnal kezelhetőek is.

A műtét során a kezelő orvos egy kis átmérőjű optikai eszközt és fényforrást vezet a hasüregbe (laparoszkópia), vagy a méhüregbe (hiszteroszkópia). Ennek segítségével tájékozódik az adott területen és találja meg a kezelésre szoruló részt. A petevezeték újra nyitásához az endoszkópon keresztül egy kis sebészeti eszközt vezetnek be, ami segítségével megszüntethető az akadály.

Ezeknek a beavatkozásoknak az előnye a nagy hasi műtétekhez képest többek között, hogy kisebb fájdalommal és vérzéssel járnak, ezáltal kevésbé megterhelőek a szervezet számára. Valamint esztétikusabb eredményt hagynak, hiszen az apró bemetszés, amin keresztül az endoszkóp bevezetésre kerül a hasüregbe, gyakran teljesen nyom nélkül begyógyul.

Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy bizonyos nőgyógyászati problémák kezelésére csak a nyitott hasi műtétek jelentenek megoldást. Arról, hogy esetünkben alkalmazható-e az endoszkópos eljárás, illetve megfelelő-e, mindig kezelő orvosunk tud tájékoztatást nyújtani. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy valóban ez a megfelelő kezelési út a számunkra, esetleg érdemes másodlagos orvosi véleményt kérni. Előfordulhat például, hogy a további vizsgálatok során fény derül olyan másodlagos tényezőkre is, amelyek az egyik, vagy másik műtéti megoldás irányába billentik a mérleg nyelvét.