Mi okozza a petevezetékek elzáródását?

Mivel gyakran már csak a teherbeesési nehézségek okának vizsgálatakor derül fény a petevezetékek elzáródására, pontos okainak feltárása nem mindig egyszerű. A kórelőzmény figyelembevételével ugyanakkor néhány tényező jól kiemelhető, mint lehetséges ok. Ezek közé tartozik például:

• a korábbi terhességmegszakításból eredő gyulladás,
• a nehéz szülés okozta szövődmények (így akár az is érintett lehet, akinek korábban volt sikeres terhessége),
• az endometriózis,
• ciszta a petefészkek, vagy a méh felületén,
• bizonyos nemi úton terjedő betegségek, úgy, mint a Chlamydia, vagy a Gonorrhea,
• illetve a méhen belüli fogamzásgátló eszközök okozta apró sérülések, gyulladások is.

Az alhasi, kismedencei gyulladások, sőt, akár a gyakran visszatérő, vagy nem múló felfázás szövődménye is lehet a petevezeték elzáródás. Ilyen esetekben ráadásul gyakran nemcsak az egyik oldali petevezeték érintett, hanem mindkettő. Alhasi és intim panaszokkal ezért érdemes orvoshoz fordulni, ha néhány napon belül nem szűnnek meg maguktól. Kezelés nélkül ugyanis akár komoly kockázatot is jelenthetnek termékenységünkre.

A petevezeték elzáródás tünetei és diagnózisa

Habár a legtöbben a meddőségi kivizsgálás keretében vesznek részt petevezeték átjárhatósági vizsgálaton, van néhány tünet, ami utalhat a problémára. Ilyen például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek. Akár hőemelkedés vagy láz is előfordulhat, sajnos azonban a panaszok jellege miatt általában nincs az első gondolataink között, hogy a reproduktív szervrendszerünkkel lenne probléma.

Diagnosztizálása többnyire ultrahangos vizsgálattal történik. A HyCoSy eljárás során az orvos egy steril élettani sóoldatot juttat a méh üregébe és azt figyeli, milyen gyorsan tud kiáramlani a folyadék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe. Amennyiben lassabban, vagy egyáltalán nem ürül ki a folyadék a vizsgálat időtartama alatt, úgy a petevezetékek egyoldali, vagy kétoldali elzáródását feltételezhetjük.

Attól függően, hogy a petevezeték milyen mértékben és hogyan záródott el, beszélhetünk végleges és átmeneti, illetve műtéti úton megnyitható és nem megnyitható elzáródásról. Azt, hogy esetünk melyik kategóriába tartozik, a diagnózist felállító orvos tudja pontosan meghatározni, ahogy a további kezelés lépéseiről is ő tud felvilágosítást adni.

Egyoldali elzáródás esetén például akár további kezelés nélkül is létrejöhet spontán terhesség. Habár érdemes megjegyezni, hogy a fogamzókészség ilyenkor jelentősen csökken, hiszen a lezárt petevezetőn keresztül nem tud a méhbe jutni érett petesejt. Ha van rá mód ezért többnyire javasolt a műtéti úton történő megnyitása. Ezzel akár asszisztált reprodukciós eljárás nélkül is néhány hónap alatt létrejöhet a terhesség.

Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, a terhesség létrejötte érdekében például a lombik program nyújthat megoldást. Ez ugyanis segít kiküszöbölni a mechanikai akadályt és a megtermékenyített petesejtet közvetlenül a méhbe juttatni.

Hogyan kezelhető a petevezeték elzáródás?

Bizonyos esetekben akár már az átjárhatósági vizsgálat során a méhbe és a petevezetőkbe juttatott kontrasztanyag távozása is megszüntetheti az elzáródást. Ennek oka, hogy a folyadék tartós, nagy nyomással kell, hogy távozzon a méh üregéből a hashártya területére, aminek a kisebb elzáródások nem mindig tudnak ellenállni. Ha ez mégsem oldja meg a problémát, de a vizsgálatból fény derül rá, hogy műtéti úton megnyitható a petevezeték, az endoszkópos eljárások nyújthatnak megoldást.

Endoszkópos eljárások

A nőgyógyászati műtétek egyre nagyobb részét végzik endoszkópos eljárással, aminek köszönhetően elkerülhetőek a nagy hasi bemetszések. A laparoszkópia segítségével a köldökön vagy az alhason ejtett apró bemetszésen, vagy akár a hüvelyen keresztül bevezetett eszközzel diagnosztizálható a legtöbb kismedencei eltérés. A petevezeték elzáródásán túl az endometriózis, a petefészek ciszták, a mióma és az esetleges összenövések is.

A beavatkozásra egynapos műtét keretében kerül sor, így a műtét másnapján már távozhatunk is a kórházból. Előnye, hogy nem jár nagy maradandó heggel, sem nagyobb kellemetlenséggel. A vizsgálat során észlelt eltérések pedig akár azonnal kezelhetőek is.

A műtét során a kezelő orvos egy kis átmérőjű optikai eszközt és fényforrást vezet a hasüregbe (laparoszkópia), vagy a méhüregbe (hiszteroszkópia). Ennek segítségével tájékozódik az adott területen és találja meg a kezelésre szoruló részt. A petevezeték újra nyitásához az endoszkópon keresztül egy kis sebészeti eszközt vezetnek be, ami segítségével megszüntethető az akadály.

Ezeknek a beavatkozásoknak az előnye a nagy hasi műtétekhez képest többek között, hogy kisebb fájdalommal és vérzéssel járnak, ezáltal kevésbé megterhelőek a szervezet számára. Valamint esztétikusabb eredményt hagynak, hiszen az apró bemetszés, amin keresztül az endoszkóp bevezetésre kerül a hasüregbe, gyakran teljesen nyom nélkül begyógyul.

Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy bizonyos nőgyógyászati problémák kezelésére csak a nyitott hasi műtétek jelentenek megoldást. Arról, hogy esetünkben alkalmazható-e az endoszkópos eljárás, illetve megfelelő-e, mindig kezelő orvosunk tud tájékoztatást nyújtani. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy valóban ez a megfelelő kezelési út a számunkra, esetleg érdemes másodlagos orvosi véleményt kérni. Előfordulhat például, hogy a további vizsgálatok során fény derül olyan másodlagos tényezőkre is, amelyek az egyik, vagy másik műtéti megoldás irányába billentik a mérleg nyelvét.

Amikor egy pár több mint egy éven keresztül hiába próbálkozik, mégsem jön létre terhesség, szükségessé válik egy teljes körű meddőségi kivizsgálás. Előfordulhat, hogy a fogantatás létrejöttét egyszerűen kezelhető hormonális, vagy mechanikai tényezők akadályozzák, de az is, hogy valami összetettebb probléma áll a hátterében. Ahhoz, hogy ezekre fény derüljön, érdemes szakorvoshoz fordulni. A kivizsgálás egyik első lépését általában a petevezeték átjárhatósági vizsgálat jelenti. Az alábbiakban így áttekintjük, hogy milyen tünetek jelezhetnek problémát, illetve, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk, ha átjárhatósági vizsgálatra van szükség.

Mi az a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

A petefészkeket a méhhel összekötő csatorna a petevezeték, amely elzáródása esetén az érett petesejt és a hímivarsejt között nem jöhet létre kapcsolat. Az átjárhatósági vizsgálat ezért az egyik legfontosabb lépése a meddőségi kivizsgálásnak a hormonális és andrológiai vizsgálatok mellett. Az eljárást többnyire nem műtéti úton végzik, röntgen vagy ultrahang segítségével, de műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Ebben az esetben laparoszkópia és hiszteroszkópia segítségével történik a diagnosztizálás.

Mindegyik módszer célja az, hogy meggyőződjön a petevezetékek átjárhatóságáról, amire kontrasztanyag, vagy kamera segítségével van lehetőség.

Ultrahanggal végzett átjárhatósági vizsgálat

Kevés kellemetlenséggel jár, általában érzéstelenítés nélkül bármelyik ultrahanggal felszerelt nőgyógyászati rendelőben elvégezhető. Két típusa van attól függően, hogy fiziológiás sóoldatot, vagy ultrahangos kontrasztanyagot használnak-e a vizsgálat során.

SIS (saline infusion sonography)

A módszer során testmeleg fiziológiás sóoldatot fecskendeznek a méhűrbe egy a méhszájon keresztül felhelyezett speciális katéteren keresztül. Átjárható petevezetékek esetén ezt a folyadékot lehet detektálni ultrahang segítségével a hasüregben. Előnye, hogy olcsó és fájdalommentes beavatkozás, ami alacsony eséllyel okoz bármiféle diszkomfortot. Hátránya, hogy más típusokhoz képest csak ritkán egyértelmű az eredmény.

Emiatt nehéz megállapítani, hogy melyik petevezeték nem átjárható, illetve, hogy mindkét oldali megfelelően működik-e. Az egyre fejlettebb ultrahangos technológiáknak köszönhetően azonban a SIS eredményei is egyre inkább pontosnak bizonyulnak. Ha átjárhatósági vizsgálatot javasol nőgyógyászunk ezért érdemes rákérdezni, hogy van-e lehetőség erre a típusra.

HyCoSy (hysterosalpingo-contrast sonography)

A SIS-hez hasonló ultrahangos vizsgálat, a sóoldat helyett azonban fényes jelet adó kontrasztanyag segítségével történik. Ennek köszönhetően a petevezetékek átjárhatósága pontosabban kivehető, így megállapítható akár az is, hogy melyik van elzáródva, ami a hatékony kezelést is elősegítheti.

Előnye, hogy az ultrahangos és kontrasztanyagos technológiának köszönhetően több dimenziós, pontos képet kapunk a petevezetékek és a méhűr állapotáról. Ezzel fény derülhet például a méhfal esetleges elváltozásaira, illetve a méh fejlődési rendelleneségeire is.  Hátránya, hogy alacsony mértékű diszkomfortot okozhat a kontrasztanyag miatt, amit azonban egyszerű fájdalomcsillapítóval, görcsoldóval könnyen csökkenthetünk, illetve meg is előzhetünk. Ehhez érdemes egy órával az átjárhatósági vizsgálat előtt bevenni a megfelelő gyógyszert, de ha biztosra akarunk menni, kérdezzük meg kezelőorvosunkat. Továbbá a sóoldatos ultrahangnál és a lentebb részletezett röntgen vizsgálatnál jóval költségesebb beavatkozásról van szó.

Röntgennel végzett átjárhatósági vizsgálat (HSG)

Az egyik legtöbbször alkalmazott petevezeték átjárhatósági vizsgálat a HSG. Ennek során a már korábban említett módon a méhszájon keresztül juttatnak kontrasztanyagot a méhüregbe, a petevezetékekbe és végül a hasüregbe. Ultrahang helyett azonban ennél a típusnál röntgennel készül képfelvétel, amely segítségével jól láthatóvá válik a méhüreg, illetve vizsgálható a méh mérete, formája és esetleges elváltozásai.

A HSG során azt vizsgálják, hogy a kontrasztanyag akadálytalanul el tud-e jutni a méhüregből a petevezetékeken keresztül a hasüregbe. Ha ez valamiért nem történik meg, akkor pedig jól láthatóvá válik annak útja és esetleges gátjai is. Előnye, hogy rendkívül pontos, hátránya azonban, hogy jelentős diszkomforttal járhat. A beavatkozást ezért általában bódításban, vagy érzéstelenítő mellett végzik műtői körülmények között.

Szerencsére nem jár hosszabb kórházi tartózkodással. Amennyiben szükség van a beadott bódítószer miatti megfigyelésre, úgy is néhány órán belül, egynapos beavatkozás, vagy járóbeteg-ellátás keretében néhány órán belül távozhatunk. Ha tudjuk, hogy rosszul viseljük a fájdalmat, például erős menstruációs görcsök miatt gyakran érzékelünk szédülést, hányást, esetleg ájulást, azt mindenképp jelezzük orvosunknak, mielőtt döntenénk a beavatkozás típusáról!

Has- és méhtükrözéssel végzett vizsgálat

Kisebb alhasi műtétről van szó, amit a hasfalon, vagy a méhen keresztül bevezetett 3,5-7 mm átmérőjű eszköz segítségével végeznek. Ennek végén egy kis kamera található, amin keresztül jól láthatóak az esetleges szervi elváltozások, illetve a petevezetékek elzáródásai is. Előnye, hogy akár azonnali kezelési módot is jelenthet, mivel bizonyos esetekben a segítségével feloldhatók a diagnosztizált blokkok, vagy eltávolíthatóak a méhfal elváltozásai (miómák, polipok). Hátránya, hogy műtét lévén kórházi felvételt igényel és olykor az alhasi műtétek kellemetlenségeivel is jár. Például számolni kell a sebgyógyulással, az altatás következményeivel, illetve a lehetséges mellékhatásokkal.

A petevezeték elzáródás tünetei

A petevezeték elzáródás olykor teljesen tünetmentes is lehet, vannak azonban olyan tényezők és panaszok, amik erős gyanúra adhatnak okot és mindenképp indokolttá teszik a kivizsgálást.

Ilyenek például:

• a gyakran visszatérő kismedencei gyulladások, felfázásos panaszok,
• korábbi szexuális úton terjedő betegségek, például Chlamydia,
• kimaradó, vagy rendszertelen menstruáció,
• erős menstruációs görcsök,
• fogantatási nehézségek, a meddőség gyanúja,
• korábbi vetélés,
• méhen kívüli terhesség.

Ha gyermeket szeretnénk és rendszeres, védekezés nélküli együttlétek ellenére már egy éve folyamatosan negatív a terhességi teszt, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. A fogantatási nehézségek gyakran kisebb műtéti beavatkozásokkal, illetve gyógyszeres kezeléssel is orvosolhatóak. Ha pedig az átjárhatósági vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a problémának mechanikai okai vannak, még mindig segíthet a lombik program a saját gyermek születésében.