Nőként a rákmegelőzés minden életkorban kiemelt fontosságú, ezért a szexuálisan aktív életkortól kezdődően érdemes rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálaton részt venni. Milyen nőgyógyászati vizsgálaton ajánlott részt venni, milyen tünetek, panaszok esetén ne halogassuk a szűrést? Miért javasolt évente elmenni méhnyakrák-szűrésre?

Az általános nőgyógyászati vizsgálat része a méhnyakszűrés és az emlők vizsgálata tapintással. Mindkettő célja az, hogy a daganatos elváltozás méhnyakon illetve az emlőkben még a tünetmentes időszakban kiszűrhető legyen. Most a méhnyakrák-szűrés tudnivalóit foglaljuk össze.

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák korai felismerése, mert a méhnyakrák sokáig nem okoz tüneteket. A szűrések célja az, hogy a kenetvizsgálat elvégzése után a méhnyakrákra utaló elváltozásokat még idejében, a rákmegelőző állapotban sikerüljön „elcsípni”, és a megfelelő kezeléssel visszafordítani vagy a súlyosabb szövődményeket megelőzni.

Mikor menjünk méhnyakrák szűrésre?

A hazai gyakorlat – negatív citológiai lelet esetén – háromévenkénti méhnyakszűrést javasol a nőknek. Azonban a méhnyak daganatos elváltozását nagy többségben okozó humán papillóma vírus (HPV) jelenléte a szexuálisan aktív korosztályban indokolja az évenkénti szűrést. Sőt! Akik a menzeszükkel kapcsolatban bármilyen rendellenességet tapasztalnak, vagy a HPV-tesztjük valamelyik magas rákkockázatú variánsra pozitív eredményt adott, ennél szorosabb nyomon követést javasolhat az orvos.

Méhnyakrák szűrés gyakorisága az életkortól is függhet. Ebből a szempontból veszélyeztetettnek minősül a 30-39 éves, és a 60-69 év közötti korosztály, nekik mindenképpen javasolt az évenkénti méhnyakrákszűrés.

Méhnyakrák szűrés menete

Méhnyakszűrésen a méh alsó részét, azaz a méhnyak állapotát ellenőrzik. A kenetvizsgálat során a méhnyak felületéről egy speciális „ecsetszerű” mintavételi eszköz segítségével egy kis adag sejtmintát vesz az orvos vagy a védőnő. Magát a kenetet ezt követően vizsgálják majd meg laboratóriumban. A citológiai vizsgálat során nemcsak a daganatos vagy az azt megelőző állapotokat sikerül kimutatni, hanem más betegségek – gyulladások, fertőzések vagy jelenlevő kórokozók észlelésére is alkalmas.

A méhnyakrák szűrés eredménye néhány napon belül megérkezik, viszont azt érdemes hangsúlyozni, hogy akár álnegatív eredmények is előfordulhatnak, ezért fontos rendszeres időközönként megismételni ezt a vizsgálatot. Tévhit, hogy a méhnyakrák szűrés fáj. A páciensek a mindössze 10 percet igénylő műveletet inkább kellemetlennek, mint fájdalmasnak ítélik.

Lehet-e méhnyakszűrésre menni menstruáció alatt?

Méhnyakrákszűrés menstruáció alatt nem lehetséges, hiszen ebben az esetben a levett sejtminta véres lesz, amely elfedheti a diagnózishoz szükséges sejteket. Érdemes menstruáció előtt/után 3 napot kihagyva időpontot foglalni a nőgyógyászatra. Lehetőleg a menstruációs ciklus közepére időzítsük a rákszűrést.

Hogyan vehetek részt szűrésen?

Bármelyik nőgyógyászaton kérhető az általános nőgyógyászati szűrés keretében méhnyakrák szűrés. Népegészségügyi szűrés keretében citológiai vizsgálatot a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is szervez. Erre az ingyenes kenetvizsgálatra jelenleg a 25–65 év közötti nők kapnak meghívót – egyszeri negatív szűrővizsgálat után 3 évenként. Az érintettek a lakóhely szerinti illetékes nőgyógyászati szakrendelőben, vagy védőnői tanácsadóban is elvégeztethetik a szűrést.

Az nnk.gov.hu méhnyakrák szűrés jelentkezés menete az alábbi: a postai vagy elektronikus úton megküldött meghívóban szereplő internetes linken megkeressük az illetékes szakrendelőt vagy védőnői körzetet, ezután a megadott elérhetőségeken időpontot egyeztetünk a szűrésre.

Fontos hangsúlyozni, hogy a népegészségügyi szűrés keretében csak a citológiai vizsgálatot végzik el, és a szűrésnek nem része a HPV-teszt, valamint nem feltétlenül része a hüvelyi ultrahang és a kolposzkópos vizsgálat. A HPV-teszt elvégzésére ebben az esetben csak akkor van mód, ha a citológiai sejtmintán gyanús, rákot megelőző állapotot fedeznek föl.