A méhpolip, más néven endometriumpolip, a méh belső falát bélelő méhnyálkahártyából kialakuló és a méhüregbe benyúló nyeles növedék. Ezek a méhben növekedő változó méretű polipok általában jóindulatúak. Vannak-e olyan tünetek, vagy jelek, amelyek alapján gyanítható, hogy méhpolipok növekednek a méhnyálkahártyánkon?

A méhpolip jellemzői és elhelyezkedése

Tipikus jelek vagy tünetek, amelyek a méhpolipok jelenlétére figyelmeztethetnek

Mi miatt alakul ki a méhpolip

Milyen szövődményeket okoz a méhpolip

Hogyan kezelhető a méhpolip

A méhpolip jellemzői és elhelyezkedése

A méhpolipok vékony nyéllel vagy széles alappal kapcsolódhatnak a méh falához. Személyfüggő, hogy egy vagy több polip alakul ki az adott nő méhében. Bár leggyakrabban a méhüregen belül maradnak, időnként előfordul, hogy kijutnak a méhnyakon (cervix) keresztül a hüvelybe.

Méhpolip jelentkezésére számítani lehet a nő életének bármelyik szakaszában. A reproduktív szakaszban éppen úgy diagnosztizálhatnak méhpolipot, mint a menopauza időszakában vagy azt követően.

Tipikus jelek vagy tünetek, amelyek a méhpolipok jelenlétére figyelmeztethetnek

A méhpolip sokféle tüneteket okozhat. Ezek közül a legjellemzőbbek az alábbiak:

• Szokatlan hüvelyi folyás.
• Menstruációkor jellemző görcs és fájdalom  a menstruációtól eltérő időszakban.
• Kiszámíthatatlan menstruáció, amelynek hossza és erőssége változó.
• Két menstruáció közötti vérzés.
• Nagyon erős menstruációs vérzés.
• Terméketlenség.
• Menopauza utáni hüvelyi vérzés.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben jelentkeznek tünetek. Vannak, akik csupán enyhe vérzést vagy pecsételő vérzést tapasztalnak, míg a teljesen tünetmentes esetek sem ritkák.

Nem érdemes halogatni a probléma megoldását. Amint rendszertelen menstruációs vérzést, két menstruáció közötti vérzést vagy a menopauzát követően vérzést tapasztalunk, mindenképpen forduljunk nőgyógyász szakorvoshoz, hogy kiderítse mi okozza a rendellenes méhvérzést. Ezek a tünetek ugyanis méhpolip jelenlétére utalhatnak, amely megfelelő kezelést igényelhet.

Mi miatt alakul ki a méhpolip

A kutatások szerint a hormonális tényezők jelentős szerepet játszanak a méhpolipok kialakulásában. Főképpen az ösztrogén nevű női nemi hormon tekinthető meghatározónak a polipok növekedése szempontjából.

A hormonális hatáson túl, azonban számos egyéb tényező növelheti a méhpolipok kialakulásának kockázatát, többek között:

• Perimenopauzális vagy posztmenopauzális állapot.
• Elhízás.
• Tamoxifen alkalmazása, amely egy mellrák elleni gyógyszer.
• Hormonpótló terápia, amelyet gyakran használnak a menopauza tüneteinek enyhítésére.

Milyen szövődményeket okoz a méhpolip

A méhpolip összefüggésbe hozható a terméketlenséggel, és előfordulnak olyan esetek, amikor a polipok eltávolítása javíthatja a teherbeesés esélyeit.

A méhpolipok jelentős hatással lehetnek az érintettek életminőségére, mert sok kellemetlenséggel járhat az általuk okozott rendellenes menstruáció. Ezért fontos, hogy a tünetek jelentkezése esetén időben orvoshoz forduljanak. A megfelelő diagnózis és kezelés segíthet megelőzni a komolyabb szövődményeket.

Hogyan kezelhető a méhpolip

A méhpolipok diagnosztizálását követően többféle kezelési eljárás közül választhat az esettől függően a nőgyógyász szakorvos:

Dönthet a nőgyógyász egyrészt a várakozó megfigyelés mellett. A kisméretű polipok, amelyek nem okoznak tüneteket, önmaguktól eltűnhetnek. Amennyiben csak kisméretű polipok vannak a méhben, és nem  áll fenn a méhrák kockázata, a polipokat nem szükséges eltávolítani.

Gyógyszeres kezeléssel rendszerint csak a tüneteket enyhítik. Hormonális gyógyszerek, beleértve a progesztinokat és a gonadotropin-felszabadító hormon agonistákat, enyhíthetik azokat a tüneteket, amelyeket a méhpolip okozhat. Azonban az ilyen gyógyszerek szedése legfeljebb rövid távú megoldás lehet – a tünetek általában visszatérnek, amint a gyógyszer szedését abbahagyják.

Sebészeti úton történő eltávolítás mellett is dönthet a nőgyógyász szakorvos. Ebben az esetben a méh belsejének megtekintésére használt eszközön (hiszteroszkóp) keresztül behelyezett műszerekkel távolítják el a polipokat. A műtéti úton eltávolított polipot szövettani vizsgálatra küldik.

Ha a méhpolip rákos sejteket tartalmaz, a kezelő orvos megbeszéli a pácienssel a kezelés további lépéseit.

Ritka esetekben a méhpolipok kiújulhatnak. Ha ez megtörténik, további kezelést igényelnek.

Mindenképpen fontos a nőgyógyászati tünetekkel nőgyógyászhoz fordulni, mert nagyon sok kellemetlen szövődményt megelőzhetünk ezáltal.

Sokunkat ér olykor meglepetésként a nem várt vérzés. Rendellenes méhvérzésről beszélünk, amikor a hüvelyi vérzés a normális menstruációs ciklustól eltérő időpontban jelentkezik. E rendellenes méhvérzésnek számos oka lehet. Ezek egyike a nemi hormonok egyensúlyhiánya, de akár gyógyszerek is kiválthatják.

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

A rendellenes méhvérzés fő oka a nemi hormonok egyensúlyhiánya. A pubertáskorú lányok és a menopauzába lépő nők esetében hónapokig vagy akár évekig is fennállhat hormonális egyensúlyhiány. Ez szórványos (sporadikus) vérzést, erős vérzést és pecsételő vérzést egyaránt okozhat.

A pecsételő vérzés a normális menstruációnál könnyebb vérzés. Különbözik a normális menstruációtól egyrészt mennyiségét tekintve, mivel a megszokottnál jóval kevesebb vér ürül a méhből. Másrészt ennek a vérzésnek a színe sem a megszokott menstruációs vérzéssel azonos. A pecsételő vérzés gyakran barnás, rózsaszínes vagy világos piros színű.

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

A rendellenes méhvérzést (DUB) okozó hormonális egyensúlyhiány különféle nőgyógyászati problémák miatt alakulhat ki, de lehet gyógyszerek mellékhatása is.

Az alábbiakban említünk néhány nőgyógyászati problémát, amelyek gyakran váltanak ki hormonális egyensúlyhiányt, és ezzel együtt rendellenes méhvérzést is:

• Policisztás ováriumszindróma (PCOS): Endokrin rendellenesség okozza ezt a nőgyógyászati állapotot, amely a nők nemi hormonjainak egyensúlyhiányát okozza. A rendszertelen menstruációs ciklusokhoz az vezet, hogy felborul az ösztrogén és progeszteron hormonok egyensúlya.
• Endometriózis: Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a méhnyálkahártya a méhen kívül növekszik valahol a hasüregben, például a petefészkeken. Az endometriózis erős vérzést okozhat a rendszeres menstruációk során, de előfordulhat a cikluson kívül is vérzés miatta.
• Méhpolip: Ezek kisméretű szövetkinövések a méhen belül. Bár az oka ismeretlen, a polip növekedését nagymértékben befolyásolja az ösztrogén hormon. A polipok kis véredényei okozhatnak rendellenes méhvérzést és a menstruációs ciklus bármelyik szakaszában pecsételő vérzést is.

• Méhfibróma: A méhnyálkahártyában vagy a méhizomban előforduló kis kiterjedésű növekedések a méhfibrómák. A kiváltó oka nem ismert, de növekedésükre hatással van az ösztrogénhormon.
• Szexuális úton terjedő betegségek (STD-k): A szexuális úton terjedő betegségek (STD) gyulladást is okoznak. Ilyen a gonorrhea és a chlamydia. A gyulladás miatt rendellenes méhvérzés előfordulhat, ha az említett szexuális úton terjedő betegségekkel fertőződünk. Az STD-k miatt rendszerint a szexuális együttlét után jelentkezik rendellenes méhvérzés, amikor a léziók, vagyis a gyulladás miatt hegesedő területek irritálódnak.
• Terhesség: Rendellenes méhvérzés jelentkezhet a terhesség korai szakaszában.

A rendellenes méhvérzés jelentkezhet például az alábbi gyógyszerek mellékhatásaként is:

• fogamzásgátló tabletták
• hormonális szerek, mint a spironolakton és tamoxifen
• Warfarin gyógyszerkészítmények

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

A DUB legáltalánosabb tünete az, hogy szabálytalanná válik a menstruációnk, vagyis nem akkor van vérzésünk, amikor a naptár szerint várnánk, hanem a normál menstruációs időszakon kívül. Gyanúra adnak okot az alábbi vérzési minták, akár a menstruációs cikluson belül is:

• erős menstruációs vérzés
• sok vagy nagy vérrögöket tartalmazó vérzés
• több mint 7 napig tartó vérzés
• menstruációk közötti vérzés:
  • vérzés, amely kevesebb mint 21 nappal az előző ciklus után jelentkezik
  • vérzés, amely több mint 35 nappal az előző ciklus után jelentkezik
• pecsételő vérzés

A szokásostól vagy szabályostól eltérő vérzésmintán túl, az alábbiakban említett egyéb tünetekkel is járhat a rendellenes méhvérzés:

• puffadás
• medencetáji fájdalom vagy nyomás

Súlyosabb tünetekkel is járhat a DUB. Amennyiben a rendellenes méhvérzés eddig ismertetett tünetei mellett tapasztalja az alábbiakat is, mindenképpen azonnal keresse fel a nőgyógyászt:

• szédülés
• ájulás
• gyengeség
• alacsony vérnyomás
• szapora szívverés
• sápadt bőr
• görcsös fájdalom
• nagy vérrögök kiürülése a hüvelyen keresztül
• egy óra alatt egy egész betét vagy tampon átázása, akár több órán vagy napon keresztül is
• vérzés megállapított terhesség idején

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

A pubertás korban rendszerint nem történik különösebb beavatkozás, ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmilyen nőgyógyászati betegséget a páciensnél. Pubertás kor végére a hormonális egyensúly kialakul.

Egyéb életkorban a kezelés attól fog függeni, hogy mi okozza a rendellenes méhvérzést.

Ha nincsenek szervi okok, akkor elegendő lehet a hormonszint kiegyensúlyozására valamilyen hormonpótló terápia, leggyakrabban kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazása. A kombinált orális fogamzásgátlók szintetikus ösztrogént és progeszteront tartalmaznak. Mindkettő feladata a menstruációs ciklus szabályozása. Fogamzásgátló módszerek, beleértve néhány progesztin IUD-t és a progesztin implantátumot, hormonális kezelésként is használhatók olyan esetben, ha a páciens nem tervez gyermekvállalást.

Ha a vérzés hirtelen nagyon erős, és az alacsonyabb dózisú gyógyszerek nem hatásosak, intravénásan adagolható az ösztrogén, amíg a vérzés alábbhagy. Ezt követheti egy orális progesztin kúra a hormonok egyensúlyának helyreállítására.

Erős és hosszan tartó vérzéssel járó állapot esetén, amely jellemzője a vastagabb méhnyálkahártya, dilatációs és küretázs nevű eljárással kezelhető a beteg. Ez egy ambuláns sebészeti eljárás, amely során eltávolítják a méhnyálkahártya egy részét.

Ha méhsejtek rendellenességet mutatnak, biopsziát rendelhet el a nőgyógyász, amelynek eredménye alapján történik a kezelés.

Általában a rendellenes méhvérzés átmeneti állapot. Miután a nemi hormonok szintjét sikerül helyreállítani, a rendellenes vérzés is rendszerint megszűnik.

A rendellenes méhvérzés nagyon gyakori nőgyógyászati panasz. Mivel sokféle ok állhat mögötte, mindenképpen érdemes a panaszokkal a nőgyógyászhoz fordulni, aggodalomra azonban általában nincsen semmi ok.

Nőként a menstruáció életünk természetes velejárója. Olykor azonban nemcsak azzal tud meglepetést okozni, hogy nem a várt időpontban jelentkezik, hanem  azzal is, ha a vérzésünk a megszokottnál jóval intenzívebb. Ez nem csupán váratlan kellemetlenség lehet, de akár komolyabb egészségügyi problémákat is jelezhet. Van-e bármi tünet, ami arra utalhat, hogy valami nincs rendben?

Hogyan ismerhető fel a túlzott méhvérzés?

A túlzott méhvérzés tünetei

Mi okozhat túlzott méhvérzést?

Érkezzünk a nőgyógyászati vizsgálatra felkészülten

Hogyan ismerhető fel a túl erős méhvérzés?

Azt minden nő azonnal érzi, ha valami nem a megszokott módon zajlik a menstruációja tekintetében, de van-e bármi konkrét kapaszkodónk a tekintetben, hogy mi számít túl erős méhvérzésnek?

A túlzott méhvérzés mértékének megítélése nem mindig egyszerű. A nőgyógyász szakorvosok általában túlzott vérzésről beszélnek, ha óránként több mint egy tampont vagy betétet használunk el. Az is túl erős menstruációnak számít, ha a mensink 7 napnál hosszabb ideig tart.

Egy dolog biztos jele lehet annak, ha túlzott mértékű, vagyis túl erős a vérzésünk, ez pedig az, hogy egyszerűen akadályoz bennünket abban, hogy a mindennapi teendőinket az ilyenkor megszokott módon végezzük. Ha így van, jobb nőgyógyász szakorvoshoz fordulni, hogy mielőbb kiderítse az okát a kellemetlenül erős méhvérzésünknek.

A túlzott méhvérzés tünetei

Ki ne tapasztalt volna még nőként olyat, hogy váratlanul átázik a betét, vagy a vártnál hamarabb telik meg vérrel a tampon és váratlanul szivárogni kezd. Ha a nap folyamán többször is előfordul ugyanez, okkal gyaníthatjuk, hogy túlzott mértékű méhvérzést tapasztalunk.

Nőként ilyen jellegű vérzést alkalomszerűen is tapasztalhatunk, ám ha rendszeressé válik, akkor esetleg krónikus probléma lehet a háttérben.

Az erős menstruáció hátterében állhat a női reproduktív szervekben jelentkező elváltozás vagy valamilyen nőgyógyászati betegség, de a női nemi hormonok is állhatnak a túlzottan erős méhvérzés hátterében.

A gyakori „átázás” mellett az is utalhat rendellenesen erős méhvérzésre, ha vérrögök is megjelennek a szokásos vérzés mellett.

Ha már akadályozza a normális életvitelt a túlzottan intenzív vérzés, forduljunk mindenképpen nőgyógyászhoz, főképp, ha a probléma mindegyik ciklusunkra jellemzővé válik.

Mi okozhat túlzott méhvérzést?

A reproduktív életszakaszban tulajdonképpen minden ötödik nő tapasztalhat alkalmanként erős vérzést, így ez egyáltalán nem ritka jelenség.

Sokféle oka lehet a túlzott mértékű menstruációnak.

A menstruáció első éveiben, illetve a perimenopauza időszakában a hormonális egyensúly ingadozása miatt gyakrabban fordulhat elő túlzott mértékű méhvérzés. Ennek egyik oka, hogy a méhnyálkahártya vastagabbá válik, ha több cikluson keresztül nem történik ovuláció.

Okozhat azonban túlzott mértékű méhvérzést a méhben kialakuló mióma vagy polip is.

Gyakran előforduló nőgyógyászati panasz ugyan a rendellenesen erős méhvérzés, mégis, vagy éppen ezért nagyon fontos komolyan vennünk, és nőgyógyászhoz fordulnunk, mert akár komoly nőgyógyászati betegség is okozhatja.

Okozhat ugyanis rendellenesen erős méhvérzést akár méhtestrák vagy a méhnyak rákos elváltozása is.

A fentieken kívül az endometriózis és adenomiosis is olyan nőgyógyászati állapotok, amelyek fokozott vérzést okozhatnak.

Akár erős kismedencei gyulladással járó betegség miatt is tapasztalhat egy nő szokatlanul erős méhvérzést.

Okozhatnak olykor erősebb vérzést hormonális fogamzásgátlók, de akár az aszpirin, vagy az egyéb egészségi okok miatt szedett vérhígító is szerepet játszhat abban, ha erősebb menstruációt tapasztalunk.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy a reproduktív korú nők esetében a terhességi komplikációk is okoznak túlzottan erős méhvérzést. Ilyen esetekben lehet oka a hirtelen jelentkező erős vérzésnek vetélés vagy méhen kívüli terhesség.

Érkezzünk a nőgyógyászati vizsgálatra felkészülten

Tekintettel arra, hogy nagyon sokféle ok állhat a túlzott mértékű méhvérzés hátterében, ha ezzel a panasszal érkezünk a nőgyógyászhoz jó, ha részletesen be tudunk számolni a konkrét panaszainkról.

Vigyük magunkkal a menses naptárunkat. Ebben jó, ha nem csupán a menstruációnk időpontja szerepel, hanem az is, hogy hány napig tartott, valamint az is, hogy milyen intenzitású vérzést tapasztaltunk.

A nőgyógyász a diagnózis felállításához többféle vizsgálat elvégzését is szükségesnek tarthatja a szokásos nőgyógyászati vizsgálaton felül. Szükség lehet az alábbiakra:

• vérvizsgálat,
• Pap-teszt,
• ultrahangvizsgálat
• CT- vagy MRI-vizsgálat.

Minél részletesebb a vizsgálat annál pontosabb képet kap a nőgyógyász az állapotunkról.

A kezelés a túlzott mértékű méhvérzést kiváltó októl függ, így a nőgyógyász a vizsgálatok alapján dönt majd a kezelés módjáról.

Ha már nehéz együttélni vagy kezelni a túlzott mértékű méhvérzést, vagy tartasz attól, hogy valamilyen nőgyógyászati betegség tünete az intenzív menstruációs vérzésednek, foglalj időpontot mielőbb a nőgyógyász szakorvosnál, hogy megállapítsa mi áll a hátterében a panaszaidnak.