A pajzsmirigy a nyak elülső részén a gége előtt kétoldalt nagyjából szimmetrikusan elhelyezkedő pillangó alakú mirigy, amely két lebenyből (bal lebeny és a jobb lebeny) áll. A szervezet legnagyobb hormontermelő szervét kétféle mirigysejt építi fel.

A pajzsmirigy termeli a tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) pajzsmirigyhormonokat, amelyek a szervezet majdnem minden sejtjére hatással vannak. Például a szervezet oxigénfogyasztására, hőtermelésére, anyagcseréjére, de nélkülözhetetlenek az egészséges egyedfejlődésben is.

Ugyancsak a pajzsmirigy termeli a kalcitonin nevű peptidhormont, ami a szervezet kalciumforgalmát szabályozza.

A pajzsmirigy hormonjainak termelését a hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer szabályozza, a TSH pajzsmirigy stimuláló hormon segítségével, amit az agyalapi mirigy elülső része választ ki. Ellenőrzi és irányítja a pajzsmirigyhormonok mennyiségét a véráramban. Ha kevés a pajzsmirigy hormon mennyisége, akkor a TSH szint emelkedik, magas a pajzsmirigy hormonszint esetén a TSH szint csökken.

Pajzsmirigy betegségek tünetei

A pajzsmirigy betegség sokféle tünettel jelentkezhet, de előfordulhat, hogy nincsenek tünetek és csak a szűrővizsgálatok mutatják ki a betegséget.

Néhány a jellemző tünetek közül:

• Fáradékonyság
• Álmatlanság, alvászavar
• Indokolatlan hideg- vagy meleg-érzet
• Súlygyarapodás vagy fogyás
• Depresszió, hangulati változások, koncentrációs zavarok, ingerlékenység
• Izomfájdalmak, ízületi fájdalmak, gyengeség és merevség
• Menstruációs problémák
• Bőrszárazság
• Székrekedés, hasmenés, bélpanaszok

Pajzsmirigy betegség kialakulásának oka

A pajzsmirigy betegségnek két fő típusát különböztetjük meg. Pajzsmirigy alul-működés (hypothyreosis, hipotireózis), amikor a szervezet nem termel elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont. Pajzsmirigy túlműködés (thyreotoxicosis, hipertireózis) esetén a pajzsmirigy sokkal több hormont termel, mint amennyit a szervezet igényel.

A pajzsmirigy alul-működés okai:

• Hashimoto-kór (autoimmun pajzsmirigygyulladás)
• Jódhiány:
• Veleszületett hypothyreosis
• A pajzsmirigy egy részének vagy egészének műtéti eltávolítása
• Sugárkezelés hatása
• Gyógyszerek mellékhatása

A pajzsmirigy túlműködés okai:

• Graves-Basedow kór (autoimmun betegség
• Pajzsmirigy gyulladás
• Túl sok jód a szervezetben

Diagnózis

A pajzsmirigy betegségének vizsgálata mindig az anamnézis felállítással, a páciens tüneteinek alapos kikérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdődik.

A szükséges laborvizsgálatok a pajzsmirigy által termelt hormonok (FT3, FT4) szintjére, és a pajzsmirigy gyulladást jelző antitest vizsgálatokra is kiterjed (TRAK, antiTPO).

Amennyiben a vizsgálati eredmények igazolják a pajzsmirigy betegségét, mindenképpen kell ultrahangos vizsgálatot végezni. A vizsgálat után a szakorvos előírhat még pajzsmirigy szcintigráfiát szövetvizsgálatot, vagy egyéb képalkotó vizsgálatokat (röntgen, MR, CT).

Pajzsmirigy betegség kezelése

A pajzsmirigy problémák kezelése teljes mértékben a betegség típusától függ (alul-működés, túlműködés vagy daganat).

Általánosságban elmondható, hogy a hipotireózis kezelése elsősorban hormonpótlással, míg a hipertireózis kezelése esetén a pajzsmirigyhormon termelésének lecsökkentésére szolgáló, gyógyszeres kezeléssel történik.

Amennyiben szükséges, sebészeti beavatkozással eltávolítják a teljes pajzsmirigyet vagy annak csak egy részét. A sebészeti beavatkozás hatására, kialakul az állandó pajzsmirigy alul-működés.

Pajzsmirigy betegség megelőzése

A pajzsmirigy betegségek kialakulásának megelőzésére jelenleg nincsenek bevált módszerek.

Természetesen van néhány szempont, amivel csökkenthetjük a kialakulás kockázatát. Figyeljünk az immunrendszerünk megfelelő állapotára, sportoljunk, táplálkozzunk helyesen és kerüljük a stresszt.

Figyeljünk a szervezetünk számára szükséges jód és szelén mennyiségére az étkezés során.

Ha a családban előfordult már pajzsmirigy betegség, akkor különösen fontos figyelmet fordítani a szűrővizsgálatra.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy policisztás petefészek szindróma a fogamzóképes (reproduktív) korú nők gyakori egészségügyi problémája, amelyet a reproduktív hormonok egyensúlyhiánya okoz. A PCOS betegeknél hormonális egyensúlyhiány és anyagcsere problémák is jelentkeznek.

A PCOS betegségben szenvedőknél a petefészek abnormálisan sok androgén (férfi nemi) hormont termel. A petefészekben a petesejt nem rendesen fejlődik, vagy az érett petesejt nem tud felszabadulni. Az ovuláció nem történik meg és a petefészken sok kis folyadékkal teli ciszta marad.

A PCOS a fogamzóképes nők mintegy öt- tíz százalékát érinti, és a kutatások alapján a női meddőség hetven százalékáért is ez betegség felel.

Policisztás petefészek szindróma tünetei

A PCOS jelei és tünetei már a pubertáskorban az első menstruáció idején is jelentkezhetnek, de sokszor csak akkor derül ki, amikor a szülni kívánó nő teherbeesési problémák miatt a orvoshoz fordul.

A PCOS tünetei négy csoportba oszthatók

• nőgyógyászati
• belgyógyászati
• bőrgyógyászati

A PCOS tünetei a következők lehetnek:

• Szabálytalan menstruációs ciklus: rendszertelen, elmaradó (nyolcnál kevesebb egy évben) vagy 21 naponként vagy ennél gyakoribb menstruáció
• Nagy petefészkek vagy sok apró ciszta a petefészekben
• A túlzott testszőrzet növekedés (mellkason, a hason és a háton)
• Elhízás, túlsúly (különösen a has környékén)
• Akne, pattanásos, zsíros bőr
• A bőrszín szürkésbarna elváltozása
• Sötét vagy vastag bőrfoltok (a nyak hátsó részén, a hónaljban és a mell alatt)
• Elvékonyodó haj vagy hajhullás (férfias jellegű kopaszodás)
• Meddőség
• Megnövekedett androgén hormon szint
• Inzulinrezisztencia, cukor- és anyagcserezavarok

PCOS kialakulásának oka

A PCOS kialakulásának pontos okát még nem ismerjük, de néhány tényezőt közvetlen kapcsolatba hozhatunk a betegséggel.

Genetikai hajlam: sok családban előfordul, hogy anya és lánya vagy a nővérek is PCOS betegek

Magas inzulinszint: a hasnyálmirigy által termelt inzulin szabályozza az anyagcserét és biztosítja, hogy a sejtek hozzájuthassanak a szükséges vércukorhoz. Ha a sejtek nem reagálnak normálisan az inzulinra a szervezetben, az inzulin vérszintje sokkal magasabb lesz.

Magas androgén-szint: az egészséges női szervezetben a kis mennyiségben megtalálható a mellékvese és a petefészek által termelt androgén hormonok, a férfi nemi hormonok. A PCOS-ben szenvedő nőknél az androgén hormonszint magasabb a normálisnál, és megakadályozhatja a petesejt ovulációját a menstruációs ciklus alatt.

Alacsony szintű gyulladás: a PCO szindrómás nők szervezetében megtalálható egyfajta állandó alacsony szintű gyulladás, amely a petefészket fokozott androgén termelésre készteti.

PCOS diagnózis

A PCOS szindróma több tünetet foglal magába, ezért általában nőgyógyászok és endokrinológus együttes munkája segíti kivizsgálást.

A PCOS diagnózisához ki kell zárni néhány betegséget (amelyek hasonló tüneteteket mutatnak ), majd az alábbi három  tünet közül kettőnek a megléte szükséges.

• Rendszertelen vagy ritka menstruáció
• Magas androgén hormonszint
• Policisztás ovarium szerkezet (PCO)

A diagnózis felállítása gondos anamnézissel, fizikai- és alapvető laboratóriumi vizsgálatokkal elvégezhető anélkül, hogy szükség lenne ultrahang vagy egyéb képalkotó vizsgálatra.

PCOS petefészek tünetcsoport kezelése

Mivel nincs olyan kezelés, amely a PCOS összes tünetét egyszerre tudná orvosolni, ezért a gyógyítás a különálló tünetek megszüntetésére koncentrál, és sokszor szükséges a különféle szakmák együttműködése is.

A kezelés legfontosabb területei:

• Gyógyszeres kezelés: alapvetően hormonkezelés, amely attól is függ, hogy a páciens tervez-e terhességet vagy sem. Pl. inzulinrezisztencia csökkentése, az androgén hormonszint csökkentése, az ovuláció elősegítése.
• Életmódváltás: A rendszeres testmozgás és az egészséges étrend segíti a testsúly változást, és az inzulinszint optimális beállítását.
• Műtéti beavatkozás: a petefészek kéreg bemetszése is megoldást jelenthet.

A follikulus stimuláló hormon (FSH) az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő a peteérést elősegítő hormon. A FSH az egyik olyan hormon, amely elengedhetetlen a pubertás fejlődéséhez, valamint a női petefészkek és a herék működéséhez. A follikulus stimuláló hormon vezérli a tüszőérést, az ösztrogén termelést (nők) és a hímivarsejtek fejlődését (férfiak).

A luteinizáló hormon (LH) hasonlóan a follikulus hormonhozhoz az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődőik.

Az LH a és az FSH a gonadotropinoknak nevezett hormonok közé tartoznak és részt vesznek a havi ciklus szabályozásában. Az LH  hormon előidézi a peteérést és magas LH-szint beindítja az FSH által érlelt tüsző továbbérését egészen a tüszőrepedésig.

Normál, egészséges állapotban a két hormon egyensúlyban van. A menstruációs ciklus elején ovuláció (tüszőrepedés) előtt az FSH-nak nagyobb a szerepe (a peteérés támogatása), míg a ciklus közepén a magas LH-szint beindítja a tüszőrepedést. Tehát a ciklus elején az FSH szint magas majd lecsökken, ezzel párhuzamosan az LH-szint alacsony és növekszik a ciklus feléig.

FSH hormon mérése

Az FSH hormonszint vizsgálatokat a havi ciklus harmadik napján kell elvégezni (az első nap a menstruáció kezdetének napja). Egy vérvizsgálat a pontos hormonszint meghatározásához nem elég, mert a szint ciklusról-ciklusra változhat.

Normál értékek:

2,5-12 IU/L (korai follikuláris fázis)

3,5-14 IU/L (follikuláris fázis)

,5-25 IU/L (ovuláció szakasz)

,7-8 IU/L (luteális fázis)

A normális tartományon kívül eső értékek (akár magas, akár alacsony) különféle betegségeket okozhatnak.

Mikor végezzünk hormonvizsgálatot?

• Rendszertelen a havi ciklus
• Problémák a teherbeeséssel
• Leállt a menstruáció (menopauza vagy perimenopauza)
• Korai vagy késői pubertás
• Hipofízis vagy hipotalamusz rendellenességek

Magas hormon szint

Leggyakrabban a follikulus stimuláló hormon megemelkedett szintje a petefészek vagy a here hibás működésének jele.

A magas hormonszint azt jelentheti, hogy a petefészkekben az ideálisnál alacsonyabb minőségű és mennyiségű petesejt található.

A hormon szintje a menopauza körüli nőknél természetes módon emelkedni kezd, ami a petefészkek működésének csökkenését, valamint az ösztrogén és progeszteron termelésének csökkenését tükrözi.

A magas szint a következő problémákat jelentheti

• Elsődleges petefészek-elégtelenség (POF)
• A policisztás petefészek szindróma (PCOS)
• Kezdődő menopauza vagy perimenopauza szakasz
• Petefészek-daganat
• Turner-szindróma, egy genetikai rendellenesség, amely befolyásolja a nők szexuális fejlődését. Gyakran meddőséget okoz

Alacsony hormon szint

Az alacsony szint a következő problémákat jelentheti?

• A petefészek nem termel elég petesejtet
• Az agyalapi mirigy nem működik megfelelően
• Problémája van a hipotalamuszával, az agy azon részével, amely ellenőrzi az agyalapi mirigyet és más fontos testfunkciókat.
• A testsúly nagyon alacsony

A pajzsmirigy a szervezet legnagyobb hormontermelő szerve (lebenyekből álló pillangó alakú belső elválasztású mirigy), amely a gége előtt kétoldalt helyezkedik el. A pajzsmirigy működését a pajzsmirigy stimuláló hormon a TSH irányítja, amelynek nélkülözhetetlen szerepe van az anyagcsere és az energiafelhasználás vezérlésében. A pajzsmirigy termeli a pajzsmirigyhormonokat [tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3)].

Ha a szervezetnek a működéséhez több pajzsmirigy hormonra van szüksége, akkor a TSH szint megemelkedik és több pajzsmirigy hormon termelődik. Ha a pajzsmirigy nem tud annyi hormont termelni, mint amennyit a szervezetünk igényel, akkor pajzsmirigy alulműködésről (hypothyreosis, hipotireózis) beszélünk.

Magyarországon a lakosság 4,4%-a szenved pajzsmirigy alulműködésben és a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Általában gyakoribb a 60 év feletti embereknél, de bármely életkorban jelentkezhet.

Pajzsmirigy alulműködés tünetei

A hypothyreosis jelei és tünetei a hormonhiány súlyosságától függően változnak, és személyenként is eltérő tünetekkel jelentkezhetnek. Az állapot súlyossága azt is befolyásolja, hogy mikor és milyen jelek és tünetek jelennek meg.

A pajzsmirigy alulműködés jelei és tünetei a következők lehetnek:

• Fáradékonyság
• Fokozott érzékenység a hidegre
• Székrekedés
• Bőrszárazság
• Hízás
• Hajhullás
• Duzzadt arc
• Rekedtség
• Izomgyengeség
• A vér koleszterinszintjének emelkedése
• Izomfájdalmak, gyengeség és merevség
• Fájdalom, merevség vagy duzzanat az ízületekben
• A normálisnál nehezebb vagy rendszertelen menstruációs periódusok
• Testszőrzet elvesztés
• Lelassult pulzus
• Depresszió
• Károsodott memória
• Megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva)

Pajzsmirigy alulműködés kialakulásának oka

A pajzsmirigy alulműködésnek számos oka lehetséges:

• Hashimoto-kór: Autoimmun pajzsmirigygyulladás, amelyet a beteg saját immunrendszere okoz. Ez a leggyakoribb ok.
• Jódhiány: A pajzsmirigynek a tökéletes működéshez jódra van szüksége. A jódhiányra az egyéb alulműködési tünetek mellett a pajzsmirigy megnagyobbodása is jelzés értékű.
• Veleszületett hypothyreosis: már újszülött korban kiszűrik a kötelezően elvégzett teszt segítségével.
• Műtéti eltávolítás: A pajzsmirigy egy részének vagy egészének műtéti eltávolítása
• Sugárkezelés: A fej és a nyak rákos megbetegedésének kezelésekor használt sugárzás, károsan hathat a pajzsmirigyre.
• Gyógyszerek mellékhatása: Néhány gyógyszer alkalmazásakor mellékhatásként jelentkezhet a pajzsmirigy alulműködés. Pl. litium használat

Diagnózis

A diagnózis felállításához a szakorvos megpróbálja megállapítani, hogy az adott tünetek a pajzsmirigyhez vagy esetleg más betegséghez kapcsolódnak. Ha igazolódik a hypothyreosis gyanúja, akkor labordiagnosztikai vizsgálat és ultrahangos vizsgálat javasolt.

A labordiagnosztikai vizsgálat során az agyalapi mirigy által termelt TSH és a pajzsmirigy hormonok (T3, T4) értékeit vizsgálják. Ha a hormonszint értékei nem megfelelőek (általában magas THS- és alacsony T4 szint), akkor következik az ultrahangvizsgálat, amely során a radiológus megvizsgálja a pajzsmirigyet és a körülötte levő lágy-részeket.

Ha a vizsgálat rendellenességet mutat ki, olyankor további diagnosztikai vizsgálatokra is szükség lehet.

Pajzsmirigy alulműködés kezelése

A legtöbb esetben a hypothyreosis kezelése elsősorban hormonpótlással történik. A hormonterápiás kezelés általában alacsony hormondózissal kezdődik, és fokozatosan növelik a hormon mennyiségét, a kívánt hatás eléréséig. A beállított hormonszintet már elég félévente-, évente ellenőrizni.

A pajzsmirigy alulműködés véglegesen nem gyógyítható, de a beteg tünetmentessé tehető.

Pajzsmirigy alulműködés megelőzése

A hypothyreosis az esetek többségében nem megelőzhető!

A betegség súlyossá válásának elkerülésének legjobb módja, ha folyamatosan figyeljük a hypothyreosisra jellemző tüneteket, és azok megjelenésekor azonnal szakorvoshoz fordulunk.

Kijelenthető, hogy általában nincs hypothyreosis diéta, de a pajzsmirigy normális működéséhez is elengedhetetlen a normális étrend és táplálkozás.

A fejlett országokban a jódhiány okozta pajzsmirigybetegségeket szinte megszüntették a sóban és az élelmiszerekben található jód-adalékokkal. A kiegyensúlyozott étrend fogyasztása szükségtelenné teszi a kiegészítő jód szedését.

A szója nagy mennyiségűben történő fogyasztása hatással lehet a pajzsmirigy működésre, de ha valakinek nincs jódhiánya, akkor nem okozhat pajzsmirigy alulműködést.

Az egészséges étrend biztosítja a pajzsmirigy egészségét is!

Bár sokáig kínosnak, tabutémának számított, ma már teljesen nyíltan lehet beszélni a menstruációról. Mi is így teszünk: összeszedtük, amit a menstruációs ciklusról tudni érdemes.

A fiatal lányoknál a nővé érés biológiai jele, amikor elkezdődik a peteérés folyamata, azaz a menstruáció ciklus. Idehaza ez jellemzően 13 évesen indul, és a menstruációs ciklus 48-50 éves korig tart.

A menstruációs ciklus

A menstruációs ciklus 28 napos. A ciklus kezdete mindig a menstruáció jelentkezésének első napja, innen kell számítani a 28 napot. Jellemzően négy-hét napig tart maga a menstruáció, de ez egyénenként eltérő.

A ciklusban előbb beérik a petesejt, majd a kilökődését (ovuláció) követő 14. napon jelentkezik a menstruáció, ha közben a petesejt nem termékenyült meg (ekkor alakul ki a terhesség). A menstruációs ciklusban megvastagszik a méhnyálkahártya, mert így készült fel a terhesség fogadására. Azonban ha nincs, ami beépüljön, leválik, és ez az, ami a menstruáció során távozik a szervezetből. Tulajdonképpen szövettörmelékből, vérből és váladékból származó elegy távozik a szervezetből a menstruációs ciklus kezdetén.

Mikor kóros a menstruáció?

Kezdetben rendszertelen a menstruáció, ám az elsőt követő másfél évvel már beáll a menstruációs ciklus. Ekkor nem kezdődhet 22 napnál hamarabb, és 34 napnál hosszabb ciklusok sem fordulnak elő. Ha mégis, akkor orvoshoz kell fordulni. Amiatt is, hogyha a menzeszkor túl nagy a vérvesztés (30-50 ml a normális, 80 ml felett kórosnak mondható.) Kóros okok állhatnak a háttérben, ha 18 éves korig nem indul be a menstruációs ciklus, illetve 40 éves kor előtt befejeződik. Ilyen esetekben ugyanúgy erősen ajánlott szakember segítségét kérni. A rendszertelen menstruációs ciklus okára mindenképpen választ kell keresni, a megoldást pedig gyakran a nőgyógyász által felírt fogamzásgátló jelentheti – ez stabilizálja a menstruációs ciklust.

A menstruáció kellemetlen velejárói

Sok nő büntetésnek, a természet csúnya tréfájának érzi a menstruációs ciklust. A menstruáció alatt ugyanis a legtöbbjüknél gyakoriak a menstruációs görcsök, a rossz közérzet, rosszullét, hányinger, gyengeség, fájdalom. Néhány praktikával (például (meleg palack, meleg vizes törölköző a fájdalmas területre), fájdalomcsillapítóval azonban átvészelhető az időszak, hiszen nem betegségről, hanem élettani jelenségről van szó.

A menstruáció alatt nagyon ügyelni kell az intim területek higiéniájára, Sportolni lehet, sőt a mozgás meggyorsítja a menstruációt, de a teljesítőképesség csökken, így óvatosan a versenyekkel.

És nem elfelejteni vezetni a menstruációs naptárt. Ma már annyira megszokott a téma, hogy nem egy éves határidőnaplót – kimondottan nőknek – menstruációs naptárral látnak el.

Stressz, túlzásba vitt fogyókúra vagy akár komolyabb nőgyógyászati betegség is okozhat rendszertelen menstruációt. Nem kell egyből farkast kiáltani, de orvoshoz kell fordulni, ha tartósan fennáll a probléma.

Az természetes, hogy a kamaszlánynak a nővé érés kezdetén még nem a tankönyv szerinti 28 naponta jön meg a menstruációja. Akár évek is eltelhetnek, míg pontosan beáll a ciklus. Szakemberek azt mondják, nagyjából 18 éves kor után kell orvost felkeresni, amennyiben addigra sem vált rendszeressé a menstruáció. Tegyük hozzá, óramű pontosságú működésre legfeljebb fogamzásgátlóval kényszeríthetjük a természetet. Amennyiben valakinek a nagykönyvben megírt 28 helyett 25-34 naponta jön meg, nem kell aggódnia. Ha azonban ennél is nagyobb kilengéseket tapasztal, érdemes orvoshoz menni, illetve elgondolkodni azon, mi is lehet a rendszertelen menstruáció oka. Néhányat összegyűjtöttünk.

Stressz           

Az első helyre mindenképpen az annyi más betegség okozójának is tekinthető idegeskedés, stressz kívánkozik. A peteérést serkentő hormonok érzékenyen reagálnak a külső hatásra, így arra is, ha nehéz időszakon vagy túl, folyamatosan nyomás ér, tartósan idegeskedsz valami miatt. Ennek hatására legtöbbször idő előtt jön meg a menstruáció, de akár ki is maradhat, vagy sokat késhet. Egy-egy ilyen alkalom még nem jelent problémát, állandósulása esetén viszont szakember segítségét kell kérni.

Rendszertelen étkezés, túlzásba vitt fogyókúra

Legyen szó bulémiáról, túlevésről, kóros soványságról, egyszóval bármilyen étkezési zavarról, gyakorlatilag teljesen biztos, hogy rendszertelen menstruációhoz vezet. Ügyelni kell a kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozásra, ennek hiánya ugyanis kimaradást, késést okoz a ciklusban. Akárcsak a túlzásba vitt fogyókúra. Amennyiben ésszerűtlenül megvonjuk a szervezettől a szükséges tápanyagokat, vitaminokat, gyakorlatilag garantált a rendszertelen menstruáció. A betegségeket leszámítva könnyű az étrenden változtatni, ne legyünk restek megtenni.

Nőgyógyászati problémák

Sokszor azonban a rendszertelen menstruáció sokkal komolyabb bajra utal, ezért sem érdemes félvállról venni a problémát. Petefészekciszta akkor alakul ki, ha a megérett petesejt nem lökődik ki a tüszőből. Ekkor rendellenes, akár 5-10 centiméter átmérőjű képződmény alakul ki. Ez hormont termel, és befolyásolja a ciklust. Felszívódhat magától, azonban előfordulhat, hogy kisebb műtétre van szükség.

A rendszertelen menstruáció oka lehet a mióma is. Ez jóindulatú daganat, amely erős hasi görcsöket és vérzést okoz. A szervezet ösztrogéntúlsúlya miatt kialakuló miómát általában fogamzásgátlóval lehet szabályozni, és ha nem elégséges, akkor kell az orvosi beavatkozás, amely kirívóan súlyos esetben a még eltávolítását is magával hozhatja.

Ugyancsak jóindulatú daganat a méhpolip, amely rendszertelen vérzést okozhat. Idővel akár meddőséghez is vezethet, ám a modern orvostudománynak köszönhetően már műtét nélkül, endoszkópos eljárással eltávolítható.

Van, hogy orvoshoz kell már fordulni

Összességében elmondható, minden nő sokat tehet azért, hogy a stressz csökkentésével, kiegyensúlyozott táplálkozással rendben tartsa a menstruációs ciklust. Ugyanakkor senki se akarjon okosabb lenni az orvosoknál, ha tartósan fennáll a probléma, szakemberhez kell fordulni, hogy kiderítse, mi a rendszertelen menstruáció oka.