A terhesség időszaka a legtöbb kismama életében örömteli várakozással telik. Sajnos azonban bizonyos terhességi állapotok, mint amilyen a preeclampsia is, veszélyt jelenthetnek a kismama és a baba egészségére nézve is.

Enyhe és súlyos preeclampsia: mi a különbség?

Mi történik, ha a súlyos preeclampsia korán jelentkezik?

Különösen veszélyes formák: HELLP-szindróma

Előfordulhat szülés után is?

A preeclampsia magas vérnyomással, esetenként fehérjevizeléssel, illetve a máj- és véralvadási funkciók romlásával járó állapot, amely leggyakrabban a terhesség második felében alakul ki – ritkán azonban már korábban, vagy akár a szülés után is megjelenhet.

Súlyos esetben a preeclampsia gyors kórházi kezelést igényel, hiszen mind az anya, mind a magzat életét veszélyeztetheti. De mit jelent ez a különböző terhességi szakaszokban? És milyen döntésekre kell felkészülnie a kismamának, valamint a terhesgondozást biztosító nőgyógyásznak?

Enyhe és súlyos preeclampsia: mi a különbség?

Ha a preeclampsia enyhe formában jelentkezik, az orvosok általában megpróbálnak a terhesség 37–40. hetéig várni a szülés megindításával. Ilyenkor szigorú megfigyelés mellett, a nőgyógyász által javasolt gyógyszeres kezeléssel biztosítják, hogy a kismama és a magzat állapota stabil maradjon. Az előrehozott szülés lehetőségét csak akkor mérlegelik, ha a helyzet romlik.

Súlyos preeclampsia esetén azonban – főleg ha a terhesség már elérte vagy meghaladta a 34. hetes kort – az azonnali szülés lehet a legbiztonságosabb megoldás.

Az édesanya vérnyomásának csökkentésére gyógyszereket alkalmazhatnak. Elsődleges cél ilyenkor a kismama életfunkcióinak stabilizálása és a magzat biztonságos megszületésének biztosítása.

Mi történik, ha a súlyos preeclampsia korán jelentkezik?

Az állapot súlyossága és az időzítés szoros összefüggésben állnak a kockázatokkal. Minél korábban alakul ki a súlyos preeclampsia, annál nagyobb a szövődmények valószínűsége.

Ha a preeclampsia a terhesség első 28 hetében jelentkezik, az anya és a magzat is fokozottan veszélyeztetett. Ilyenkor a kismamánál kialakulhat eclampsia (görcsroham), tüdőödéma, veseelégtelenség , vagy súlyosabb esetekben akár sajnos stroke is.

A magzat szempontjából a koraszülésnek, a növekedési visszamaradásnak, az agyvérzésnek, a bélkárosodásnak és a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának lehet a legnagyobb kockázata.

A 21–27. terhességi hét között kialakuló súlyos preeclampsia ritka, de annál veszélyesebb. Ilyenkor gyakran előzményként jelen van valamilyen krónikus állapot, mint a magas vérnyomás vagy a vesebetegség. A szakorvosok ebben az esetben komoly döntés előtt állnak: meg kell találniuk az egyensúlyt a baba további fejlődésének biztosítása és az anya egészségének megóvása között.

Ha a 28–36. hét között alakul ki súlyos preeclampsia, a helyzet valamelyest kedvezőbb. Ilyenkor az orvosok sokszor igyekeznek pár napot még nyerni ahhoz, hogy a baba születésre érettebb állapotot érjen el, miközben az édesanya kezelése kórházi körülmények között, szigorú orvosi felügyelet mellett folytatódik.

Ennek keretében kortikoszteroidokat adhatnak a magzat tüdejének érlelésére, vérnyomáscsökkentőkkel stabilizálják a kismama állapotát, és magnézium-szulfáttal megelőzhetők akár a görcsrohamok is.

A 37. hét után kialakuló súlyos preeclampsia esetén, mivel a baba már érettnek számít, az azonnali szülés a legbiztonságosabb megoldás.

Különösen veszélyes formák: HELLP-szindróma

A preeclampsia súlyosbodásának egyik formája a HELLP-szindróma, amely a vörösvérsejtek szétesésével, magas májenzim-értékekkel és alacsony vérlemezkeszámmal jár.

Ez az állapot mind a kismama, mind pedig a magzat számára életveszélyes.

Az anyánál veseelégtelenség, tüdőödéma, véralvadási zavarok és stroke is kialakulhat, míg a magzat épségét a méhlepény idő előtti leválása fenyegetheti.

HELLP-szindróma esetén az orvosok általában 24–48 órán belül javasolják a szülést – még akkor is, ha a baba koraszülöttként jön világra.

Előfordulhat szülés után is?

Bár ritkán, de előfordulhat, hogy a preeclampsia csak a szülés után, az úgynevezett postpartum időszakban jelentkezik. Ilyenkor a fejfájás, hasi fájdalom, látászavarok vagy a puffadt arc figyelmeztető jelek lehetnek.

Nem árt, ha azt is tudjuk, hogy a szülés utáni panaszokat nem szabad automatikusan „természetesnek” venni, ha bármi szokatlant tapasztalsz, azonnal fordulj orvoshoz.

A preeclampsia súlyos állapot, amely gyors orvosi beavatkozást igényelhet. Az egyetlen valódi „gyógymód” az állapot orvosolása érdekében rendszerint maga a szülés, de a betegség lefolyását a megfelelő kezelés – vérnyomáscsökkentés, görcsmegelőzés, a baba tüdőérlelésének támogatása – jelentősen javíthatja.

Ha bármi szokatlant tapasztalsz a terhesség során – fejfájás, látászavar, hirtelen ödéma, hasi fájdalom –, ne halogasd a mielőbbi kapcsolatfelvételt a nőgyógyásszal.

Ennek a terhességi komplikációnak a korai felismerése, a szigorú megfigyelés és a gyors orvosi döntések életet menthetnek – a te életedet és a babádét is.

A várandósság ideje alatt sokunk tapasztalja magán az unalomig ismételgetett „kismama-panaszokat”. Ezek kisebb-nagyobb kellemetlenségek, többnyire fáradtság, émelygés, vagy a végtagjaink, illetve az arcunk puffadása, vagyis némi ödémásodás. De mi van akkor, ha ezek a tünetek nem banális okot, hanem valami sokkal komolyabb problémát jeleznek? Mi van, ha éppen a ritka HELLP-szindrómát? Mivel ez egy súlyos terhességi szövődmény, amely gyors felismerést és azonnali orvosi beavatkozást igényel, jó, ha ismerjük a ráutaló testi jelzéseket.

Mit jelent a HELLP-szindróma?

Milyen szövődményeket okozhat a HELLP-szindróma?

HELLP-szindróma és preeclampsia: mi a különbség?

Mi okozza a HELLP-szindrómát?

Ezek a tünetek utalhatnak a HELLP-szindrómára

Hogyan diagnosztizálják és kezelik?

Mi történik a szülés után?

Mit jelent a HELLP-szindróma?

A név egy rövidítés:

• Hemolízis (a vörösvértestek szétesése),
• ELevated Liver enzymes (emelkedett májenzimek),
• LP – Low Platelet count (alacsony vérlemezke-szám).

Ez a három eltérés jellemzi a betegséget. Komplexitása abban rejlik, hogy nem csupán a vér, hanem a máj és a véralvadás működését is súlyosan érinti. Jóllehet a legtöbb esetben a harmadik trimeszterben jelentkezik ez az összetett terhességi komplikáció, diagnosztizálták már a várandósság korábbi szakaszában is, sőt a szülés után is kialakulhat.

A terhesség során jelentkező általános tünetek, mint a fáradtság, fejfájás és hirtelen testsúlynövekedés sok esetben a várandósság természetes velejáróinak tűnhetnek. Bizonyos helyzetekben azonban ezek a jelek súlyosabb állapot, például HELLP-szindróma fennállására is utalhatnak, amely az azonnali orvosi beavatkozást, akár a szülés mielőbbi megindítását is szükségessé teheti.

Milyen szövődményeket okozhat a HELLP-szindróma?

A HELLP-szindróma mind az édesanya, mind a baba számára komoly kockázatot jelent. Amennyiben nem kezelik ezt a terhesség idején kialakuló egészségügyi állapotot, a kismamánál az alábbi szövődmények jelentkezhetnek:

• görcsroham (eclampsia),
• májelégtelenség vagy májvérzés,
• vesekárosodás,
• tüdőödéma,
• stroke,
• vérzékenység, fertőzés vagy akár halál.

A magzatnál pedig megnő a koraszülés, az elégtelen ütemű növekedés, a légzési nehézségek, a vérszegénység, illetve a halvaszületés kockázata is.

Mindezek főképp abban az esetben jelentenek valós kockázatot, ha a méhlepény idő előtt leválik.

HELLP-szindróma és preeclampsia: mi a különbség?

Gyakran összekeverik a kettőt, és nem is véletlenül: a HELLP-szindróma sokszor a preeclampsia súlyosabb formájaként jelenik meg. Mindkettő magas vérnyomással és szervkárosodással jár, de HELLP esetén a véralvadásban és a májfunkciókban is jelentős eltérések figyelhetők meg.

Érdekességként megjegyezzük, hogy a HELLP-es esetek 15-20%-ában nem jelentkezik magas vérnyomás vagy fehérjevizelés.

E tünetek hiányában azonban különösen nehéz ennek a terhességi komplikációnak a diagnosztizálása. Ehhez elengedhetetlen a figyelmes orvosi vizsgálat.

Mi okozza a HELLP-szindrómát?

A pontos ok nem ismert. A legnagyobb kockázatot a korábbi terhesség során már tapasztalt preeclampsia jelenti, de kialakulhat amiatt is, ha a kismama már idősebb. Hajlamosító tényező lehet továbbá az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, illetve a korábbi terhesség alatt is kialakult HELLP-szindróma.

Ezek a tünetek utalhatnak a HELLP-szindrómára

A HELLP-szindrómára utaló jelek az esetek nagy részében megtévesztően hasonlítanak a „szokásos” terhességi panaszokra. A leggyakoribb tünetek:

• extrém fáradtság, gyengeség,
• felső hasi fájdalom (különösen a jobb bordaív alatt),
• hányinger, hányás,
• fejfájás, látászavarok,
• gyors súlygyarapodás, ödéma az arcon és a kezeken,
• orrvérzés vagy hosszan tartó vérzés,
• ritkán görcsrohamok.

Ha bármelyik tünet hirtelen jelentkezik, azonnal nőgyógyászhoz kell fordulni!

Hogyan diagnosztizálják és kezelik?

A gyanú felmerülésekor az orvos vérvizsgálatot rendel el. A véreredmények megmutatják a vörösvérsejtek, a májenzimek és a vérlemezkék értékeit.

A vérvétellel általában egyidejűleg vizeletet is vesznek a kismamától. A vizeletvizsgálat azért szükséges, mert ez alapján kimutatható, hogy távozik-e a vizelettel fehérje a kismama szervezetéből.

Súlyosabb esetekben MR-vizsgálat is szükséges lehet, hogy kizárják a májvérzést.

Amennyiben 34 hetesnél idősebb terhességi korban azonosítják a HELLP-szindrómát, az előre hozott szülés rendszerint a következő lépése a kezelési folyamatnak, mivel a kismama tünetei a baba megszületését követően általában gyorsan javulnak és meg is szűnnek.

Abban az esetben azonban, ha még nem töltötte be a 34. hetet a terhesség, a baba tüdejének érlelése érdekében a kismamának kortikoszteroidokat kell szednie. A gyógyszeres kezelés mellett szigorú megfigyelés alatt tartják a várandós nőt, és mindenképpen mérlegelik az előrehozott szülés lehetőségét, annak megfelelő időzítését.

Szükség lehet:

• vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre,
• magnéziumsó-kezelésre a görcsök megelőzése érdekében,
• vérátömlesztésre alacsony vérlemezkeszám esetén.

Komoly véralvadási zavarok előfordulása okot adhat a császármetszés kockázatainak számbavételére is.

A HELLP-szindrómában szenvedő kismamák esetében minden beavatkozást gondos mérlegelés előz meg.

Mi történik a szülés után?

Szerencsére a legtöbb nő a szülést követően teljesen felépül. A tünetek általában néhány napon, héten belül megszűnnek. Azonban a szövődmények – például vérzés, fertőzés vagy későbbi szív-érrendszeri betegségek – miatt szoros orvosi ellenőrzés szükséges a szülés utáni időszakban is.

Érzelmileg is megterhelő lehet a hirtelen jött válsághelyzet. Fontos, hogy a kismamák ne maradjanak egyedül ezekkel a tapasztalatokkal: családtagok, támogató csoportok és szakemberek is segíthetnek a lelki feldolgozásban.

A HELLP-szindróma ritka, de súlyos terhességi szövődmény, amely gyors felismerést és szakszerű kezelést igényel. A diagnózis és a megfelelő szakorvosi ellátás a terhesgondozás keretében életet menthet.

Ha várandós vagy, és szokatlan tüneteket tapasztalsz, ne habozz segítséget kérni – mert a gyors reagálás a legjobb esély a túlélésre, ugyanakkor a baba épsége szempontjából, valamint a biztonságos gyógyulás érdekében is nélkülözhetetlen.

https://nogyogyasz.hu/

Mi jellemző a terhesség alatt kialakuló magas vérnyomásra?

Miért válhat súlyossá és végzetessé a magas vérnyomás terhesen?

Milyen kockázatokkal jár a magas vérnyomás a terhesség idején?

A terhességi magas vérnyomásra jellemző tünetek

Kezelhető-e gyógyszerrel terhesség idején a magas vérnyomás?

Befolyásolja-e a vajúdást és a szülést a magas vérnyomás?

Magas vérnyomással szoptathatok-e?

A kismama vérnyomását a rendszeres kontroll vizsgálatokon figyelemmel kíséri a nőgyógyász szakorvos. Ennek rendkívül nagy a jelentősége. Nemcsak a saját érdeked, hogy megjelenj a rendszeres terhes vizsgálatokon, hanem a méhedben fejlődő baba egészsége szempontjából is fontos, hogy figyelemmel kísérje a nőgyógyász, hogy nem magas-e a vérnyomásod kismamaként.

Mi jellemző a terhesség alatt kialakuló magas vérnyomásra?

Mivel a magas vérnyomás (hipertónia) nem okoz tüneteket, csak akkor szerzünk róla tudomást, ha rendszeresen ellenőriztetjük a vérnyomásunkat. Előfordul, hogy a terhességet megelőzően már tudjuk, hogy a vérnyomásunk mért értéke rendszeresen magasabb az elfogadható tartománynál, vagyis meghaladja-e a 140/90 Hgmm értéket. Ebben az esetben krónikus magas vérnyomásról beszélünk, és fokozott figyelemmel kell kísérni a terhességi állapotot a rizikófaktorok miatt.

Azokat az eseteket, amikor a kismamánál a magas vérnyomás a 20. terhességi hetet követően alakul ki gesztációs hipertóniának nevezzük. A gesztációs hipertóniában élőknek 20 hét tájékán, vagyis a terhesség nagyjából fél idejében alakul ki magas vérnyomásuk. Ezt az állapotot nem kíséri a megengedettnél magasabb mértékben fehérje jelenléte a vizeletben, és szervi károsodás sem következik be.

Az idült hipertónia a terhesség első 20 hetében súlyosbodhat. Amikor ez bekövetkezik hipertónia szuperponált preeklampsziával, más néven terhességi magas vérnyomás, „terhességi toxémia” alakul ki.  A magas vérnyomás mért értéke a terhesség alatt emelkedik és a kismama vizeletében is kimutatható a fehérje, de akár egyéb szövődmények is kialakulhatnak. Ez az állapot már gondos nyomon követést igényel, mert súlyos szövődményei lehetnek, ha az állapot rosszabbodik.

Miért válhat súlyossá és végzetessé a magas vérnyomás terhesen?

Ha a hipertónia a terheség második felében, a 20. terhességi hét után alakul ki, a gesztációs hipertónia preeklampsziához vezethet. A preeklampsziát más szervek, például a vese, máj, vér vagy agy károsodásának jelei kísérik.

A preeklampszia kezelését semmiképpen nem szabad elhanyagolni, mivel szövődményei nemcsak a baba, hanem az anya számára is halálosak lehetnek. Eszméletvesztéses görcsrohamokat, eklampsziát okozhat a betegség.

Milyen kockázatokkal jár a magas vérnyomás a terhesség idején?

Terhesség idején a magas vérnyomás miatt a méhlepény vérellátottsága romlik . Ha a méhlepénybe nem jut elegendő vér, a magzat kevesebb oxigént és tápanyagot kap a véráramból. A magzat fejlődése és növekedése a méhlepényben lelassul, ami miatt a baba kicsi születési súllyal jön a világra, vagy koraszülött lesz.

A magas vérnyomás a terheseknél okozhat méhlepény leválást is. A preeklampszia rendkívül veszélyes állapothoz vezethet a baba és a kismama szempontjából is, ha a méhlepény a méh belső faláról még a szülés normális időpontja előtt leválik.

A fenti veszélyes szövődményeken túl a terhesség idején rosszul kontrollált magas vérnyomás az életfontosságú szervek károsodásához vezethet, így károsodhat a hipertónia miatt az agy, a szem, a szív, a tüdő, a máj vagy akár a vesék is. Ha a károsodás súlyos, a betegség akár életveszélyes is lehet.

A komolyabb kockázatok megelőzése érdekében a nőgyógyász szakorvos dönthet úgy, hogy a kiírt időpont előtt beindítják a szülést súlyos, életveszélyes esetekben.

A terhességi magas vérnyomásra jellemző tünetek

A vérnyomás monitorozása a prenatális ellátás, vagyis a terhesgondozás fontos része. A diagnosztizált gesztációs hipertónia esetén a vérnyomást a szakorvos által elrendelt időközönként ellenőrizni és az eredményt dokumentálni kell. Kialakult preeklampsziára az alábbi tünetek figyelmeztethetnek:

• Határértéket meghaladó mennyiségű fehérje a vizeletben vagy egyéb veseproblémák jelei
• Kínzó fejfájás
• Látással összefüggő tünetek: ideiglenes látásvesztés, elmosódott látás vagy a fényérzékenység
• Felső hasi fájdalom, általában a bordák alatt a jobb oldalon
• Hányinger vagy hányás
• A vérben lévő trombociták csökkent szintje
• Májfunkció zavara
• A tüdőben folyadék lehet, amely légszomjat okozhat

A hirtelen súlygyarapodás, a terhesség idején megszokottól eltérő mértékű végtag és arc püffedés.

Kezelhető-e gyógyszerrel terhesség idején a magas vérnyomás?

Terhesség alatt is fontos a magas vérnyomás kezelése a babát és a kismamát veszélyeztető súlyos kockázatok megelőzése érdekében. Ha gyógyszert kell szednünk a vérnyomás beállításához a terhesség alatt, a nőgyógyász szakorvos egészen biztos, hogy a legbiztonságosabb készítményt és gyógyszer adagolást fogja felírni. Fontos, hogy a vérnyomás szabályozására felírt gyógyszert pontosan az előírtak szerint kell beszedni. Nem szabad sem abbahagyni a gyógyszer szedését  sem az előírt adagoláson nem szabad módosítanunk a magunk és a babánk biztonsága érdekében.

Befolyásolja-e a vajúdást és a szülést a magas vérnyomás?

A nőgyógyász szakorvos a komplikációk megelőzése érdekében javasolhatja a szülés beindítását a kiírt időpont előtt. Ilyen esetben számba veszik, hogy a vérnyomást sikerült-e beállítani, van-e szervi károsodás, a babánál alakultak-e ki szövődmények.

Magas vérnyomással szoptathatok-e?

A szoptatást a szakorvosok rendszerint nem ellenjavallják. Mindenképpen egyeztetni szükséges a baba születése előtt azt is, hogy mely magas vérnyomás csökkentő gyógyszerek azok, amelyek szedése mellett is biztonságosan táplálhatjuk anyatejjel a babánkat.