A női termékenység és az életkor összefüggése régóta áll a teherbe esési esélyek diskurzusának középpontjában, hiszen az évek múlásával jellemzően csökken a terhességek száma. Mivel az első várandósság az utóbbi években jellemzően a húszas éveink végére, a harmincas éveink elejére tolódott, egyre többen néznek szembe fogantatási problémákkal.

Ennek oka részben az életmódunk változása, aminek köszönhetően kevesebbet mozgunk és többet stresszelünk. Másrészt a női szervezet működési elve, ami miatt már a születés pillanatában meghatározott számú petesejt áll a rendelkezésünkre és ezek száma minden menstruációs ciklus során csökken.

Cikkünkben így megvizsgáljuk, hogyan hat az életkor a termékenységre és igyekszünk adni néhány hasznos tanácsot is, amivel fokozható a teherbe esés esélye.

Termékenység és életkor összefüggése

A nők termékenysége a harmincas éveikben kezd el csökkenni, és a folyamat az évek előrehaladtával egyre gyorsabbá válik. Ennek oka a női petesejtek korlátozott száma, amelyek mennyisége és minősége folyamatosan csökken, ahogy idősödnek. Ez egyrészt nehezebbé teheti a teherbeesést, valamint növelheti a vetélés kockázatát is.

A termékenység csökkenése a hormonok változásaitól is függ. Ahogy az idősebb korú nőknek egyre magasabb lesz a tüszőstimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) szintje a menopauzához közeledve, csökken az ovuláció során kilökődő érett petesejtek aránya és idővel meg is szűnik a menstruáció. Erre többnyire 45-60 éves kor között kerül sor, de előfordulhat, hogy a folyamat már sokkal korábban beindul. Ezt például rendszertelen ciklus, szokatlan alhasi fájdalmak, illetve a menstruációs vér színe, mennyisége és állaga is jelezheti.

Ha korán kezdődött a menstruációnk (12 éves kor előtt), vagy a családunkban másnál is előfordult már korai petefészek kimerülés, minket is érinthet a probléma. Ha harminc éves kor fölött tervezünk gyermeket vállalni, a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon túl érdemes lehet hormonális laborvizsgálatokon is részt venni. Így időben fény derülhet a korai menopauza jeleire és a szervezetünk hormonális támogatásával, vagy petesejtjeink lefagyasztásával kitolhatjuk a gyermekvállalás életkorát.

Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság szerint a húszas éveinkben vagyunk a legtermékenyebbek. A szervezetünk ekkor már teljesen kifejlett, jó erőnlétben van és készen áll a terhesség által jelentett igénybevételre. Ilyenkor nagyjából 20% esélyünk van a fogantatásra, míg a vetélés kockázata mindössze 9% körüli. Harminc éves kor felett a teherbeesés esélye fokozatosan csökken, míg a vetélés kockázata 11%-ra nő, illetve nagyobb arányban fordulnak elő születési rendellenességek is.

Negyven éves kor felett az esély körülbelül 5%-ra csökken, a vetélések aránya pedig akár már a 20%-ot is elérheti. Ilyenkor már a mesterséges megtermékenyítési eljárások sikere is visszaesik, a statisztikák alapján ezért ebben az életkorban mindössze a nők 1-2%-a vállal gyermeket.

Tippek a termékenység fokozása érdekében

Figyeljünk az egészséges testsúlyra!

Az egészséges testsúly megtartása segíthet a peteérések szabályozásában és a termékenység javításában. Súlyfölösleg esetén például magasabb lehet az ösztrogénszintünk, ami befolyásolhatja a peteérést, míg soványság esetén a szervezet önfenntartása érdekében elmaradhat az ovuláció.

Mozogjunk rendszeresen!

Az aktív életmód segíthet az egészséges testsúly megtartásában és az ovuláció javításában. A rendszeres testmozgás nem csak a fizikai egészségre, hanem az érzelmi és mentális egészségre is jótékony hatással lehet, hiszen segíti a stresszlevezetést. Azonban fontos, hogy ne terheljük túl magunkat. Különösen a rázkódással, ütés veszélyével járó sportok akadályozhatják ugyanis az embrió megtapadását a terhesség korai szakaszában.

Kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást!

A dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatással lehet a nők és férfiak termékenységére. A dohányzás csökkenti a petesejtek számát, és növeli a vetélés kockázatát. Az alkoholfogyasztás pedig negatívan befolyásolja a hormonok szintjét, ami zavarhatja az ovulációt és csökkentheti a teherbeesés esélyét.

Fogyasszunk egészséges ételeket és vitaminokat!

Az egészséges étrend és a vitaminok fogyasztása segíthet a peteérések szabályozásában és az egészséges terhesség fenntartásában. Az olyan ételek, mint a teljes kiőrlésű gabonák, a friss gyümölcsök és zöldségek, a sovány húsok és a halak, valamint a tejtermékek és az egészséges zsírok fontosak az étrend kialakítása során. A folsav és a vas pedig a baba fejlődését támogatja, így akár már a terhesség kezdete előtt érdemes elkezdeni a szedésüket.

Ismerjük meg a peteérési ciklusunkat!

Sokan alkalmazzák a naptár módszert a nem kívánt terhesség elkerülésére, de a fogantatásban is segíthet. Ehhez fontos tisztában lennünk a ciklusunkkal, amelynek kezdeti napját mindig a menstruációnk első napja jelenti és a következő menstruációnk első napjáig tart. Ez átlagosan 28 napot jelent, amelynek a felénél történik az ovuláció, vagyis az érett petesejtek kilökődése. Ekkor vagyunk a legtermékenyebbek, vagyis a teherbe esés érdekében érdemes ekkorra időzíteni az együttléteket.

Keressük fel nőgyógyászunkat időben!

Ha gyermeket tervezünk, érdemes konzultálni nőgyógyászunkkal akkor is, ha nincs semmi probléma. Az orvos segíthet az ovuláció monitorozásában, a peteérés szabályozásában, szükség esetén pedig megfelelő kezelési módot ajánlhat. Ha a természetes módszerek hatástalannak bizonyulnak, az IVF (in vitro fertilizáció), vagy az inszemináció segíthetnek a teherbe esésben.

Összefoglalva tehát a teherbeesés esélyei változóak az életkor és a női egészségi állapot szerint, az egészséges életmód és táplálkozás, valamint a stressz kezelése és az orvosi vizsgálatok segíthetnek a termékenység javításában. Ha pedig egy év próbálkozás után sem jön a baba, mindenképp érdemes orvosi segítséget kérni, a meddőségi kezelések ugyanis sok esetben segítséget nyújthatnak.

A rendszeres menstruáció nem minden esetben egyenlő az ovulációval, habár annak szabályozásában jelentős szerep jut a peteérést irányító hormonoknak. Ha tisztában vagyunk ciklusunk működésével, az nemcsak abban segíthet, hogy minél előbb összejöjjön a baba, hanem az esetleg előforduló nőgyógyászati problémák korai diagnosztizálásához is hozzájárulhat, illetve a természetes fogamzásgátlás módszere is lehet. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az ovulációról, hogy hogyan számolhatjuk ki pontosan a termékeny napokat a naptár módszer segítségével, hogy mi történik a testünkben az ovulációkor és hogyan segíthetjük elő az egészséges peteérést.

Mi az ovuláció?

Ahhoz, hogy az ovulációt vizsgálhassuk, előbb érdemes tisztában lennünk a menstruációs ciklus szakaszaival. A két vérzés közötti időszak ugyanis három részre osztható, amelyek más-más hormonok irányítása alá esnek. A hétköznapokban ezt a hangulatunk és energiaszintünk változása, esetleg bőrproblémák megjelenése jelezheti.

Tüszőfázis

A tüszőfázis a menstruáció első napján kezdődik, vagyis amikor a méh elkezd újra felkészülni a termékeny időszakra. Ilyenkor az ösztrogén hormon van jelen a szervezetben nagyobb arányban, aminek a hatására a méhnyálkahártya elkezd megvastagodni és tápanyagokkal telítődik. A petefészkekben ilyenkor már sorakoznak a tüszőrepedésre váró petesejtek és kialakul az úgynevezett petesejt ágy.

Hossza a ciklus hosszától függően változik, de többnyire annak közepéig tart. 21 napos ciklus esetén 10 nap körüli, 28 napos ciklusnál 14 nap, 35 napos ciklus esetén 21 nap is lehet és az ovuláció jelzi a végét.

Ovuláció

Az ovuláció jelzi a ciklus félidejét, így annak hosszától függően általában 11-16 nappal a következő menstruáció előtt történik meg. Az FSH (tüszőstimuláló hormon) hatására egy petesejt megérik és a tüszőrepedés során megkezdi útját a petefészekből a petevezetéken át a méh irányába. Előfordulhat, hogy egyszerre több tüsző is megreped és emiatt megnő a teherbe esés esélye, illetve ikerterhesség is kialakulhat, de többnyire egy petesejt szabadul ki az ovuláció során. Ennek hossza 3-4 nap. Ekkor vagyunk a legtermékenyebbek, így a naptár módszer alapján erre az időszakra érdemes időzíteni az együttléteket, ha babát szeretnénk és ilyenkor érdemes azt kerülni, ha meg akarjuk előzni a teherbe esést.

Mivel a hímivarsejtek akár több napig is életképesek maradhatnak, ha biztosra szeretnénk menni, a korai tüszőrepedés valószínűsége miatt érdemes néhány nappal megtoldani ezt az időszakot. Ha nem szeretnénk teherbe esni, de vonakodunk a hormonális fogamzásgátlók szedésétől, egyszerű módszerrel kiszámíthatjuk, mikor érdemes kerülni az együttléteket. Ehhez azonban szükségünk lesz egy kis előzetes adminisztrációra is.

Ha eddig nem tettük, kezdjük el felírni a menstruációnk első napját a naptárunkba. Ennek segítségével egy fél éves periódust figyelembe véve megtudhatjuk hány napos a legrövidebb és a leghosszabb ciklusunk. A termékeny időszakot ezután úgy határozhatjuk meg, hogy a legrövidebb ciklusunk hosszából kivonunk 18-at, a leghosszabb ciklusunkból pedig 11-et. Ha a megfigyelt időszakban a ciklusunk hossza 22 és 29 nap között mozog, akkor a termékeny időszak a képlet alapján az 5-18. nap közé esik.

Ilyenkor általában szexuálisabban aktívabbak vagyunk, illetve megváltozhat az illatunk is. Ha pedig szeretnénk meggyőződni róla, hogy a tapasztalt tüneteket valóban ovuláció okozza, egy ovulációs teszt segítségével könnyen megtehetjük.

Menstruáció

Ha az ovuláció során kilökődött petesejt nem termékenyül meg, a termékeny időszak végére feloldódik és a szervezetben úgynevezett sárgatestek képződnek. A petesejtágy visszafejlődik és 10-14 nap múlva megkezdődik a menstruáció. Ebben az időszakban érezhetjük magunkat ingerlékenyebbnek és csökken a stresszkezelő képességünk. Megjelenhetnek kisebb pattanások is, mivel fokozódik a bőr faggyútermelése, a vérzés abbamaradása után, a tüszőfázisba lépve azonban a kísérő tünetek elmúlnak és újra elkezdődik a ciklus.

Elősegíthető-e az egészséges peteérés?

Ha a peteérés zavarára gyanakszunk, például egy évnyi kitartó próbálkozás ellenére sem jön össze a baba még a naptár módszert használva sem, érdemes nőgyógyászhoz fordulni. Ultrahang segítségével monitorozható a peteérés, baj esetén pedig a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel elősegíthető az ovuláció. Ennek mellékhatása lehet, hogy egyszerre több petesejt is megérik, így fokozódik az ikerterhesség esélye, ami nagyobb terhet jelent az édesanya szervezete számára és nőhet a komplikációk valószínűsége is.

A termékenység fokozásának egyik módja a gyógyszereken túl az egészséges táplálkozási rend követése, valamint az aktív életmóddal is hozzájárulhatunk a peteérés rendszerességéhez. Kutatások igazolják például, hogy a kevesebb állati fehérje fogyasztása a férfiaknál jobb minőségű spermiumokat eredményez, illetve a nőknél növeli a teherbe esés esélyét. A növényi eredetű fehérjék, például hüvelyesek, olajos magvak magas vas és folsav tartalmuknak köszönhetően pedig elősegítik az ovulációt.

Mivel a túl magas és túl alacsony testsúly, illetve az inaktív életmód is hatással lehet a termékenységünkre, érdemes a mozgásra is nagyobb figyelmet fordítanunk. Már napi fél óra séta is jótékonyan hathat a szervezetünkre, különösen, ha előtte nem sportoltunk aktívan. Kímélő mozgásforma még az úszás, illetve a jóga is, amelyek a súlyvesztésen túl hozzájárulnak a megfelelő vérkeringéshez és ezáltal a termékenység fokozásához is.

Összességében tehát minden nőnek érdemes tisztában lennie az ovulációja időpontjával, akár gyermeket szeretne éppen, akár a nem kívánt terhességet szeretné elkerülni hormonmentesen. Ha pedig korábban hosszabb ideig szedtünk hormonális fogamzásgátló gyógyszert és szeretnénk meggyőződni termékenységünkről, vagy a naptár módszer pontosságáról, egy ovulációs teszt sokat segíthet.