Sok nő életét nehezíti meg a méhsövény anélkül, hogy tisztában lennének vele. Az állapot az endometriózishoz hasonlóan a termékenységi problémák toplistáján szerepel. Többek között az erős, fájdalmas menstruáció, a fogantatási nehézségek és az ismétlődő vetélés jelezhetik előre jelenlétét és pontos kiváltóoka sem ismert.

Mivel nem mindig látható ultrahang segítségével többnyire csak a meddőségi kivizsgálás során derül rá fény, amikor már számos fájdalmat okozott. Előfordulhat ugyanis, hogy a fogantatás gond nélkül megtörténik és a baba egészséges fejlődésnek indul, ám a terhesség korai szakaszában, vagy akár a felénél a várandósság megszakad. Az ismétlődő vetélések ezért mindenképp okot adnak az átfogó kivizsgálásra.

Annak érdekében, hogy többekkel megismertessük ezt a még kevéssé ismert problémát, cikkünkben bemutatjuk, mi is az a méhsövény pontosan, hogyan akadályozza a teherbe esést, hogyan diagnosztizálható és milyen lehetséges kezelési módok léteznek.

Mi az a méhsövény?

A méhsövény egyfajta fejlődési rendellenesség, így kialakulása nem megelőzhető. Legvalószínűbb oka, hogy az embriók a terhesség 8. hetéig egyformán fejlődnek és csak ezután kezdenek kialakulni nemi jellegeik. Ezután a hormonok hatására a fiúknál úgynevezett Wolff-csövek, a lányoknál pedig Müller-csövek alakulnak ki, amelyek a nemiszervek alapjául szolgálnak.

A Müller-csövek idővel összeolvadnak és belőlük alakul ki a méh. Amennyiben a fejlődést bármi megzavarja, a csöveket elválasztó fal részben, vagy egészen megmaradhat, ezzel kettéosztva a méhet, vagy befolyásolva annak méretét és alakját. A mindennapokban ez elhelyezkedése és formája miatt a méhnyálkahártya fájdalmas leválását okozhatja, ami erős menstruációs görcsök és vérzés kíséretében történik.

A méhsövény tünetei:

• fájdalmas együttlétek,
• szokatlan alhasi görcsök,
• teherbe esési nehézségek,
• ismétlődő vetélés, akár a terhesség félidejénél,
• intenzív menstruáció, amely gyakran fájdalmas.

Hogyan akadályozza a teherbe esést a méhsövény?

Ahogy fentebb említettük, a méhsövény által okozott problémák közül az egyik elsődleges, hogy elhelyezkedésével és alakjával akadályozza az embrió beágyazódását. Nem tud létrejönni a terhesség. Még rosszabb azonban, hogy sok esetben megtörténik a beágyazódás és a baba a kezdeti időszakban a normális mértékben fejlődni is képes. Amikor azonban az embrió mérete eléri a méhsövényt, a terhesség megszakad. Ez bekövetkezhet az első néhány hétben, vagy akár a félidőnél is, ezáltal nemcsak jelentős fizikai, hanem pszichológiai fájdalmat is okoz.

A méhsövény puszta létezése azonban nem mindig vezet vetéléshez. Ez attól is függ, hogy hol helyezkedik el az összenövés, illetve milyen mértékben befolyásolja a méh tágulását. A vetélések hátterében ugyanis sok esetben az áll, hogy a méh nem képes lekövetni az embrió fejlődésének ütemét.

Hogyan diagnosztizálják a méhsövényt?

A méhsövény diagnózisa nem egyszerű feladat, a hagyományos nőgyógyászati szűrővizsgálat során ugyanis nem mindig észlelhető. Előfordulhat, hogy látszik a hasi, vagy hüvelyi ultrahangon, többnyire azonban az átfogó meddőségi kivizsgálás derít rá fényt.

Lehetséges diagnosztikai módszerek:

• ultrahang,
• MRI,
• méhtükrözés.

Az ultrahang segítségével a méhsövény méretét és elhelyezkedését lehet meghatározni, az MRI olyan részletes képet adhat a méhüregről, amely segíthet a méhsövény pontos lokalizálásában. A hüvelyi ultrahang segítségével a méhüregi elváltozásokat is vizsgálhatják, és lehetőséget ad a méhsövény pontosabb meghatározására.

A méhtükrözés során száloptikás kamerát vezetnek a méhnyakon keresztül a méhüregbe, amit előzetesen folyadékkal, vagy gázzal kitágítanak. Ennek segítségével nemcsak a méhsövény, hanem egyéb elváltozások is jól vizsgálhatók, az eljárás során használt eszköz ráadásul az elváltozások kezelésére is alkalmas.

Hogyan kezelhető a méhsövény?

A méhsövény kezelése több módon is történhet, azonban a megfelelő kezelés kiválasztása a méhsövény méretétől, az életkortól, a tünetektől, a meddőség tényének megállapításától, illetve a családalapítási tervektől is függ. A probléma megszüntetésére általában a műtét jelenti a leghatásosabb megoldást.

Ahogy fentebb említettük, laparoszkóp segítségével erre akár már a diagnózis felállításakor sor kerülhet. Előnye, hogy nem jár hegesedéssel és rövid a felépülési idő, így egynapos műtét keretében megoldható.

Ha a terhesség már létrejött, ez az opció nem megfelelő. Ilyenkor az orvosok elsődleges feladata a vetélés és a koraszülés megakadályozása, amelyre gyógyszeres kezelés jelenthet megoldást. A baba tüdejének fejlődését elősegítendő például gyakran alkalmaznak szteroidokat, így növelhető az életben maradási esélye és csökkenthető akár későbbi fejlődésből eredő problémák előfordulási lehetősége is.

Mit tehetünk még?

A termékenységet számos élettani tényező befolyásolhatja, amelyekre különös figyelmet kell fordítanunk, ha méhsövényünk van. Ilyen például a stressz, a szorongás, az egészséges étrend és életmód is. Érdemes lehet ezért felkeresni a nőgyógyászon kívül akár egy perinatális tanácsadót, vagy pszichológust is, ha úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk.

Ha nehézséget okoz a teherbe esés, vagy épp a fogantatás megtörténik, de a baba elmegy, esetleg a terhesség közel azonos szakaszában, jó eséllyel méhsövény állhat a háttérben. A megfelelő diagnózist követően már a kezelés sincs messze, ezért nem érdemes halogatni, hogy felkeressük nőgyógyászunkat!

A fogamzásgátló tabletták használata teljesen átalakította életünket, a szexuális szabadsághoz és a tervezett gyermekvállaláshoz való hozzáállásunkat. Nagyobb befolyást adnak ugyanis a testünk fölött és segítenek a nemkívánt terhességek megelőzésében, valamint csökkentik a terhességmegszakításos beavatkozások arányát. Mivel azonban hatásukat a hormonháztartás befolyásolásával váltják ki, számos negatív tapasztalat és tévhit fűződik hozzájuk.

Az egyik legvitatottabb kérdés használatukkal kapcsolatban, hogy vajon befolyásolják-e hosszútávon a termékenységet, vagy sem. Cikkünkben ezért ezt a témát járjuk körbe alaposabban.

Fogamzásgátló tabletták hatékonyak?

A fogamzásgátlásnak ma már számos módja közül válogathatunk, mégis a tabletta az egyik legnépszerűbb választás. Ennek oka, hogy rendkívül hatékonyan képes megakadályozni a nem kívánt terhességek kialakulását. A fogamzásgátló módszerek hatékonyságát az úgynevezett Pearl-index segítségével tudjuk meghatározni, így százalékosan láthatjuk, hogy a védekezés nélkül az együttlétek nagyjából 85%-ában alakul ki terhesség.

A naptármódszer segítségével ez 9-25%-ra csökkenthető, míg az óvszer használata 2-18% esélyt hagy a megtermékenyülésre, a fogamzásgátló tabletták pedig mindössze 0,3-9%-ot. Nem csoda, hogy olyan sokan döntenek épp emellett, különösen a tartós párkapcsolatban élők közül, hiszen a tabletta csak a terhesség megelőzésében segít, a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben nem nyújt védelmet.

De hogyan is működik?

A legtöbb fogamzásgátló tabletta a szervezetben is megtalálható hormonok szintetikus változatát tartalmazza és ezek segítségével akadályozza a peteérést. Erre úgy képes, hogy elnyomja a luteinizáló hormon (LH) és a follikuláris-stimuláló hormon (FSH) hatását, amelyek az ovulációért felelősek. Ezen kívül a méhnyaknyák állagában is változást okoznak. Ennek köszönhetően mechanikus gátat képeznek, vagyis a méhnyaknyákon a spermiumok áthatolását akadályozzák.

Mivel a szervezetünk általában nem képes egyik napról a másikra felülírni saját működési mintáit, a fogamzásgátló tabletták hormonális hatásai akár hónapokig is elnyúlhatnak. Különösen, ha hosszú távon alkalmaztuk őket.

Mi számít hosszútávú alkalmazásnak?

A fogamzásgátló tabletták termékenységre gyakorolt hatását folyamatosan vizsgálják, ezért több tanulmányt is olvashatunk a témában. A Human Reproduction Journal kutatásában például azt találták, hogy rövid távon semmilyen negatív hatással nincsenek a teherbe esési esélyeinkre. Bizonyos esetekben még az ellenkezőjét is sikerült bizonyítani, azok a nők, akik néhány hónapig, esetleg egy-két évig szedték a tablettákat, nagyobb eséllyel estek teherbe, miután felhagytak a tabletta szedésével, mint azok, akik nem használtak korábban antibébi tablettát.

Más kérdés azonban a fogamzásgátlók hosszútávú szedése. Azoknál a nőknél, akik legalább öt évig használtak hormonális fogamzásgátlót, az LH és FSH szintjének normalizálódása akár több hónapot is igénybe vehet. Ez alapján valóban előfordulhat ideiglenes visszaesés a termékenységben. Ez azonban nem egyenlő a meddőséggel.

Mennyi idő, amíg helyreáll az ovuláció?

Ez személyenként változó, illetve a fogamzásgátló tabletta típusa és szedésének időtartama is befolyásolhatja. Megkülönböztetünk ugyanis kombinált fogamzásgátló tablettát, amiben az ösztrogén és progeszteron hormonok is megtalálhatóak, illetve progeszteron tablettát is. Valamint beszélhetünk egyfázisú, többfázisú és kiterjesztett ciklusú tablettákról attól függően, hogyan és mennyi idő alatt látják el feladatukat. Ezekről nőgyógyászunk tud részletesebb tájékoztatást adni.

Általánosságban elmondható azonban, hogy nagyjából három hónapig is eltart, amíg helyre áll ismét az ovuláció miután abbahagyjuk a tabletták szedését. Akkor sem kell még azonban megijedni, ha ezt követően nem lesz azonnal pozitív a terhességi teszt. Ahogy fentebb írtunk róla, a védekezés nélküli együttlétek nagyjából 85%-ában jöhet létre terhesség. Ezt is nagyban befolyásolja, hogy a ciklusunk alatt pontosan mikor vagyunk együtt párunkkal, illetve értek-e minket negatívan befolyásoló külső, belső tényezők. A stressz, egy egyszerű megfázás, vagy erősebb fizikai igénybevétel is hatással lehet a fogamzóképességünkre.

A szakorvosok ezért azt javasolják, hogy amennyiben más probléma nem áll fenn, egy év sikertelen próbálkozást követően érdemes meddőségi kivizsgáláson részt venni. Ezt az időtartamot csökkentheti, ha például idősebb korban akarunk gyermeket vállalni, mivel 35 éves kor fölött jelentősen csökkenhet a termékenység. Illetve érdemes számításba venni meglévő betegségeinket is. A cukorbetegség, korábbi nőgyógyászati problémák és műtétek, valamint a genetikai hajlam is adhat rá okot, hogy hamarabb felkeressük nőgyógyászunkat. Ha például a családunkban volt példa korai petefészek kimerülésre, érdemes lehet nekünk is kivizsgáltatni magunkat ennek kizárása érdekében.

Előfordulhatnak rejtett nőgyógyászati problémák a fogamzásgátló szedése alatt

Gyakran alkalmazzák a hormonális fogamzásgátló gyógyszereket a menstruáció szabályozására, az erős menstruációs görcsök kezelésére és bizonyos nőgyógyászati betegségek tüneteinek vagy akár bőrgyógyászati problémák enyhítésére is. A PCOS (policisztás ovárium szindróma) gyakran jár rendszertelen ciklussal, fokozott szőrnövekedéssel, illetve súlyproblémákkal is az alhasi görcsökön túl. Az endometriózis tüneteit ­ amiket az okoz, hogy a méhnyálkahártya szövet darabkái a test más pontjaira is eljutnak, a ciklust követve megvastagodnak, majd leválnak ­ is enyhíthetik a fogamzásgátlók.

Ha a tabletta szedésének abbahagyása után szokatlan panaszokat tapasztalunk, például pecsételő vérzés, a szokásostól eltérő színű, vagy állagú menstruáció, nagyon erős alhasi görcsök, érdemes orvoshoz fordulni. Ezeket a tüneteket nem a tabletta okozza, inkább arról lehet szó, hogy a már meglévő kondíciónkat palástolta, miután pedig megszűnt szabályozó szerepe a szervezetünk hormonháztartása fölött, ezeknek a tüneteknek lehetőségük volt megjelenni.

Összességében tehát elmondható, hogy a fogamzásgátló tabletták hatékony módszert jelentenek a nem kívánt terhességek elkerülésében. Ha bármilyen nem kívánt mellékhatást érzékelünk szedésük alatt azonban mindenképp egyeztessünk nőgyógyászunkkal. Fontos továbbá, hogy vegyünk részt a rendszeres szűrővizsgálatokon!

Sok nő életét nehezíti meg a méhsövény anélkül, hogy tisztában lennének vele. Az állapot az endometriózishoz hasonlóan a termékenységi problémák toplistáján szerepel. Többek között az erős, fájdalmas menstruáció, a fogantatási nehézségek és az ismétlődő vetélés jelezhetik előre jelenlétét és pontos kiváltóoka sem ismert.

Mivel nem mindig látható ultrahang segítségével többnyire csak a meddőségi kivizsgálás során derül rá fény, amikor már számos fájdalmat okozott. Előfordulhat ugyanis, hogy a fogantatás gond nélkül megtörténik és a baba egészséges fejlődésnek indul, ám a terhesség korai szakaszában, vagy akár a felénél a várandósság megszakad. Az ismétlődő vetélések ezért mindenképp okot adnak az átfogó kivizsgálásra.

Annak érdekében, hogy többekkel megismertessük ezt a még kevéssé ismert problémát, cikkünkben bemutatjuk, mi is az a méhsövény pontosan, hogyan akadályozza a teherbe esést, hogyan diagnosztizálható és milyen lehetséges kezelési módok léteznek.

Mi az a méhsövény?

A méhsövény egyfajta fejlődési rendellenesség, így kialakulása nem megelőzhető. Legvalószínűbb oka, hogy az embriók a terhesség 8. hetéig egyformán fejlődnek és csak ezután kezdenek kialakulni nemi jellegeik. Ezután a hormonok hatására a fiúknál úgynevezett Wolff-csövek, a lányoknál pedig Müller-csövek alakulnak ki, amelyek a nemiszervek alapjául szolgálnak.

A Müller-csövek idővel összeolvadnak és belőlük alakul ki a méh. Amennyiben a fejlődést bármi megzavarja, a csöveket elválasztó fal részben, vagy egészen megmaradhat, ezzel kettéosztva a méhet, vagy befolyásolva annak méretét és alakját. A mindennapokban ez elhelyezkedése és formája miatt a méhnyálkahártya fájdalmas leválását okozhatja, ami erős menstruációs görcsök és vérzés kíséretében történik.

A méhsövény tünetei:

• fájdalmas együttlétek,
• szokatlan alhasi görcsök,
• teherbe esési nehézségek,
• ismétlődő vetélés, akár a terhesség félidejénél,
• intenzív menstruáció, amely gyakran fájdalmas.

Hogyan akadályozza a teherbe esést a méhsövény?

Ahogy fentebb említettük, a méhsövény által okozott problémák közül az egyik elsődleges, hogy elhelyezkedésével és alakjával akadályozza az embrió beágyazódását. Nem tud létrejönni a terhesség. Még rosszabb azonban, hogy sok esetben megtörténik a beágyazódás és a baba a kezdeti időszakban a normális mértékben fejlődni is képes. Amikor azonban az embrió mérete eléri a méhsövényt, a terhesség megszakad. Ez bekövetkezhet az első néhány hétben, vagy akár a félidőnél is, ezáltal nemcsak jelentős fizikai, hanem pszichológiai fájdalmat is okoz.

A méhsövény puszta létezése azonban nem mindig vezet vetéléshez. Ez attól is függ, hogy hol helyezkedik el az összenövés, illetve milyen mértékben befolyásolja a méh tágulását. A vetélések hátterében ugyanis sok esetben az áll, hogy a méh nem képes lekövetni az embrió fejlődésének ütemét.

Hogyan diagnosztizálják a méhsövényt?

A méhsövény diagnózisa nem egyszerű feladat, a hagyományos nőgyógyászati szűrővizsgálat során ugyanis nem mindig észlelhető. Előfordulhat, hogy látszik a hasi, vagy hüvelyi ultrahangon, többnyire azonban az átfogó meddőségi kivizsgálás derít rá fényt.

Lehetséges diagnosztikai módszerek:

• ultrahang,
• MRI,
• méhtükrözés.

Az ultrahang segítségével a méhsövény méretét és elhelyezkedését lehet meghatározni, az MRI olyan részletes képet adhat a méhüregről, amely segíthet a méhsövény pontos lokalizálásában. A hüvelyi ultrahang segítségével a méhüregi elváltozásokat is vizsgálhatják, és lehetőséget ad a méhsövény pontosabb meghatározására.

A méhtükrözés során száloptikás kamerát vezetnek a méhnyakon keresztül a méhüregbe, amit előzetesen folyadékkal, vagy gázzal kitágítanak. Ennek segítségével nemcsak a méhsövény, hanem egyéb elváltozások is jól vizsgálhatók, az eljárás során használt eszköz ráadásul az elváltozások kezelésére is alkalmas.

Hogyan kezelhető a méhsövény?

A méhsövény kezelése több módon is történhet, azonban a megfelelő kezelés kiválasztása a méhsövény méretétől, az életkortól, a tünetektől, a meddőség tényének megállapításától, illetve a családalapítási tervektől is függ. A probléma megszüntetésére általában a műtét jelenti a leghatásosabb megoldást.

Ahogy fentebb említettük, laparoszkóp segítségével erre akár már a diagnózis felállításakor sor kerülhet. Előnye, hogy nem jár hegesedéssel és rövid a felépülési idő, így egynapos műtét keretében megoldható.

Ha a terhesség már létrejött, ez az opció nem megfelelő. Ilyenkor az orvosok elsődleges feladata a vetélés és a koraszülés megakadályozása, amelyre gyógyszeres kezelés jelenthet megoldást. A baba tüdejének fejlődését elősegítendő például gyakran alkalmaznak szteroidokat, így növelhető az életben maradási esélye és csökkenthető akár későbbi fejlődésből eredő problémák előfordulási lehetősége is.

Mit tehetünk még?

A termékenységet számos élettani tényező befolyásolhatja, amelyekre különös figyelmet kell fordítanunk, ha méhsövényünk van. Ilyen például a stressz, a szorongás, az egészséges étrend és életmód is. Érdemes lehet ezért felkeresni a nőgyógyászon kívül akár egy perinatális tanácsadót, vagy pszichológust is, ha úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk.

Ha nehézséget okoz a teherbe esés, vagy épp a fogantatás megtörténik, de a baba elmegy, esetleg a terhesség közel azonos szakaszában, jó eséllyel méhsövény állhat a háttérben. A megfelelő diagnózist követően már a kezelés sincs messze, ezért nem érdemes halogatni, hogy felkeressük nőgyógyászunkat!

Ha egy gyermekkel szeretnénk bővíteni a családunkat, már a tervezés kezdetekor érdemes megtenni néhány dolgot, hogy a próbálkozás és a babavárás stresszmentesebb legyen. Ha nincs ismert meddőségi problémánk, akkor azért, ha pedig van, akkor azért érdemes odafigyelni rájuk, hogy minél hamarabb pozitív eredményt mutasson a terhességi teszt. Még a lombik program eredményét is befolyásolhatják bizonyos tényezők az alábbi listáról!

Figyeljünk oda magunkra!

Általános probléma napjainkban a túlhajszoltság és a magas stressz-szint, amelyek komoly negatív hatást gyakorolnak a szervezetünkre és a termékenységünkre is. Ha családtervezésen törjük a fejünket, ezért érdemes már hónapokkal korábban elkezdeni jobban odafigyelni magunkra. Ne vállaljunk fölöslegesen túlórákat, igyekezzünk megteremteni a munka és a magánélet egyensúlyát és szánjunk időt a kikapcsolódásra is.

Ezek hosszú távon nemcsak a fogantatás esélyeire, hanem általános közérzetünkre is jó hatással lesznek. Végső soron pedig, ha szülőkké szeretnénk válni, a karrier mellett egyre nagyobb hangsúly kerül majd a családunkra is.

Vegyünk részt egy általános kivizsgáláson!

Évente egyszer legalább érdemes részt venni egy általános orvosi kivizsgáláson és csináltatni egy úgynevezett “nagylabort”. Ennek a segítségével fény derülhet bizonyos hiányállapotokra, vagy akut állapotokra, amelyek akadályozhatják a teherbeesést. A szervezetben lévő gyulladások, bakteriális, vagy vírusos fertőzések például megnehezíthetik a fogantatást.

3+1 vitamin, ami hatással van a termékenységre

Folsav

A terhesvitaminok egyik legfontosabb összetevője a folsav, aminek hiánya egy laborvizsgálatból is kimutatható. Nemcsak a baba fejlődésében játszik nagy szerepet, hanem a termékenység fokozásában is. Szedését legalább három hónappal a terhesség létrejötte előtt érdemes elkezdeni.

B- vitaminok

Fontos megjegyezni, hogy a férfiaknak is érdemes odafigyelni a megfelelő vitaminbevitelre a családtervezés ideje alatt. Míg a B6-vitamin a peteérésre, a B12-vitamin a spermiumok számára és minőségére van jótékony hatással.

L-karnitin

Szintén a férfiaknak ajánlott a szedése, az L-karnitin ugyanis fokozza a spermiumok mozgékonyságát, vagyis azok nagyobb eséllyel érik el az érett petesejtet és termékenyítik meg azt.

A nők számára barátcserje

Vizsgálatok bizonyítják a barátcserje jótékony hatását a női egészségre a hormonális egyensúly helyreállításával pedig a termékenységet is fokozhatja. Szedése növeli a progeszteronszintet, ami az egyik legfontosabb termékenységi hormon, de akkor is segítséget nyújt, ha fájdalmas menstruációk, vagy a menopauza tünetei gyötörnek.

Amennyiben menstruációnk nem rendszeres, vagy a családunkban előfordult már meddőség, érdemes szakorvoshoz fordulni! A meddőségi kivizsgálás fényt deríthet olyan problémákra, amelyeket csak megfelelő gyógyszerek, vagy műtéti beavatkozások segítségével lehet kezelni.

A lombik program például a legtöbb fogantatási gondokkal küzdő párnak megoldást tud nyújtani. A kezelés nulladik lépéseként azonban a pár mindkét tagjának átfogó vizsgálatokon kell részt vennie, a teherbe esést akadályozó problémák kezelését ugyanis ilyenkor sem lehet átugrani.

Mondjunk le a káros szenvedélyekről!

A terhesség alatt a kismamák számára nem szabad dohányozni, alkoholt fogyasztani, de még bizonyos gyógyszerek szedése is tilos. A saját vállunkról vehetünk le egy nagyobb terhet, ha már a családtervezés megkezdésekor lemondunk káros szenvedélyeinkről. Mivel a nikotin az egyik leginkább függőséget okozó szer, a dohányzásról való leszokás akár több hónapot is igénybe vehet attól függően, napi hány szálat szívtunk előtte. Minél nagyobb a szervezetben a nikotin mennyisége, annál több időre van szükség, hogy kiürüljön és annál nehezebb a leszokás is.

Általánosságban itt is elmondható, hogy legalább három hónappal a tervezett terhesség előtt érdemes kiiktatni az életünkből a függőséget okozó szereket. A dohányzás és az alkohol mellett pedig sajnos a koffeinfogyasztás is ide tartozik. Ez utóbbiról azért nem kell teljesen lemondanod, de érdemes kikérni róla orvosod véleményét. Az általános ajánlás szerint ugyanis a terhes nők naponta maximum 100 mg koffeint fogyaszthatnak, ami két presszó kávénak felel meg. Ha ennél többet iszol, érdemes elkezdeni csökkenteni az adagot.

Figyeljünk oda az életmódunkra!

Széleskörben elterjedt tévhit, hogy a terhes nők két ember helyett esznek. Valójában az egészséges testsúly megtartásának a várandósság ideje alatt is nagy szerepe van. A túlsúly ugyanis fokozhatja a terhesség alatti komplikációk esélyét, koraszülés, illetve terhességi cukorbetegség is létrejöhet, ha nem figyelünk kellően oda életmódunkra. A családtervezéskor pedig a fogantatást is gátolhatja.

A rendszeres mozgásnak és az egészséges, változatos étrendnek a termékenység fokozásában is fontos szerepe van. A legfontosabb terhesvitaminokat például színes nyári zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával is pótolhatjuk, amelyek még a megfelelő testsúly elérésében is segíthetnek.

Igyunk elegendő mennyiségű vizet!

Egy egészséges felnőtt szervezetének nagyjából napi két liter folyadékra van szüksége. A nyári kánikulában ez a mennyiség azonban akár három-három és fél liter is lehet attól függően, hogy mennyire aktív életmódot folytatunk. A szervezet megfelelő hidratáltsága a terhesség alatt is nagyon fontos, hiszen nekünk kell gondoskodnunk kisbabánk folyadékbeviteléről is. Ezért jobb, ha már most elkezdjük kialakítani egészséges szokásunkat.

Aludjunk eleget!

Ez a pont talán az egyik legnehezebb a listán. A felnőttek nagy része rendszeres kialvatlanságban szenved, pedig az alvásnak jelentős szerepe van szervezetünk egészséges működésének fenntartásában. Számos hormon termelődik ilyenkor, amelyek nemcsak testsúlyunkat befolyásolják, hanem idegrendszerünk működésére is hatással lehetnek. Ezért érezhetjük magunkat ingerlékenyebbnek, amikor keveset alszunk.

Mivel a természetes úton való próbálkozás és a lombik programban való részvétel is fokozhatja a mindennapi stresszt, megkönnyíthetjük annak kezelését, ha odafigyelünk az alvásra.