Az utolsó trimeszter az egyik legizgalmasabb időszak

A terhességi cukorbetegség szűrése

Napi rutin terhességi vizsgálatok

A terhesség utolsó hetei

Utolsó trimeszteri labor

Bár a terhesség utolsó három hónapja már a szülésre való felkészülés jegyében telik, ilyenkor is számos fontos vizsgálatot javasolt elvégezni a terhesség egészséges lefolyása és a születendő gyermek egészsége érdekében.

Az utolsó trimeszter az egyik legizgalmasabb időszak

A baba ekkorra már teljesen kifejlődött, és hamarosan megérkezik. Azonban a terhesség vége felé olyan problémák jelenhetnek meg, amelyek megnehezíthetik a várandósságot. Az utolsó trimeszteri vizsgálatok elvégzése fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a problémák felszínre kerüljenek.

Az ultrahangvizsgálat a terhesség végén is fontos. Általában a terhesség 18-20. hetében is elvégzik, azonban a terhesség 28-30. hetében következő ultrahangvizsgálat még pontosabb képet ad a magzat növekedési üteméről, illetve az esetleges anatómiai eltérésekről. Az ultrahangvizsgálat során az orvos ellenőrzi a magzat növekedését, a méhlepény állapotát, valamint a magzatvíz mennyiségét.

A terhességi cukorbetegség szűrése

A második fontos vizsgálat a glükóztolerancia-teszt. Ez a teszt kizárja a kismama cukorbetegségét, ami rendkívül fontos az anya és a magzat egészsége szempontjából. A terhességi cukorbetegség negatív hatással lehet a magzat növekedésére, illetve növeli a koraszülés és a császármetszés kockázatát. Az orvosok általában ilyenkor vizeletvizsgálatot is végeznek annak érdekében, hogy kimutassák az esetleges húgyúti fertőzéseket és veseproblémákat.

A terhesség 28-30 hete a magzat és az anya számára fontos időszak, és ezért rendkívül fontos, hogy az anya rendszeresen látogassa az orvost, betartsa az ajánlott táplálkozási szokásokat, és vegye be a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Az egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás a terhesség késői szakaszában is fontos, és segíthet megelőzni az esetleges szövődményeket. Ne felejtsük el, az anya egészsége és az egészséges életmód nagyban befolyásolják a születendő gyermek egészségét és jövőjét.

Napi rutin terhességi vizsgálatok

A terhesség végső hónapjaiban, a 32-34. héten, a napi rutin vizsgálatok mellett számos speciális vizsgálatot is elvégezhetnek az orvosok. Ezzel bizonyosodnak meg arról, hogy a kismama és a baba egészségesek.

Az ultrahangvizsgálat a terhesség mérésére és a magzat növekedési ütemének ellenőrzésére szolgál. A 32-34. héten különösen aktív a magzat és könnyen megfigyelhető a mozgása. Az ultrahang a magzat fejlődésének és az esetleges rendellenességeknek a felismerésére is alkalmas.

Az orvos az anya vérnyomását és a vizeletének fehérjetartalmát is ellenőrizheti a magzat egészségének biztosítása érdekében. Ha az anyánál magas vérnyomást vagy fehérjék jelenlétét észleli a vizeletében, további vizsgálatokra lehet szükség.

Az utolsó trimeszter 36-38. hetében az első és legfontosabb vizsgálat a magzat növekedési ütemének ellenőrzése ultrahangvizsgálattal. A terhesség utolsó heteiben a baba már eléri a születéskori súlyát, de a magzat növekedési sebessége az utolsó hetekben változhat. A szakemberek ezért ultrahanggal ellenőrzik a baba súlyát és méretét, hogy biztosak legyenek a baba megfelelő fejlődésében.

A terhesség utolsó hetei

A magzatvíz mennyiségének ellenőrzése is fontos a terhesség utolsó heteiben. A túl sok vagy túl kevés magzatvíz nehézségeket okozhat a szülés során. Az ultrahangos vizsgálat során ellenőrzik a magzatvíz mennyiségét és minőségét, valamint a méhlepény állapotát is.

A magzati keringési paramétereit Doppler ultrahang-vizsgálat mutatja ki, ilyenkor a vér áramlási sebességét és a nyomást ellenőrzik a magzati artériákban és erekben. A CTG – NST-vizsgálat is ebben az időszakban időszerű, amelyre a nőgyógyász szakorvos jegyzi elő a kismamát. A CTG-vizsgálat (kardiotokográfia) a magzat szívműködését és a méhösszehúzódásokat figyeli.

Szívfrekvencia-vizsgálatnak is nevezik, s mivel az anya ilyenkor fekszik, azaz nyugalmi állapotban van, ezért az NST (non stress test) kiegészítés a megnevezésben. Ezt a vizsgálatot az orvos vagy a szülésznő is elvégezheti a terhesség vége felé, általában a 37-38 héten. Egy speciális eszköz segítségével az orvos meghallgatja a magzat szívverését és megfigyeli a szívverési ritmus változásait, miközben az anya méhének összehúzódásait is ellenőrzi.

Az egészséges magzat szívritmusa szabályos, és reagál a stresszre vagy fizikai aktivitásra. Ha a teszt során a magzat szívhangjai jól reagálnak, akkor az eredmény negatív. Amennyiben az eredmény pozitív, további vizsgálatokra lehet szükség. A méhtevékenység vizsgálata egy mechanikus nyomásérzékelő fejjel történik, míg a szívműködést az ultrahangos (doppler) fej továbbítja a CTG-készülékbe.

Utolsó trimeszteri labor

És nem maradhat el az egyik legfontosabb vizsgálat, az utolsó trimeszteri labor, amely nagyrutin vizsgálatból (teljes vérkép) és a vércsoport ellenanyagok ellenőrzéséből áll. A magasabb nagyrutin szintek a terhesség alatt nagyobb kockázatot jelentenek a terhességi toxémiának nevezett magasvérnyomás-betegségre (preeklampszia) vagy a koraszülésre.

A vércsoport ellenanyagok vizsgálatát általában az első trimeszterben végzik, de az utolsó trimeszterben megismétlik. Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy kiderüljön, termel-e az anya szervezete ellenanyagot (antitesteket) a magzat vörösvértestjei ellen.

Az utolsó hetekben végzett ellenőrzések kulcsfontosságúak az anya és a baba egészségének biztosítása érdekében. Ha bármilyen aggodalmad van, konzultálj szakemberrel, aki segít megérteni ezeket az ellenőrzéseket és az eredményeket.

A 40-41. héten a baba már az utolsó napokat tölti az anyaméhben és a terminus, azaz a szülés tervezett időpontja közeleg. Ha a szülés nem indulna meg, akkor a terminus után kétnaponta javasolt mind a CTG, mind az ultrahangos vizsgálatok elvégzése. A 41. hét átlépésével az orvosok további vizsgálatokat javasolnak, beleértve az amniocentézist és a gyakoribb ultrahang vizsgálatokat. Azoknál az kismamáknál, akik átlépték a 41. hetet és még nem indult be a szülés, ott szülésindítás lehet indokolt.

Ha az anya már betöltötte a 42 hetet, mindenképpen megindítják a szülést, mivel az idő előrehaladtával csökken a magzat mozgékonysága és a szülési folyamat is lassulni kezd.

A terhesség utolsó szakaszában a kismama számára rendkívül fontos, hogy a nőgyógyász javaslatait szorosan kövesse, és minden vizsgálaton megjelenjen, mert ezek a vizsgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülés komplikációmentes legyen.

Tinédzserként biztosan rengeteg kérdésed lehet a nőgyógyászati vizsgálatokkal kapcsolatban. Mi pedig szeretnénk neked segíteni, így ezen a blogon igyekszünk minden olyan témát és kérdést összeszedni, amelyet senki mástól nem mernél megkérdezni. Ebben a cikkben az ultrahangvizsgálatok témáját járjuk egy kicsit jobban körül.

Mi is az az ultrahang?

Az eszközt az 1970-es évek óta használják az orvostudományban, és segítségével az orvosok képesek képet kapni azokról a szervekről is, amelyeket egyébként beavatkozás nélkül, szabad szemmel nem láthatnának.

Az ultrahang tulajdonképpen egy nagyon magas frekvencián terjedő hanghullám. Az orvosi eszközökben ezt a hullámot elektromossággal feltöltött kristályok állítják elő. De ezek a kristályok nem csak kibocsátják a jelet, hanem be is fogadják a visszajövőket. Ezekből az oda-vissza áramló jelekből pedig egy szoftver segítségével az orvos számára kirajzolódik egy kép, amit te valószínűleg csak egy fekete-szürke pacaként értelmezel a monitoron. Ő azonban a szerveidet látja bennük.

A nőgyógyászatban két fajtáját használják ennek az eszköznek: a hasi és a hüvelyi ultrahangot.

Mikor szükséges az ultrahang vizsgálat?

A filmekből valószínűleg az rémlik, hogy ezt az eszközt leginkább a várandósság idején használják az orvosok. Ez egyrészről valóban így van, hiszen a kisbabák méretét és helyzetét manapság már ultrahanggal vizsgálják. Viszont ezzel a vizsgálattal számtalan rendellenesség és betegség is felismerhető és kiszűrhető, így egy egyszerű gyulladástól kezdve egészen a daganatok felismeréséig is használják ezt a nagyszerű készüléket.

Amit a hüvelyi és a hasi ultrahang vizsgálatról tudnod érdemes

A tinédzser nőgyógyászatban hüvelyi ultrahangos vizsgálatot csak indokolt panasz esetén végeznek, illetve akkor, ha már nem vagy szűz.

Ha még nem éltél nemi életet, akkor a hasi ultrahangot fogják a vizsgálat eszközének választani. Ilyenkor fel kell feküdnöd a vizsgálóasztalra, a hasadat bezselézik, mert a zselé megkönnyíti a hullámok útját a testedbe, aztán az ultrahangfej segítségével megnézik, hogy mi a helyzet odabenn.

A hüvelyi ultrahang szintén fekvő helyzetben történik, de az úgynevezett kengyelbe rakott, felhúzott lábakkal. Ez a pozíció kissé zavarba ejtő lehet, de az orvos így fér hozzá a legjobban a hüvelyedhez. A hüvelyi ultrahang vékony és hosszúkás vizsgálófejére az orvos először egy védőburkot fog húzni, majd úgy vezeti fel óvatosan azt a hüvelyedbe. Ott egy kicsit mozgatni is fogja, hogy teljes képet kapjon a kismedencédről. Ez a hüvelyi vizsgálat esetenként járhat egy kis kellemetlen, feszítő érzéssel, de normális körülmények között nem szabad ilyenkor fájdalmat érezned. Ha mégis így van, bátran jelezd ezt az orvosnak.

Így készülj az ultrahangvizsgálatra

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálat előtt kell-e pisilni, vagy sem. Ez attól függ, hogy hasi vagy hüvelyi ultrahangot készít az orvos.

Hüvelyi ultrahang előtt érdemes kimenni pisilni, a telt hólyag ugyanis leárnyékolhatja az ultrahang felvételeit, és így nem lesznek egyértelműen láthatóak a szervek.

A telt hólyag viszont a hasi ultrahang képének kimondottan jót tesz.

Ha nem vagy benne biztos, hogy mi lenne a helyes, akkor kérdezz rá nyugodtan az orvosnál, segíteni fog.

A méh belsejét belülről borító hormonérzékeny szövet a méhnyálkahártya, amit endometriumnak nevezünk. Az endometriózis olyan gyakorian fájdalmas nőgyógyászati rendellenesség/kórkép, amikor a méh nyálkahártyához hasonló az endometrium-szerű szövet nő a méhen kívül. Ezt a szövetet szokták még endometriózis csomónak is nevezni.

Az endometriózis főleg a kismedence szerveit és a hashártyáját érinti. Leggyakrabban megtalálható a petefészkeken, a petevezetéken, a méhet függesztő szalagokon, és a méh külső felületén. Kisebb gyakorisággal azonban előfordulhat olyan helyeken, mint a hüvely, a méhnyak, a vulva, a bél, a hólyag vagy a végbél. Az endometriózis ritkán jelenik meg a test más részein, például a tüdőben, az agyban és a bőrben.

Az endometrium-szerű szövet úgy viselkedik, mint a méhnyálkahártya-szövet, és minden hónapban reagál a havi ciklus hormonális változásaira, azaz ugyanúgy épül és bomlik le ill. kismértékű vérzést eredményez a medence belsejében. Mivel nem tud eltávozni a szervezetből, ezért ez implantátumokat körülvevő normál szövet duzzanatát, gyulladását, hegesedését okozhatja.

Az endometriózis körülbelül a nők 10-11 százalékát is érintheti. Különösen gyakori a 30-40 év közötti nők körében és egyben megnehezíti számukra a teherbeesést.

Endometriózis tünetei

Az endometriózis elsődleges tünete a kismedencei fájdalom a ciklus ideje alatt, amely mértéke idővel növekedhet. Sokan tapasztalnak menstruációs görcsöket a ciklus alatt, de az endometriózisban szenvedők általában sokkal erősebb fájdalmat érzékelnek.

Fontos kiemelni, hogy a fájdalom mértéke nem feltétlenül függ össze a betegség súlyosságával. Egyes súlyos endometriózisban szenvedő beteg enyhe fájdalmat tapasztal, míg másoknak, akik a betegség mérsékelt állapotában vannak rendkívül nagy fájdalmat tapasztalnak.

Jellemző tünetek:

• Fájdalmas időszakok. Nagyon fájdalmas görcsök, amelyek a hasban vagy a hát alsó részén érezhetők. Megkezdődhetnek a menstruáció előtt, és több napig is tarthatnak.
• Fájdalom a közösüléssel során. A közösülés alatt vagy után fellépő gyakori fájdalom
• Fájdalom székletürítéssel vagy vizeléssel. Ezek a tünetek nagy valószínűséggel a vérzés alatt jelentkeznek
• Meddőség
• Túlzott vérzés. Alkalmanként nehéz periódusokat vagy nagyon erős vérzéseket tapasztalhat a menstruáció közötti időszakban (intermenstruációs vérzés).
• Egyéb jelek és tünetek. Fáradtságot, hasmenést, székrekedést, puffadást vagy émelygést tapasztalhat, különösen a menzesz idején.

Az endometriózist néha tévesen összetévesztik olyan betegségekkel, amelyek kismedencei fájdalmat okozhatnak, például kismedencei gyulladásos betegség vagy petefészek-ciszták, illetve az irritábilis bél szindrómával, amely hasmenést, székrekedést és hasi görcsöket okoz.

Az endometriózis kialakulásának okai

Az endometriózis kialakulásának pontos oka jelenleg még ismeretlen, de a betegség kialakulására vonatkozóan több elmélet is ismert:

A menstruációs áramlás problémái: A retrográd menstruációs áramlásnak nevezzük amikor a menstruációs vér visszafelé áramlik és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul.

Genetikai tényezők: A nőknél már két kromoszómát azonosítottak melyek növelik az endometriózis kialakulásának kockázatát. Örökölhető.

Immunrendszeri problémák: A hibás immunrendszer nem találja és így nem semmisítheti meg a méhen kívül növekvő endometrium szöveteket.

Hormonok: Az ösztrogén hormon elősegíti az endometriózist. A kutatás azt vizsgálja, hogy az endometriózis okoz-e problémát a szervezet hormonrendszerében.

Sebészet: A hasi terület műtét során, például császármetszés esetében (C-szakasz) vagy hysterectomia során a menstruációs vér a hasüregbe kerülhet

Müller elmélet: Az embrionális korban bekövetkező sejtvándorlási zavar miatt a Müller-csövet képező sejtek egy része, abnormális helyekre vándorol

Endometriózis stádiumai (szakaszai)

Az endometriózisnak négy szakaszát különböztetjük meg.

1. Minimális: Elszigetelt és minimális elváltozások
2. Enyhe: Enyhe elváltozások, több implantátum is előfordulhat
3. Mérsékelt: Mérsékelt elváltozások, mély vagy felületes tapadással
4. Szigorú: Több és súlyos elváltozás, az implantátumok felszínesek vagy mélyek, erős tapadással.

Az endometriózis stádiuma az endometrium szövetének helyén, mennyiségén, mélységén és méretén alapul.

• A szövet terjedésének mértéke
• A kismedencei struktúrák érintettsége a betegségben
• A kismedencei tapadások mértéke
• A petevezeték elzáródása

A stádium beosztás nem feltétlenül van arányban az okozott panaszok mértékével. Mint fentebb már említettük az enyhe panaszok is járhatnak nagy fájdalommal, míg a súlyos IV. stádiumú beteg csak enyhe fájdalmat érez.

Diagnózis

Az endometriózis tünetei, mint már említettük, hasonlóak lehetnek például a petefészek-ciszták és a kismedencei gyulladás tüneteihez, ezért a fájdalom kezelése pontos diagnózis felállítását teszi szükségessé.

A legbiztosabb diagnózis felállítását a laparoszkópos vizsgálat biztosítja.  A laparoszkópos eljárás egy invazív beavatkozás, amikor egy kamerával felszerelt sebészeti eszközt vezetnek a hasüregbe. Ekkor a belsőszervek felszíne és a hashártya is megfigyelhető. Amennyiben szükséges szövettani mintavétel illetve a sebészeti beavatkozás, akkor az elvégezhető.

A laparoszkópos műtétet megelőzően a kezelőorvos végezhet még kismedencei vizsgálatot (tapintással ellenőrizi a méh mögötti területet), hasi ultrahangot vagy transzvaginális (hüvelybe végzett) ultrahangot, illetve mágneses rezonancia (MRI) képalkotó vizsgálatot.

Endometriózis kezelése

Az endometriózis kezelése általában konzervatív kezelési módszerekkel történik, de ha ezek nem hozzák meg az elvárt eredményeket, akkor csak a műtéti beavatkozás marad.

Fájdalomcsillapítók

Az első lépések a fájdalom csökkentését célozzák vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, és nem szteroid alapú gyulladáscsökkentőkkel.

Ideiglenes hormonterápia: kiegészítő hormonok hatékonyan megszüntethetik a fájdalmat és lassíthatják az endmetrium szövetének növekedését, és megakadályozhatják csomók kialakulását.

Hormonterápiák:

Hormonális fogamzásgátlók. A hormonális fogamzásgátlók használata bizonyos esetekben csökkenthetik vagy megszüntethetik a fájdalmat.

Gonadotropin-felszabadító hormon (Gn-RH) agonisták és antagonisták. Ezek a gyógyszerek blokkolják a petefészket stimuláló hormonok termelését, csökkentik az ösztrogénszintet és megakadályozzák a menstruációt.

A progeszteron terápia. Célja a hormonegyensúly helyreállítása. Megállíthatják a havi periódusokat és az endometrium implantátumainak növekedését. Enyhítheti az endometriózis jeleit és tüneteit.

Aromatáz inhibitorok. Az aromatáz inhibitorok egy olyan gyógyszercsoport, amelyek csökkentik az ösztrogén mennyiségét a szervezetben. Az aromatáz inhibitorok általában hormonális fogamzásgátlók, progesztagének vagy GnRH agonisták mellé, kiegészítő kezelésként adhatóak.

Laparoszkópos műtét

A műtétet általában súlyos tünetek esetén választják, amikor a hormonok nem nyújtanak enyhülést, vagy ha termékenységi problémák vannak. A műtét során a sebész megtalálja az endometriózis bármely területét, és eltávolíthatja az endometriózis foltokat. A műtét után a hormonkezelést gyakran újraindítják, hacsak nem szeretne a páciens teherbe esni.

A kezdeti műtét az endometriózis területeinek eltávolítására törekszik, de szükség lehet a méheltávolításra mindkét petefészek eltávolításával együtt.

Hogyan előzhetem meg az endometriózist?

Az endometriozis kialakulását sajnos nem tudjuk megakadályozni, de csökkenthetjük a kialakulás esélyét. Legfontosabb tényező az ösztrogén hormon szintjének csökkentése a szervezetbe (az ösztrogén elősegíti a méhnyálkahártya vastagodását a havi ciklus alatt).

Alacsonyabb ösztrogénszint fenntartási lehetőségei:

• Beszéljen orvosával a hormonális fogamzásgátló módszerekről!
• Minél több testedzés! A heti 4 óránál több testmozgás segít az alacsonyan tartatni a testzsír százalékot, amely segít csökkenteni az ösztrogén mennyiségét.
• Ne fogyasszon sok alkoholt! Az alkohol emeli a test ösztrogén szintjét.
• Csökkentse a koffein mennyiségét.!A koffein fogyasztás növeli az ösztrogénszintet.