A gyermekre vágyó párok számára nagy segítséget nyújtanak a mesterséges megtermékenyítési eljárások, amelyek közül az inszemináció és a lombik program a két legelterjedtebb hazánkban. Attól függően, hogy milyen úton fogan a baba, illetve milyen tényezők befolyásolják a természetes fogantatás menetét, még a viszonylag magas sikerrátával rendelkező lombik program útján létrejött terhesség során is léphetnek fel komplikációk. A mesterségesen létrejött terhességek emiatt többnyire automatikusan a veszélyeztetett kategóriába kerülnek.

Cikkünkben részletesen kitérünk majd arra, mit is jelent ez pontosan, illetve van-e rá mód, hogy bármivel elősegítsük a beültetett embrió megtapadását és csökkentsük komplikációk esélyét.

Az embriótranszfer folyamata

A lombik program utolsó lépéseként megtörténik a laboratóriumi körülmények között létrejött embriók beültetése. Ennek során egy vékony csövön keresztül juttatják az embriókat a méhbe, ami nem jár különösebb fájdalommal és kellemetlenséggel, így altatás nélkül végezhető.

Az első néhány eljárás során rendszerint egy-egy, amennyiben pedig nem jár sikerrel a kezelés, vagy a leendő kismama kora indokolja, két embrió kerül egyszerre beültetésre. Ezzel csökkenthető az ikerterhességek kialakulásának esélye, ami tovább fokozhatja a lehetséges komplikációk, illetve koraszülés veszélyét.

Mi történik a fel nem használt embriókkal?

A lombik program részét képező petefészek stimuláció során legalább 5-7 egészséges, érett petesejt leszívása a cél, vagyis a beültetés után jó eséllyel döntenünk kell majd a fel nem használt embriók sorsáról. Sokan választják ekkor az embriófagyasztást, aminek köszönhetően a megtermékenyített petesejtek egy későbbi lombik program során újra felhasználhatóak. Ezáltal megkímélhetjük magunkat a petesejt leszívás kellemetlenségeitől, illetve értékes időt nyerhetünk, amennyiben nem lenne sikeres elsőre a beültetés.

Az embriók fagyasztása úgynevezett vitrifikációval történik, amely során először egy fagyvédő oldatban inkubálják őket, majd folyékony nitrogénbe merítik. A sejtek így olyan gyorsan hűlnek le, hogy a bennük lévő víznek nincs ideje jégkristályokká alakulni, vagyis nem károsul a sejtszerkezet. A felolvasztás után így megőrzik életképességüket és a friss embriókhoz hasonló sikerrel ültethetőek be.

A fagyasztás módjáról, illetve időtartamáról érdemes a beültetést végző intézménynél érdeklődni. A meddőségi kezelésben részt vevő pár kérésére általában 5-10 évig tárolják a lefagyasztott embriókat, de volt már rá példa, hogy több mint 20 évig tartó fagyasztás után született egészséges kisbaba lombik programból.

A fel nem használt embriók sorsáról csak a pár mindkét tagjának beleegyezésével születhet döntés. Ez vonatkozik a fagyasztásukra, megsemmisítésükre, illetve felhasználásukra is.

A beültetés utáni 2 hét a legfontosabb?

A lombik program részét képező hormonális kezeléseknél, illetve az altatásban végzett petesejt leszívó műtétnél sokan megterhelőbbnek érzik a beültetés utáni első két hetet. Ez az az időszak, amikor nem tehetünk mást, csak várakozhatunk. Ezután végezhető el az első terhességi teszt, amiből a legtöbb klinikán az egyszerű, otthon is használható gyorstesztet is elfogadják, van azonban, ahol ragaszkodnak a vérvizsgálathoz a beavatkozás sikerének megállapításához.

Ezt akkor is javasolt elvégezni, ha a vizeletből már kimutatható a HCG hormon szintje, vagyis pozitív a teszt eredménye, mivel a vérvizsgálat pontosabb értékeket adhat. A progeszteron szintje pedig közvetlenül is hatással van a terhesség sikerességére és csak vérmintából mutatható ki.

Hasznos tanácsok erre az időszakra

1. Igyekezzünk nyugodt, stresszmentes környezetet teremteni

A beültetés után érdemes kivenni néhány nap szabadságot, hogy valóban semmi ne zavarja a nyugalmunkat, de amennyiben nem megerőltető fizikai munkát végzünk, nem szükséges végig távol maradni a munkától. Mivel ez az időszak egyébként is feszültséggel teli azonban igyekezzünk minél inkább csökkenteni a lehetséges stresszforrásokat.

2. Mozogjunk mértékkel

Amennyiben az orvos mást nem tanácsol, nem szükséges ágynyugalmat tartanunk. Az egészséges vérkeringésnek nagy szerepe van az embriók megtapadásában, ezért mérsékletes mozgásformákkal, például sétával, kismama jógával érdemes gondoskodni róla.

3. Legyünk türelmesek és megértőek, főleg önmagunkkal

Ebben az időszakban a hormonok hullámzása miatt sokan panaszkodnak hangulatingadozásra, illetve rosszullétek is előfordulhatnak.

4. Figyeljünk oda a megfelelő folyadékfogyasztásra

Fontos, hogy gondoskodjunk szervezetünk hidratáltságáról, így figyeljünk oda, hogy naponta legalább 2,5 – 3 liter folyadékot fogyasszunk. A jó minőségű tisztított víz, a kókuszvíz, illetve az ananászlé is jót tehet. Ügyeljünk azonban a gyümölcslevek cukortartalmára is és igyekezzünk természetes, hozzáadott cukor nélkül készült italokat választani.

5. Foglaljuk el magunkat

Érdemes egy előre összeállított tervvel készülni erre a két hétre. Állítsunk össze egy listát arról, hogy mit szeretnénk csinálni, így könnyebben elvonhatjuk figyelmünket a várakozás okozta stresszről és bizonytalanságról. Nyugodtan találkozhatunk ismerősökkel, barátokkal, családtagokkal is, illetve bátran kérjük szakember segítségét kérdéseink megválaszolásában, vagy ha úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk a stresszkezelésben.

A lombik program és a veszélyeztetett terhesség

Ha sikeres volt a beültetés, a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhességek esetén általában a veszélyeztetett terhességre jellemző vizsgálatok és protokoll kerül érvénybe. Ez gyakoribb és részletesebb kivizsgálást, illetve terhesgondozást jelent, ami a spontán vetélés, illetve koraszülés esélyét hivatott csökkenteni. Mivel nem természetes úton jött létre a terhesség, a hormonháztartás külső támogatására és szinten tartására is szükség lehet, amiről rendszeres vérvizsgálatokkal győződnek meg az orvosok. Annak érdekében, hogy csökkentsük a terhesség folyamán fellépő komplikációk esélyét törekedjünk egy egészséges és vitaminokban gazdag étrend kialakítására, mozogjunk rendszeresen, de mértékletesen és mindenekelőtt tartsuk be orvosunk utasításait.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amikkel érdemes tisztában lenni, ha mi is a magas kockázatú kategóriába tartozunk.

Mi a veszélyeztetett terhesség és mennyire gyakori?

A veszélyeztetett terhesség egy gyűjtőfogalom, ami minden olyan kismamát érinthet, akire a várandósság nagyobb kockázatot jelent, vagy nagyobb eséllyel merülhetnek fel komplikációk, szövődmények a baba fejlődése, esetleg a szülés során. Ez átlagosan a terhességek 20-30%-át érinti, habár az ijesztő fogalom ellenére, ha időben megtörténik a diagnosztizáció, jó eséllyel problémamentesen folyhat le a várandósság.

A magas kockázatú kategóriát sokszor a vizsgálatok száma és a kismamát még nagyobb óvatosságra intő orvosi utasítások különböztetik meg a normál lefolyású terhességtől. Annak érdekében ugyanis, hogy elkerülhessük a fejlődés során kialakuló komplikációkat, illetve csökkentsük az anyára és a babára leső kockázatot, gyakoribb és személyre szabottabb vizsgálatok szükségesek.

Ha betartjuk az orvos utasításait és rendszeresen részt veszünk a javasolt kivizsgálásokon, minden esélyünk megvan rá, hogy gond nélkül és egészséges gyermekünk szülessen. Ehhez az első lépést azonban a korai diagnosztizáció jelenti.

A veszélyeztetett terhesség leggyakoribb okai

Van néhány tényező, ami miatt egy várandósság a magasabb kockázatú kategóriába eshet. A terhesség alatti rendszeres kivizsgálások alkalmával azonban orvosunk is észrevehet olyan dolgokat, amik indokolják a nagyobb odafigyelést.

1. A kismama korábbi, vagy meglévő betegségei, amelyek kihatással lehetnek a várandósságra, vagy a magzat fejlődésére. Gyakran ezek rendszeres gyógyszerszedéssel is együtt járnak, amiről a szülészorvost mindenképp tájékoztatni kell.
2. Az anya életkora is fontos tényező. Általában 18 éves kor alatt és 35 éves kor fölött kerülhet valaki automatikusan a magasabb kockázatú kategóriába.
3. Meddőségi kezelés útján fogant magzatok esetében is szükséges a nagyobb odafigyelés és a személyre szabott, rendszeres vizsgálatok.
4. A korábbi vetélések is növelik a várandósság rizikó faktorát. Az orvosok így általában gyakoribb vizsgálatok és a kismama óvatosságra intésével igyekeznek csökkenteni a terhesség megszakadásának esélyét.
5. Ikerterhesség esetén a két magzat eltérő ütemben is fejlődhet, vagy épp mindketten kicsik maradnak, hiszen szűkös helyen és adott mennyiségű tápanyagforráson kell osztozniuk. Ilyenkor gyakoribb a koraszülés lehetősége is, ami kockázatot jelent a kisbabákra.

+1. A terhesség miatt fellépő tényezők is indokolhatják a nagyobb odafigyelést. Ezek közé tartozik például a magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség, vagy a magzat fekvési és fejlődési rendellenességei, de például a kismama súlya is. Ha az anyuka túl sovány, vagy épp túlsúlyos, szintén magasabb a komplikációk kialakulásának esélye.

Veszélyeztetett terhesség és táppénz

A veszélyeztetett terhesség miatti táppénz idejét és összegét több tényező befolyásolhatja, illetve három alapfeltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a kismama jogosult legyen rá.

• Rendelkeznie kell fennálló biztosítási jogviszonnyal, munkaviszonnyal,
• rendszeresen fizetett társadalombiztosítási járulékkal,
• orvosi igazolással a megállapított keresőképtelenség okáról.

Táppénz felvételére továbbá az jogosult, aki nem részesül párhuzamosan csecsemőgondozási díjban.

A táppénz maximális hossza

Veszélyeztetett terhesség esetén táppénz igen, betegszabadság azonban nem vehető igénybe. Igazolt keresőképtelenség esetén a táppénz időtartama a biztosítási jogviszony időtartama alatt legfeljebb egy éven át vehető igénybe. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja az úgynevezett táppénz előzmény. Vagyis, ha egy évre visszamenően korábban már voltunk táppénzen, annak időtartama hozzáadódik az új táppénz időtartamához, ezzel pedig csökkenti azt.

A veszélyeztetett terhességi táppénz mértéke

A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér értékétől is. Napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig csupán 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk azonban, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét, ami 2021-ben 11 160 Ft volt.

A táppénz megállapításánál a keresőképtelenség első napjától visszaszámolnak három hónapot, majd ennek utolsó napjától még további 180 napot és ennek az időszaknak a napi jövedelmét veszik átlagul. Ha a kismamának megvan a 180 nap biztosított jogviszonya, de nincs ugyanennyi napi jövedelme, de a 120 nap megvan, úgy ez az időszak adja a táppénz alapját. Ennek hiányában 30 napnyi, vagy a szerződés szerinti tényleges jövedelemmel számolnak.

A fenti szabályok figyelembe vételével így mi is kiszámolhatjuk táppénzünk várható összegét. Sőt, akár online kalkulátort is használhatunk ami a munkaviszony hosszának, a szerződés szerinti munkabér összegének és a kieső munkanapok számának megadásával kiszámolja a várható napi táppénz összegét.

Tudtad?

Terhességi kalkulátor segítségével könnyen kiszámolhatod, hogy terhességed hanyadik hetében jársz éppen és, hogy ez alapján várhatóan mennyi ideig lehet még szükséged táppénzre.

Hogyan igényelhető táppénz veszélyeztetett terhesség idejére?

Akár normál táppénz esetén, ha a kismama munkavállaló, a táppénz iránti kérelmét munkáltatójának kell leadnia az orvos, vagy a kórház által kiállított keresőképtelenségi igazolással. Egyéni vállalkozók, őstermelők, vagy önfoglalkoztatók esetében az eljáró hatóság a székhely szerinti fővárosi, vagy megyei szintű kormányhivatal, akiknek ugyan ezekre a dokumentumokra lesz szüksége.

Arra figyeljünk még, hogy visszamenőleg legfeljebb hat hónapra igényelhetjük a táppénz összegét!

Vizsgálatok a terhesség ideje alatt

Nem véletlen az, hogy a várandós nők folyamatosan orvosi kontroll alatt vannak, és rendszeresen végeznek rajtuk különböző vizsgálatokat. Ez olykor megterhelőnek tűnhet, azonban a gyermek életét sosem szabad kockáztatni, ezért amint kiderül a terhesség, orvoshoz kell menni. Ideális esetben az anya zavaró körülmények és gond nélkül hordja ki a gyermeket, csakhogy olykor veszélyeztetett terhessé válhat a szülő. Ennek több oka lehetséges.

Mi okozhat veszélyeztetett terhességet?

A káros szenvedélyekkel fel kell hagyni (alkohol, dohányzás), de ha korábban élt valamelyikkel, az hatással lehet, akárcsak az édesanya életkora vagy a megterhelő, veszélyes munkavégzés.Veszélyeztetett terhességet idézhet elő a túl sovány vagy éppen túlsúlyos édesanya, több nőgyógyászati probléma (pl: méhrendellenesség), korábbi vetélés, az ikerterhesség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magzat fekvési rendellenessége vagy éppen növekedésbeli elmaradása a méhen belül.

Mit is jelent tulajdonképpen a veszélyeztetett terhesség?

Önmagában az, hogy egy várandós nőt veszélyeztetett terhessé nyilvánítanak, még nem jelenti azt, hogy bármiféle rendellenesség alakult ki a baba körül, netán egészségügyi gond jelentkezett az édesanyánál. Ilyenkor egyszerűen jóval gondosabb vizsgálatokra van szükség a terhesség alatt, amelynek köszönhetően időben észrevehetnek egyes eltéréseket. Előfordulhat persze, hogy ágynyugalmat írnak elő. Ilyenkor az anya negatívan élheti meg a kényszerpihenőnek tartott időszakot, amivel persze csak ront a helyzeten. Fontos, hogy a veszélyeztetett terhességgel járó fekvésre ne béklyóként gondoljanak, hanem valódi pihenésként, amely alatt még jobban felkészülhet a kis jövevény fogadására. Nem szabad rettegni attól, hogy az anyát vagy a magzatot fenyegető betegség, szövődmény valóban problémát okoz.