A nőgyógyászati laparoszkópia a hasfal metszéssel történő megnyitásával végzett műtétek helyett kínál alternatívát a medencében lévő szervek megvizsgálására és kisebb műtéti beavatkozások elvégzéséhez. Milyen orvosi műszer a laparoszkóp, ami nem csupán diagnosztizálásra alkalmas?
Mit tesz lehetővé a nőgyógyászatban a laparoszkóp?
Milyen műtétek és kezelések végezhetők el ezzel a miniatűr orvosi műszerrel?
Mely nőgyógyászati beavatkozásokat végzik laparoszkópiával?
Mikor szükséges a laparoszkópia?
Hogyan készüljünk elő a nőgyógyászati laparoszkópiára?
Hogyan történik a laparoszkópia?
Mit tesz lehetővé a nőgyógyászatban a laparoszkóp?
A laparoszkóp egy vékony orvosi műszer, amely fényforrással és egy apró kamerával ellátva segíti a diagnózist és kisebb beavatkozások elvégzésére is alkalmas, tulajdonképpen olyan, mint egy megvilágított teleszkóp. Az szakorvos számára megkönnyíti a kamera segítségével a medencei szervek állapotának felmérését és az esetleges elváltozások vagy egészségügyi problémák azonosítását a hasfal felnyitása nélkül.
A laparoszkópia kiválóan alkalmas olyan nőgyógyászati betegségek azonosítására, mint az endometriózis vagy a mióma.
Milyen műtétek és kezelések végezhetők el ezzel a miniatűr orvosi műszerrel?
Ez a kíméletes orvosi beavatkozás akár kezelési forma is lehet. Miniatűr gyógyászati műszerekkel és eszközökkel a nőgyógyász szakorvos számos műtétet és orvosi beavatkozást el tud végezni a metszéssel járó hagyományos műtétekhez viszonyítva jóval kevésbé invazív eljárással.
Mely nőgyógyászati beavatkozásokat végzik laparoszkópiával?
- petefészek-ciszta eltávolítás
- tubális ligáció, vagyis tartós születésszabályozás, illetve fogamzásgátlás sebészeti úton
- hiszterektómia (méheltávolítás)
A hasüreg felnyitásával járó műtétekkel szemben a laparoszkópiával végzett beavatkozást követően a felépülés kevesebb időt vesz igénybe, mivel csupán kisebb hegek maradnak a beavatkozás után.
Mikor szükséges a laparoszkópia?
A laparoszkópiát használják nem csupán nőgyógyászati betegségek diagnosztizálására, hanem kezelésekre egyaránt. Gyakran már a diagnosztizálás alkalmával megtörténik a kezelés is.
Indokolhatja a laparoszkópos vizsgálat vagy beavatkozás elvégzését:
- megmagyarázhatatlan fájdalom a medencében
- indokolatlannak tűnő meddőség
- kismedencei fertőzés vagy gyulladás anamnézise
Az állapotok, amelyeket laparoszkópiával diagnosztizálhatnak, a következők lehetnek:
- endometriózis
- méh mióma
- petefészek ciszta vagy daganat
- méhen kívüli (ektópiás) terhesség
- kismedencei tályog vagy genny
- kismedencei összenövés (adhézió), vagy fájdalmas hegszövet
- meddőség
- kismedencei gyulladásos betegség
- reproduktív rák
Laparoszkópos kezelés lehet:
- hiszterektómia, vagy a méh részleges vagy teljes eltávolítása
- a petefészkek eltávolítása
- petefészek-ciszták eltávolítása
- miómák eltávolítása
- a miómák vérellátásának blokkolása
- endometriális szövet abláció, ami az endometriózis kezelése
- összenövések kiküszöbölése
- a tubális ligáció nevű fogamzásgátló műtét visszafordítása
- Burch-eljárás inkontinencia esetén
- előreeső méh kezelése
Hogyan készüljünk elő a nőgyógyászati laparoszkópiára?
A műtét típusától függ, hogy hogyan kell felkészülnünk a laparoszkópiára. Előzetesen szükség lehet képalkotó vizsgálatokra. A műtét előtt az orvos elrendelheti a beöntést, vagy kérheti a koplalást a műtét előtt meghatározott órán keresztül.
Tájékoztassa a nőgyógyász szakorvost arról, hogy milyen gyógyszereket szed. Ide kell sorolni a vény nélkül kapható gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket is. Ezeknek a szedését lehet, hogy abba kell hagynia a beavatkozás előtt.
Mivel a beavatkozást követően nem vezethet, gondoskodjon arról, hogy legyen, aki hazaviszi a kezelés elvégzését követően.
Hogyan történik a laparoszkópia?
Rendszerint általános érzéstelenítéssel, vagyis altatásban végzik a beavatkozást. Ez azt jelenti, hogy a kezelés közben a páciens eszméletlen. Azonban még így is lehet, hogy ugyanazon a napon haza mehet.
Miután elalszik, egy kis csövet, úgynevezett katétert helyeznek be a vizelet elvezetése érdekében. Egy kis tű segítségével a hasüreget szén-dioxid gázzal töltik fel, a gáz ugyanis távol tartja a hasfalat a szervektől, így csökkenthető a szükségtelen sérülések kockázata.
A sebész egy apró metszésen át köldökön keresztül vezeti be a hasüregbe a laparoszkópot, amely a mini kamera által mutatott képeket egy képernyőn jeleníti meg. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász szakorvos egyértelmű képet lát a páciens szerveiről.
Ha csak diagnosztikai céllal végzik a laparoszkópiát, akkor amint az orvos megállapítja az egészségügyi állapotot, befejezi az eljárást.
Olyan esetekben, amikor műtétre is szükség van, további bemetszésekre lehet szükség a hasfalon. A műtétet segítő orvosi eszközöket vezetik be ezeken a lyukakon keresztül. Ezután a műtétet a laparoszkóp által mutatott kép alapján hajtja végre a nőgyógyász szakorvos.
Miután az eljárás befejeződött, minden eszközt eltávolítanak. A metszéseket öltésekkel lezárják, majd kötést helyeznek a hasra, és a beavatkozás ezzel végez is ér. A páciens lábadozása viszont kevesebb időt vesz igénybe, mint a hagyományos, a hasfal felnyitása mellett végzett műtéti beavatkozások esetében.
A nőgyógyász szakorvossal ezt követően egyezteti a páciens, hogy műtétet követően mire számíthat, mi a teendője a felépülési időszakban, illetve lehetnek-e az eljárásnak szövődményei vagy mellékhatásai.
Fordítson különös figyelmet a testére a felépülési időszakában. Jegyezze fel, ha bármilyen mellékhatást, szokatlan tünetet tapasztal, és mindenképpen beszéljen ezekről a kezelőorvosával.