Méhnyakrák

Mi a méhnyakrák?

A méhnyakrák (cervix carcinoma) a méhnyakon (a méhnek a hüvelyhez csatlakozó kúp alakú elkeskenyedő alsó részén) kialakuló rosszindulatú daganatos betegség. A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak hámfelületében az egészséges sejtek mutálódnak, kontroll nélkül kezdenek növekedni és szaporodni. Ezek a kóros sejtek alkotják a daganatot. Az idő múlásával a rákos sejtek eltávolodva a daganattól, behatolnak a közeli szövetekbe és ott áttéteket képeznek.

A nőket érintő rosszindulatú daganatok között az emlőrák után a második leggyakoribb daganattípus, míg a halálozások tekintetében a negyedik leggyakoribb ok.

A méhnyakrák több mint 90%-át a humán papillomavírus (HPV) okozza. A HPV egy nemi úton terjedő gyakori fertőzés, amely a legtöbb embernél önmagától megszűnik, így a fertőzöttek csak igen kis hányadánál alakul ki a daganatos megbetegedés.

Tünetei

A korai stádiumú betegség általában tünetmentes és ez az állapot akár hosszú évekig is fennmaradhat és csak később jelentkeznek a tünetek. Korai felismerés esetén a betegség megfelelő kezeléssel általában teljesen gyógyítható. A beteg által észlelt tünetek általában már a betegség előrehaladott állapotát jelzik, amikor a már nem lehet garantálni a teljes gyógyulást.

A fejlettebb méhnyakrák jelei és tünetei a következők:

  • Vérzés a méhnyakrák leggyakoribb első tünete
    • Kóros hüvelyi vérzés: a menstruációs időszakok közötti vérzés
    • Közösülés utáni vérzés
    • Túlzott menstruációs vérzés
    • Vérzés menopauza után
  • Kismedencei fájdalom
  • Kellemetlen szagú vizes, véres hüvelyváladék
  • Alhasi fájdalom a szexuális együttlét során, vagy attól függetlenül
  • Vizes, véres hüvelyváladék, amely nehéz lehet és kellemetlen szagú
  • Kismedencei fájdalom vagy közösülés közbeni fájdalom
  • Vizelési, székletürítési panaszok
  • Fogyás

Típusai

A méhnyakrák típusa segít meghatározni a prognózist és a kezelést.

Típusai:

  • Laphámsejtes karcinóma: a méhnyak külső részét bélelő vékony, lapos sejtekből (laphámsejtekből) alakul ki. A daganatok 90%-a laphámsejt rák
  • Mirigyrák (adenocarcinoma): a méhnyak belsejében lévő nyáktermelő oszlop alakú mirigysejtekből jön létre.
  • Ritkán a két típus keveréke is előfordulhat.

Megelőzés

A daganatos betegség kialakulásának megelőzése mellett a legfontosabb a már kialakult betegség korai felismerése.

  • HPV védőoltás

A HPV elleni védőoltás azon HP-vírusokkal szemben nyújt védelmet, melyek a legtöbb esetben méhnyakrákhoz vezethetnek. Az önkéntes védőoltás beadásának az aktív szexuális élet megkezdése előtt kellene megtörténni.

  • Szűrővizsgálatok
    • Kolposzkópia

A méhnyak egyszerű vizsgálata. A kolkoszkóp (egy fényforrásal és egy mikroszkópos nagyítóval ellátott eszköz) segítségével a nőgyógyász megvizsgálja a méhszájat.

    • Citológiai mintavétel

Pap-teszt (Papanicolaou-teszt) a méhnyakszűrés alapját képező vizsgálat. A nőgyógyász a méhszájból vett mintából kenetet készít, amelyet sejttani (citológiai) vizsgálattal kiértékelnek.

    • HPV PCR szűrővizsgálat

A méhnyak felszínéről vett mintát egy géndiagnosztikai eljárással (PCR) értékeli. Közel 100%-os megbízhatósággal mutatja ki a fertőzést

Hasonló tartalom:

Méhnyakrák

daganatfogyásHPVhuman papillomaviruskismedencei fájdalomméhnyakrákvérzés