Alighanem mindenki ébredt már egyszer-kétszer arra élete során, hogy verejtékben úszik a teste. Az éjszakai izzadást számos dolog okozhatja a rémálmoktól a fűszeres ételeken keresztül a túl magas hőmérsékletig. Az ártalmatlan okok mellett azonban komoly betegségek előjele is lehet. Ha visszatérő problémáról van szó, amit a hűvösebb szoba, a vékonyabb öltözet és kevesebb takaró sem tud kiküszöbölni, érdemes lehet utánajárni a kiváltó okoknak.

Kezdjük a könnyen orvosolható tényezőkkel!

A helyiség hőmérséklete

Sokan panaszkodnak éjszakai izzadásra a nyári hőségben, ami nem is olyan meglepő. A párás, meleg levegő miatt még a legvékonyabb takaró alatt is kiverhet a víz minket. Ugyanakkor télen is érdemes észben tartani, hogy az alváshoz legmegfelelőbb hőmérséklet 18-20 fok között alakul. A fűtési szezonban erre azért is érdemes figyelni, mert a radiátorok jelentősen kiszáríthatják a szoba levegőjét, ami hozzájárul a felsőlégúti megbetegedések kialakulásához is.

A túl hideg is vezethet azonban fokozott izzadáshoz, mivel szervezetünk belső folyamataival igyekszik fenntartani megfelelő testhőmérsékletét.

Stressz

A stressz a szervezet egyfajta védelmi reakciója olyan helyzetekben, amelyeket veszélyesnek értékel. Ez a modern társadalom kialakulása előtt lehetett például állattámadás, napjainkban pedig többnyire a munka és a túlterheltség áll mögötte. Nem szabad azonban félvállról venni. A stressz izzadás a fokozott verejtékezésen túl álmatlansággal, vagy az alvásminőség romlásával is járhat. A kialvatlanság pedig tovább fokozhatja a tüneteket, hiszen csökken a mentális terhelés iránti ellenállóképességünk, ami tovább fokozza a stressz szintet.

Ha egy különösen nehéz időszakot élünk meg munkahelyünkön, vagy személyes kapcsolatainkban, gyakran tapasztalhatunk stressz izzadást. Ilyenkor az nyújthat segítséget, ha kiiktatjuk a feszültségforrást az életünkből, vagy megtaláljuk a módját, hogy levezessük a felgyülemlett stresszt. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül, hosszútávon ugyanis nemcsak szorongás, vagy depresszió, hanem akár további egészségügyi panaszok is kialakulhatnak a hatására.

Fűszeres ételek

Az étkezésünk is fontos szerepet játszik az általános jóllétünkben. Annak érdekében, hogy elkerüljük az éjszakai verejtékezést, érdemes figyelni rá, hogy lefekvés előtt két-három órával már ne együnk. Illetve a könnyű vacsora, ami például fehér húsból, csirkéből, halból és friss zöldségekből áll, nyugodtabb alvást eredményezhet, mint egy megterhelőbb fogás.

A csípős, fűszeres ételek szintén okozhatnak éjszakai izzadást. A chiliben található kapszaicin egyik fő tulajdonsága, hogy fokozza a vérkeringést, ezáltal melegítő hatása van. Emiatt érezzük, hogy ég a nyelvünk, ha túl csípőset ettünk, ezért alkalmazzák gyakran sportsérülések kezelésére készült krémekben és ezért izzadhatunk miatta éjszaka.

Betegségek, amik éjszakai izzadást okozhatnak

Pajzsmirigy túlműködés

A pajzsmirigy túlműködés egyik gyakori jele a fokozott izzadás. Mivel a pajzsmirigy felelős az anyagcsere folyamatok mellett a szervezet számos szabályozó funkciójáért is, a megnövekedett testhőmérséklet, a stressz izzadás és a hirtelen súlyvesztés is jelezheti működésének problémáját. Erre akár már egy egyszerű vérvétel segítségével is fényt deríthetünk, ezért érdemes kivizsgáltatni magunkat.

Hormonális problémák

A női szervezet működésében hatalmas szerepe van a menstruációs ciklusnak. A hormonszint folyamatos változása nemcsak a hangulatunkat befolyásolhatja, hanem általános közérzetünkre és egészségünkre is hatással lehet. Az éjszakai izzadás például a várandósság, a klimax és a hormonháztartás egyensúlyának felborulására utaló jel is lehet.

Inzulinrezisztencia

A cukorbetegség egyik korai jele lehet az éjszakai izzadás. Alvás közben ugyanis könnyen leeshet a vércukorszint, amit a nap közben végzett tevékenységek és étkezések segítenek a normális értéken tartani. Ezt okozhatja például a szokásosnál nagyobb fizikai igénybevétel, egy késői vacsora, vagy nem megfelelő táplálkozás is. Ha családunkban előfordult már cukorbetegség, érdemes felvenni a kapcsolatot háziorvosunkkal és részt venni egy vércukorszint vizsgálaton. Esetleg beszerezni egy patikában kapható vércukorszint mérőt és naponta többször is elvégezni egy-egy mérést étkezések előtt és után, illetve lefekvés előtt.

Ha a vércukorszintünk 140 mg/dL az esti órákban, elalvás előtt érdemes lehet valami egészségeset nassolni, hogy a reggeli ébredésig megfelelő szinten maradjon.

Daganatos betegségek

A daganatos betegségek diagnosztizálása nem mindig egyszerű feladat. Korai fázisukban gyakran maradnak tünetmentesek, vagy az általuk okozott panaszokat könnyű összetéveszteni ártalmatlannak tűnő jelenségekkel. Ha nem találjuk a magyarázatot visszatérő éjszakai izzadásunkra ezért érdemes részt venni egy alapos kivizsgáláson.

A mellékvesevelő-daganat, ami igen ritka és általában nem rosszindulatú, például fokozott hormontermelést okozhat. Ha az éjszakai izzadás magas vérnyomással, fejfájással, szapora pulzussal is jár, mindenképp járjunk utána a kiváltóokoknak.

Fertőzések

A szervezet természetes reakciója a fertőzéses betegségekre, hogy megemeli a testhőmérsékletet, mivel a vírusok, baktériumok így könnyebben elpusztíthatóak. Sajnos az influenzánál súlyosabb kórok is állhatnak a kellemetlen tünetek hátterében. Ilyen például a tuberkulózis, a HIV-fertőzés és a szívbélhártya-gyulladás is. Az otthoni kezelés helyett ezért, ha legfeljebb néhány napon belül nem szűnnek panaszaink, mindenképp forduljunk orvoshoz!

Hogyan csökkenthetjük a fokozott verejtékezést?

Gondoskodjunk megfelelő hőmérsékletről és páratartalomról a hálószobában. Ez többnyire 18-20 fok és 40-50% páratartalom között van. A szervezetünk is jelzi, ha ezek nem megfelelőek. Ha alacsony a levegő nedvességtartalma például kiszáradhat a szemünk, az orr- és toroknyálkahártyánk, ami így megfelelő táptalajt nyújthat a felsőlégúti betegségeknek is.

A légáteresztő pamut ágyneműhuzat és lenge pizsama, hálóing is sokat segíthet abban, hogy testünk megfelelő hőmérsékletét fenntartsuk. A szoros ruházat és a vastag takarók benntartják a leadott testhőt, ami a fokozott izzadást okozhatja.

Az álmatlanság napjaink egyik népbetegségének számít. Nagyjából minden tizedik embert érint a világon, a tartós kialvatlanság pedig komoly élettani következményekkel járhat. A fáradtságon túl például meggyengül az idegrendszer, kialakulhat depresszió és szorongás, de csökkenhet az immunrendszer védekezőképessége is. Ha gyakran forgolódunk álmatlanul az ágyban, ezért érdemes feltárni a probléma okait és megszüntetni őket, hogy a pihentető alváson túl, szervezetünk egészségével is jót tegyünk.

Az álmatlanság okai

Az álmatlanság számos okra vezethető vissza, amelyek közül a leggyakoribbak közé tartozik a késő esti nassolás, a rendszertelen életmód és a mentális kimerültség is. Hogy miért nem tudunk aludni, amikor kimerültek vagyunk, egy alábbi bekezdésben részletesebben is kifejtjük majd.

Álmatlanság stressz, szorongás miatt

Ha hosszútávú problémáról van szó, az alvászavart sok esetben okozza stressz vagy szorongás. Egy különösen feszült időszakban például alighanem mi is tapasztaltuk már, hogy lefekvés után, amikor az elménknek el kellene csendesednie, épphogy inkább a nap eseményein és gondjain kattog. Mi történt a munkahelyen, miért volt undok a bolti eladó, mit kell majd megcsinálnunk másnap, vagy a héten, esetleg mit csinálhattunk volna másképp tizenöt évvel ezelőtt egy bizonyos helyzetben.

Amikor ilyen állapotba kerül az agyunk, ahelyett, hogy az alváshoz szükséges hormonok termelődnének, a stressz hatására adrenalin és dopamin termelődik. Ezek élénkítő hatása miatt nehezebben megy az elalvás, esetleg szívdobogást, hiperventilációt is tapasztalhatunk, mintha veszélyben lennénk. Légzőgyakorlatokkal, meditációval segíthetjük a tünetek enyhülését, hosszú távú megoldást azonban a kiváltó okok megszüntetése hozhat.

Altató miatti álmatlanság

Furcsán hangzik elsőre, de az altatók szedése miatt is alakulhat ki álmatlanság. Érdemes ezért óvatosan kezelni a gyógyszertárban, drogériában vény nélkül is elérhető nyugtatószereket is. A receptre kapható altatókat pedig mindig orvosunk előírásainak megfelelően alkalmazzuk, soha ne vegyünk be belőlük többet! A szervezetünk ugyanis kétféle módon is reagálhat az efféle gyógyszerekre. Egyrészt kialakulhat egyfajta immunitás, aminek a következtében egyre nagyobb adagra van szükség a kívánt hatás elérése érdekében.

Másrészt annyira hozzászokhatunk az altatók szedéséhez, hogy elhagyásuk esetén magunktól már képtelenek leszünk elaludni. Ha álmatlanságunkra ilyen gyógyszereket kaptunk, szedésük során folyamatosan tartsuk a kapcsolatot kezelőorvosunkkal és igyekezzünk a legkisebb hatásos adagot alkalmazni.

Kimerültség okozta álmatlanság

Fontos leszögezni, hogy fizikai és mentális kimerültség is létezik, egyikből sem következik azonban közvetlenül az álmosság. Szervezetünkben bonyolult biológiai és kémiai folyamatok zajlanak le minden este lefekvéskor és minden reggel ébredéskor, amelyekben fontos szerepet játszik a fizikai fáradtság és bizonyos hormonok. A szerotoninhiány például könnyen vezethet álmatlansághoz, de összefüggésbe hozható egyéb panaszokkal és betegségekkel is. Okozhat migrénes fejfájást, depressziót, étkezési és idegrendszeri, valamint akár szexuális zavarokat is.

Ha kimerültek vagyunk, de nem érezzük álmosnak magunkat, sokszor csak rontunk a helyzeten, ha idejekorán lefekszünk. Minél tovább forgolódunk ugyanis álmatlanul, annál kisebb az esélye, hogy valóban el tudunk majd aludni. Ha húsz perc alatt nem sikerül elszenderedni, inkább keljünk fel, olvassunk egy kicsit, lehetőleg papír alapon és feküdjünk le, amikor valóban elálmosodunk.

A kialvatlanság komoly egészségügyi kockázatot jelent

A tartós kialvatlanság nemcsak koncentrációzavarhoz és teljesítménycsökkenéshez vezethet, hanem komoly egészségügyi problémákat is okozhat. Az éjszakai alvás során dolgozza fel például agyunk a nap eseményeit és raktározza el a fontos információkat, lelassul a szívverés, regenerálódik és feltöltődik a szervezetünk. A rossz minőségű, vagy kevés alvás, a nyugtalan éjszakák hatására nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, magas vérnyomás, valamint elhízás is.

A kialvatlanságnak ezen kívül jelentős szerepe van a mentális betegségek kialakulásában is. A kimerültség azon kívül, hogy veszélyeztetheti társas kapcsolatainkat, a hormonháztartás felborulásával a menstruációs cikluson túl további problémákat is okozhat. Ilyen például a depresszió, vagy a szorongás kialakulása is, ami ördögi körként további alvási nehézségekhez vezethet.

Mit tehetünk álmatlanság ellen?

Teremtsünk megfelelő körülményeket!

Ez magába foglalja az alváshoz ideális hőmérséklet és páratartalom beállításán túl a megfelelő sötétítést is. Ha zavar az utcáról beszűrődő lámpa fénye, szerezzünk be fényzáró sötétítő függönyt, esetleg redőnyt. Ha pedig a beszűrődő zaj miatt vagyunk képtelenek álomba merülni, a füldugón kívül akár a fehér zaj is segíthet. Számos lejátszási listát, vagy telefonos alkalmazást találhatunk erre a célra. Teszteljük le, melyik válik be nekünk a leginkább!

Olvassunk könyvet!

Az elektronikus készülékek képernyője kék fényt bocsájt ki, ami stimulálóan hat az agyunkra. Ezért a telefon nyomkodása, vagy tévénézés helyett segíthet álomba merülni, ha inkább olvasunk pár oldalt, esetleg fejezetet a kedvenc könyvünkből, esetleg magazinunkból.

A gyógynövények is segíthetnek

A kamilla, citromfű, valamint a levendula nyugtató hatással van az idegrendszerre. Teaként fogyasztva, esetleg illóolajként párologtatva, vagy gyógynövényes párnába varrva hatékonyan hozzájárulhatnak a könnyebb elalváshoz és a nyugodtabb álmokhoz.

Annak érdekében, hogy megelőzzük a hosszútávú problémák kialakulását, ha tartós álmatlanságtól szenvedünk, érdemes lehet felkeresni egy alvásterapeutát. Meditációs módszerekkel, légzésgyakorlatokkal és az alvási nehézségek hátterében álló tényezők feltárásával vagy megfelelő gyógyszerek segítségével ugyanis hamar a gyógyulás útjára léphetünk.

A menopauza egy természetes biológiai folyamat, ami minden nő életében bekövetkezik. A menopauza (klimax, változókor) azt az időpontot jelöli, amikor egy nő életében a menstruáció véglegesen megszűnik és a nő már nem tud teherbe esni. A klimax beálltáról akkor beszélünk ha az utolsó menstruáció óta egy teljes év eltelt, úgy hogy még „pecsétes vérzések” sem voltak.

A változókor időszaka általában 45 éves kortól 60 éves korig tart, és egyénenként változó hosszabb vagy rövidebb időtartamú, és a hormonális változást a petefészek tüszőhormon termelésének csökkenése jellemezi.

A menopauza után a petefészkekben nagyon alacsony az ösztrogén és a progeszteron hormonszint, és ez az alacsony hormonszint megnövelheti bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.

A változókor három időszakot foglal magába: kezdeti időtartama perimenopauza, a menopauza vége előtti időszak a premenopauza, a vérzés megszűnte utáni időszakot pedig a posztmenopauza.

Magyarországon menopauza átlagosan 50-52 életév között következik be.

Tünetei

A klimax (perimenopauza, posztmenopauza) testi- és lelki tünetei egyénenként nagyon eltérőek lehetnek.

A menopauza gyakori tünetei azonban a következők:

• Szabálytalan menstruáció
• Hőhullámok
• Éjszakai izzadás
• Libidó csökkenése
• Fájdalmak a mellben
• Hüvelyszárazság
• Inkontinencia
• Testszag változása
• Szívritmus problémák
• Alvászavarok
• Memória zavarok, koncentrációs nehézségek
• Depresszió
• Szorongás, ingerlékenység, hangulati hullámzás
• Súlynövekedés,
• Emésztési problémák, puffadás
• Fáradékonyság
• Szédülés, fejfájás

Diagnózis, kezelés

A menopauza nem betegség, hanem az élet természetes velejárója. A jellemző tünetek és az életkor alapján könnyű diagnosztizálni. Önmagában semmilyen kezelést nem igényel, de a hozzá kapcsolódó tünetek kezelésére szükség lehet.

A kezelések a következők lehetnek:

• Hormonterápia: segít egyensúlyban tartani a szervezet hormonszintjét (növeli az ösztrogén és a progeszteron mennyiségét) ezáltal elősegíti a hormonmennyiség csökkenésével kapcsolatban kialakuló tüneteket ill. segít a szabályozásában, és a tünetek megszüntetéseben (például hőhullámok, hüvelyi szárazság)
• Kis dózisú antidepresszánsok: segíthetnek a hőhullámok kezelésében azoknak a nőknek, akik nem kaphatnak hormonpótlás vagy akiknek lelki állapotuk javítására antidepresszánsra van szükségük. van
• Csontritkulás megelőzése: egyéni igényektől függően a nőgyógyász kezelőorvos különféle gyógyszereket ajánlhat a csontritkulás megelőzésére.
• Életmódváltás: a klimaxszal együtt járó testi- és lelki tünetek gyógyszermentes hatékony kezelésében, az egészség megőrzésében a legfontosabb tényező az életmódváltás. A rendszeres testmozgás, a tudatos egészséges táplálkozás, a stressz minimalizálása mellett a szellemi frissesség megtartása is segít a tünetek minimalizálásában.

A Hashimoto thyreoiditis egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja és károsítja a pajzsmirigyet, amely ezért a szükségesnél kevesebb pajzsmirigyhormont termel és kialakul a pajzsmirigy alul-működés (hipotireózis, hypothyreosis).

A pajzsmirigy a szervezet endokrin rendszerének része, amely egy pillangó alakú belső elválasztású mirigy (lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy működésről és a pajzsmirigy alulműködésről).

Az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, és a pajzsmirigy alul-működés (hipertireózis) kialakulásának leggyakoribb oka. Legfőképpen a középkorú nőknél 40 és 60 év között jelentkezik, de előfordulhat bármilyen korú nőnél, férfinál és gyermeknél is. Körülbelül a lakosság 1-2%-a lehet érintett, ezen belül a nő-férfi arány kb. 8-10 : 1.

Tünetek

Hashimoto pajzsmirigygyulladást nehéz felfedezni, mert enyhébb esetben sokszor nincsenek tünetei a betegségnek, és csak évek múlva jelennek meg az első panaszok, amikor már kialakulhatott a krónikus gyulladás, ami a vérben lévő pajzsmirigyhormonszint lecsökkenését jelenti. Ennek következtében megjelennek a pajzsmirigy alul-működés tünetei. Érdekes módon a betegség kezdeti szakaszában megjelenhet a pajzsmirigy másik betegsége, a pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis, hypothyreosis) tünetei (lásd. Korábbi blogbejegyzésünket a pajzsmirigy túlműködésről).

A kór gyakori főbb jelei a következők lehetnek:

A pajzsmirigy alulműködés tünetei:

• Fáradékonyság
• Hideg-érzékenység
• Ödéma
• Bőrszárazság
• Hízás
• Hajhullás
• Rekedtség
• Izomgyengeség
• A vér koleszterinszintjének emelkedése
• Izomfájdalom
• Ízületi-fájdalom
• Menstruációs zavarok
• Emésztési zavarok
• Depresszió
• Megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva)

A pajzsmirigy túlműködés tünetei:

• Súlycsökkenés
• Étvágynövekedés
• Kézremegés
• Megemelkedett vérnyomás
• Idegesség, szorongás és ingerlékenység
• Fokozott izzadás
• Alvászavar
• Fokozott hőérzékenység érzés

Oka

A Hashimoto-kór egy autoimmun betegség, amelynél az autoimmun folyamat kiváltó oka továbbra sem ismert.  Általában örökletes genetikai okokat mutatnak ki, illetve kapcsolódhat más autoimmun betegségekhez, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a lisztérzékenység.

Diagnózis

A pajzsmirigygyulladás diagnosztizálásához a családi kórtörténet és a tünetek alapján, speciális vérvizsgálatok segítségével határozzák meg a pajzsmirigy által termelt hormonszinteket [tiroxint (T4), trijód-tironint (T3)] illetve az agyalapi mirigy által termelt TSH pajzsmirigy stimuláló hormonszintet. Vérvizsgálattal nézik meg, hogy a vérben kóros mennyiségben találhatók-e pajzsmirigy-peroxidázok (TPO antitestek).

Ismerje meg az alvászavar tüneteit és a lehetséges kezelési módokat!

Mi az alvászavar?

Az ember életének elengedhetetlen része az alvás, nem véletlenül életünk egyharmad részét alvással töltjük. Az alvás és az ébrenlét folyamatos váltakozása az idegrendszer ritmusos működésének egyik jellemző megnyilvánulása, amelyet az agytörzs és a köztiagy (talamusz és hipotalamusz), szabályoz. Az agytörzsi hálózatos állomány felelős az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért.

A testi-lelki egészség meglétének egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás. Az alvás alatt a szervezet regenerálódik, feltöltődik és visszanyeri az elhasznált energiáit.

Az alvászavar olyan tünetek csoportja, amelyek befolyásolják a rendszeres alvás képességét. A felnőttek 30-35%-át is érintheti. A tünetek egy része az-alvás -ébrenlét szabályozás zavarából (pl. álmatlanság) adódik, míg másik részénél az alvás – ébrenlét szabályozás jól működik, de az alvás ideje alatt problémák (pl. alvajárás, alvás közbeni beszéd, lábgörcsök) jeleneznek

Az alvászavarok legtöbbször valamilyen pszichiátriai betegséghez, agyi, illetve éjszakai légzőszervi rendellenességhez kapcsolódnak, de számos olyan betegség is létezik, amely hatással van az alvás minőségére.

Az alvászavar nemtől függetlenül jelentkezik, de a nők nagyobb számban szenvednek alvászavarban, mint a férfiak.

Tünetei

Alvászavarral küszködhet, ha az alábbi tünetek közül egyet vagy többet tapasztal:

• Fáradt, de mégis nehezen alszik el
• Altatókat használ vagy alkoholt iszik, az könnyebb elalváshoz
• Éjszaka gyakran felébred
• Nehezen tud visszaaludni
• Éjszaka sokszor megszakad a levegővétel normális üteme (alvási apnoe)
• Szokatlan mozgások alvás közben
• Nappal állandóan fáradtnak érzi magát
• Nehéz megakadályozni, hogy tévézés vagy olvasás közben ne bóbiskoljon el
• Állandóan el akar aludni vezetés közben
• Szinte naponta kell szundítania kell
• Teljesítmény romlás az iskolában vagy a munkahelyen
• Nehéz koncentrálnia
• Ingerlékeny, szorongó
• Depressziós
• Túl stresszes az élete
• Indokolatlan súlygyarapodás

Kialakulása, oka

Az alvászavar nagyon gyakori panasz, amelynek megjelenési formája is nagyon változatos. Bár az okok eltérőek, az alvászavar végeredménye az, hogy az szervezet természetes alvási és ébrenléti ciklusa megváltozik. Leggyakrabban elalvási-átalvási zavarként, illetve korai ébredésként vagy ezek kombinációjaként jelentkezik.

Öt kategóriát különböztethetünk meg

Fizikai okok: különböző szervi problémák (asztma, allergia, hormonális problémák)

Élettani okok: öregedés, éjszakai műszak, időzóna váltás, lecsökkent fizikai aktivitás

Pszichés okok: erős negatív vagy pozitív stressz terhelés, fokozott szorongás

Pszichiátriai okok: depresszió és szorongásos rendellenességek

Gyógyszerekkel kapcsolatos okok: altatók, nyugtatók, drog vagy egyéb élvezeti szerek

Az alvászavarok típusai

Disszomniák (az alvászavarok csoportja):

• Inszomnia (álmatlanság, nehéz elalvás)
• Hiperszomnia (túlzott nappali álmosság)
• Narkolepszia (alvási rohamok)
• Légzéssel kapcsolatos alvási zavar, alvási apnoe
• Cirkadián ritmuszavar (alvás-ébrenlét ciklusának zavara)

Paraszomniák (olyan alvászavar, amely alvás közben rendellenes viselkedést okoz)

• Rémálom
• Éjszakai, alvási rémület (hirtelen felébredés)
• Alvajárás
• Beszéd alvás közben
• Paraszomnia MNO (a REM fázisban) alvási viselkedési rendellenesség
• Fogcsikorgatás

Diagnózis

Az alvászavarok diagnosztizálás során az orvos fizikális és laboratóriumi vizsgálatokkal megállapítja a beteg általános egészségi állapotát, és megpróbálja kizárni azokat a betegségeket, amelyek az alvászavar tüneteit okozhatják.

Elvégezhetnek különféle teszteteket poliszomnográfiás vizsgálat, Elektrofiziológiai vizsgálat (EEG) vagy többszörös alváslatencia vizsgálat (MSLT), amelyek döntő fontosságúak lehetnek, az alvászavarok megfelelő kezelési módjának meghatározásában.

Ha az alvászavar valamilyen betegség hatására alakult ki, akkor az a betegség meggyógyítása után általában elmúlik.

Alvászavar kezelése

Az alvászavarok kezelése a diagnózistól és az betegséget kiváltó okoktól októl függően változik.

A legjobb eredmények elérése az alváshigiénia kialakításával, kognitív viselkedésterápiával vagy a kettő kombinációjával lehetséges.

Nagyon lényeges, hogy az alvászavarok kezelésében az altatószer folyamatos és hosszú távú használata gyógyszerfüggőséghez vezet, ezért mindig kerüljük el az „öngyógyszerezést”!

A pajzsmirigy a nyak elülső részén a gége előtt kétoldalt nagyjából szimmetrikusan elhelyezkedő pillangó alakú mirigy, amely két lebenyből (bal lebeny és a jobb lebeny) áll. A szervezet legnagyobb hormontermelő szervét kétféle mirigysejt építi fel.

A pajzsmirigy termeli a tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) pajzsmirigyhormonokat, amelyek a szervezet majdnem minden sejtjére hatással vannak. Például a szervezet oxigénfogyasztására, hőtermelésére, anyagcseréjére, de nélkülözhetetlenek az egészséges egyedfejlődésben is.

Ugyancsak a pajzsmirigy termeli a kalcitonin nevű peptidhormont, ami a szervezet kalciumforgalmát szabályozza.

A pajzsmirigy hormonjainak termelését a hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer szabályozza, a TSH pajzsmirigy stimuláló hormon segítségével, amit az agyalapi mirigy elülső része választ ki. Ellenőrzi és irányítja a pajzsmirigyhormonok mennyiségét a véráramban. Ha kevés a pajzsmirigy hormon mennyisége, akkor a TSH szint emelkedik, magas a pajzsmirigy hormonszint esetén a TSH szint csökken.

Pajzsmirigy betegségek tünetei

A pajzsmirigy betegség sokféle tünettel jelentkezhet, de előfordulhat, hogy nincsenek tünetek és csak a szűrővizsgálatok mutatják ki a betegséget.

Néhány a jellemző tünetek közül:

• Fáradékonyság
• Álmatlanság, alvászavar
• Indokolatlan hideg- vagy meleg-érzet
• Súlygyarapodás vagy fogyás
• Depresszió, hangulati változások, koncentrációs zavarok, ingerlékenység
• Izomfájdalmak, ízületi fájdalmak, gyengeség és merevség
• Menstruációs problémák
• Bőrszárazság
• Székrekedés, hasmenés, bélpanaszok

Pajzsmirigy betegség kialakulásának oka

A pajzsmirigy betegségnek két fő típusát különböztetjük meg. Pajzsmirigy alul-működés (hypothyreosis, hipotireózis), amikor a szervezet nem termel elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont. Pajzsmirigy túlműködés (thyreotoxicosis, hipertireózis) esetén a pajzsmirigy sokkal több hormont termel, mint amennyit a szervezet igényel.

A pajzsmirigy alul-működés okai:

• Hashimoto-kór (autoimmun pajzsmirigygyulladás)
• Jódhiány:
• Veleszületett hypothyreosis
• A pajzsmirigy egy részének vagy egészének műtéti eltávolítása
• Sugárkezelés hatása
• Gyógyszerek mellékhatása

A pajzsmirigy túlműködés okai:

• Graves-Basedow kór (autoimmun betegség
• Pajzsmirigy gyulladás
• Túl sok jód a szervezetben

Diagnózis

A pajzsmirigy betegségének vizsgálata mindig az anamnézis felállítással, a páciens tüneteinek alapos kikérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdődik.

A szükséges laborvizsgálatok a pajzsmirigy által termelt hormonok (FT3, FT4) szintjére, és a pajzsmirigy gyulladást jelző antitest vizsgálatokra is kiterjed (TRAK, antiTPO).

Amennyiben a vizsgálati eredmények igazolják a pajzsmirigy betegségét, mindenképpen kell ultrahangos vizsgálatot végezni. A vizsgálat után a szakorvos előírhat még pajzsmirigy szcintigráfiát szövetvizsgálatot, vagy egyéb képalkotó vizsgálatokat (röntgen, MR, CT).

Pajzsmirigy betegség kezelése

A pajzsmirigy problémák kezelése teljes mértékben a betegség típusától függ (alul-működés, túlműködés vagy daganat).

Általánosságban elmondható, hogy a hipotireózis kezelése elsősorban hormonpótlással, míg a hipertireózis kezelése esetén a pajzsmirigyhormon termelésének lecsökkentésére szolgáló, gyógyszeres kezeléssel történik.

Amennyiben szükséges, sebészeti beavatkozással eltávolítják a teljes pajzsmirigyet vagy annak csak egy részét. A sebészeti beavatkozás hatására, kialakul az állandó pajzsmirigy alul-működés.

Pajzsmirigy betegség megelőzése

A pajzsmirigy betegségek kialakulásának megelőzésére jelenleg nincsenek bevált módszerek.

Természetesen van néhány szempont, amivel csökkenthetjük a kialakulás kockázatát. Figyeljünk az immunrendszerünk megfelelő állapotára, sportoljunk, táplálkozzunk helyesen és kerüljük a stresszt.

Figyeljünk a szervezetünk számára szükséges jód és szelén mennyiségére az étkezés során.

Ha a családban előfordult már pajzsmirigy betegség, akkor különösen fontos figyelmet fordítani a szűrővizsgálatra.

Az endokrinológia, az endokrin rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány.

Az endokrin rendszer a szervezetben található hormontermelő mirigyek hálózata, amelyek nemcsak hormonokat termelnek, de egyúttal szabályozzák a sejtek vagy a szervek működését. Az endokrin rendszer a belső elválasztású (endokrin) és a külső elválasztású (exokrin) mirigyekből áll. Az endokrin mirigyek a hormonokat közvetlenül a vérbe, a közvetlenül a véráramba juttatják, míg az exokrin mirigyek a hormonokat közvetlenül a csatornákba választják ki. Külső elválasztású mirigyek például a faggyú-, emlő-, nyál- és az emésztőmirigyek.

A hormontermelő endokrin mirigyek:

• Agyalapi mirigy (hipofízis)
• Hasnyálmirigy
• Tobozmirigy
• Csecsemőmirigy
• Pajzsmirigy
• Mellékpajzsmirigy
• Mellékvese
• Petefészek
• Here

Endokrin betegségek tünetei

Az endokrin rendszer betegségéinek nincsenek jól meghatározott specifikus csoportjai. A jelentkező tünetek nagyban függnek az endokrin betegség fajtától, és a beteg állapotának súlyosságától.

Néhány a jellemző tünetek közül:

1. Fáradékonyság
2. Álmatlanság, alvászavar
3. Indokolatlan hideg- vagy meleg-érzet
4. Indokolatlan súlygyarapodás vagy fogyás
5. Depresszió, hangulati változások, koncentrációs zavarok, ingerlékenység
6. Izomfájdalmak, ízületi fájdalmak, gyengeség és merevség
7. Menstruációs problémák
8. Bőrszárazság, repedezett köröm
9. Székrekedés, hasmenés, bélpanaszok
10. vízháztartási zavar,
11. növekedési zavar,
12. szívritmuszavarok
13. csökkent libidó, potencia zavar
14. vérnyomásproblémák

Endokrin betegségek kialakulásának oka

Az endokrin rendszert alkotó hormontermelő mirigyek az általuk termelt hormonok segítségével irányítják és szabályozzák a szervezet működésének folyamatait, mint például az anyagcserét, a légzést, a vérkeringést, a testhőmérsékletet, és a terhességet. Ha ebben a rendszerben túl sok, vagy túl kevés hormon képződik, akkor a korábbi egyensúly felborul és jelentkeznek a betegség tünetei.

Főbb rendellenességek:

• Pajzsmirigy alul-működés (hipotireózis): amikor a szervezet nem termel elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont.
• Pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis): esetén a pajzsmirigy sokkal több hormont termel, mint amennyit a szervezet igényel.
• Cuhsing kór: a túlműködő mellékvese vagy agyalapi mirigy túl sok kortizolt termel,
• Gigantizmus, akromegália: túlzott növekedési hormon termelés
• Mellékvese-elégtelenség (Addison kór): mellékvesék nem képesek elegendő mennyiségű kortizolt és aldoszteront

Diagnózis

Az endokrin betegségek vizsgálata a családi-anamnézis felállításával, a panaszok és egyéb tüneteket megismerésével és egy alapos fizikális kivizsgálással kezdődik.

A hormonszint ellenőrzésére laborvizsgálat (vér- és vizeletvizsgálat) történik.

A vizsgálatok eredményei alapján történhetnek pajzsmirigy, nőgyógyászati, hasi, ér, emlő, nyaki, lágy-rész ultrahang vizsgálatok.

Amennyiben szükséges az endokrinológus további képalkotó vizsgálatokat is végezhet (mammográfia, MR, CT).

Endokrin betegségek kezelése

A endokrin betegségek kezelése teljes mértékben a betegség típusától függ.  Többsége hormonterápiával és hozzákapcsolódó diétával történik, de szükséges lehet az izotópkezelés vagy sebészeti beavatkozás is.

Endokrin betegségek megelőzése

Az endokrin betegségek kialakulásának megelőzésére jelenleg nincsenek jól bevált módszerek.

Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testedzés, az immunrendszerünk védelme és a stressz lehető legalacsonyabb szintre csökkentése, segít a betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Néhány betegség genetikailag örökölhető, ezért akiknél ez előfordult, azoknak fokozattan figyelni a szűrővizsgálatokon való folyamatos megjelenésre.

Az inzulin, a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelynek nagyon fontos szerepe van az anyagcsere szabályozásában. A szervezet sejtjei az inzulin segítségével jutnak hozzá a glükózhoz (vércukorhoz). Inzulinrezisztencia (IR) esetén a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulin hormonra, azaz ellenállnak az inzulin hatásának, ezért a szervezetnek sokkal nagyobb mennyiséget kell termelnie, hogy a vércukorszintet a normális tartományba tartsa.

Inzulinrezisztencia tünetei

Az inzulinrezisztenciának sokszor nincsenek speciális, könnyen észrevehető tünetei, és általában csak a laboratóriumi vizsgálatok mutatják ki a kóros elváltozást.

A jelentkező tünetek nagyon változatosak lehetnek, ezért az alábbi észlelések esetén érdemes a panaszok hátterének vizsgálatát megkezdeni:

• sikertelen testsúly-csökkentés,
• menstruációs ciklus szabálytalanná válása,
• meddőség,
• nemkívánatos helyeken történő szőrnövekedés,
• cukros ételek elfogyasztása után remegés, izzadás, koncentrációs zavarok,
• gyakran jelentkező éhségérzet,
• az étkezések között eltelt idő alatt rosszullét, ájulás,
• alvászavarok, kialvatlanság,
• bőrelváltozások,
• foltos hajhullás,
• homályos látás,
• depresszió.

Inzulinrezisztencia kialakulásának okai

Bár az inzulinrezisztencia kialakulásának pontos oka nem ismert, néhány tényezőt már összekapcsoltak a betegség kialakulásával. Ezek az alábbiak:

• genetikai tényezők,
• elhízás (különösen a hasi területeken, „alma” típusú),
• terhesség,
• mozgásszegény életmód, fizikai aktivitás hiánya,
• az anamnézisben megjelenő magas vérnyomás vagy magas triglicerid szint,
• nagy dózisú szteroid használat,
• krónikus stressz,
• policisztás petefészek szindróma (PCOS).

Diagnózis

Az inzulin rezisztencia megállapításának jelenleg még nincs általánosan meghatározott protokollja, ezért az általános kivizsgálás a szokásos részletes anamnézis (panaszok, tünetek, családi kórtörténet) mellett vérvételből és ultrahang vizsgálatból áll.

A szénhidrát anyagcsere állapotát vércukor terheléses inzulinszint méréssel vizsgálják. A 75 gramm cukor elfogyasztását követően a normál/túlsúlyos pácienseknél 3 pontos (0, 60, 120 perc), míg a sovány/izmos testalkatú pácienseknél 5 pontos (0, 30, 60, 120, 240 perc) vércukorgörbe és inzulingörbe felvétele történik.

Néhány helyen a vizsgálatok után meghatározzák még a HOMA indexet, amelyet az éhgyomri vércukor és inzulin szint értékekből számolnak ki.

Ellenőrzik továbbá a máj- és vesefunkciókat, illetve a teljes hormonrendszert. Amennyiben szükséges, sor kerül a hüvelyi ultrahang vizsgálatra is.

Inzulinrezisztencia kezelése

A megfelelő intézkedésekkel az inzulinrezisztencia kordában tartható és nem romlik prediabétesz (vércukorszint már magasabb a normálisnál, de még nem olyan magas, hogy cukorbetegséget jelentsen) vagy 2-es típusú cukorbetegség irányába. Az életmód megváltoztatása segíthet visszafordítani az inzulinrezisztenciát.

Mint a legtöbb betegség, így az IR esetén is a hatásos kezelés mindig egyénre szabott.

A kezelés három részből áll:

• diéta
• sport
• gyógyszeres kezelés

Tényként fogadhatjuk el, hogy a megfelelő életmódprogram (súlycsökkentés és rendszeres testmozgás) nemcsak a betegség kialakulásában, de visszafordításában is nagy szerepet játszik.

Csökkentse a zsír- és kalóriabevitelt, tartson alacsony szénhidrát tartalmú diétát és végezzen közepes intenzitású edzéseket (például kerékpározás vagy gyaloglás), legalább heti öt napon keresztül.

A szénhidrátbevitel csökkentése szintén javíthatja a glükóz anyagcserét és csökkentheti az inzulinrezisztenciát. Egyes kutatások szerint három alacsony szénhidrát tartalmú étkezés egy 24 órás periódusban több mint 30 százalékkal csökkentheti az étkezés utáni inzulinrezisztenciát.

Ha az életmódváltás nem eredményes, és kialakul a cukorbetegség, akkor a kezelőorvos gyógyszeres kezelést fog javasolni, amely azonban már rendszeres ellenőrzést igényel.